Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-17 / 115. szám

10 A SZELLEM VILÁGA Katedra 1994- Május 17-, Kedd A tankerület hírei- Május 5-én került sor az Europe at School nemzetközi verseny eredményhirdetésére, Budapesten. A győzteseknek a díjakat dr. Lu- káts Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal állam­titkára, a verseny Magyar Nemzeti Bizottsá­gának elnöke és dr. Dobos Krisztina, a Bizott­ság alelnöke adta át. A Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyéből pályázók közül a következő in­tézmények, illetve tanulók kaptak jutalmat: az encsi Kazinczy Ferenc Általános Iskola és három tanulója: Rabó Julianna, Magó Vámosi Zsuzsanna és Molnár Barbara. A kazincbarci­kai Egészségügyi és Óvónői Szakközépiskola. A Mezőcsáti Általános Iskola és kilenc tanuló­ja: Pénzes János, Baranyi Gábor, Barkó Móni­ka, Szabó Ágnes, Szeghalmi Etelka, Poros Ist­ván, Vincze János, Kovács Katalin és Harsá- nyi Zoltán. A miskolci intézmények közül: A Bokányi Dezső úti Óvoda és három óvodás: Bábás Tímea, Tóth Zsuzsa és Sárecz János. A 12. számú Általános Iskola tanulói: Máté Katalin, Szabó Viktória, Bedő Zsuzsa, Kiéri Ilona és Szabó Boglárka. A 17. Számú Általá­nos Iskolából Csorba Zsuzsa. A Zrínyi Hona Gimnázium hat tanulója: Far­kas Nóra, Kovács Vera, Gulyás Szabina, Mikó Orsolya, Markovich Gábor és Gelsei Balázs. Az Avasi Gimnáziumból: Kretz Ferenc, Ko­vács Zsófia, Kádár Kata, Mató Zsolt, Stunya János és Versényi Emília. A Herman Ottó Gimnázium két tanulója: Dobos Kornélia és Hokk Andrea. A Szemere Bertalan Gimnázi­um, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet diákja: Nagy Tímea. Az ózdi Táblai Ál­talános Iskolából: Rónai Miklós. A sátoraljaúj­helyi Kazinczy Ferenc Általános Iskola és nyolc tanulója: Borza Éva, Dócs Tamás, Tóth Pál Emese, Varga Attila, Vajda Orsolya, Schneider Noémi, Dupcsák István, Deák László.-Az Észak-Magyarországi Tankerületi Ok­tatásügyi Központ és a Kassai Járási Iskolaü­gyi Osztály megállapodasa értelmében 40 ta­gú pedagógus csoport érkezik Miskolcra Ke- let-Szlovákia magyar tanítási nyelvű iskolái­ból, május 27-én. A látogatás célja: a magyar nyelv és -irodalom tanításában alkalmazott módszerek tanulmányozása. A tapasztalat- cserét követően szerepel a programban Mis­kolc nevezetességeinek megtekintése és szín­házlátogatás is.- A Nemzeti alaptanterv részét képező tan­tervi követelményeket szakértői munkabi­zottságok állítják össze az alapelvekben meg­határozott képzési területekre. Az elkészült tervezetnek a gyakorló pedagógusok közre­működésével történő megvitatását a Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium feltétlenül szükségesnek tartja annak jóváhagyása és be­vezetése előtt. Ilyen tanácskozást rendezünk - a minisztéri­um megbízása alapján - június 2-án és 3-án Miskolcon, a Rónai Sándor Megyei Művelődé­si Központban, Borsod-Abaúj-Zemplén, He­ves, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye azon pedagógusainak részvételével, akik­nek a jelentkezését a Szervező Bizottság elfo­gadja. A szakmai tanácskozáson a minisztérium megbízottjai, valamint a követelmények ki­dolgozását irányító munkabizottság képvise­lői tartanak előadást a munkálatok állásáról. Ezt követően 12 szekcióban kerül sor az el­hangzottak megvitatására, a vélemények összegzésére. A tervezett szekciók: igazgatói, magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, ember és társadalom, ter­mészetismeret, művészetek, gyakorlati kész­ségek és ismeretek, testnevelés és sport, kisis­kolások nevelése és oktatása, fogyatékos gyer­mekek nevelése és oktatása. Észak -Magyarországi Tankerületi, Oktatásügyi Központ Pályakezdőknek Budapest (MTI) - Hamarosan hozzávetőleg 5000 fiatal fejezi be középiskolai tanulmánya­it Pest megyében. Közülük azok, akik nem ta­nulnak tovább augusztus végétől különböző szakmákban tanfolyamokat indít a Pest me­gyei Munkaügyi Központ. FICE-koncert Budapest (MTI) - Nevelőotthonban élő gye­rekek léptek fel a FICE nemzetközi szervezet magyarországi egyesületének születésnapi koncertjén május 15-én, az Arany János Szín­házban. A Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetsége (FI­CE) a családon kívüli nevelés, különösen a ne­velőotthoni programok támogatója és népsze­rűsítője. A szervezet a gyermekek jogait védi nemzeti, faji vagy vallási Hovatartozásra való tekintet, nélkül. Élsősorban olyan gyermekek- kel foglalkoznak, akik fizikai, pszichikai és szociális fejlődésüket veszélyeztető körülmé­nyek miatt nem nevelkedhetnek családjuk kö­rében. A FICE-t az UNESCO támogatásával alapították 1948-ban. Jelenleg 22 ország a tagja. A magyarországi egyesület 1989. május 13-án alakult, jelenleg csaknem 400 magán- személy és 85 intézmény a tagja. Akinél vidámak az órák Hajdú Lmre Ha ezt a nevet hallom, hogy Zoller János, bennem most és mindörökké egy mokány, csupaszív, örökmozgó futballista képe villan fel először. Az MVSC hajdani kiváló labdarúgó­ja, az öreg Csicsa, aki nem véletle­nül játszott vasutas csapatban, hi­szen egy-egy meccsen úgy beszágul­dozta a pályát akár egy lokomotív. A nálam nem a kort, hanem a ta­pasztalatot, bölcsességet jelentő „öreg” jelzőt egyébként csak azért használom, mert - most mái- tudom- van egy másik Zoller János is. A két Zoliért nemcsak név-, hanem vérségi rokonság is összekapcsolja. Ezek után könnyű kitalálni, apáról és fiáról van szó. Ebben a cikkben viszont ezután már csak a fiatalabb Zoller Jánosról lesz szó, méghozzá nem az apa, ha­nem saját érdemek alapján. Úgy mondják az alma nem esik messze a fájától. Ez Zollerék eseté­ben is igaz. Persze ez az állítás így megtéveszthető lehet. Ebből ugyan­is sokan arra következtethetnek, hogy az ifjabb Zoller János is apja nyomdokait követve kiváló labdarú­gó lett. Nem ez történt. Az „al­maesés” hasonlatot én az ő esetük­ben a tehetségre értem. Az apának a futballhoz volt istenadta tehetsé­ge, a fiának viszont a zenéhez. If­jabb Zoller János tehetséges (sajnos még fel nem fedezett - mondja ő, de mondom én is) komponista, zenész, s mindezek mellett - ez már a gye­rekek, kollégák által is „felfedezett tulajdonsága” - jó pedagógus, elis­mert énektanár Miskolcon, a mar­tintelepi Arany János Általános Is­kolában. Én a kívülálló a közelmúltban az is­kola név-, majd szoboravató ünnep­ségén fedeztem fel, akarom monda­ni kedveltem meg Zoller Jánost. Azok a kórusművek, amelyek ott, az iskola énekkarának tolmácsolásá­ban elhangzottak - A telepi iskola indulója, Petőfi Sándor: Szeptember végén, Arany János: A tölgyek alatt- dallamvilágukkal, hangulatukkal már első hallásra magukkal ragad­Zoller János Fotó: Fojtán László ták az embert. E dalok, megzenésí­tett versek zeneszerzője pedig nem más, mint. Zoller tanár úr. • Tizenöt éves korom óta szerzek zenét - meséli később, amikor pá­lyájáról, életútjáról beszélgetünk a most 35 éves pedagógussal. - Ezen- belül a népzenétől kezdve musica­len át a kórusművekig szinte vala­mennyi műfajban kipróbáltam ma­gam. Éz a sokszínűség - mint kiderül - a tanári munkáját is jellemzi. Az ének, a zene minden ága teret, sze­repet. kap nála, vallva, hogy a zenei műveltség nem alakítható szelek­tált zenei anyaggal. Ezt persze mű­fajokra érti és nem a minőségre. Hallva mindezt Nádasdy Kálmán­nak, a Nemzeti Színház legendás főrendezőjének híres mondása jut eszembe: az ember mindenevő, így igaz, s különösen vonatkozik ez a gyerekekre. • Nagyon szeretek tanítani, s úgy érzem a gyerekek is jól érzik magu­kat az óráimon. Mindig igyekszem az életkori sajátosságaikat figye­lembe véve, befogadókészségüket maximálisan kihasználva beléjük táplálni azt a zenei kultúrát, amely nélkülözhetetlen az általános mű­veltséghez. □ Milyen Zoller Jánosnál egy-egy énekóra? • Vidám, jókedvű, ami nem jelenti azt, hogy most már aztán mindent szabad. □ Szigorú tanár? • Inkább úgy mondanám, hogy igaz­ságos. Ez persze jelenthet követke­zetességet is. A gyerekek világosan tudják, hogy mi az, amiből nem en­gedek. A népzenéről, népdalról pél­dául sokat követelek, de ez a köve­telményszint nem teljesíthetetlen. Ezt a gyerekek is nagyon jól tudják. □ Szeret a Martintelepen tanítani? • Többfelé tanítottam már, itt 5 éve vagyok, s ez az eddigi legjobb mű­hely. Itt a telepen a gyerekek nin­csenek úgy elkényeztetve, mint a belvárosban, jobban alakíthatók, jobban fegyelmezhetek. S hát a tan­testület is remek. □ Az Ön képességeit a.z iskola a pluszfeladatoknál - gondolok itt a kulturális tevékenységre - nyilván jobban kihasználja, mint mondjuk egy matematikatanárét. • Van pluszmunkám igaz, de eze­ket szívesen csinálom. Áz énekkar­ral hetente kétszer foglalkozom, s van egy futballcsapatom is a 7. és 8. osztályosokból. Ezenkívül a 8. osz­tályosoknak vezetem a „szabade­gyetemet”, ahol mindig az őket ér­deklő aktuális témákat vitatjuk meg. US a zeneszerzés? • Este otthon, amikor a gyerekek már lefekszenek. Ebben a műfajban persze rámféme nagyobb szerencse. Például van egy musicalünk, de nincs anyagi támogatásunk a hangfelvételek elkészítésére. A kó­rusműveim terjesztéséhez is kelle­ne szponzor. Sajnos nem vagyok tal­paló. Megcsinálni a művet szere­tem, talán értek is hozzá, de sajnos eladni már nem tudom. Egyelőre te­hát várok, reménykedem, hogy va­laki majd „felfedez”. Dum spiro spe- ro - mondja a latin- Amíg élek, re­mélek. A hitoktatás az erkölcsi nevelésben (1.) Szabone Borítás Marianna Mai témánk tárgya újszerű, ugyan­akkor rendkívül aktuális, napjaink­ban sokat vitatott téma. 1989, a rendszerváltás éve a hitok­tatás területén is nagy előrelépést jelentett. Ettől az évtől kezdve az ál­lami iskolában hosszú szünet után újból lehetőség nyílt a hittanórák bevezetésére. Egyelőre csak a taní­tási órák után, nem kötelező jelleg­gel. Ez a megoldási forma a jövőben minden bizonnyal változni, módo­sulni fog. Miért.? Mert társadalmi igény van a hitoktatás iránt, s ezért meg kell találni a leghatékonyabb formáját. Nézzük meg röviden, hogyan folyik a hitoktatás Európa állami iskolái­ban. A hittan ma Európa legtöbb or­szágának állami iskolájában tan­tárgyként szerepel. Jogi és pedagó­giai alapja, felekezeti jellege, kötele- zö-mivolta és gyakorlati megvalósí­tása azonban országonként igen kü­lönböző. Általában a történelmükben túl­nyomórészt katolikus hatás alatt álló nyugat-, illetve dél-európai or­szágok, és a vegyes vallású államok (Németország, Svájc) a felekezeti, az észak-európai protestáns álla­mok ezzel szemben inkább a feleke­zetek felett álló, általános hitokta­tási koncepciót, részesítik előnyben. Az országok többségében a hittan teljesen egyenértékű a többi iskolai tárggyal, de nem kötelező. A legtöbb országban fakultatív jelle­gű, amelyről a tanuló távol marad­hat. A katolikus többségi! államok­ban és a felekezeten kívüli hitokta­tással rendelkező országokban a résztvevő gyerekeknek és a fiata­loknak igen magas az aránya - rendszerint a diákok több mint két­harmada. A felekezeti hitoktatás anyagát szű- kehb értelemben vett teológiai té­mák, általános vallási és etikai, er­kölcsi témák képezik. A nem feleke­zeti vallásoktatás a különböző val­lások tárgyilagos ismertetésén fúl erkölcsi nevelésre törekszik, és ar­ra, hogy a diákokat az európai kul­túra általános keresztény értékei­hez elvezesse. A felekezeti hittantanítás hagyomá­nyosan a lelkészek feladata, de az alsó iskolák hittanárainak a képzé­se mindinkább a felsőfokú általános tanárképzés keretei között folyik. A rövid európai kitérő után térjünk vissza Magyarországra. Nézzük meg, hogy miért van napjainkban egyre nagyobb szükség az erkölcsi nevelésre, és ebben milyen segítsé­get tud nyújtani az iskola számára az egyház a hitoktatás gyakorlatán keresztül. A rendszerváltás óta eltelt néhány esztendőben markánsan megfogal­mazódtak az oktatással szembeni kritikai észrevételek. Témánkhoz kapcsolódva elevenít­sünk fel egy párat. A komolyabb erőfeszítést és a nagyobb munkafe­gyelmet, munkakultúrát igénylő feladatokat a diákok nem teljesítik. Ez a jelenség a türelem és a kitartás hiányával, valamint az általános motiváltság alacsony szintjével ma­gyarázható. Á mai diákok alig vagy egyáltalán nem tudják kezelni konfliktusaikat, kötődésre egyre kevésbé képesek, nem tanúsítanak kellő toleranciát egymás iránt. Nem éreznek felelős­séget saját sorsuk irányítására sem. Leegyszerűsítve a dolgokat úgy is fogalmazhatnánk, hogy egyszerűen nem tudnak különbséget tenni a jó és a rossz között, mert senki, vagy semmi nem ad nekik eligazítást az élet problémáihoz. A hagyományos viselkedésszabályo­zók, a család, az egyház, az iskola elvesztették korábbi hatékonyságu­kat. A különböző deviáns magatar­tási formák megszaporodtak, és a társadalmi beilleszkedésre való képtelenség egyre égetőbb társadal­mi probléma. Mindezek oka abban keresendő, hogy az értékek és normák elbi­zonytalanodtak. A múlt rendszer az erkölcsi törvényeket a vallással azo­nosította és elvette. Az erkölcsrom­bolás leghatékonyabb módja pedig éppen az erkölcsi törvények eltün­tetése. A társadalom viszont nem lehet meg erkölcsi törvények nélkül. A- hogy a gépjárművezetőnek szüksé­ge van a közlekedési szabályokra, ugyanúgy, aki az életben közleke­dik és kapcsolatba kerül a többi em­berrel, ismernie kell az erkölcsi tör­vényeket, nehogy baleset élje. Az igazságnak elfogadott erkölcsi törvényeken nem lehet változtatni. A tízparancsolat 3500 éves, és még ma is aktuális. Az erkölcsi törvé­nyek szintje mindig magasabb, mint az emher erkölcsi színvonala, s így megmutatja azt a célt, amely fe­lé fejlődni kell. A felnőtt embert már nemigen tud­juk nevelni, mert már kialakult a jelleme. Amit megtehetünk, és ok­vetlenül meg is kell tennünk: a gye­rekek nevelésével megakadályozni azt, hogy újratermelődjék az ala­csony szellemi és erkölcsi színvonal; hogy a gyermekek testi, lelki, szelle­mi és erkölcsi fejlesztésével egy olyan felnőtt generáció jöjjön létre, amely meg tudja őrizni egészségét, lelki békességét és fejlettebb gazda­ságot tud megvalósítani. Minden fejlődés attól függ, hogy tudunk-e megfelelő embert nevelni hozzá. Mi, pedagógusok a tanítási órákon számtalan lehetőséget találhatunk a tanulók erkölcsi nevelésére. Fel­használhatjuk a tanítási óra anya­gát. Történelem órán bizonyíthat­juk, hogy Hunyadi János vitézsége, hazaszeretete, vagy Dugonics Ti­tusz önfeláldozása, mint erkölcsi jó, az egész ország javát szolgálta a tö­rök elleni harcokban. Földrajz órán rávilágíthatunk arra, hogy a kör­nyezetszennyezést előidéző emberi hanyagság és felelőtlenség mint er­kölcsi rossz, az egész emberiség és a Föld pusztulását okozhatja. Bioló­gia órán beszélhetünk arról, hogy az alkohol, vagy a kábítószer fo­gyasztása erkölcsileg is mennyire elítélendő, mivel így az ember saját hibájából teszi tönkre testi és lelki egészségét. Bűnös életmódja követ­keztében nem tudja elvégezni mun­káját, terhére van a társadalomnak. A tanítási óra egyéb mozzanatai is alkalmasak az erkölcsi nevelésre. Elítélhetjük a puskázó, vagy súgó tanulót, mivel az így szerzett ér­demjegy nem a tényleges tudást tükrözi. Megdicsérhetjük a szorgal­mas, igyekvő tanulót, mert lelkiis­meretesen teljesíti kötelességét; a képességeinek megfelelő tanulást. (folytatjuk) Információk a megyei pedagógiai és közművelődési intézetből Tolerancia - szeretet - nevelés címmel június 22-én és 23-án a Bor­sod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagó­giai és Közművelődési Intézet, neve­lési konferenciát rendez Miskolcon a Karacs Teréz Kollégiumban. (Mis­kolc, Kiss tábornok u. 32.) A konferencia első napján délelőtt fél 10-től Ranschburg Jénő pszicho­lógus A tolerancia és intolerancia neveléslélektani gyökerei címmel tart előadást. Ezt követően dr. Szekszárdi Ferencné, az OKI Isko­lafejlesztési Központjának munka­társa a pedagógiai gyakorlat jelleg­zetes konfliktusairól beszél. Délu­tán 2 órától dr. Bölcskey Gusztáv, a Református Teológiai Akadémia professzora A tolerancia keresztyén értelmezéséről tart előadást. Más­nap, június 23-án délelőtt, fél 10-tól dr. Zrinszky László, ELTE pro­fesszora A pedagógus értékóriehtá- ló szerepe című előadásával folyta­tódik a konferencia, majd Kun Ja­nos, a debreceni Ady Gimnázium tanára, a Szeretet, szerelem, szexu­alitás című - 1994/95-től választha­tó - tankönyv szerzője az érzelmi­szexuális nevelés lehetőségeiről be­szél. Délután két órától kerekasz- tal-beszélgetésre várják az érdeklő­dőket,. A konferencia részvételi dija a szakmai programra 1500 forint. Jelentkezni május végéig lehet. (Sándor Katalin, Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Pedagógiai és Köz­művelődési Intézet, 3534 Miskolc, Andrássy u. 96.) A Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet továbbra is gyűjti a mindhá­rom helyről elutasított 8. osztályos tanulók jelentkezési lapját. Ugyan­akkor nyilvántartást vezet a meg üres helyekkel rendelkező intézmé­nyekről. Rövidesen döntenek a fel­lebbezésekről, ezt követően a még fel nem vett fiataloknak az intézet munkatársai a tanév végéig tudnák segítséget nyújtani. A Megyei Pedagógiai és Közmű­velődési Intézet megfelelő infor­mációkkal rendelkezik a szakmun­kásképzőt, a szakközépiskolát és gimnáziumot végzett fiatalok me­gyében történő középfokú továbbta­nulásához. Érdeklődők a Miskolc, Andrássy u. 96. alatt kaphatnak tá­jékoztatást. Rövidesen megjelenik a közel­múltban Kazincbarcikán megren­dezett országos pedagógiai tanács­kozás anyaga. A könyv címe Helyi tantervek. Ä kiadvány a tanácsko­záson elhangzott előadásokat, illet­ve a szekciók vitavezetőinek ösz- szegzését tartalmazza. A kötet elő­jegyezhető a Borsod-Abaúj-Zem­plén Megyei Pedagógiai és Közmű­velődési Intézetben. Tovább bővült a Megyei Pedagó­giai és Közművelődési intézet tan­könyvtára. Jelenleg 10 kiadó tan­könyvei tekinthetők meg Miskolcon a Széchényi utca 35. szám alatt ta­lálható könyvtárban. Az érdeklődök hétfőtől csütörtökig reggel 8 es délu­tán 4 óra között kereshetik fel a mé­diatárat. Tantestületi értekezletekhez ajánlják a szakemberek a Vizsgák a XX. század végén című lillafüredi országos tanácskozásról készüli, vi­deofelvételt. A kazetta a Megyei Pe­dagógiai és Közművelődési intézet médiatárából kölcsönözhető. Az Erdélyi János Tehetséggon­dozó és Tehetségnevelő Alapít­vány pályázatot hirdet a Borsod- Abaúj-Zemplen megyeben elő és ta­nuló, különösen tehetséges fiatalok felkutatására és a velük való speci­ális foglalkozások támogatására. A pályázatról a Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézetben kap­hatnak bővebb felvilágosítást az ér­deklődők (telefon: 350-433). Figye­lem: a pályázat beadási határideje május 20! A művelődési házak első Borsod- Abaúj-Zemplén. megyei találkozó­ját június 3-án, 4-én és 5-én rende­zik meg a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központban. Bő­vebb felvilágosítást a 48/312-384-es vagy 312-413-as telefonszámgn Sa­jó Áttila igazgatói,ól kérhetnek az érdeklődők. ■■A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents