Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-19 / 117. szám
1994» Május 19., Csütörtök _ Érettségi Tételek - Hirdetés ÉSZAK-Magyarország 13 Fizika érettségi feladatok a szakközépiskolákban I. Számításos feladatok 3.71. Mekkora a súrlódási együttható a padló és a láda között, ha a 6 m/s sebességgel ellökött láda 4 m úton fékeződik le a vízszintes padlón? Megoldás: Adatok: ' v0 = 6—; s = 4m; g = lO-y 5 S jmv20=lImgs H = ^ = 0,45 10 pont 15.37. Egy telep belső ellenállása 1 fi, elektromotoros ereje 11 V. Hány darab 40 íi-os ellenállást kell egymással párhuzamosan kötve a telepre kapcsolni, hogy a főágban 1 A áram folyjon? Megoldás: Adatok: Rb=lQ; U0=11V; R=40S2; 1=1 A I = VTt ;Rb + Rk = na;Rk = ion Rb + Rk 1 111 In — — —I----1-----K.. H— — — R k R R R R R R A Tehát 4 db 40 ohmos ellenállást kell párhuzamosan kapcsolni. 8 pont 7 pont 15 pont 13.46. Mekkora a levegőben a 600 nm hullám- hosszúságú fény frekvenciája? Mekkora ennek a fénynek a terjedési sebessége és a hullámhossza benzolban, ha a benzolnak a levegőre vonatkoztatott törésmutatója 1,5? Megoldás: ■> Adatok: A0 = 600nm;c = 3-108 — ;nb = s 2 / = -L = 5-1014H* A0 „ _ c _ c _7 ,ns™ nb------,cb--------- 2-10 — c b nb s = y- = 4-10“7m = 400nm 5 pont 5 pont 5 pont 15 pont 16.25. Egy 20 cm hosszú vezetőt 5 m/s állandó sebességgel mozgatunk homogén mágneses mezőben, az indukcióvonalakra merőlegesen. Mekkora a mező mágneses indukciójának nagysága, ha a vezetőben 1 A erősségű áram folyik és 6 s alatt 0,47 J a munkavégzés? Megoldás: m Adatok: l = 0,2m;I = 1 A; v = 5 — ;t = 6s; W = 0,47 J s U = Blv és W = Ült = Blvlt W így B = l-v-l-t = 0,7 8T 20 pont II. Elméleti kérdés 9.56. Két edényben különböző anyagi minőségű folyadék van. a/ Rugós erőmérő és ólomdarab segítségével hogyan lehetne megállapítani, hogy melyik folyadéknak nagyobb a sűrűsége? b/ Mit kellene megmérnünk ahhoz, hogy a folyadékok sűrűségét a rugós erőmérő és az ólomdarab segítségével meg tudjuk határozni? Megoldás: a/ Az ólomdarabot a rugós erőmérőre függesztve belelógatjuk mindkét folyadékba. Amelyikben kisebb erővel lehet egyensúlyban tartani, az a sűrűbb folyadék, mert a felhajtóerő F * Vpg, ahol a V mindkét esetben az ólom térfogata, p pedig a folyadék sűrűsége. 8 pont hl Például az ólom súlyát levegőben és az egyik folyadékban. Ekkor G0-lal jelölve a súlyt levegőben Grfel a fo- Welch» G.p, Cjo-^/ “--------- P/S “ ------P ólóm g P ólom Gq-G/ _ p f G° P°!om azaz megtudjuk, hogy a folyadék sűrűsége hányszorosa az ólom sűrűségének. 12 pont 20 pont III. Kísérletelemzés 11.10. Alumínium cső egyik végét rögzítjük, a csőben folyamatosan meleg vizet áramoltatunk. A csövet a rögzített végtől 1 = 2 m távolságban x = 2 cm magas ékre fektetjük, amely vízszintes tengely körül elfordulhat. Az ékhez mutatót rögzítünk, amely az ékkel együtt fordul. A mutató hossza y = 40 cm. A mutató és az ék 20 °C hőmérsékleten függőlegesen áll. Mekkora a csőben áramló víz hőmérséklete, ha a mutató végpontja s = 4,8 cm-t tér ki? (Az alumínium lineáris hőtágulási együtthatója 2,4 1051/K) ^l_í a rögzítés helye s f Megoldás: Adatok: x = 2cm; y = 40cm; l0 = 2m; tj = 20°C; a = 2,4-10"5 —; s = 4,8cm IC — = —, ahol Al a cső megnyúlása, s y Al = 2,4- 10-3m 10 pont Ai = í0 • a • At, At = 50° C A cső hőmérséklete tj + At = 70°C 10 pont 20 pont HIRDETÉS 9 óra alatt New York-ba Megállás nélkül a hét minden napján. Budapest, Ferihegy 1., ] 1 óra 50 perc. indul a MALÉV járata New York felé. „Hölgyeim és Uraiml Helyezkedjenek el kényelmesen, érezzék otthon magukat. Repülési időnk 9 óra. Kellemes utazást kívánunk." New York. Kennedy repülőtér, 15 óra 30 perc. Leszáll a MALÉV járata. Budapest-New York, New York-Budapest. Megállás nélkül, a hét minden napján. Messze ez a leggyorsabbl Jegyek válthatók a MALÉV jegyirodákban Budapesten: V. Apáczai Csere J. u. 19. Telefon: 267-4505, V. Dorottya u. 2. Telefon: 266-5616 Telefon-helyfoglalás: 267-4333. Vidéken: Debrecen, Győr, Miskolc. Pécs. Szeged és az utazási irodákban Mit rejt a felsőoktatás csendje? P. Kovács Imre Budapest (MTI) - Kevés szó esik mostanában a közéleti fórumokon és a sajtóban a felsőoktatási intézmények életéről, gondjairól; elültek az átalakulás kezdeti szakaszának viharai. Az 1993-as felsőoktatási törvény hatályba lépése óta szinte teljes csend honol az egyetemek és a főiskolák háza táján, ezt észleli a külső szemlélő. Pedig bent, a felsőfokú tanintézetekben hónapok óta másmilyen munka is folyik, mint a hallgatók képzése. Az újszerű, érdekes és nagy felelősséggel járó feladat nem más, mint az egységes felsőoktatási (az intézmény profiljának és fokozatának megfelelő) képzési követelmények kidolgozása, ami nélkül nem képzelhető el gyökeres megújulás, színvonalemelés egyetlen főiskolán és egyetemen sem. Nagy kihívás ez a feladat az oktatói kar számára. Szembetűnő vonása a magyar felsőoktatásnak, hogy rendkívül széttagolt intézményhálózattal rendelkezik. A több mint nyolcvan tanintézet java részét az állam tartja fenn, de varrnak egyházi, magán- és alapítványi egyetemek, főiskolák is. A jövő útja világszerte az egységesülés, az univerzitások kialakítása felé vezet, de addig is lehet előbbre lépni, például az egységes követelmények meghatározásával. Napjainkban az intézményi autonómia megteremtésén kívül mindenekelőtt a minőségi fejlesztés a felsőoktatás kulcskérdése. Ennek elősegítésére hozta létre a kormány - az új felsőoktatási törvény alapján - az Országos Akk- reditációs Bizottságot, amely figyelemmel kíséri a felsőoktatási intézményekben folyó tevékenységet, véleményez és állást foglal szakmai kérdésekben, s a jövőt illetően a most készülő egységes követelményekhez igazodva hozza meg javaslatait. Képesítési előírások Voltaképpen milyen konkrét elemeket tartalmaznak ezek a követelmények? Kérdésemre a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Szövényi Zsolt főosztályvezető így válaszolt: A közalkalmazotti törvény végrehajtási utasítása pontosan leírja a követelmények egy részét. Például azt, hogy mitől tanár a tanár, mitől docens a docens. Egyebek közt munkakörük betöltéséhez idegen nyelveket kell ismerniük, és nemcsak előadói és kutatói kötelességeik vannak, hanem fontos teendők hárulnak rájuk az utánpótlás nevelésében is. Sarkalatos pontjai az új követelményrendszernek a képesítési előírások is, amelyek minden intézmény számára megszabják, hogy mitől jogász a jogász, mitől orvos az orvos stb. Ez estben az a legkisebb közös többszörös van előírva, amely nünden intézetben azonos.” De nem áll-e fenn az uniformizálás veszélye a szigorúan egységes követelmények érvényesülése esetén? A főosztályvezető szerint nem, mert a krediteket cizellálhatják az egyes intézmények. Fura egy szakszó a kredit; ez esetben nincsen köze a pénzvilághoz. A felsőoktatás „tolvajnyelvében” olyan gyűjtőnév, amelyben .kifejeződik egy képzési rendszeren vagy szakon belül valamely tantárgy vagy kurzus helye, szakmai súlya, képzési időpontja és időtarta- ma » Egyik egyetemről a másikra a kredit alapján kerülhetnek át a hallgatók, mert a kredit ekvivalenciát, azaz kölcsönös megfelelést, egyenértékűséget biztosít az intézmények között. A kredittől azt várják a szakemberek, hogy közelebb hozza egymáshoz az intézményeket, és a mostaninál nagyobb mobilitást kínál a hallgatóknak. Hazai követelmény, európai kredit Az új idők jele, hogy az egységes követelmények nem központilag, nem a minisztériumban készülnek, hanem maguk az érintett felsőoktatási dolgozók fogalmazzák meg őket. (Ezt a munkát rejti el a felsőoktatás csendje.) A minisztérium a csaknem háromszáz felsőoktatási szakot tizenegy csoportra bontotta, és az idevágó törvény értelmezése után megbízta a csoportelnököket, hogy válasszák ki a szakma azon képviselőit, akikkel együtt szeretnének dolgozni. Csákvári Éva, az Országos Akkreditáriós Bizottság vezetője elmondta, hogy a bizottságokban képviselve van minden szak, és jelenleg a munka utolsó harmadánál tartanak. Néhány intézménytípus bizottságai már kidolgozták a maguk elaborátumait, sőt a minisztériumban már az ezek nyomán készült rendelettervezetek is készen állnak az államigazgatási egyeztetésre. Az európai együttműködés jegyében az egyetemi-főiskolai bizottságok igyekeznek összehangolni a hazai követelményeket a nyugati felsőoktatási intézmények kreditjeivel. Nem is sikertelenül, ám még nem tartunk ott, hogy tényként szólhatnánk a képzés és a diplomák nemzetközi egyenértékűségéről.
