Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-17 / 115. szám

1994. Május 17-, Kedd Gazdaság ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Emelkedett a létminimum értéke Budapest (MTI) - A fogyasztói árak áprilisban márciushoz képest 1.2 százalékkal emelkedtek. Az utolsó 12 hónapban az éves áremel­kedés 17,3 százalék volt. Mindéiről a Központi Statisztikai Hivatal tá­jékoztatta hétfőn a Magyar Távirati Irodát. Az idén januárban a havi áremelke­dés még 3,2 százalékos volt, febru­árban 1,4 százalékra, márciusban pedig 1 százalékra csökkent. Az áp­rilisi 1,2 százalékos havi áremelke­désben elsősorban piaci tényezők játszottak közre, illetve néhány he­lyi jellegű hatósági áremelés is - víz, csatorna, távfűtési díj - növelte az inflációt. Tavaly januárban a havi inflációs adat 6,8 százalékot ért el, február­ban 1,7 százalékra csökkent, márci­usban és áprilisban igen kismérté­kű, 0,8-0,8 százalék volt a havi ár­növekedés. A 12 hónap alatti fogyasztói árnöve­kedést vizsgálva az idén áprilisban volt a leggyorsabb az infláció. Janu­árban az előző 12 hónap adatait fi­gyelembe véve az áremelkedés 17 százalékot, februárban 16,6 száza­lékot, márciusban 16,8 százalékot, majd áprilisban 17,3 százalékot ért el. A tipikus család esetében - amely két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből áll és városban él - a létminimum 51 100 forintra emelkedett áprilisban. Ez egy főre számítva 12 780 forintnak felel meg. A létminimum mérték febru­árhoz képest 500 forinttal, egy főre számítva 130 forinttal emelkedett. Ráfizetéses a sertéstartás Budapest (MTI) - A hízósertés tar­tása általában veszteséges Magyar- országon. Még a minőségi hízó ki­logrammonkénti felvásárlási ára is csak 104-117 forint között mozog, miközben a hízók minden kilója leg­alább 109 forintjába kerül a terme­lőnek - állapítja meg a Földműve­lésügyi Minisztérium értékelése a sertéstenyésztés helyzetéről. Jelenleg hazánkban a sertésállo­mány mintegy 5 millió darabra be­csülhető, ebből 441 ezer a koca. Az utóbbi hetekben a hízó átvételi ára 5-9 forinttal csökkent átlagosan. A kisüzemben tenyésztett állatok ki­lójáért pedig, miután általában ala­csonyabb minőségi kategóriába tar­toznak csupán 90-103 forintot ad­nak a felvásárlók. A sertések átvé­telénél több megyében 3-4 hetes túl- tartás tapasztalható. Emelkedik vi­szont a malacok ára: Kortól és tér­ségtől függően 125-280 forintot kér­nek értük kilónként. OKISZ—NIT megállapodás Budapest (MTI) - Együttműködé­si megállapodást kötött a Magyar Iparszövetség (OKISZ) és a Magán- vállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NIT-Hungary). A megállapodásban a két fél vállal­ja, hogy szakmai segítséget nyújt egymásnak az érdekvédelmi mun­kához. Eszerint az OKISZ képvisel­ni fogja a NIT-Hungaryt a vállalko­zói érdekvédelem különböző fóru­main, a fuvarozók pedig a Közúti Konzultatív Érdekegyeztető Fóru­mon megjelenítik ezentúl az Ipar- szövetség érdekeit is.-ÁVÜ-Hírek— Az Állami Vagyonügynökség nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet az Észak-magyar Téglaipari Részvénytársaság állami tulajdon­ban lévő részvényeinek megvásár­lására. A részvények 68,4 százaléka az ÁVÜ tulajdonában van. Pályázni június 8-ig lehet az 58,4 százalékot képviselő, több mint 110 millió fo­rint névértékű részvénycsomagra. A Kossuth Holding Vagyonkezelő Rt., mint az Építőanyag Fuvarozó és Szolgáltató Vállalat felszámolója nyilvános pályázat útján értékesíti a felszámolás alatt álló szervezet egyes vagyontárgyait és üzletrésze­it. ÚJ kiadvánnyal bővült a vagyon­ügynökség megyei ügyfélszolgálati irodájánál megvásárolható - a pri­vatizációval kapcsolatos - anyagok köre. A privatizáció története című könyv dokumentálja az elmúlt évek magánosításának történetét. Sikertelen privatizáció a likőrgyárban Nem adják fel, pénzügyi befektetőre várnak Dobozos üdítőital-gyártás... Az üdítőnek nagyobb a keresletje, de a szesz jobban fizet... Miskolc (ÉM - I.S.) - Hihetné volt a naiv ember, a privatizáció során ta­lán legkönnyebb értékesíteni egy szeszgyárat. Az alkoholnak, az al­koholos italnak ugyanis mindig is volt, s nem nehéz megállapítani,lesz is keresletje, s ez nem tesz mást, biz­tos piaca is. Éppen ezért feltűnő, hogy a Miskolci Likőrgyár Részvény- társaság maaánosítása kudarcba fulladt. A cég vezérigazgatójával, dr. Orosz- né dr. Prekop Erzsébettel beszélget­tünk. □ Ki jelentkezett, s miért bukott a részvénytársaság eladására kiírt pályázaton? • Hadd idézzek az Állami Vagyon­ügynökség Igazgató . Tanácsának április 20-i üléséről készült emlé­keztetőből. E szerint: a pályázatot benyújtó Lyra Kít.-ről feltárt gaz­dálkodási adatokból megállapítható volt, hogy a társaság alacsony alap­tőkével rendelkezik, s ez a további­akban a pályázó anyagi felelőségét nagymértékben leszűkítheti. Azt is figyelembe vette az ÁVÜ, hogy a cég igen nagy állami adósságának visszafizetését csak egy tőkeerős be­fektetővel látja biztosítva, ahogy a további működésünket is. Mivel a Lyra Kft. e kritériumoknak - az ÁVÜ Igazgató Tanácsa szerint - nem felelt meg, eredménytelenné nyilvánították a pályázatot. □ Tessék mondani: mennyi az a nagy állami adósság? • Több száz millió forint, elsősorban az APEH-nek. Nem mentegetőzés­képp, de azért megjegyezném: a je­lenlegi vezetés alatt ez az adósság- halmaz nem nőtt, sőt valamelyest még csökkent is, s a felszámolási el­járást is elkerültük. És ami talán még idetartozik: folyamatosan tör- lesztjük kintlévőségünket. □ Azért csak megkérdezem: hogy­hogy nem lehet megélni az alkohol­ból? Útón-útfélen kocsmákba botlik az ember', ha a kocsmárosnak megéri, miért nem a szeszgyáros­nak? • Félreértés ne essék! Az alkohol jól jövedelmez - az államnak. Illetve mindazoknak, akik feketén keres­kednek vele. És ezek - hiába a jöve­déki törvény - élnek is ezzel a lehe­tőséggel. S tulajdonképpen mi hiá­ba vagyunk minőségben sokkal job­bak, de árban egyszerűen nem ver­senyezhetünk azzal a kétszáz forin­tos konyakkal, amely például legu­tóbb Pécsett majd’ halálos mérge­zést okozott... □ Csak úgy közbevetőlegesen: lehet azt, tudni - ha már az árnál tartunk hogy például egy liter rumból mennyi az állam haszna? • A szesz, az alkohol jószerivel min­den országban az állam monopóliu­ma. Óriási adóterhek rakódnak rá, óriási a bevétel is. Csak egy példa: egy liter lédig rum teljes önköltsége nem sokkal több, mint negyven fo­rint, s az adózott nagykereskedelmi ára csaknem eléri a 450 forintot. □ Nem is kell tovább folytatnia: ért­hető az alkohollal feketézők nagy száma, s vélhetően nagy haszna. • Amíg határozottan nem lép fel el­lenük az állam, addig mi csak pa­polhatunk. Pedig intő kell legyen a pécsi példa - amikor egy illető a pi­acon vett szesztől lett súlyosan be­teg de hát a piacokon, sót a kocs­mákban is az ember nemigen tudja mit vesz. Megkockáztatom: még boltokban is előfordul olyan szesz, amelynek eredetéiül keveset tudni. □ Térjünk vissza a privatizálásra: nem kelt el a cég, nem indult ellene felszámolási eljárás, akkor hogyan tovább? • Mind eddig. Dolgozunk, törleszt- jük adósságunkat, fejlesztünk, új termékkel - likőrökkel, üdítőkkel - jelenünk meg a piacon, megyén kí­vül is. Egyértelműen pénzügyi be­fektetőre várunk, úgy vélem - ha hagynak dolgozni - lesz jövőnk... Erőmű épülhet Bükkábrány térségében Külföldi befektetőkkel tárgyal a Magyar Villamos Művek Rt. Bükkábrány (ÉM) - Minden bi­zonnyal jelentősen felgyorsul a ha­zai energetikai ipar privatizációja. A Magyar Villamos Müvek Rt. igaz­gatósága az elmúlt hónap végén ugyanis felhatalmazta a társaság menedzsmentjét, hogy folytasson tárgyalásokat a potenciális külföldi befektetőkkel. Az rt. vezérigazgató­jától szerzett értesüléseink szerint először a mátrai ligniterőmű moder­nizálásához keresnek befektetőket, s emellett megkezdik a tárgyaláso­kat a bükkábrányi ligniterőmű épí­tésének finanszírozásáról is. Atom helyett előtérben a lignit Egy biztosnak tűnik: az MVM Rt., s a paksi atomerőmű teljes egészében állami tulajdonban marad. Lega­lább 25 százalékos tulajdoni hánya­dot tart meg az állam a nagy erőmű­vekben, míg a többit 100 százalék­ban privatizálják. Részben állami tulajdonban marad tehát például a Duna menti, a tiszai és a mátrai erőmű. Állami többségi tulajdonban maradnak - 50 százalék plusz egy szavazat erejéig - az áramszolgálta­tók. Az MVM Rt. elképzelése sze­rint a privatizációt egyetlen esetben sem a már meglévő részvények ela­Fotók: Laczó József dósával kell megoldani, hanem alaptőke-emeléssel, illetve a társa­ságok, áramszolgáltatók és erőmű­vek modernizációjában való részvé­tel arányában szükséges tulajdoni hányadot adni a külföldi befekte­tőknek. A privatizáció, a haszon és az áram árának összefüggéseiről megtud­tuk: a jelenlegi árak a költségeket sem fedezik, de valószínű, hogy a befektetőket akkor is érdeklik a ma­gyarországi lehetőségek, ha most még nem is hoznak nyereséget. Az energetikai iparba befektetők hosz- szú távon gondolkodnak - egy erő­mű legalább 30 évig üzemel s ezért nem az fontos szamukra, hogy mindjárt az elején megtérüljön a pénzük. Az alaperómú-építésról az a véle­mény alakult ki, hogy mivel az MVM Rt. számításai szerint csak 2000-re éri el az ország az 1989-es- nek megfelelő áramfelhasználási szintet, nincs szükség újabb atome­rőműre. Kapacitását ugyanis csak kismértékben használhatnák ki. A társaság ezért a gyors, rugalmas, kisebb erőművek építésében érde­kelt, illetve a hazai nyersanyagbá­zis kihasználásának előnyeit mérle­gelve, egy lignitalapú erőmű létesí­tését látná helyesnek Bükkábrány térségében. Ehhez a beruházáshoz már szintén keresik a befektetőt. Mindez azon­ban nem jelenti azt, hogy végleg le­mondtak volna egy újabb atomerő­mű építéséről. Már működik a falugazdász-hálózat Budapest (MTI) - A falugazdász- hálózat. működési feltételei és rend­je már kialakult. A március 1-jétól dolgozó falugazdászokat az önkor­mányzatok elfogadták és egyre in­kább váiják segítségüket a telepü­lések mezőgazdasági problémámak megoldásában. A hálózat az eltelt több mint két hónapban stabilizáló­dott - mindezt Földi Péter, a Föld­művelésügyi Minisztérium Földmű­velésügyi Hivatalok Főosztályának vezetője mondta el hétfőn az MTI- nek. Eddig vidéken 770 falugazdász mű­ködik a tervezett 1500-ból. A háló­zat működtetésére mintegy 150 mil­lió forintot fordítottak abból a 850 millió forintból, amelyet erre a célra kaptak. A falugazdászok az eltelt időben megismerték a megyei felvá­sárló és szolgáltató kft.-k és rész­vénytársaságok tevékenységét, a szerződéskötések alakulását. Az árajánlatok ismeretében reális tájé­koztatást tudnak adni a termelés további fejlesztéséhez, alakításá­hoz. A megyékben megkezdődött az úgynevezett gazdakataszterek összeállítása, a megyei ágazati stra­tégia kialakításához szükséges nap­ra kész adatok összegyűjtése. A me­gyei állapotvizsgálat után lehet a valós gazdaérdekeknek megfelelően segíteni a terméktanácsok, a gazda­körök, a szövetkezetek és egyesüle­tek szervezését. A szaktárca megyei hivatalai vala­mennyi megyében a falugazdászok részére rendszeres továbbképzést, és konzultációt szerveznek, ahol az időszerű és a hosszabb távú tenni­valók egyaránt napirenden szere­pelnek. Egyre több cég keresi meg a megyei földművelésügyi hivatalo­kat, hogy a havonta megtartott megbeszéléseken rövid cégismerte­tőt tarthassanak. Alaptőke-emelésről döntöttek Budapest (MTI) - A Kereskedelmi Bank Rt. hétfői közgyűlésén a bankkonszolidáció kere­tében újabb 5 milliárd forintos alaptőke-eme­lésről döntöttek a részvényesek. A bank alap­tőkéjét legutóbb múlt év decemberében 49 milliárd forinttal emelték, így a pénzintézet megemelt alaptőkéje megközelíti az 52 milli­árd forintot. Éz fedezetet nyújt a szükséges céltartalékok teljes egészére és a pénzintézet tőkemegfelelési mutatója eléri a 4 százalékot. Az állam tulajdonosi részesedése a bankban megközelíti a 90 százalékot. A Kereskedelmi Bank Rt. mérlegfóösszege a mült évben nem növekedett, 231,7 milliárd fo­rint volt. A bank üzleti eredménye 9,2 milliárd forintot tett ki, ami közel 50 százalékkal ha­ladta meg az 1992. érit. Az eredmény növeke­dését elsősorban az eredményezte, hogy a pénz­intézet növelte a betétek és a hitelek kamatai közti különbözetek A jelentős üzleti eredmény ellenére végül is az évet a Kereskedelmi Bank Rt. 46,5 milliárd forintos veszteséggel zárta. A nagyarányú veszteség magyarázata, hogy a pénzintézetnek 55,8 milliárd forinttal kellett növelnie céltartalék állományát. A Kereskedelmi Bank Rt. esetében is folytató­dik a bankkonszolidáció, várhatóan ősszel alá­rendelt kölcsöntőke formájában újabb 5,5 mil­liárd forintos megerősítésre kerül sor, amennyiben a pénzintézet időarányosan telje­síti konszolidációs programját. A közgyűlésen szóba kerültek a kisrészvénye­sek. Esetükben ugyanis jelentős tőkevesztés várható, amennyiben a banknál leíiják a szá­mottevő hitelezési veszteségeket. A bank ve­zetése és az állami tulajdonos nem szeretné a kisrészvényeseket megkárosítani, ezért ha­marosan - várhatóan az őszi közgyűlésen — döntés születik milyen formában kárpótolják a kisrészvényeseket. Valószínűleg elvesztett részvényeik ellenében kamatozó banki érték­papírokat kapnak. Egyelőre azonban az a kér­dés, hogy hol húzzák meg a kisrészvényesi kör felső határát. Az igazgatóság bemutatta a bank konszolidációs programját. Eszerint a Kereskedelmi Bank Rt. a következő három esztendőben jelentős növekedésre nem szá­míthat. Elsősorban a bankcsoporthoz tartozó pénzintézeteknél képzelhető el kisebb expanzió. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kis tételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 38,888800 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Érték­papírtőzsde a tegnapi napon árfolyamérté­ken. A részvények forgalma (90 kötés) névér­téken 6,0810 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 14.808C 55 millió forintot tett ki. Összesen 5928 darab részvény cserélt gaz­dát. A kárpótlási jegyek árfolyamértékű for­galma 23,868795 millió forint, a befektetési jegyeké 211 950 forint volt. Kötvényekben és diszkont kincstárjegyekben ma nem volt for­galom. A Budapesti Értékpapírtőzsde ideig­lenes, nem hivatalos indexe 1598,28 volt ezen a napon, ami 6,95 ponttal alacsonyabb az elő­ző tőzsdenapon elért értéknél. Kárpótlási jegy i Tőzsde Index (ideiglenes) máj. 16-án: 1598,28 -6,95 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. május 16. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. An^ol font 153,77 156,77 155,61 Belga es Ion. frank''297.89 303.39 npj 18.86 19.22 17.88 18222 54.59. 55,63 ) 149,97 152.77 97.92 99.78 Holland forint Japan yen Kuvaiti dinár Norvég korona Oiászlíra** Osztrák schill.* Spanyol p seta 75,67 344,04 350,70 ÜP 61,28 63,48 m 14.14 14.42 ;írt54,Ó2:: A.'rwwmim 871.55 888,25 879,94 ' 59,73 60.87 "V 74,12 75.58 J 74.94 13,22 LMG ««P 118.23 120,47 119,35 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban , *: 100 egység, **: 1000 egység ECU (KP)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents