Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-16 / 114. szám

1994^Mátus 16., Hétfő Megyei Körkép ÉSZAK-Magyarország 5 Megszerettetik a természetet Ózd (ÉM - K.M.) - Megyénk északi városában évtizedek óta nagy fi­gyelmet fordítanak arra, hogy a fia­talokkal megszerettessék a termé­szetet és ennek egyik formája a he­gyekben, erdőkben rendezett verse­nyek rendszeres kiírása. Az ózdi polgármesteri hivatal művelődési, ifjúsági és sportosztálya, valamint a Természetbarát Szövetség ózdi in­téző bizottsága ez évre is meghir­dette az általános és középiskolás tanulóifjúság részére a természetjá­ró túraversenyt. A verseny fő célja az, hogy a fiatalok minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a ter­mészetjárásba, s ezáltal megismer­jék településük környékét, a szű- kebb és tágabb haza legszebb tájait. A kiírás értelmében az idén négy gyalogos vagy kerékpártúrán kell részt venniük a fiataloknak, mely­ből két túrát a polgármesteri hiva­tal MISO által szervezett „Kondi napok” rendezvénysorozat prog­ramjából kell kiválasztani. A másik két esemény időpontját és helyét az iskola szabadon választhatja meg. A túrák lebonyolításához a termé­szetjáró szövetség ózdi intéző bizott­sága kérésére szívesen biztosít szakképzett vezetőt. (A rendezvény időpontját és helyét a MISO-nak előzetesen be kell jelenteni.) A túra általános iskolások esetében mini­mum 6 kilométer, középiskolások­nál 10 kilométer. A verseny díjazá­sára általános iskolásoknál 20 ezer, középiskolásoknál 10 ezer forint ér­tékű sportszert ajánlanak fel a meg­hirdetők. Az elhurcolt zsidóság emlékének Sátoraljaújhely (ÉM) - A sátoral­jaújhelyi Városvédő és Szépítő Egyesület kezdeményezésére a Zemplénből elhurcolt zsidóság em­lékére 1994. június 5-én 11 órai kez­dettel emléktáblát helyeznek el a zsidó imaháznál .A program keretén belül kiadásra kerül Dankó István­ná nyugalmazott középiskolai ta­nárnő által készített kiadvány „Adalékok és emlékek Sátoraljaúj­hely zsidóságának XX. századi tör­ténetéhez” címmel, melyet dr. Hó­gye István a levéltár igazgatója lek­torált, a kiadásért Brősztl Gyula az egyesület elnöke a felelős. Jelenleg még folynak a szervező és építő munkálatok. E kis térség emberei közül sokan a világ számos országába kerültek, távol hazájuktól. Az adományozók adományaik elhelyezésekor több kérdéssel, megjegyzéssel fordulnak a városvédőkhöz. —Politikai Hír == Dr. Faragó Péter, a 6-os számú országgyűlési választókerület szoci­alista képviselőjelöltje tart lakossá­gi fórumot május 16-án, 17 órakor Bánhorvátiban a kultúrházban, 18.30 órakor pedig Nagybarcán ugyancsak a község kultúrházában. Ismét mozdul az azbesztpor Udvardy József Kazincbarcika (ÉM) - Lapunk múlt he­ti, szombati számában „Azbesztpor­vihar Barcikán" címmel írtunk közel ötezer tonna veszélyes hulladék ka­zincbarcikai elhelyezéséről. A fékbeté­tek gyártásakor keletkező, harmadik, tehát a legalacsonyabb veszélyességi kategóriába tartozó csiszolati port Kis- várcfaról szállították a kazincbarcikai kommunális szeméttelepre. Már előző cikkünkben is utalóink rá, hogy az ügy megítélését tekintve egymásnak gyö­keresen ellentmondó véleményeket je­gyeztünk fel. Amíg az egyik oldalon a veszélyes hulladék ártalmarianításá- nak és lerakásának szakmai hibáiról adtak tájékoztatást, addig a másik fél szerint az ügy szellőztetésének hátte­rében a város polgármesteri hivatalá­ban zajló események állnak. De vajon milyen veszélyeket okozhat az az­beszt? Daganathoz vezethet A kérdésre dr. Lakó Magdolna Ka­zincbarcika tiszti főorvosa a követ­kezőképpen válaszolt:- Az azbeszt ásványi anyag. Jól is­mert kiváló hőszigetelő tulajdonsá­gáról. Emellett az autósok széles köreiben köztudott, hogy a fékbeté­teket is azbeszt felhasználásával gyártják. Vízben szerencsére nem oldódik, viszont az azbeszt rostjai a légutakban súlyos betegséget, daga­natok kialakulását okozhatják. A betegség gyógyítását nagymérték­ben megnehezíti, hogy a kór hosszú évekig lappanghat az emberi szer­vezetben. Ezért az azbeszt felhasz­nálására, alkalmazására szigorú előírások vannak érvényben, és napjainkban már igyekeznek kiszo­rítani ezt az anyagot a mindennapi életből. Mindenesetre a tisztiorvosi szolgálatot is meglepte, hogy a több ezer tonnányi veszélyes hulladékot hatékony ártalmatlanítás nélkül le­rakják a kommunális szeméttele­pen.- Ahogyan az idő haladt - fűzi hoz­zá az eddigiekhez Ivánfi Jenő alpol­gármester -, egyre több adatot sze­reztünk be. Megtudtuk például, hogy a hulladékfeldolgozó kft. a kis- várdai fékbetétgyárral közel körül­belül 5 ezer tonna csiszolati por el­szállítására kötött szerződést. Az Építésügyi Minőségellenőrző Inté­zet vizsgálatai szerint az ártalmat­lanításra előírt technológiát nem tartották be. Szó sincs 100-as szi­lárdságot elérő keverékről. Mintát vettek a telepen elhelyezett anyag­ból és megállapították, hogy nulla és maximum 10 százalékban tartal­maz inhomogén cementet, tehát a kötőanyagot nem dolgozták el ren­desen.- Az autók fékbetétje is azbesztből készül - hangzott Juhász László, az Észak-magyarországi Hulladékgaz­dálkodási Kft. ügyvezető igazgató­jának válasza. - Számtalan gépko­csi járj a az utakat. A levegőbe az au­tók kerekéből is juthat bőven a vita­tott anyagból. Olyan dologból csi­nálnak problémát, amiből egyálta­lában nem kellene. Én állítom, a Kisvárdáról érkezett anyagot kellő­képpen lezártuk, az ÉMI szakvéle­ményét pedig még nem kaptuk meg. Leállították a szállítást- Folyik még a szállítás Kisvárdá­ról?- Pillanatnyilag nem - mondja az ügyvezető igazgató.- Nem engedhetjük meg, hogy a csak részben, vagy hanyagul kezelt azbesztpor a jelenlegi állapotában ott maradjon a város szeméttelepén- hangsúlyozta Ivánfi Jenő. - Az ön- kormányzat felelős a város lakossá­gának egészségi állapotáért. A szakvélemény alapján ismételt ár­talmatlanításnak kell alávetni az azbeszttartalmú port.- A környezetvédelmi felügyelőség két munkatársa két alkalommal - mondja Gavallér István -, egy alka­lommal pedig a megyei tisztiorvosi szolgálattal közösen ellenőrizte mind az ártalmatlanítás, mind pe­dig a lerakás körülményeit. Mivel a helyszínen a megkötést nem tudták vizsgálni, az ÉMI Miskolci Állomá­sától kértünk szakvéleményt.- Mi lett az eredmény?