Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-03 / 103. szám
1994» Május 3., Kedd VÁLASZTÁS *94 ÉSZAK-Magyarország 5 A választási kampány finisében azzal szeretnénk segíteni megalapozott döntésükben a májas 8-án urnák elé járulókat hogy alkalmat adunk a megyénkben területi listát állított pártok programijának összehasonlítására. Az lkkO-ben a parlamentbe jutott pártok elnökeinek 12, a parlamenti képviselettel rendelkező, illette a legjelentősebb parlamenten kívüli párt vezetőinek pedig ti kérdést tettünk fel. A válaszokból most pártonként azt a négyet - a második csoportba tartozók esetében kettőt - adjuk közre táblázatos formában, amelyek tápunk márciusi felmérése szerint leginkább foglalkoztatják az Tisza k -Magya rország olvasóit. Itt jegyezzük meg, hogy sajnálatunkra a Tárgyán József vezette FKgP-től ~ többszöri érdeklődésünk ellenére - a válaszok helyett csak szóbeli információt kaptunk: a párt lemond erről a lehetőségről. A FOGLALKOZTATÁS BIZTONSÁGA, MUNKAHELYTEREMTŐ VÁLLALKOZÁSOK FINANSZÍROZÁSA Adópolitika; esetlegesen TERVEZETT ÚJ ADÓNEMEK, ILLETVE TERVBE VETT ADÓCSÖKKENTÉSEK AZ AGRÁRGAZDASÁGBAN TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK VÁLSÁGKEZELÉS A LESZAKADÓ TÉRSÉGEKBEN, EBBEN AZ ÁLLAM RÉSZVÉTELÉNEK MÉRTÉKE FIATAL DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE A rengeteg segélyre költött pen? nem oldja meg hosszú távon a foglalkoztatási gondokat. Nem működik az sem. ha az állam tart fenn, vagy létesít újra nagyvállalatokat a foglalkoztatás növelése érdekében. Ezért olyan feltételeket kell az államnak megteremtenie. amelyek a vállalkozókat munkahelyteremtésre ösztönzik. A munkanélküliségtől különösen sújtott térségeknek regionális fejlesztési programokat dolgoztunk ki, amelyok helyben teremtenek munkaalkalmakat. Ha valaki fiatal korában nem keresheti meg munkával a kenyeret, ogesz eleiére csapdahely- zetbe kerül. Ezért az államnak át kell vállalni a társadalombiztosítási járulék fizetését azoktól a munkaadóktól, akik pályakezdő munkanélkülieket alkalmaznak. Emellett a Fidesz átképzési utalvány bevezetésével akarja javítani a fiatalok munkába állási esélyeit, amely a jelenlegi munka- nélküli segély helyett a munkaadóknak nyújtott támogatással ösztönözné a pályakezdő fiatalok átképzését és tartós munkához jutását. Egy nemzet akkor gazdag, ha polgárai gazdagok. Ha jól megy a vállalkozóknak, lesznek munkahelyek és jól fog menni az alkalmazottaknak is. Ezért tekinti a Fidesz partnernek a vállalkozókat: a számukra biztosított adókedvezmény munkahelyek teremtését könnyíti meg. A vállalkozó szellemű polgárok hitére, kezdeményező-készségére, tenni vágyására számítunk. Mindenekelőtt a beruházásokat kell ösztönözni, hogy ezzel felgyorsítsuk az új munkahelyek teremtését. Ezt szolgáljak tervezett lépéseink: a kamatadó és a minimáladó eltörlése, a nagyarányú társasági nyereségadó-kedvezmény, a hosszú távú beruházásokhoz nyújtandó kamatlámogat ások, az AFA-visszai- génylesi lehetőség visszaállítása a magánerős lakásépítés fellendítése érdekében, az állami infrastruktúra fejlesztése és a helyi közmunkaprogramok. A tulajdonviszonyok rendezése es a jogbiztonság érdekében a Fidesz szorgalmazza a kárpótlási törvények minél gyorsabb végrehajtását anélkül, hogy újabbak megalkotását kívánatosnak tartaná. Támogatjuk a föld és tőkekoncentrációt, ennek egyik formája, hogy a kárpótlás során szerzett földek eladási korlátáit tel fogjuk oldani. A különböző vállalkozási formákat egyenrangúnak tekintjük, és az efölött folyo vitáknál fontosabbnak tartjuk az üzemi méret és a vállalkozási forma termelési célhoz illeszkedéséi Szükségesnek látjuk a támogatásra fordítható pénzeszközök ésszerűbb elosztását, a termelői szféra megerősítései. A finanszírozás területén legfontosabb a mezögazdasag jövednlmezöségének helyreállítása, amely a pénzintézetek kockázatát is csökkenti, ezután szükséges a termelési ciklusokhoz illeszkedő hitelformák kidolgozása. Feltétlen meg kell teremteni az agrárpiacok intézményeit, meg kell erősíteni hatáskörök telepítésével a termelői önszerveződéseket. A kormánynak morális kötelessége, de érdeke is az. hogy csökkentse az ország keleti és nyugati része közötti egyre elmélyülő szakadékot. Ezért közvetlen kötelezettségeket is vállalnia kell. Mindenekelőtt infrastrukturális fejlesztésekre van szükség: autópályára, fejlett telefonrendszerre, hidakra. (A Fidesz többek között azért nem érthetett egyet a kormánypártokkal és a szocialistákkal a budapesti expo megrendezése ügyében, mert nem támogathattunk olyan állami mamutberuházást, ami a fejlesztésre szánt pénzeket még jobban a fővárosba koncentrálja.) Nagy jelentőséget tulajdonítunk a gazdaságdiplomáciának, új I határátkelők létesítésének, illetve a régiek modernizálásának, mert ez ugrásszerűen fejlesztheti a határmenti gazdasági kapcsolatokat. Vámmentes területek létrehozásával, regionális beruházási kedvezményekkel kívánjuk ezt a folyamatot serkenteni. Szintén fontosnak tartjuk azt, hogy a jelenleg szétforgácsolt területfejlesztési eszközök, elkülönített állami pénzalapok koor- dináltabban kerüljenek felhasználásra. FIATAL DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE 0 1 2 5 3 p! S.& ■MS CO w Ctí B A gazdasági struktúra átalakulásának következményeként a lartós munkanélküliség miatt az eddiginél nagyobb figyelmet lordltunk a munkahelyteremtésre. Az uj munkahelyek létrehozását elsősorban a kisvállalkozói szektorban ösztönözzük, de különös fontosságot tulajdonítunk az átalakuló, privatizációra kerülő nagyvállalatok életképes munkahelyei megőrzésének, továbbá a részmunkaidős foglalkoztatás bővítésének, a leszakadó térségek és rétegek munkalehetőséghez juttatásán keresztül történő segítésének is. Mivel a munkanélküliségi ráta megyénként különböző, a munkahelyteremtő támogatások összegét a helyi munkanélküliségi rátától is függővé kívánjuk tenni. A foglalkoztatáspolitikában nagyobb szerepet szánunk a települései önkormányzatoknak, valamint a civil közösségeknek (elsősorban a veszélyeztetett társadalmi csoportok tagjai elhelyezkedésének segítésében). Az adó- és illetékrendszer felülvizsgálását az arányosabb közteherviselés és a gazdasági kibontakozás érdekében tartjuk szükségesnek. A változtatás fő irányai a jövedelemtípusú adózásról a fogyasztási típusú adóztatás irányába való további haladás. a felhalmozott nnm termelési célú nagy vagyonok megadóztatása, a személyi jövedelemadóban a családi típusú adózás minél nagyobb arányú megjelenítése, a beruházások ösztönzése és az adózási fegyelem megszilárdítása. Már kidolgozott, néhány konkrét javaslatunk a következő: a minimáladó megszüntetése, az extravagyonokra egyfajta vagyonadó bevezetése, ez utóbbi közvetve segítené, hogy a jövedelemadóknál a beruházásokat, kiemelten a lakásépítést nagymértékben mentesítsük az adózás alól, a fekete gazdaság szereplői mozgásterének korlátozása érdekében a vám- és pénzügyőri, valamint az adóellenőrzési tevékenység megerősítése. A KDNP agrárpolitikája - hasonlóan egész gazdaságpolitikájához - az ökoszociális piacgazdaság megteremtései fűzte ki célul. Az állam központi támogatásával a mainál megbízhatóbb értékesítési rendszereket es a termelők önszerveződésén alapuló hatékony gazdálkodási formákat szeretnénk létrehozni. Véleményünk szerint ennek érdekeben a földeket modem eszközöket használó családi mezőgazdasági vállalkozások formájában célszerű megművelni, mivel ezek képesek a piac változásaira a leggyorsabban reagálni. Természetesen meg kell teremteni a megfelelő közgazdasági (hitel, biztosítási rendszer, egymást kiegészítő szövetkezeti hálózatok) és infrastrukturális környezetet is. Annak ellenére, hogy nem kívánunk a szövetkezetek további átalakulási folyamataiba beavatkozni, mégis törvényi szabályozással a mainál kedvezőbb jogi lehetőségeket szeretnénk biztosítani az új szervezeti formák, és modell-válto- zatok létrehozásához. Területfejlesztési politikánk egyik hangsúlya a területi egyenlőtlenségek mérséklése. Ezt érvényesítve a gazdaságilag elmaradott, illetve válságtérségekre (például Borsod és Szabolcs megyékre) speciális programokat készítünk. E programok a kialakult válságot a helyi és térségi erőforrások aktivizálása mellett számottevő állami segítséggel kívánják enyhíteni. El akarjuk érni a meglévő életképes termelési kapacitásoknál a kihasználás fokozását, illetve lehetőség szerinti konvertálását. Amennyiben az foglalkoztatáspolitikai szempontból szuksoges, a válsággócokban rövid ideig tovább működtethetők azok a vállalatok, amelyek költségeiket csak részben tudják fedezni. Ezekben az esetekben azonban pontosan meg kell határozni az átmeneti időszak hosszát, s előre jelezni kell a bezárás, vagy átalakítás időpontját. KERESZTÉNYDEMOKRATA NÉPPÁRT MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM A z elmúlt évtizedekben a szocialista diktatúra látszólagos foglalkoztatottsági biztonsága több mint egymilliós kapun belüli munkanélküliségot teremtett. A szocializmus bukása után a Magyar Köztársaság Kormánya több százezres valós munkanél- küliséggol találta szembe magat. A munkanélküliség tömeges megjelenése megdöbbentette a közvéleményt. 1990 óta a régi értelemben vett foglalkoztatottsági biztonságról nem beszélhetünk. Annak ellenére, hogy a szociális piacgazdaság szükségszerű velejárója néhány százalékos munkanélküliség, mindent megteszünk, hogy a munkanélküliek számát minél lejjebb szorítsuk. Ennek egyik legkézenfekvőbb eszköze a maganositás, hiszen a magántőke megjelenése munkahelyteremtéssel jár. A magángazdaság esélyesebb az igényes nyugati piacokon eladható termékek előállítására, hiszen ma a legnehezebb feladat a túlkínálati piacokon teret nyerni. Kodvező hitelfelvételekkel támogatjuk azokat a vállalkozókat, akik versenyképes termékeikkel munkahelyeket teremteni és piacokat nyerni képesek. Az adópolitika tudja igazán népszerűtlenné tenni a kormányokat. hiszen az adófizető úgy érzi, hogy a kormány a zsebében turkál. Ennek az ellentete is igaz. törékeny népszerűségre tehet szert az a párt, amelyik adócsökkentést ígér. Az ország jelen gazdasági helyzetében mi nem ígérhetünk adócsökkenést, de új adókai sem tervezünk bevezetni. A vállalkozások élénkítése érdekeben a jelenlegi törvények is számtalan beruházásösztönző. munkahelyteremtő adókedvezményt biztosítanak. Azt azonban megígérjük, hogy az igazságos közteherviselés érdekében a gazdasági visszaélések, a gazdasági bűnözés, az adócsalások ellen határozottan és keményonjogunk fellépni. A társadalom tisztességes többségét jogosan irritálja, ha a gazdasági bűnök megtorlatlanok maradnak. A gazdasági bűnözés visszaszorítása a jogkövető állampolgári magatartás kialakulását vagy kialakítását szolgálja. A legfontosabb feladat a kővetkező négy esztendőben a piac megteremtése a mezőgazdasági termekek számára. A nemzetközi megállapodások javítják az agrargazdaság külpiaci esélyeit, a növekvő kivitel nagyobb jövedelmet eredményezhet a termelőknek is. A nemzetgazdaság teljesítményének növekedése több nemzeti összterméket, nagyobb belpiaci vásárlóerőt, bővülő belső élelmiszerpiacot jelent. Mielőbb be kell fejeznünk a tulajdonviszonyok átalakítását, hogy valódi tulajdonost adjunk a földnek és az erdőknek. Változatlanul valljuk, hogy szükség van a magántulajdonon alapuló szövetkezésre. Kedvezményes hitelekkel kell támogatni az életképes mezőgazdasági vállalkozások létrejöttét. Célunk mindenekelőtt az újonnan földhöz jutottak, a kezdő vállalkozók tőkehiányának enyhítése. Szükségesnek tartjuk az állami támogatások rendszerének alapos felülvizsgálatát annak érdekében, hogy azok az eredeti címzetthez, a mezőgazdasági termelőhöz jussanak el. Szorgalmazzuk a földadó fizetési kötelezettseg végleges megszüntetését. Az MDF nemzeti területfejlesztési stratégiája összhangban áll európai integrációs törekvéseinkkel és a fenntartható fejlődés ökológiai elveivel. A hagyomány és a fejlesztés összekaficso- lása a helyi sajátosságokra épülő programok fokozzák a térség versenyképességét. Tovább folytatjuk a társadalmi konfliktusok és a területi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében megkezdett területfejlesztési programunkat, amely elsősorban Ke- let-Magyarország felzárkózását segíti elő. A program gyakorlati eszközei többek között térségi fejlesztési tanácsok alapítása, a megyék területfejlesztési lehetőségeinek bővítése, a munkahelyteremtő lehetőségek támogatása az elmaradott régiókban, továbbá a területi tervezési rendszer fejlesztése. A határok menti térségekben különleges övezetek létrehozásával javítjuk a nemzetközi gazdasági együttműködés feltételeit. A területfejlesztési programunk rövid és középtávon elsősorban az elmaradott és a válságba került térségekre Irányul és fokozza e régiók befektetést vonzó képességét. MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM MAGYAR SZOCLALISTA PÁRT 1990 és 1993 között többmintl millió munkahely szűnt meg az országban. Az adott munkahely biztonságát nem ígérhetjük, mert az elmúlt négy évben alig történt valami a szükséges szerkezetváltás erdekeben, és ezt a keserves utat végig kell járni. A munkanélküliek foglalkoztatását az őket foglalkoztató vállalkozások tb-jarulékának részleges átvállalásával, nyereségadó- kedvezményekkel, illetve a regionális fejlesztési programok keretében nyújtott támogatással kívánjuk segíteni, de a kibontakozást csak a gazdaság általános élénkülése jelentheti, amihez a beruházások és az amortizáció adómentessé tétele jelenthet egy eszközt. A fiatalok számára a képzettségi szint emelésével, a képzési idő meghosszabbításával, a gyakornoki rendszer kiszélesítésével, valamint az önkormányzatok által szervezett non-prolit tog- lalkoztato szervezetek kialakításával kívánjuk a munkalehetőségeket bővíteni. Az első munkahelyhez való jogot fokozottan biztosítani akarjuk. A következő időszak adóstruklúrája véleményünk szerint ráépül a jelenlegi, elemeiben mar korszerű, de több ponton korrigálandó adóstruktúrára. Az adóterhek szintjének csökkentési iehetösége az államháztartási rotorm eredmenyességetöl. a gazdaság növekedésének mértékétől és intenzitásától, illetve az adózás alól kivont jövedelmek, fogyasztás és forgalom a legális csatornákba való visszaterelésének mértékétől függ. Az adostruktúrán belül fokozatosan csökkenteni kívánjuk a személyes jövedelmet és a vállalkozói profitot terhelő adók szerepét, és ezzel párhuzamosan növelni a végső fogyasztást és a vagyonfelhalmozást terhelő elvonások súlyát. Fokozatosan meg kívánjuk szüntetni az egyes különadókat (például gepkocsiado), illetve az elkülönített állami alapok bevételeit szolgáló kusza elvonási formákal.Az önkormányzatok önállóságának gazdasági megalapozása érdekében hosszabb tavon növelni kívánjuk a helyi adók szerepét. Az MSZP agrárprogramja a válságból való kiutat és az ágazat jövőjét meghatározó agrárpolitikai célnak az alábbiakat tekinti:- az ágazatra és az agrárlakossagra nehezedő terhek enyhítését, a jogbiztonság megteremtését, u| gazdaság- es agrárpolitikára való áttérést;- az agrártársadalom anyagi és szociális helyzetének javítását;- a mezőgazdasági lakosság tisztességes megélhetésének biztosítását;- országunk viszonylag kedvező agrar- és földrajzi adottságainak - é gazdasági ésszerűség hatarain belül - lehető legteije- sebb mértékű kihasználásával jó hazai élelmiszerellátás és jelentős agrárexport lehetővé tetele;- a piacrajutás teltételeinek megteremtése érdekeben a versenyképesség. a mezögazdasag es a feldolgozóipar, élelmi- szerkereskedolern modernizálásának elősegítését:- meg kell gyorsítani és mielőbb be kell fejezni a kárpótlási eljárást. A területi válságkezelés nemzetközi gyakorlata azt igazolja, hogy csak a helyi (regionális) és központi (állami) akarat egysége, es az egyes települések, körzetek különböző érdekcsoportjainak (önkormányzat, politika, gazdaság, oktatás, bankok, stb) közös fellépése eredményezhet hosszú távú es stabil felemelkedést. Az MSZP szerint az államnak alapvető feladata a válságban lévő települések, regiók kezdemenyezoseit kiemelten támogatni és szélsőséges esetben közvetlenül beavatkozni. A támogatás- beavatkozas lehetősége: a munkahelyteremtes-infrastruktúra fejlesztesoktatas (szak', át-, és továbbképzés) - intézményfejlesztés. szabályozás „négyszögében" helyezkedik el. Az MSZP szerint az államnak garanciát kell adni a helyi erők önállóságának növelése, a központi fejlesztési politika stabilitása, a helyi piacok (munkaerő, pénz, stb) feltételeinek kialakítása és az életkörülményekben (lakossani, szociális ellátás, stb) jelentkező leszakadás megállítása ér„ ekében. MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE A munkanélküliség elleni leghatásosabb gyógymód a munkahelyteremtés. Eszközei az adócsökkentés, a különböző támogatási - ösztönzési - formák alkalmazása, biztosítéka pedig a várható gazdasági növekodós. A terhek csökkentésével - visszaigénylésével - olcsóbbá kívánjuk tenni a foglalkoztatást. Munkahelyeket teremtünk néhány, ma is ismert foglalkoztatási program reformjával is, például a részmunkaidős munkavállalás kiszólesitésevel. a közhasznú munkavégzés kereteinek tágításával, a bedolgozói munkaviszony újraszabályozásával. A munkanélküliek helyzetének javítására célprogramokat tervezünk. A válságövezetekben foglalkoztatási ügynökségeket állítunk tel. Az átképzés hatékonyságának emelése fontos célkitűzésünk. Nnm támogatjuk azonban a túlméretezett átképző központok további építését. Helyettük a meglevő - és felszámolással fenyegetett - közművelődési és közoktatási felsőoktatási lehetőségek kiszélesítése a középiskolást végzett fiatalok előtt egy úgynevezett előföiskolai képzés beindításával. Az SZDSZ a gazdasági növekedés megalapozása, a vállalkozás feltételeinek javítása érdekében csökkenteni kívánja az adókat. Ennek első lépése a minimumadó és a bankbetéteket terhelő forrásadó megszüntetése, továbbá az átalányadózás lehetővé tétele. A társasági adóból kedvezményeket kapnak azok, akik nyereségüket beruházásra tordítják. A munkahelyteremtő beruházásokat a bérterhek visszatérítésével ösztönözzük. A lakásépítés támogatására újra bevezetjük - degresszív módon, az első, olcsó lakásukhoz jutóknak nagyobb, a nagyórtókű újabb lakást építők kisebb mértékű ked- vezmónyezesével - az AFA visszatérítését. Meg kívánjuk szüntetni a földadót. Hosszabb távon mérsékelni kívánjuk a személyi jövedelemadó progresszióját. i Agrárpolitikánk legfontosabb feladata, hogy az új tulajdonviszonyokra támaszkodva kialakítsa a gazdálkodás, kereskedelem, szolgáltatás, feldolgozás, finanszírozás új kiszámítható rendjét. Ennek érdekében a nyugat-európai szervezési elveket és formákat felhasználva létrehozzuk a szabályozott piac szervezeteit és a résztvevők önkormányzataira támaszkodó nyitott információs rendszerét. A közvetlen támogatások összegének emelésével segítjük, hogy a gazdálkodók tulajdonossá válhassanak - a nem gazdálkodók pedig el tudták adni a földtulajdonukat és üzletrészeiket. E támogatásokkal segítjük a szükséges új szolgáltató, feldolgozó es értékesítési együttműködések köztük a nyugati típusú szövetkeztek létrejöttét, hogy a termelők közvetlenül tudjanak kapcsolatba lépni a végső piacokkal es kiszámítható legyen számukra az. hogy mire erdemes berendezkedni. A földjelzálog intézettel es a hitelszövetkezéssel segítjük a bankrendszer és a reálszféra jobb kapcsolatát. A kedvezőtlen vidékeken küfön támogatjuk a művelés fenntartását. Az országban kialakult súlyos területi egyenlőtlenségek kétoldalú állami beavatkozást tesznek szükségessé. Egyrészt az egyes régiókban kialakult válságot (lásd: Északkelet-Magyaror- szágot) kell kezelni. Ennek elsődleges eszköze a szakmai programokkal alátámasztott állami pénzügyi támogatás, de a jelenlegi támogatási rendszert meg kell újítani. Másreszt az állami beavatkozásnak az egyenlőtlenségek végleges felszámolására kell törekednie. Az SZDSZ szerint a területfejlesztést a következő országgyűlésnek törvényben kell szabályoznia, a célokat és eszközökét pedig területpolitikában kell megfogalmaznia. Az SZDSZ teruletpoíitikaja alulról, tehát a lakosság irányából építkezne. A területfejlesztésnek az ország valamennyi térségének esélyegyenlőségét kell megteremtenie, de mindenekelőtt az alapfokú ellátás egyenletes kiépí lését kell biztosítania. Az SZDSZ szerint a területfejlesztés keretében programot kell kidolgozni a vidékfejlesztésre. SZABAD DEMOKRATÁK SZÖVETSÉGE . . MUNKÁSPÁRT A Munkáspárt gazdaságpolitikájával a munkanélküliség öt-hat év alatt 5 százalék alá csökkenthető. Végső célunk, hogy mindenki dolgozhasson, aki akar. Az eddigi restriktiv politika helyett fejlesztést akarunk, több beruházást, nagyobb fogyasztást, alacsony bankkamatot, kisebb és kiszámítható adót. több munkahelyet. Másodszor, vegyes tulajdonviszonyú gazdaságot akarunk, ahol nincs eleve kijelölve egyik vagy másik tulajdontorma elsőbbsége. Harmadszor, véleményünk szerint az államnak fontos szerepet kell látszania a gazdaságban, úgy a tulajdonlásban, mint a fő arányok meqha- tározásában és néhány stratégiai terület finanszírozásában. Az első időszakban állami lakásépltkezési programmal az építőipart fejlesztenénk, továbbá a könnyűipart. Húzóágazatnak tekintjük a közlekedés és hírközlés fejlesztését. A Munkáspárt az oktatásba ruházna be, mert e tudás lehet jövőnk alapja, A mezőgazdaság talpraállításával sok ember munkája adható vissza. A Munkáspárt szerint a jelenlegi adórendszert nem lehet megjavítani. Újra van szükség. Az adó akkora legyen, hogy az állam számára már elfogadható bevételt jelentsen, a termelő, a vállalkozó számára pedig még elviselhető törhet. A Munkáspárt minden adókulcsot csökkentené, és az adózás rendjét kiszámíthatóvá tenné. Eltörölnénk vagy lényegesen csökkentenénk olyan adónemeket, mint a minimáladó. a forrásadó. Nagy mértékben csökkenteni kell a béreket terhelő adókat. A Munkáspárt úgy véli, hogy radikálisan vissza kell szorftani a fogyasztást terhelő adókat. Az alapvető létfenntartási cikkeknél eleve megszüntetnénk az ÁFA-t. Ebben különbözünk minden párttól. Jelszavunk: Kevesebb adó, több bevétel! Az Agrárgazdaság újjáépítésében a legnagyobb horderejű, egyben az első perctől esedékes feladatoknak az alábbiakat tekintjük:- A teljes körű tulajdoni biztonság garantálását. A privatizáció és a kárpótlás eredményeként létrejött tulajdoni viszonyokat elismerjük. Tiszteletben tartjuk, további kárpótlási igényeket azonban nem fogadunk el. Szükségesnek tartjuk a szövetkezetek védelmét, ösztönözzük a szövetkezés térhódítását.- Támogatjuk, hogy az élelmiszeripar további privatizációjában a termetek tulajdonhoz jussanak.- A földtulajdon és a földhasználat hosszú távú szabályozásával stabilizálni kívánjuk a különböző üzemtonnak működtetését.- Ésszerű mértékű allami támogatással jövodelembiztonságot kell teremteni az agrartermelesben. új alapokra kell helyezni az agrárfinanszírozási rendszert. Azonnali áthidaló pénzügyi intézkedéseket kell tenni az agrárvállalkozások működőképességének fenntartására. Az Agrárszövetség arra törekszik, hogy mihamarabb.készüljön el egy átfogó kormányzati terület- és településfejlesztési koncepció. majd ennek nyomán e témakör törvénytervezete. A kilábaláshoz állami és helyi erőfeszítések egyaránt szükségesek, mégpedig összehangolt módón. Ösztönözni kell az olyan nagyszabású fejlesztési programokat, amelyek - főként a legsúlyosabb helyzetben lévő térségekben - egyszerre segítik a gazdasági szerkezetváltást és új munkahelyek létrejöttét. Sürgetőek a településfejlesztési programok is: a falusi infrastruktúra, a szolgaitatások. valamint a kisipar fejlesztése ott teremt munkaalkalmat. ahol arra a legnagyobb szükség van. A súlyos válsággal küszködő megyéket, a kistérségeket nem egyszerűen csak be kell vonni abba a munkába, amely talpra állításukra programokat dolgoz ki, hanem e feladatok jelentős részét rájuk kell bízni (az állam anyagi támogató közreműködésének meghagyásával). Ily módón a helyiek elkezdik önmagukat szervezni, ami „civil" szféra erősödését eredményezheti. AGRÁRSZÖVETSÉG 1 KÖZTÁRSASÁGPÁRT A Köztársaság Pád programjának egészéből következik a munkanélküliség csökkenése, hiszen programunk középpontjában a piac élénkítése, a vállalkozások és vállalkozók helyzetbe hozása áll, ezzel a gazdaság fellendítése és ennek egyenes következménye a munkahelyek számának növekedése. A kialakult helyzetre való tekintotlel természetesen szükség van. különösen regionális szinten, munkaerőpiaci ptolitikára is. ezt azonban döntően nem segélyezésekkel, hanem munkahelyteremtéssel, képzéssel, átképzéssel gondoljuk megoldhatónak. Programunkban fontos helyet kap az infrastruktúra fejlesztése, amely önmagában is jelent új munkahelyeket, de egyben segítheti a munkaerő mobilitását, hiszen, ha a lakáshiány csökkenésével elképzelhető, hogy egy munkanélküliség sújtotta vidékről valaki könnyebben átköltözzön egy fellendülő térségbe, a polgárok nyilván tömegesen fogják ezt a lehetőséget is választani, Hosszabb távon egy mértékében 30 százalékos társasági adó lebeg a szemünk előtt, egy kétkulcsos ÁFA-rendszer, amelynek felső kulcsa 17, alsó kulcsa 12 százalék, egy háromsávos szomélyi jövedelemadó-rendszer 0,15 és 30 százalékos adósávokkal. Ezek a csökkentések azonban csak több óv alatt vezethetők be. Alapvetően változtatni kívánunk az önkormányzatok és a központi elvonás arányain, a személyi jövedelemadónak hozzávetőleg 70 százaléka kell, hogy az önkormányzatoknál maradjon és 30 százaléka kerüljön központosításra. Itt kell megemlfteni, hogy bár nőm adó, de a legfájóbb elvonás ma a vállalkozók számára a társadalombiztosítási járulék túlontúl magas szintje. Ennek csökkentését a tb-rendszer egész reformjával 7 év alatt 30 százalékos mértékű tb-járulékra céloztuk meg. Az agrárágazatban 1994-ben be kell fejezni a termőföldek birtokviszonyának rendezését. A polgári tagosítást végre kell hajtani, amennyiben a gazdálkodók több parcella összevonását kérik. 1995 mezőgazdasági évét egy igen jól rendezett és jogilag is lezárt földbirtok rendszerrel kell kezdem. 1995-96 az agrárágazat talpraállításának az éve lesz. A talpraállitáshoz elengedhetetlen a további állami támogatások folyósítása, kamattámogatott hitelek nyújtása, ezzel egvidőben az agrárpiaci rendtartás szigorú betartása és a piaci feltételek biztosítása, az értékesítés megoldása. Kiszámítható rögzített árakat és azok betartását akarjuk. Bevezetjük a földhitel intézményét és tisztességes jelzálogrendszert. A hitelfolyósítások feltételeit szakértői intézményekre bízzuk a bankok helyett. 1997-98-ban már egy jól működő, önmagát fenntartani és tisztességes jövedelmet termelni képes agrárágazattal számolunk. Ebben nem teszünk különbséget magán-, szövetkezeti vagy állami szektor között. Tekintettel arra. hogy a leszakadás folyamata csak igen magas összegű állami fejlesztéssel oldható meg, elsősorban az infrastrukturális hátrányok megszüntetése által olyan beruházások finanszírozását tartjuk elsődlegesen fontosnak, amelyek a megye működtetése szemptontjából kifejezetten fontosak. Ezen fejlesztéseknek vannak jóléti, kulturális és gazdasági tényezői. Ezek a tényezők viszont csak egymással összefüggésben és együttvizsqálva kezelhetők. Például telefonfejlesztés nélkül nincs vállalkozásfejlesztés. Egészséges Ivóvíz- és szennyvíz- kezelés nélkül nincs egészséges környezet, gázellátás nélkül nincs iparfejlesztési lehetőség. Azok a területek, amelyek megyénkben eddig is szenvedtek ezen hátrányoktól legyen ez Bodrogköz, Észak-Borsod, Cserehát vagy akár a dél-borsodi mezőség mind-mind szerepelnek az Egyesült Kisgazda Párt fejlesztési programjában. Az infrastruktúra fejlesztése alapja a gazdaság fejlesztésének. Az állam részvétele az eddigi mértékben megfelelő, ezt tovább fenntartani kívánjuk. EGYESÜLT KISGAZDAPÁRT NEMZETI DEMOKRATA