Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-03 / 103. szám

10 A SZELLEM VILÁGA : ...........................Kulturális Kitekintő 19 94- Május 3., Kedd Tompa szobra Polgári László Rimaszombat (ÉM) - Immáron harmadik időpontját tűzték ki a rimaszombati városa­tyák Tompa Mihály szobrának felavatására. Legutóbb a város napjának kikiáltott május 5- ét találták erre elfogadható dátumnak. Az április 21-24-e között lezajlott Tompa Mi­hály Országos Vers- és Prózamondó Verseny résztvevőinek még csalódva kellett innen tá­vozniuk, merthogy a plakátokon, szórólapo­kon, meghívókon fel volt tüntetve program­ként a szobor megkoszorúzása. Némi vigasz­talást és kárpótlást jelentett, hogy a gömöri költőóriás sírjához és Hanva községben talál­ható mellszobrához ellátogathattak és ott egy hálaadó istentiszteletet követően elhelyezhet­ték az emlékezés virágait. Május ötödikén Rimaszombatban egyébként két szobrot is avatnak. Tompa Mihály szobrát eredeti helyére tehát a Tompa térre történt visszahelyezése alkalmából leplezik le, míg Stefan Marko Daxner szobra új köztéri szo­borként kerül felállításra. Mindkét szoborava­tásnál úgy a magyar mint a szlovák avatok is ott lesznek és mindkét ceremónia két nyelven zajlik majd. Persze vannak akik nem ily béké­sen és megértőén ítélik meg a tényt. Először is azt kérdőjelezték meg, hogy mi köze van a szlovákok nagy alakjának a tiszolci születésű Daxnemek, a város első monográfiája megal­kotójának a Matica Slovenská egyik alapító­tagjának Tompa Mihályhoz. Voltak olyan hangok, hogy Tompa szobrát, ha netán hama­rább avatnák fel mint Daxnert, lekopik és le­fújják festékkel. De remélhetően a többség nem így gondolkodik és sem az avatás napján, sem ezt követően nem lesz semmilyen rendkí­vüli esemény. Hitchcock jó útja London (MTI) - Alfred Hitchcock két, isme­retlenül eltemetett filmje kerül hamarosan forgalomba videón Nagy-Britanniában és Amerikában, ötven évvel azután, hogy a brit kormány betiltotta őket. A filmeket eleve a Churchill-kormány tájékoz­tatási minisztériuma rendelte meg, a nácik el­leni propaganda céljára. Hitchcock a 26 perces JBon Voyage” (Jó utat!) és a 31 perces jAven- ture Malgache” (A Malgache-kaland) című filnyét francia nyelven készítette el, hogy a te­kercseket Franciaország németek megszállta részébe csempészhessék, az ellenállás harco­sainak szórakoztatására és okulására. Ám a brit miniszteriális illetékesek olyan sö­tétnek, borúsnak, sőt, felkavarónak, a háború szempontjából pedig cinikusnak minősítették az alkotásokat, hogy nem ajánlották a bemu­tatást. Hitchcock felháborodott, szerette volna maga forgalmazni a két filmet, de nem járt si­kerrel, mert a brit kormány 1944-ben elkoboz­ta a tekercseket, és azok azóta is egy archívum polcán porosodtak. A Brit Filmintézet és a New York-i Milestone Film and Video vállalat most közös vállalko­zásban restaurálta az ismeretlen Hitchcock- filmeket. A Milestone cég szóvivője szerint a filmek teljes fegyverzetben mutatják Hitch­cock tehetségét és képességeit, annak dacára, hogy nagyon sovány költségvetésből dolgozott. A világháborús brit hivatalnokokat az zavar­hatta meg, hogy a két alkotás a későbbi, jilm noir” - az érdes, energikus cselekményszövés és-a realista párbeszédek - stílusának talán első példája, és valóban semmi köze a hurrá- propaganda-műfajhoz. A Jó utat! egy brit re­pülőről szól, aki német fogolytáborból szökik egy lengyel fogollyal együtt, és ez utóbbiról ki­derül, hogy kém. A Malgache-kaland hőse francia ügyvéd, aki honfitársait menekíti. A filmeket Nagy-Britanniában forgatták, mene­kült francia színészekkel. Drága Biblia London (MTI) - A British Library egymillió fontot (1,5 millió dollárt.) fizetett egy 16. szá­zadban készült Bibliáért, amely az egyetlen épen maradt példány az első angol nyelvű Bibliák között. A William Tyndale fordította Újszövetségnek két példánya létezik, de a könyvtár által megvásárolt az egyetlen teljes, a másikból, amelyet a Szent Pál katedrálisban őriznek, 71 oldal hiányzik. A Biblia eredetileg 3000 példányban jelent meg, 1526-ban nyom­tatták Németországban. Ám a londoni püs­pök parancsára elégették az összes példányt, csupán kettőt sikerült titokban megőrizni.- Ez a Biblia nemcsak a kereszténység szem­pontjából jelentős, hanem az angol nyelv fejlő­dése szempontjából is - mondta az angol nem­zeti könyvtárvezetője, dr. Brian Lang. A könyvtár 200 ezer font (300 ezer dollár) elő­leget fizetett a Biblia korábbi őrzőjének, a bristoli baptista egyetemnek. Az Anglia dél­nyugati részében lévő egyetem 1784-ben tett szert az értékes könyvre. William Tyndale 500 évvel ezelőtt görög nyelvből fordította az Újszövetséget. Tyndale egyházi kortársai munkáját eretnekségnek bélyegezték és 1536- ban Tyndale máglyán fejezte be életét. Az opera a polgárság műfaja A fából faragott királyfit az idei évadban új szereposztásban játszották Dombrovszky Ádám Ütő Endre (57) a Zeneakadémia elvég­zése után egy évig Ford-ösztöndíjjal Olaszországban tanult. Számos ének­verseny győztese. Elsősorban Verdi, Wagner és Puccini operáinak vezető basszus szálaiméit énekelte. Megkap­ta a nagy basszbariton szerepeket, mint a Kékszakállút, a Mephistot, ren­geteg modern darabban lépett fel, Raszkolnyikov volt a Bűn és bünhődés- ben, szerepeket kapott Balassa, Szo- kolay darabokban. 1990 nyarán megbízták az Operaház igazgatásá­val, fél év után ötéves szerződést kö­töttek vele. □ Az utóbbi időben többször szere­pelt az Opera a, napi sajtóban - kér­dezem tőle először. - Pont került-e már ezen ügyek végére? ® A sztrájkügy már régen lezáró­dott a tekintetben, hogy a sztrájk­készültség megszűnt - válaszolja Ütő Endre. - En az egészséges ér­dekegyeztetést nagyon fontosnak tartom. Nem véletlenül voltam 1988-tól szakszervezeti vezető az Operában. Már akkor is megpróbál­tam elérni, hogy a szakszervezet ne a hatalom társa legyen. Itt az Ope­raházban már 1991-ben lett kollek­tív szerződés. Azt hiszem, a legelső kulturális intézmény voltunk, ahol ez megtörtént. Ma is ha a munka­vállalói oldal úgy érzi, hogy valami sérelem éri őt, akkor ebben az eset­ben én mindent megteszek annak az érdekében, hogy egyeztessek a szakszervezettel. Kétszer volt ilyen az utóbbi időben. Egyszer a zene­kar, majd a műszak részéről. A ze­nekar kapott bérfejlesztést, de egy ilyen művészeti intézményben, ha helyre akaijuk hozni az egészséges szakmai hierarchiát, az egy időzí­tett bérbomba, ha csak az egyik ág­nak adunk emelést. Éppen ezért a munkáltatónkkal úgy írtuk alá a zenekari bérfejlesztést, hogy azt lépcsőzetesen a többiek fizetéseme­lése is követi. □ Milyen az operaházi művészek, dolgozók anyagi megbecsülése? • Áz Állami Operaház 1300-as tel­jes tagságából majdnem 800 a mű­vész (zenekarok, kórus, balett), ami egy igen jó arány. Most nem éri el a 40 000 bruttót az itt dolgozók átlag­bére. Ebben benne van a sztáréne­kes és a nyugdíjas jegyszedd néni pénze is. Bécsben az ottani Opera költségvetése majdnem pontosan hatszorosa a miénknek. Ennek pe­dig az a következménye, hogy nem tudom megfizetni a művészeket. □ Mennyire érvényesül a, Nyugat el­szívó hatása? • Abszolút érvényesül. Egyetlen dologgal lehet ezt kiegyenlíteni: mi­vel a határok kelet felé is megnyíl­tak, onnan tudok fiatal tehetséges énekeseket, táncosokat alkalmazni. Akár egész Kínáig elmegy ez a lehe­tőség. Ezt a „múvészcserét” én egyáltalán nem tartom rossz dolog­nak. A művészembernek szabad­nak kell lenni, s oda menjen, ahova akar. Ez esetben ahol jobban megfi­zetik. A mi műfajunk pedig aztán igazán nemzetközi. Addig, amíg én nem tudom a művészek „világpaci árát” megfizetni, addig mindig ba­jok lesznek. □ Ez azonban visszahat, a művészeti szempontokra... • Igen, ez abszolút megalkuvás! Tény, hogy például Tokod! Ilonára, Ütő Endre Polgár Lászlóra nem építhetek. De tehetségeink, sztárénekeseink így is vannak: Misura Zsuzsa, Molnár András, B. Nagy János, Kovács Ko­los, Arizel Csaba, Ulbrich Andrea, Miklósa Erika... és még sorolhat­nám. Az is szerencse, hogy a kelet­ről érkezőket meg tudjuk fizetni, így van nálunk olyan kitűnő éne­kes, mint az orosz Anatolij Foka- riov, az ukrán Andrej Lancov vagy a kínai Ge Yi. □ Mit gondol a. legfontosabbnak igazgatói ténykedéséből? • Lényegesnek tartom a kollektív szerződés nagyon korai megszületé­sét. 1992 szeptembere óta új szerve­zeti és működési szabályzatunk van. És rendkívül fontos: újraala­kult a Budapesti Operabarát Egye­sület és Aapítvány, mely a távoli jö­vőben talán fenntartója is lehet az Álami Operaháznak. □ Változott-e a kapcsolat a közön­séggel? • Az opera jóértelemben vett polgá­ri műfaj. Az opera az egzisztenciáli­san és kulturálisan együttesen föle­melkedni vágyó, és ebben a helyzet­ben magát jól is érző egyén vala­mint a művészet nemes összeka­csintása. Az Operába járni kell, az Operának van egy mihője. Az opera nem pusztán művészeti műfaj, ha­nem társadalmi is. Jelenleg öt- és hatszázezer között mozog az évi lá­togatottságunk. Még mindig 45 ezer bérletet adunk ki! Ezt a műfajt az elmiilt. 40 évben sem lehetett ideolo- gizálni! Világos, hogy az emberek szerettek idejárni. Társadalmunk legnagyobb baja, hogy az egziszten­ciális felemelkedéssel nem jár együtt a kulturális. Aki tele van pénzzel, nem tud vele mit csinálni, s egyszerűen nincs kulturális igénye. A Vállalkozók Bálját idén harmad­szor tartottuk. Már ennyi idő alatt roppant módon változott a miliő. Az elsőn még rengetegen voltak fehér zokniban... jellemző volt az öltözkö­dési kulturálatlanság. Vagy másik példa: az elmiilt rendszer politikai elitjéből szinte senki nem járt Ope­rába. Nem mondhatom azt, hogy az utóbbi három évben ez változott vol­na. És ez egy hallatlanul intő jel! □ Cél-e, hogy egyre többen, járjanak Operába? • Tc(jesen egyértelmű! Mindamel­lett, hogy az árainkat muszáj volt emelni, de a következő évadot biz­tos, hogy áremelés nélkül kezdjük. Az operabarát egyesület megalaku­lásával is a közönségünk szélesíté- sétcéloztuk meg. Már majdnem 500 tagunk van, s egy hónapja létrejött az ifjú operabarátok köre is. Rop­pant, fontos, hogy ezzel a miliővel valaki már gyermekkorában ismer­kedjen. Azt persze nem hiszem, hogy az operára tömegigény volna. Tömegigényt kielégítő műfajjá nem is akarunk válni. Számítunk vi­szont minden érdeklődőre, így pél­dául távoli vidékekről is rendszere­sen jönnek hozzánk különbuszok- kal az'előadásokra. □ Várható-e a közeljövőben a műfaj megújhodása? • Operák tekintetében én alapvető­en konzervatív ember vagyok. Kam­pányszerűnek éreztem a minden évben bemutatandó modem ma­gyar operát. S közben láttam: a kö­zönségnek ez egyszerűen nem kell. A XX. század modem zenéje nagyon kis rétegeket mozgat meg. A zenén belül az opera rendkívül speciális műfaj, annak a megreformálását roppant nehéz megvalósítani. Az én véleményem közel áll a New York-i Metropolitan egykori igazgatójáé­hoz, aki azt mondta: a műfaj akkor fog fennmaradni, ha egyáltalán nem mutatunk be új, modem operá­kat. Az opera a XX. században olyan ösvényre tévedt, ahonnan meg kell találni a visszatérést! Va­lahogy vissza kell rendeződjön egy dallamosabb, zenében kifejezett drámaisághoz. Mint a legnagyob­bak: Verdi, Wagner, Mozart, Pucci­ni vagy később Bartók, Schönberg pontosan megmutatta, hogy miként lehetséges ez. Én már hazai zene­szerzőkön érzékelem a megújulást. Talán a jövő évi Balassa-bemuta- tónkon ez a nagyközönség számára is nyilvánvaló lesz. U S elképzelhető-e, hogy Ön egyszer még visszatér az énekléshez? • Nehéz választás előtt állok: két év múlva lejár a szerződésem, 59 éves leszek. Ot év kihagyás rendkívül nagy idő. Nem valószínű, hogy újra kezdenék énekelni. Azt sem döntöt­tem még el, hogy még egyszer meg­pályázom-e az igazgatói posztot. Művészből hivatalnokká válni, ez nem jelentett, valamiféle felemelke­dettséget. Aki ezt az igazgatói posz­tot irigyli, arról csak annyit tudok mondani: abszolút örült. Az Operaház épülete Fotók: Nagy Gábor (ISB) Cserkészfiú Gödöllő (ÉM) - Szent György nap­ján szoboravatót tartottak Gödöl­lőn: közadakozásból elkészült Kis- faludi Stróbl Zsigmond cserkészfiút ábrázoló szobra. Ez alkalommal egész napos program volt a város­ban. A szoboravatás után cserkész- fogadalomtétel, majd bemutatók, versenyek következtek. A sportver­senyről a miskolci 19. Bükk cser­készcsapat a második helyezést iga­zoló oklevelet, hozta el. Europa Nostra Strasbourg (MTI) - A múlt építé­szeti örökségének védelmében kifej­tett tevékenysége elismeréseként Europa Nostra érdemérmet adomá­nyozott Vincze István építésznek a nemzetközi szervezet április végén. Vincze nevéhez fűződik például a Szabolcs megyei Ricsikai Vadász- kastély helyreállításának és újra­hasznosításának tervezése, ö egyéb­ként a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Önkormányzati Hivatal terü­letfejlesztési osztályvezetője. A szervezet vezetősége az elmúlt év novemberében döntött a díjazottak személyéről. Ennek értelmében: Károly walesi herceg, valamint egy angol, illetőleg a magyar szakember részesült az Europa Nostra érdemé­rem kitüntetésben. Az Europa Nostra hálózatba több mint kétszáz, a műemlékek megó­vását szorgalmazó szervezet, illető­leg önkormányzat tartozik. Ma­gyarországról a Város és Faluvédők Szövetsége (Hungária Nostra) há­rom éve tagja a nem kormányzati szintű nemzetközi szövetségnek. Bábel Győr (MTI) - A Bábel című kétfel- vonásos, egész estét betöltő tánc­drámát mutatta be az elmúlt szom­baton a Győri Balett, a Győri Nem­zeti Színházban. A monumentális produkció koreográfiáját Bombicz Barbara, a győri együttes szólótán­cosa készítette, a zenét Tolcsvay László kifejezetten a Győri Balett számára komponálta. A zenemű a premieren hangzott fel először a nyilvánosság előtt. A librettó a ko- reográlús, a zeneszerző, továbbá Gombár Judit jelmez- és díszletter­vező, valamint Kaponya Judit festő­művész közös munkája. A táncjáték első része a bibliai időket idézi. A második felvonás korunk bábeli zűrzavarában játszódik, amikor az emberek nem a soknyelvűség okán nem értik meg egymást. Talán a művész lenne az, aki felemelhetné a szavát a közöny ellen, de az ó hang­ja sem hallik messzire. Falerisztika Nyíregyháza (ÉM) - A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság a nyíregyházi Jósa András Múze­ummal közösen (a múzeum fennál­lásának 125. évfordulója tiszteleté­re) Falerisztikai konferenciát ren­dez május 5-én és 6-án. A megnyitó május 5-én, csütörtökön délelőtt 11 órakor lesz. Megnyitót mond Miklós Élemér, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés Közoktatási és Közművelődési Bizottságának elnö­ke illetve Kálla.y István, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke. A két nap alatt előadásokat hallgathatnak az érdeklődők töb­bek között magáról a falerisztiká- ról, mint egy kevésbé ismert törté­nelmi segédtudományról, a magyar tengerészet falerisztikai vonásairól, a Magyar Királyi Szent István Rendről, valamint Horthy Miklós rendjeleiről és kitüntetéseiről is. A konferencia keretében csütörtö­kön délután fél öttől kiállítás is nyí­lik a múzeum Kállay-gyújteményé- ben, Rendjelek, kitüntetések - a történelem tükörképei címmel.

Next

/
Thumbnails
Contents