- A minőségellenőrző intézet vizs­gálatai megállapították, hogy az az­beszttartalmú csiszolati por elhe­lyezésére meghatározott technológi­át nem tartották be. Nem volt meg­felelő a keverés, és a cement hiánya miatt az előírt szilárdság nem jött létre. Ennek ellenére környezetszennye­zés nem történhet, és nem is várha­tó, hogy történni fog. Véleményünk szerint a megkötött azbesztréteg stabilizálja az anyagot. További biz­tonságot nyújthat a közegészségü­gyi hatóság által előírt fóliatakarás is. Ez az állapot természetesen hosszabb távon nem tűrhető el, ezért köteleztük a kft.-t a teljes ér­tékű műszaki védelem kialakításá­ra, mégpedig hatvan napon belül. Az egyik legjobb hazai szaktekin­télynél készülnek a tervek, amely­nek alapján kötelezően el kell vé­gezni az ártalmatlanítást.- Ki viseli az erkölcsi és az anyagi következményeket?- A kialakult helyzetért a felügyelő­ség a hulladékgazdálkodási kft.-t tekinti felelősnek. Az előírások be­tartása esetén ugyanis korrekt, tel­jes értékű lett volna a megoldás. Sajnálatos, hogy eddig csak három alkalommal tarthattunk helyszíni ellenőrzést. Többször lett volna rá szükség. Az előkezelési technológia pontos betartásának elmulasztása miatt az Észak-magyarországi Hul­ladékgazdálkodási Kft. ellen bírsá­got szabunk ki. A részletek kidolgo­zása folyamatban van. A technoló­gia megsértéséért felelős személlyel szemben szabálysértési eljárás kez­deményezhető. Ugyanakkor 1994 februáijától kezdődően a lerakást felfüggesztettük. A kettős cél- Bizottságunknak jelenleg kettős célja van - hangzik Ivánfi Jenő ál­láspontja. - Egyrészt meg kell aka­dályozni újabb szállítmányok érke­zését, másrészt végre kell hajtatni az ártalmatlanításra vonatkozó Újabb előírást. Az eseményeket en­nek érdekében hoztuk nyilvános­ságra. Állami gondozottak sportnapja Nagy sikere volt a labdagurításnak is---------------------------MEGYÉNKBŐL F otó: Farkas Maya Miskolc (ÉM) - Megyénkben csak­nem 980 állami gondoskodásban lé­vő gyermek él mintegy 500 nevelő­szülőnél. Részükre rendezett a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet pénteken gyermek- és sportnapot a DVTK-stadionban. A rendezvény­hez szükséges anyagiak egy részét - 120 ezer forintot - pályázat útján nyert el az intézet, a többit szponzo­rok segítségével teremtették elő. A hagyományos és hivatásos nevelő­szülőkhöz kihelyezett gyermekek közül mintegy négyszázan vettek részt a színes, játékos programsoro­zatban. Volt futás, távugrás, gátfu­tás és különböző labdajátékok. A legjobbak, de persze a többiek is, a szponzorok által felajánlott ajándé­kok boldog tulajdonosai lehettek. Gyermekrajzpályázat Miskolc (ÉM) - Egymást érik a megyeszékhely különböző intéz­ményei által az idei gyermeknap­ra meghirdetett rajzpályázatok. Az egyik legérdekesebb a megyei AERO Klub pályázata, amelynek keretében 6-14 éves korúak vall­hatnak arról hogyan látják ók a repülést? A gyermekek május 20- ig juttathatják el rajzaikat az AE­RO Klub címére: 3501 Miskolc, Pf. 163. Eredményhirdetés és díjki­osztás: május 29-én, gyermekna- pon 10 órakor, a miskolci Repülő­téren. De nem csupán úgy önma­gában... Ekkor ugyanis motoros és vitorlázó gépek, helikopterek, ejtőernyősök, sárkányrepülők, re­pülőmodellezők, légimentők tar­tanak érdekes bemutatót a gyer­mekeknek. Sőt: fellép a Szinva- völgyi Néptáncegyüttes is... Pollenjelentés Miskolc (ÉM) - Azt, hogy május­ban van a legtöbbféle poŰen a le­vegőben, bizonyítják a most leol­vasott adatok is, ugyanis jelenleg 16-féle allergén virágpor kering a levegőben. Továbbra is sok van a tölgy, a bükk, a dió, az agresszív nyír virágporszeméből, és megje­lent nagy számban az eperfa és a vadgesztenye pollenje is. A fufélék pollenjéből még kevés van a csap­dában, de mivel nagyon agresszív pollen, az erre allergiások már biztosan megérezték a jelenlétét. Május 6-ától megjelent a hárs vi­rágporszeme is. Fogad a főkapitány Miskolc (ÉM) - A Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője, Forgács László ezredes május 17-én, kedden 14- töl 16 óráig lakossági fogadóórát tart Miskolcon a Zsolcai kapu 32. szám alatti hivatali helyiségében. Vöröskeresztes világnap Miskolc (ÉM) - A Magyar Vörös- kereszt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete vöröskeresztes világnapi ünnepséget tart május 17-én 15 órakor Miskolcon a Va­sas Művelődési Központban, ahol a Szinvavölgyi Táncegyüttes mű­sora szórakoztatja a közönséget, majd az ünnepi megemlékezés után kitüntetéseket adnak át. Ruhákat a kórháznak Miskolc (ÉM) - A Miskolci Laza- rénus Népfőiskola fennállása óta számtalan jó kezdeményezéssel igyekezett a szociálisan rászoruló embereket támogatni, a munka­nélküliségjelentette problémákon képzéssel, átképzéssel segíteni. Ennek keretében került sor arra, hogy ez év áprilisában nagy mennyiségű ruhaneműt ajándé­koztak a Sátoraljaújhelyi Városi Kórháznak, ugyanis tapasztalha­tó, hogy nem egy esetben az elbo­csátott betegnek nincs olyan ru­hájuk amiben hazamehetnének. Gombabemutató Miskolc (ÉM) - Az érdeklődésre és a tavaszi gombaszezonra való tekintettel a május 9-re és 30-ra meghirdetett gombabemutatást 1994. május 16-án 14-17 óra kö­zött is megtartja a Miskolci Gom­bász Egyesület. Az ezen a hét vé­gén, az egyesület tagjai által ta­lált gombákat a Tudomány és Technika Ház előterében, díjtala­nul bemutatják az érdeklődők­nek, és tanácsokat adnak. Véradónaptár Május 16-tól 20-ig megyénkben az alábbi üzemek, intézmények dol­gozói, települések lakói biztosítják a betegellátáshoz szükséges vér­mennyiséget. Hétfőn: Tiszakeszi község. Kedden: Észak-Magyaror­szági Regionális Átképző Köz­pont, Miskolc; Tiszalúc község; Ózdi Távhó; Ózdi Meteor Kft.; Sa- jószentpéter város. Szerdán: Északtej Rt. Miskolc. Csütörtö­kön: Mezőcsát város; Domaháza és Mád községek. Pénteken: Szo- molya község; Miskolc-Szirma; DNM Hengermű Kft. Miskolc; Borsodi Autójavító Miskolc. HOSZ-klubok Miskolc (ÉM) - A Hallássérültek Országos Szövetségének egyik legnagyobb szervezete működik megyénkben. A szervezet az el­múlt évben is kiemelkedő orszá­gos sikereket ért el a tagszerve­zésben. Ebben - s mgjd az idei taglétszám alakulásában - jelen­tős szerepe volt annak, hogy Óz- don és Putnokon is megalakult a hallássérültek helyi klubja. Több pénz Tiszaújváros (ÉM) - Az eredeti­leg előirányzottnál mintegy négy­millióval több, összesen 72,3 mil­lió forint jut az idén Tiszaújváros- ban városüzemeltetési feladatok­ra. A rendelkezésre álló összeg, több mint felét kommunális célok­ra költik, de a korábbi elképzelé­sekhez képest 17,2 milliót szán­nak a, parkok fenntartására, a zöldterületek rekonstrukciójára. Ezzel igyekeznek az‘ott lakók szá­mára még otthonosabbá, jobb le­vegőjűvé tenni környezetüket.-k----------INNEN SZÓLVA----------­Ú t menti fű Nagy József Felmagzott a magasra nőtt fű az utak men­tén és nincs ki lekaszálja, tette szóvá a mi­nap valaki lapunkban, miközben nosztal­giával emlegette azokat a régi szép időket, amikor még minden négyzetméternyi terü­letért összetűztek az állattartók. Ma nem így van, állítólag jóval kevesebb az istál­lókban a marha, a takarmányárak megle­hetősen magasak, ám az utak mente ennek ellenére kaszálatlan marad, illetve nem kö­tik ki a gazdá k a teheneket, hogy a jószág agyomos partokról lelegelje azt, ami ott in­gyen megterem. Megszólaltak azok is, akik hevesen ellen­zik az út menti fű feletetését, mondván ezek az utak már nem azonosak azokkal, ame­lyek mellett még békésen, veszély nélkül le­hetett legeltetni, ahonnan érdemes volt ha­zavinni a lekaszált füvet. Azokon az uta­kon szekerek jártak, nem autók, vontatók, teherautók. Ezek a járművek ugyanis te­mérdek szennyező anyagot bocsátanak ki, ami ott helyben megtelepszik, a fákon, a fü­veken. S nem csak megtelepszik, részben be is épül a növényekbe, mint például az ólom.. En­nek a jelenlétét nagyon egyszerűen ki lehet mutatni a nagyforgalmú utakat övező nö­vényzetben. Az ólommal erősen szennye­zett füvet pedig ne tegyük a jószág elé, mert az ólom egy része megjelenik a tejben, ké­sőbb a levágásra kerülő állat húsában is. Mint ahogy kimutatták már a gyógyásza­ti célra szánt, út mentén szedett kamillá­ból, hársfa virágból is az ólom fokozott je­lenlétét. Ha a környezetünkért, valamennyiünk egészségéért aggódókat hallgatjuk, lehet, hogy már nem is sajnáljuk a kárba veszett füvet. Ettől persze még lehetnének gondozottab- bak az utakat szegélyező zöld sávok. Ka­szálni kellene a füvet, de feletetni nem.-----------------------------------*------------------­É M-portré Fotó: Kerékgyártó Mihály Kocsis István Ózd-Hódoscsépány (ÉM - KM) - Egerben született 1934-ben. Álig volt 6 hónapos, amikor édesanyja visszaadta lelkét teremtőjének. Édesapja újra megnősült, aki ezzel édes mosto­hát talált gyermekének. Az új anyuka nagy szeretettel, gondoskodással nevelte a gyermeket, aki 11 éves korában el­vesztette édesapját is. A VIII. osztály elvégzése után 1949-ben az eg­ri Ferencesek Kolostorában lehetett kissze- minarista, ahol be is öltözött a ferencesek ru­hájába. A második évfolyamot Esztergomban folytatta tovább. Érettségi után két és fél évig Eszter­gomban volt ferences papnövendék. Ä szerze­tes rendet betegsége miatt 1956 tavaszán el­hagyta. Négy és fél évig civilként dolgozott. 1960-ban újra jelentkezett Egerbe a papi szeminárium­ba. 1965-ben szentelték pappá. Több plébánián volt segédlelkész. 1986 óta az ózd-hódos- csépányi plébánia lelkésze-vezetóje, aki a hí­vek és nemcsak a hívek körében örvend elisme­résnek, tiszteletnek. 1990 óta a 1204-es. számú Greskovics István cserkészcsapat parancsnoka. Nevéhez fűződik a csépányi cserkészotthon és sportkombinát létrehozása. Az ifjúság erkölcsi nevelésében végzett kitartó munkásságáért a cserkészmozgalom újjászer­vezése és népszerűsítése érdekében végzett te­vékenységéért a napokban dr. Surján László népjóléti miniszter Szacsvay Imre-díjat ado­mányozott Kocsis Zoltán plébánosnak, aki az Országházban vette át a kitüntetést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents