Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-24 / 120. szám

2 ÉSZAK-Magyarország Országban-Világban 1994» Május 24», Kedd A pápa békét óhajt A pápa rövid beszédét a Gemelli kliniká' ról közvetítették Róma (MTI) - II. János Pál pápa pünkösdi üzenetében megbékélésre szólította fel a Ru­andában, Boszniában és a világ valamennyi háborús térségében szemben álló feleket.- A Szentlélek világosítsa meg a felelősök szí­vét és értelmét, és vigye el számukra a béke iránti vágyat és szándékot - mondta a római katolikus egyház feje az Ég Királynője ima előtt. - Nagyon szerettem volna, ha az imát ezúttal vatikáni ablakomból mondhattam vol­na, mint minden vasárnap - közölte beszéde végén II. János Pál, aki április 29-i balesete óta először mutatkozott nyilvánosan. Alia „kirakatpere” Tirana (MTI) - Mindinkább úgy tűnik, hogy Albánia utolsó kommunista vezetője, Ramiz Alia egy politikai kirakatper főszereplőjévé válik - jelentette ki vasárnap a bíróság elé ál­lított politikus ügyvédje. Aha 1985 és 1992 között volt Albánia elnöke, de a szombaton kezdődött perben csakhamar az ezen időszak előtti események kerültek a fi­gyelem középpontjába, amikor ifjúkommunis­taként tevékenykedett a néhai Enver Hodzsa sztálinista rezsimjében. A tárgyalás második napján főként a szovjet nagykövetség ellen 1951-ben végrehajtott robbantásos merényle­tet követő megtorlásról, valamint a vallásgya­korlás 1967. évi betiltásának körülményeiről volt szó. Ezekről az Aha mellett ugyancsak perbe fogott Rita Marko volt alelnököt és Adil Carcani volt miniszterelnököt kérdezték. Az elnöklő bíró még szombaton elutasította Aliának azt a követelését, hogy a tárgyalást egyenes adásban közvetítse a televízió. Aha, aki a jelek szerint bízik abban, hogy még min­dig számíthat az albánok egy részének támo­gatására és rokonszenvére, azzal érvelt: a népnek joga van ahhoz, hogy mindent lásson. Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztó-helyettesek: Hajdú Imre, Görömbölyi László, Priska Tibor Szerkesztők: Bánhegyi Gábor, Faragó Lajos Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok: központ: 341-611, titkárság: 341-888. Telefax: 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-611/203, gazdaságpolitikai: 341-601, kulturális: 341-611/239, sport- 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Kiadja: az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), . 1054 Budapest V., Báthory u. 7. ül. em. 8. Telefon: 111-1475,2694064 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Adóm Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTD Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Terjeszti: az áruspéldányokat az ÉSZAKHÍR RT., 3630 Miskolc, Király u. 2. tel: (06-46) 350-230; az előfizetett példányokat az Inform Stúdió KfL, 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a ki­adóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt>nél vezetett 349-98911 023-02322/7007 pénzforgalmi jelzőszá­mára, valamint megrendelhető a kiadó dmén. Az előfizetés d(ja egy hónapra 378 forint. A lap példá­nyonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 17,90 forint, a pénteki lapszám 19,80 forint Index: 26 655. ISSN 01334)357. Nyomás: Inform Stúdió Kft, 4Ő02 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)358-522 Kazincbarcika (48)317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47)323-340 Tiszaújváros (49) 346-098 Továbbra is feszült a helyzet a Krím-félszigeten Moszkva (MTI) - A Krím-félsziaet és a kijevi vezetés között támadt fe­szültség enyhítését célzó intézkedé­sekről tárgyalt hétfőn délután Moszkvában Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő ukrán kollégájá­val, Jefim Zvjagilszkij megbízott mi­niszterelnökkel. Az egy órán át, zárt ajtók mögött tartott tárgyalások eredménye még nem ismert. A két politikus a négy- szemközti tárgyalást követő rövid nyilatkozata azonban arra utal, hogy közös a szándék a problémák megoldására. Csernomirgyin hangsúlyozta: fölöt­tébb bonyolultak a rendezésre váró kérdések. Másfelől hangsúlyozta, hogy senki más nem oldja meg he­lyette és ukrán kollégája helyett azokat. Zvjagilszkij leszögezte: meggyőződése szerint sikerül köl­csönösen kielégítő megoldást talál­ni bármely kérdésre. A négyszemközti tárgyalások után szélesebb körben kezdett megbeszé­lések előtt Csernomirgyin felaján­lotta, hogy ukrán partnere határoz­za meg, mely kérdésekről akar első­sorban tárgyalni. Zvjagilszkij a fekete-tengeri flotta megosztását, illetve az orosz flotta támaszpontjának kérdését nevezte meg. A két tárgyalóküldöttségben Cser­nomirgyin oldalán Borisz Gromov védelmi miniszterhelyettes, Feliksz Gromov, a fekete-tengeri flotta pa­rancsnoka, illetve Borisz Ivanov külügyminiszter-helyettes vett részt a tárgyalásokon. Az ukrán tárgyalóküldöttség tagja Valerij Smarov miniszterelnök-he­lyettes, Borisz Taraszjuk külügymi­niszter-helyettes, Ivan Bizsan vé­delmi miniszter-helyettes, illetve Vlagyimir Beszkaravajnij flottapa­rancsnok volt. A moszkvai tárgyalások előzménye, hogy a krími parlament a múlt hét végi döntésében visszaállította az 1992-es akotmányt, amely az álla­miság megteremtése mellett szer­ződéses viszonyt irányzott elő Szim- feropol, illetve Kijev között. Mind­ezt az ukrán vezetés elszakadási tö­rekvésként értékelte. A kiéleződött helyzetet jelezte az is, hogy Kijev mintegy 1600 gár­distát és 29 páncélozott harcjármű- vet küldött a hét végén a Krímbe, mire a szimferopoli vezetés készült­ségbe helyezte a helyi rendőrséget, amely a fontosabb középületeket vi­gyázza __________________________ H erzog az új német államfő Csak a harmadik forduló döntött a jelöltek között Roman Herzog az újraegyesült Németország első választott ál­lamfője, és egyúttal a hetedik elnök, akit a Szövetségi Közgyűlés megválasztott Fotók: AP Berlin, Bonn (MTI) - Harmadik fordu­lóra van szükség Berlinben a német elnökválasztáson, amelyben már az egyszerű többség is elegendő a vég­ső győzelemhez, miután a hétfő dél­utáni második fordulóban sem érte el senki a 663 szavazatos abszolút többséget. Az első forduló után visszalépett a jelöltségtől Jens Reich volt keletné­met polgárjogi aktivista, az első for­dulóban reá adott 62 szavazat zöme Johannes Rau szociáldemokrata je­löltnek jutott, ám az első helyen Ro­man Herzog, a CDU/CSU jelöltje végzett. Eredmény: Herzog (CDU/CSU) 622 szavazat, Rau (SPD) 559, Hildegard Hamm-Brücher (FDP) 126. A jobb­oldal szélén elhelyezkedő republi­kánusok jelöltje, Hans Hitzel az 1318 érvényes szavazatból tizene­gyet kapott. A harmadik fordulóban, az esti órákban dől el, hogy a mérleg nyel­vét betöltő liberálisok kit segítenek majd Németország elnökének szé­kébe. Amennyiben úgy döntenének, hogy a harmadik fordulóban is megtartják jelöltjüket, Hildegard Hamm-Brüchert, Herzog, a CDU/CSU támogatását élvező al­kotmánybíró, úgy tűnik, nélkülük! is megszerezné az egyszerű többsé­gét. A háború utáni (nyugat-)német elnökválasztások történetében csak 1969-ben, Gustav Heinemann meg­választásakor volt szükség harma­dik menetre. * Lapzártakor érkezett: Roman Her- zogot, a német alkotmánybíróság elnökét választotta öt évre államfő­nek hétfőn Berlinben a Szövetségi Közgyűlés. A német alkotmány megalkotásának 45. évfordulóján megrendezett egynapos közvetett választás harmadik fordulójában a CDU/CSU jelöltje az 1319 érvényes szavazatból 696-ot kapott, míg a másik két állva maradt jelölt közül, a szociáldemokrata Johannes Rau 605-öt, a jobboldal szélén elhelyez­kedő republikánusok jelöltje, Hans Hirzel tizenegyet. ________________ K aradzic fegyvernyugvást akar Belgrad (MTI) - Radovan Karadzic, a boszniai szerbek vezetője vasárnap este kijelentette: a boszniai szerbek készek azonnal és feltétel nélkül tár­gyalásokat kezdeni a tűzszünetről. Karadzic ugyanakkor közölte: a szerbek nem egy ideiglenes, hanem a végleges fegyvemyugvásban akarnak megegyezni. A párbeszéd­re vonatkozó felhívást Akasi Jaszu- si, az ENSZ főtitkárának különle­ges megbízottja juttatta el a szem­benálló felekhez. Karadzic a hírügy­nökségi jelentések szerint arról is bőszéit, hogy a muzulmánok a teljes frontvonalon nagyarányú támadá­sokat hajtanak végre a szerbek el­len és a szerb vezető a nemzetközi közösség segítségét kérte ezek be­szüntetéséhez. A szerbek fenntart­ják maguknak az önvédelem és a válaszcsapás jogát-idézte Karadzi- cot a Tanjug. A boszniai válság dip­lomáciai krónikájához tartozik, hogy tegnap este Párizsba érkezett Alija Izetbegovic. A boszniai elnök franciaországi tárgyalásai során a fegyverszállítási embargó feloldását próbálja elérni. Brüsszel Pavel Gracsovra vár Brüsszel (MTI) - Arra számítunk, hogy Gracsov tábornok egyértelmű­en es részleteiben is tisztázza a szá­munkra, mi most a hivatalos orosz vonal a NATO-val való együttműkö­désben - jegyezte meg a szövetség egyik neve mellőzését Kérő illetéke­se, és utalt az elmúlt hetekben egy­mást érő és gyakran egymástól elté­rő moszkvai nyilatkozatokra. Mindamellett hozzátette: a legutol­só orosz állásfoglalásokat ugyan Brüsszelben úgy értelmezik, hogy Moszkva alá akaija írni a békepárti nerség keretegyezményét, de to­vábbra sem ismeretes, hogy mit tar­talmaz majd pontosan az orosz mi­niszter „igénylistája”. Pavel Gracsov védelmi miniszter kedden érkezik Brüsszelbe, hogy az esti órákban együttes ülésen talál­kozzon a NATO védelmi miniszte­reivel. (Előzőleg a szövetségi mi­niszterek - a katonai együttműkö­déstől távol maradó Franciaország kivételével - a félévenkénti szoká­sos, Védelmi Tervező Bizottság né­ven sorra kerülő testületi ülésüket tartják majd. Gracsov tájékoztató­ján - NATO-hoz rendelt nagyköve­tével - Franciaország is képviselteti majd magát.) Azért többé-kevésbé már összeállt az a kép, hogy a jelek szerint Moszkvában mely elemeket tekintenek kívánatosnak egy maj­dani békepartneri kapcsolatban - vélik ugyanakkor szövetségi körök­ben. Közöttük is a leggyakrabban említett az „előkonzultációs” igény, azaz annak szavatolása, hogy jelen­tősebb NATO-akciókról születő döntés előtt tájékoztassák az orosz diplomáciát is. Az együttműködés kapcsán a had­gyakorlatokon való orosz részvétel lehetősége, a különböző szintű pa­rancsnokságok közötti kapcsolat- tartás, a hadiipar polgári célokra történő átállításának segítése, illet­ve a békefenntartásban való széles körű együttműködés ugyancsak szerepel a moszkvai elvárásokban. A NATO lényegében valamennyit támogatja, jóllehet esetleg alkal­mankénti értelmezési eltérésekkel - denilt ki szövetségi tájékoztatók­ból. így például ami a rendszeres előtájékoztatást illeti - mint az egyik illetékes pénteken kifejtette -, az automatikus konzultációs gya­korlat megkövetelése brüsszeli megítélés szerint elfogadhatatlan, mert ez már egyfajta „majdnem tag­ságot” feltételez. Esetenként persze ez is elképzelhető, például olyan bé­kefenntartással kapcsolatos kérdé­sekben, amelyekben az orosz hadse­reg és az orosz diplomáciai is köz­vetlenül érintett - tette hozzá az említett forrás. A fő dilemma abban áll, hogy a tör­ténelem összes eddigi leszerepelt sémájához képest próbálnak találni valami új megoldást. Nyilván nem lehet cél - miként a háború előtt volt -, hogy Oroszországot kizárják a nemzetközi politikai szintérről; arról sem lehet szó, hogy „felosztják” vele a világot, miként az Jaltában történt. Figyelmen kívül sem lehet hagyni, hiszen méreteinél, stratégiai súlyá­nál fogva szerepe és jelenléte meg­kerülhetetlen. A NATO olyan struktúrát keres, amelybe bevonja Oroszországot; sú­lyával arányban álló érdemi szere­pet biztosít Moszkvának; de ez nem jelent egyfajta NATO-kvázitagsá- got vagy pláne vétójogot. S végképp nem jelentheti a többi partneror­szág feje fölötti„kondomínium” kia­lakítását - összegezték a kérdésben elfoglalt NATO-álláspontot a szö­vetség brüsszeli központjában. Jacques Delors az EU-tagságról Varsó (MTI) - Jacques Delors, az Európai Unió bizottságának elnöke, aki 3 napos látogatást tett Lengyel- országban, kijelentette: nem ért egyet azzal a nézettel, hogy a Viseg­rádi Csoport országainak együtt kellene az Európai Unió tagjaivá válniuk. Annak a véleményének adott hangot, hogy a visegrádi or­szágoknak külön-külön kellene le­folytatniuk a tagsághoz vezető tár­gyalásokat, saját nevükben, s a megfelelő időben. Ezt azzal indokol­ta, hogy mindegyik országnak meg­vannak a maga sajátos problémái, s másképpen fejlődnek. Delors a kö­zelmúlt tapasztalataira hivatko­zott, a Svédországgal, Norvégiával, Finnországgal és Ausztriával foly­tatott tárgyalásokra, amelyek igen nehezek voltak, annak ellenére, hogy gazdaságilag magasan fejlett országokról volt szó. ______________ E NSZ-szankciók Haiti ellen Washington (MTI) - Közép-euró­pai idő szerint vasárnap reggel élet­be léptek a Haiti ellen elrendelt szé­les körű ENSZ-tilalmak. A szankci­ók célja az, hogy távozásra kénysze­rítsék a karibi szigetország katonai vezetését és helyreállítsák a demok­ratikus kormányzást. A Biztonsági Tanács május hatodi- kán döntött a már korábban is ér­vényben lévő olaj- és fegyverszállí­tási tilalom jelentős mértékű kibő­vítéséről és megszigorításáról. A ti­lalmak értelmében a emberbaráti segélynek minősülő termékeken — például élelmiszereken és gyógysze­reken - kívül mást nem lehet szállí- tani a szigetországnak. ___________ H eves harcok Ruandában Kigali (MTI) - Heves harcok foly­tak hétfő hajnalban Ruandában, jóllehet a kormányerők és a lázadók megállapodása alapján reggel nyolc órától tűzszünetet hirdettek. A fegyvemyugvásról vasárnap egyez­tek meg a szembenálló felek, hogy lehetővé tegyék az ENSZ különle­ges megbízottjának hétfőn kezdődő, kétnapos látogatását. _____________ B ombamerénylet ’okolgépes merénylet áldozata ett öt rendőr Medellinben, Ko* umbia második legnagyobb városában. Medellin a kolum* biai kábítószer-maffia fellegvár raként ismert, ám a rendőrség a szombati robbantást illetően politikai indítékra gyanakszik- Feltételezi, hogy azok a marxis* ta gerillák követték el, akik ha* sonló akcióikkal az elnökvá* lasztást akarják megzavarni 0 dél-amerikai országban. =Rövtoen = Murmanszk - Egy murmanszk1 magánszállodában kezdett tárgy9' lást vasárnap késő este DouglaS Hurd brit és Andrej Kozirev orosz külügyminiszter. Kozirev értékelt9' hogy a hónap végétől nem irány0)' nak egymás célpontjai ellen a ket ország rakétái. Szanaá - Észak-jemeni katon9* források szerint az északi erők t®r jes egészében ellenőrzik az olajt*911 gazdag Shabwa-tartományt és &1' nak közigazgatási székhelyét, városát. luma - in em erneti meg a m«»"*, lyó parlamenti ülésszak befejeződj sét a hivatalban lévő japán k°r' mány: a költségvetés elfogad9®, után mindenképpen távoznia ke°) Hata Cutomu a múlt hónapban a* kította meg kisebbségi kormány^ amelynek nem hagynak hosszú i° ködési időt a parlamentben tóD ségben lévő ellenzéki pártok.

Next

/
Thumbnails
Contents