Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-19 / 117. szám
14 ÉSZAK^Magyarország Regélő 1994- Május 19., Csütörtök Visszaköszönő múlt Diósgyőr-vasgyári Társpénztár Kriston Béla A rendszerváltást követó hazai reformprogram jelentős lépése a társadalombiztosítás önállósítása, saját vagyonhoz juttatása, ön- kormányzatok létrehozása, a nyugellátás és az egészségbiztosítás különválasztása. Mindezen jelen törekvések fellelhetőek voltak a mintegy 170 éven át példaértékűen, köz- megelégedésre működő Diósgyőr-vasgyári Társpénztámál, mely felvállalta a vasgyári dolgozó családok egészségügyi, nyugellátási, segélyezési, temetkezési ügyeit. Ismét visszaköszön a történeti mült, nevezetesen az indokolatlanul megszüntetett intézménye a Társpénztár, vagy ahogyan legrégebben nevezték: Bruderláda, magyarul: Társláda. Talán nem haszontalan ebből az alkalomból visszatekinteni kialakulására, fejlődésének egyes szakaszaira. Az ipartelepeken, bányavidékeken századok óta ismeretes Társláda intézmény a diósgyőri vasgyárnál annak 1770-es években történt alapításakor létesült az államkincstár által a munkásoknak nyújtott betegsegélyezési- és nyugbéijárandóságok kiegészítésére. A Társládák voltak azon intézmények, amelyek első ízben hordozták magukban olyan társulás gondolatát, hogy a munkásokról betegség és munkaképtelenség esetén bizonyos pénzalapok képzése által a jövőben gondoskodni kell. Ezenkívül szerepet játszott a munkások élel- micikk-szükségleteinek beszerzésénél is. Az új diósgyőri vasgyár létesítésével egyidő- ben került 1870-ben átszervezésre a Társláda, mely Diósgyőri Bányatárspénztár néven rohamos fejlődésnek indult. Az egyre fokozódó igények által követelt alapszabály- és szervezetmódosítás után 1927-ben a haladó kor szellemének megfelelő mai organizációját kapta. Az alapszabály szerint a Diósgyőri Társpénztár önkormányzattal bíró intézmény, mely munkás-tagjainak betegsegélyezésére, baleseti sérültek ellátására és a rokkantbiztosítással járó teendők lebonyolítására létesült. Anyagi eszközeit a tagok járulékaiból és a gyár hozzájárulásából fedezi. Tagjává válik a gyárnak és hozzátartozó telepeinek minden 45 éven aluli és 15 éven felüli munkása. Ön- kormányzati szervei a közgyűlés, a választmány és az igazgatóság. A 20 tagú igazgatóságot, melynek elnöke a mindenkori gyárfónök, a közgyűlés által delegált 50 és a gyár által kinevezett 50 tagból álló bizottság választja. A Társpénztár fölötti felügyeletet a m. kir. állami vas-, acél- és gépgyárak igazgatósága, végső fokon pedig a m. kir. kereskedelmi és a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztériumok együttesen gyakorolják. A Társpénztár működési köre kiteljed a gyár összes üzemeire és bányatelepeire. Alapszabályszerű feladatai: tagjainak és azok hozzátartozóinak ingyenes gyógykezeltetése, amit a vasgyár tisztviselőinek létszámába kinevezett orvosokkal és az intézmény által szerződtetett orvosspecialistákkal végeztet. A járó betegek részére az egyes telepeken orvosi rendelőt tart fenn, melyekben a belgyógyászati és sebészeti szakon kívül szem-, orr-, gége-, fül- és nőgyógyászati szakorvosok, bakteriológusok, fogorvosok is állnak a tagok rendelkezésére. Az alapszabálymódosítással, a diósgyőri vasgyár fellendülésével a Társpénztár vagyonilag is megerősödött, míg 1770-től 1881-ig mintegy száz éven keresztül 146 000 korona törzsva- gyont gyűjtött, addig tíz év alatt 1881-től 1891-ig már egymillió koronára, az ezredfordulóra pedig ennek kétszeresére emelkedett. 1937. július 1-ig a járulékfizetés alapját a mindenkori bérkereset 6 százaléka képezte, melyből 3 százalékot a munkaadó, a másik 3 százalékot pedig a munkavállaló viselte. A szolgáltatás az alapbér alapján történt. A legalacsonyabb alapbér napi 3 korona, legmagasabb 8 korona volt. A várakozási időt 8 évben állapították meg. A 40 évi szolgálati idő után az alapbér 100 százaléka járt nyugbér címén. 1922-ben a kormány elrendelte a nyugbérbiz- tosítási és a betegségbiztosítási ágazat különválasztását. A betegsegélyezési ágazat 1941 végéig aktív olt. Az addig gyűjtött tartalékva- gyonból modernizálta a vasgyári kórházat, és felépítette a hajdúszoboszlói gyógyszállót. A leírtak csupán szemelvények a Diósgyőri Társpénztár gazdag történeti dokumentumanyagából, érzékeltetve azt a minden részletre kiterjedő szervezeti felépítést, azt a gondoskodást, mellyel az állami vasgyárak kezdettől fogva részesítették dolgozóikat s azok hozzátartozóit. Nagyban járult hozzá, hogy a jelennel ellentétben a vasgyári szolgálat mindenkor rangot és biztos megélhetést jelentett. Sarkadi kiállítás Sarkad (MTI) - Kedden Sarkadon a Márki Sándor Múzeumban kiállítás nyílt a békés-bihari település történetéről. A „Sarkad, a hajdúváros” című történelmi tárlatot abból az alkalomból rendezték, hogy 350 évvel ezelőtt adott hajdú kiváltságokat I. Rákóczi György erdélyi fejedelem az őt szolgáló sarkadi hajdúkatonáknak. Eötvös Lorándra emlékezünk A világhírű magyar fizikus Fotó: ÉM-archív Bigus Imre Az idén 75. esztendeje annak, hogy meghalt Eötvös Loránd, a legnagyobb magyar fizikus. Ez évforduló alkalmával emlékezünk egyéniségére, gazdag munkásságára, példaként állítva ifjúságunk elé mint az igazi hazafiasság és kötelességtudás szimbólumát. Eötvös sohasem felejtette el apja intelmeit, hogy a helytállás becsület dolga. Soha nem formált örökölt jogot apja államférfiúi hírnevére, mert ha nem így gondolta volna, akkor a sima, egyenes életutat biztosító jogi tanulmányait nem cserélte volna fel a fizika tanulmányozásával. Tele volt becsvággyal, de a hírnevet nevének, saját munkásságának kijáró elismeréssel akarta elérni. Azt vallotta, hogy csak a népgazdaság szolgálatába állított tudomány, műszaki munka és magas fokú kultúra biztosíthat jólétet hazánknak, külföldön pedig hírnevet, megbecsülést. Eötvöst, aki ízig-vérig igazi tudós volt, a tudomány iránti vágya vezette Heidelbergbe, majd Königsberg- be, Helmholtz, Kirchhoff, Neumann és Bunsen, a tudomány világhírű nagyjai közé. Hogy nem a német tudomány két vezető fizikusát, Ma- yert és Clausiust választotta, annak feltehetőleg az volt az oka, hogy inkább a kísérleti kutatások érdekelték, míg az utóbbiak elméleti fizikusok voltak. Eötvös érdeklődése az anyagi részecskék közötti kapilláris erő, nehézségi erő, és a földmágneses erő tanulmányozása felé fordult. Mind a három területen munkássága kiemelkedő és maradandó volt. Már hallgató korában a kapilláris állandó mérésére eszközt készített. Az ő nevéhez fűződik a hőmérséklet és a kapilláris erők közötti összefüggés megállapítása, az „Eötvös- törvény”. Eötvös Loránd számára a hírnevet az Eötvös-inga hozta meg, különösen akkor, amikor kiderült, hogy ez a műszer pontos és megbízható jelzője a kőolaj előfordulásának. Eötvös nevéhez fűződik a súlyos és a tehetetlen tömeg azonosságának igazolása, ami a magyar fizika eddigi legnagyobb eredményének tekinthető. A világ minden olyan tankönyve, amely az általános relativitás elméletét ismerteti, nem hagyhatja ki Eötvös Loránd nevét. Albert Einstein is csak Eötvös méréseire támaszkodva alapíthatta híres ekvivalen- cie tételét. A tudományos világ Eötvös-effektus néven ismeri azt a tényt, hogy a Földön keleti irányban mozgó testek mozgásuk közben könnyebbek, a nyugati irányban mozgó testek nehezebbek lesznek. Eötvös felismerése a „sarki taszítóerő” vagy „a pólusoktól való menekvés”. A geodéziai mérések igazolják, hogy a kéregmozgásokat létrehozó erők egyike az Eötvös által kimutatott sarki taszítóerők egyike. Eötvös elképzelése szerint a gravitációs és a mágneses tér sok tekintetben hasonló; ez az elgondolása vezette arra, hogy a mágneses tér vizsgálataival is foglalkozzon. A mágneses tér nagyon kicsi változásainak mérésére megszerkesztette a mágneses transzlatométert, és foglalkozott a földmágneses tér eredetével is. Nem szabad megfeledkezni az oktatás és a kultúra terjesztése terén végzett kimagasló munkásságáról sem. Annak fontosságát hangsúlyozta, hogy minél több művelt és tehetséges tanuló járjon egyetemre. Buzdító szavait mint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke intézte nemzetéhez. Rövid kultuszminisztersége alatt megalapította az Eötvös József Kollégiumot, a tanári pályára készülő hallgatók részére, hogy minden anyagi gond nélkül végezhessék tanulmányaikat. O hozta létre a Ma- thematikai és Physikai Lapokat. A tudományos ismeretterjesztő irodalom nagyrészt az ő közreműködésével jött létre. Amilyen kiegyensúlyozott tudós volt, olyan harmonikus volt a magánélete is. Sportolt, lovagolt, kerékpározott, több hegycsúcsot ó mászott meg elsőként. Magyarországon ő honosította meg a kerékpársportot. Lányaival Budapestről Eszak-Olaszországba kerékpározott, majd az Alpokon, Ausztrián át tért vissza. Kiváló volt mint tudós, de kiemelte kortársai közül nemes egyénisége és igazságszeretete. Einstein szerint halálával a fizika egyik fejedelme halt meg. A sárospataki Árpád Vezér Gimnáziumban május 18-án Eötvös Loránd élete és munkássága címmel nyílt kiállítás. A magyar honvédelem napja Hegyi József Korábban az 1848/49-es szabadság- harc első győzelmének, a pákozdi csatának a napján, szeptember 29-én méltattuk honvédségünk szerepét, jelentőségét hazánk védelmében, biztonságának megőrzésében, újabban, a rendszerváltozás óta pedig a dicsőséges tavaszi hadjárat utolsó nagy fegyvertényének, Buda vára bevételének napján, május 21-én tartjuk a magyar honvédelem napjának ünnepét. A Délvidéken 1848 nyarán fellázadt szerbek elleni győzelmek után 1849 tavaszán Szolnok, Hatvan, Isaszeg, Tápióbicske, Vác, Nagysalló, Komárom bevételénél sorra vívták győztes csatáikat honvédeink, majd Nagy Sándor, Aulich, Knézich tábornokok hadtestei Kmetty ezredes hadosztályával együtt május 4-én Görgey Artur parancsnoksága alatt felsorakoztak Buda alatt, ostromra készülve. A haditerv kívánta előkészületek után maga az ostrom május 20-án éjfél tájban kezdődött, és május 21-én hajnali négy órakor az első honvédek már a bástyafalakon voltak, köztük Nagy Sámuel, a pataki kollégium teológus-diákja, a későbbi jánki lelkipásztor, aki elsőnek tűzte ki a honvédzászlót a vár fokára. De nagy érdemeket szerzett a szabadságharc alatt, így Buda bevételénél is a pataki temetőben nyugvó Vass Imre mérnök, az Aggtelekibarlang feltárója is, aki a Budavárnál még ma is „Vass-sánc” néven ismert védőművet építette. A Budavárát védő császári csapat parancsnoka Hentzi Henrik osztrák tábornok volt, aki az ostrom közben halálos sebet kapott és 15 órai szenvedés után meghalt. Buda ostroma május 21-én reggel hét órakor a honvédség teljes győzelmével befejeződött. Az osztrákok vesztesége 710 halott volt, továbbá 113 tiszt és 4091 közkatona fogságba esett. A honvédek közül 368-an estek el, egy százados, négy főhadnagy, 20 tizedes és 630 honvéd megsebesült. Borsodi legendárium: Szegény Didák Kárpáti Béla- Végtelen mély a bűnnek kútja, de csak parány az Isten végtelen kegyelmében... Az apátúr keresztet fekszik a nyirkos padlaton. / ,A Megfeszített a kereszten!” - gondolja, hiszi, tudja és tudatosítja magában. I Hideg a padlat, hisz csak a mázolt fold csupán /JK6- padlatra nem telt még az adományokból!” I, és érzi ürült csontjaiban a hideget. Mint huzatos házon, úgy süvít csontjai üregén át a lég. Testén /már nem csak a lábán, bordáin és karján is/ kifakadt a kóros velő, érzi, hogy élete végseje ez./ Jób vagyok most: „Bőröm megfeketedett, csontom pedig ég a láz miatt... Bűnbánatot tartok porban és hamuban...”I. Jöttek testvérei, rendtársai, hogy óvják, de ő kérte őket, hagyják meg szenve- désiben, mert olyan jó az, szenvedni az Urban, az ő kezébe halni-hagyat- kozni, hisz 0 úgyis azt tesz velünk, amit szándékol. Csak Emericus, a szolgáló testvér dacol vele, erőnek erejével virraszt felette, itatja mézes tejjel, ha köhög, törli róla a láz verejtekét. Különben észrevétlen, csak mormolja a rózsafüzért fogatlan szája.- Édes egy testvérem, de oda is vagy nekem! Hogy milyen szép egy dalia voltál, de milyen! S most íme! Ennyi az ember! - sirgatja, és göcsörtös kézfejébe törli könnyeit. A cella faházban még, bár már felépült a konviktus, fel a rendház, a testvérek be is költöztek, neki is kimérték a szobát, hogy meglakja, de ő /halni/ itt maradt a deszkabódéban, amelyben elkezdte a miskolci minorita templom és rendház építését. A valaha daliás, szép apát, „a keleti világok Pázmánja”, a „kálvinista Kelet prófétája” most aszott csont csupán, habitusa is bő takaró immár, mely sovány testét fedi. Rendtársai kint zsolozmáznak ajtaja előtt, most is hallik kitartó mormolásuk: „Circum- dederumt me...”- Bocsáss meg uram, patrónusom, gróf Károlyi Sándor, hogy ágyadnál virrasztó^ fiad kérésére a temetésedre se tudtam elmenni, hogy hálálkodó sirámaimat feletted elrebeghettem volna, de a láz ereje, s a velő hiánya oly gyengévé teve, hogy mozdulni se tudtam támogatás nélkül...- Sose emészd magad miattam, atyám - hallotta a megképzett főúr túlvilági szavait. - Kár volt neked ennyit emésztődnöd másokért, mindannyiunkért... Látod, ellökted magadtól a méltóságos lakomák örömét, az adományok fölösét. Falatjaid az éhezőknek, gúnyáida t a fázóknak adtad, s te kenyéren-vízen, foszlott csuhákban nyomorogtál...- Tudod, uram, adakozni nagyobb öröm, mint élvezni a javak örömét... Az apát teste már hideg, mint a föld, amelyen fekszik. Hogy gerincei fájdalmát enyhítse, homlokát veri a földbe; a nagyobb fájdalom feledteti a kisebbet. Hunyt pillái mögött szelleme még fól-fóllepkézi az emlékképeket. Most Árva Károlyi Klára, özvegy gróf Haller Gáborné sápatag élőképe képzik eléje.- Drága atyám, tisztaságom őre, hat gyermekem lelki gyámola, ne menj el, ne hagyj el bünnünket, szenvedőket! Lásd, megerősödtem Máriacellbcn, hogy tanácsodra gyermekeimmel elzarándokoltam, s örültem, hogy a nyírbátori, templom építésében segíthettelek. Boldog vagyok, ha sikereidnek én is kovásza lehettem, hisz amit tettél Károly, Bánya, Bátor, Bakta, Beszterce és Szeged megtérítésében...- 0, drága leányom!... De csak sóhaj, szó más nem. fogant, a. beteg torkán, mert heves köhögés rázta. Rózsás vér ömlött a földre, bepiszkolva tündökletes, fehér szakállát. Emerik testvér törölte, fordította meg, miközben puha szája nem szűnt meg mozogni, az apát révületben is hallotta suttogásait. Aztán, hogy csi- hult a roham, lassan elsötétlett a vad Gábor, az utolsó Báthory képe, fejedelmi végparancsa.- Jtz én uradalmamba, Bátorba se katholikus, se lutheránus papot, undok pápistát belépni, de még átutazni se hagyjatok!” Aztán - ennek ellenében - az egri érsek, Erdődy Gábor képzik elé.- Lásd, testvérem, magam is a Mennyei Bíró elé készülök, tán elébb érek oda, mint te, de most is hálás vagyok fohászkodásodért, mely lám, csodát tett, merthogy kedves városinkat, Egert és Miskolcot elkerülte a pestis.- Nem tudtam - mondja gondolatban a halódó apát. -, tán megbocsátod atyám, kérésedre Egerbe menni, azért imádkoztam leikeinkért...- Képzelem, testvérem - hallja 'még az érseket -, mit szenvedtél te abban a kálvinista, városban, ahol üldözték, leköpték és elzavarták a prédikátorokat, céheikből kizárták a katolikus mestereket, kiközösítették maguk közül híveinket. S lám, te két-három évek alatt te csodát míveltél abban a bűnös Ninivében! Passióidon ezrek vezekeltek Krisztus mwében, korbácsolva, tövissel koronázva, kötéllel, lánccal kínozván magukat a körme- netben... Újabb köhögésroham, szakította meg a túlvilági szemlét. Széttört az egri érsek képe, vérrögök tolultak a szent ajkakra.. Ajtó nyílt, aggódó szemek kutatták a beteg állapotát, de az apát felemelt ujja. visszautasította őket.- Hagyjatok meg emlékeimben... Csak rebeg, de hang már nem. kíséri a rebegést, Emericus intése tolmácsolja a haldokló kívánatát. Most asszonyszemély képe tűnik eléje, köténye csücskével törölve bűnbánó könnyeit.- Bocsáss meg atyám nekem, bűnös léleknek! Mikoron te városunkban a passiót vezetted, én aljas szavakkal illettelek...- Milyennel, lányom ? - kérdi lelkesóhajával az apát.- Hát hogy ,/íhun i! A pápista bika megent kivezette a csordáját!” Mea culpa! S az én házam azonnyomban egy villámcsapástól kigyulladt. Bocsáss meg nekem!- Megbocsátunk ellenségeinknek... - pillant szemével a szenvedő.-De ezzel atya -s most a nagy hatalmú alispán, Dőry András képe seregük elé -, ezzel a megbocsátással a másikat kisebbíted! Hékám! És ma- gadat nagyítod istenné, aki mindeneknek megbocsát! Hát ki vagy te? Kik vattok ti? Önző nadályok, Krisztus palástájába csimpaszkodva! A tűzvész idején, emlékszem, az Oltárszentséggel mentél a tűzfészeknek. Alikor mondtam: „Inkább egy dézsa vizet vinnél, mint azt a bálványt!” No, igen, mert mit értél vele? Amikor meleged lett, leálltál imádkozni, mert megégni nem voltál bolond. És a város, bizony, égett tovább. A lángok, lám, fütyültek az imáidra!- Bocsáss meg neki Uram... Magam helyett... -ésalélek márszedelődzkö- dött a. haló testből. -Mily fényesség ez itt előttem!... S milyen könnyű a test!... Nincs semmi... Csak fehér, rózsaszín köd... Ez itt... A folyosón elhal a zsolozsma. A testvérek felemelik, pora ágyára, fektetik a kihűlt testet. Emericus testvér dézsában hozza a vizet, hogy végigmossa, felöltöztesse, s új habitusba öltöztesse a. halottat, derekára kösse fehér cinguliumát, kezébe kedves rózsafakeresztjét. így ment el szegény Kelemen Didák.