SZÖVETSÉG A Nemzeti Demokrata Szövetség azt az elvet képviseli, hogy a munka minden állampolgár alapvető emberi joga. A munkanélküliséget tartjuk a legnyomasztóbb társadalmi konfliktusforrásnak, ezért olsődlege's feladatunknak tekintjük a munkanélküliség arányának jelentős leszorítását. A munkanélküliek számának csökkentése a vállalkozások segítését, a beruházások élénkítését teszi szükségessé. Ez komplex feladat. Mindenekelőtt szükség van a növekvő foglalkoztatás által létrehozott termékek és szolgáltatások piacának megteremtésére. Ezt rövid, középtávon elsősorban a volt szocialista országokkal való gazdasági kapcsolataink fellendítésében látjuk. Mivel az új munkahelyek létesítésére rendelkezésre álló források korlátozottak, első lépésben arra van szükség, hogy a korábban már megvolt kapacitások kihasználásának javításával növeljük a munkahelyek számát. Szükségesnek tartjuk, hogy a privatizációs bevételeket elsősorban új munkahelyek teremtésére használják fel. Az államháztartás kiadásainak csökkentésével párhuzamosan az adóterhek fokozatos csökkentését tűzzük célul. Szükségesnek tartjuk az állami és önkormányzati adok különválasztását, az önkormányzatok adókivetési jogának szabályozását, az adózás súlypontjának a személyi jövedelemadóról az általános forgalmi adóra való áthelyezését. A személyi jövedelemadó progresszivitását olyan módon indokolt kialakftani, hogy az a luxusfogyasztás helyett a jövedelmek termelési célú felhasználásara ösztönözzön. Az általános forgalmi adó esetében különböző lakossági kedvezmények beépítését javasoljuk. így bizonyos termékek adó- mentessége mellett, szociális okokból ÁFA visszatérítése is bevezethető! Szociális meggondolások alapján adókedvezmények alkalmazását tartjuk célszerűnek: például a családok esetében legyen beszámítható a gyermeknevelés költsége, a nyugdíjasok esetében különböző kedvezmények bevezetésére kerüljön sor. Helyre kell állítani az agrárágazat jövodelemtermelő képességét. amely a falusi térségek népességmegtartó esélyét, az élettér lakhatóvá tételét is eredményezheti. Ez megköveteli a jelenlegi jövedelemkivonás megállítását, az agrárolló szétnyílása (mezőgazdasági termékek termelői ára és a termelésbe bevont ipari anyagok és eszközök feltűnő árkülönbsége) további rohamos növekedésének csökkentését. Stabilizálni kell a mezőgazdaság tulajdon- és földbirtokviszonyait Ki kell alakítani a három alapvető tulajdoni es üzemtorma optimális szerkezeti állapotát: az óriasfarm típusú tarsas magánvállalkozások, illetőleg átalakult. új típusú szövetkezetek, továbbá közepes méretű paraszt- (tarmer) gazdasagok és a háztáji gazdaságok hálózatát. Működőképessé kell tenni az összes üzemszervezési forma folyamatos gazdálkodásának finanszírozását biztosító bankhitel, földjelzálog, támogatási ás elvonási, reorganizációs pénzügyi rendszert. A termelőknek mindenekelőtt e rendszer reformjával árstabilitást és árbiztonságot kell garantálni. Sfreciális térségi adókedvezménnyel ösztönöznénk a halmozottan hátrányos helyzetű térségekben beruházó vállalkozókat, adókedvezménnyel honorálnánk a munkanélküliek, szakmunkástanulók foglalkoztatását. Az SZJA nagyobb hányadát megtermelése helyén kell hagyni, bővítenénk az önkormányzatok anyagi lehetőségeit. A helyi problémákat jórészt helyben kell megoldani. Kiaknázatlan lehetőséget jelent a történelmileg egykor összefüggő területek (Kárpátalja. Felvidék, Észak-Magyar- ország) termelési és piaci rekonstrukciójának újra szervezése. Egy-egy regionális válságkezelő program keretében egymással összhangban alkalmazhatók az' alabbi eszközök: célzott képzés különböző szinteken, bedolgozó munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése, a helyi adottságoknak megfelelő munkahelyek teremtése, a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása, infrastrukturális beruházásokon a járadékból mar kiesetteknek közhasznú munkavégzés támogatása, speciális térségi adókedvezmeny. VÁLLALKOZÓK PÁRTJA
