Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-12 / 111. szám

10 SZABADIDŐ HDFI 1994« Május 12., Csütörtök Dobkulcs A bőr feszítés módjai A dobokat az ütőhangszerek felosztásakor a membrafonok közé sorolták. Ezek — a szakiro­dalom megfogalmazása szerint - hártyával bevont üreges testek. A hártya feszítésével és lazításával a hangmagasság változtatható. Ezt a műveletet nevezik hangolásnak. Afrikai, ázsiai, távol-keleti elődeink számtalan ötletet dolgoztak ki a bőr kifeszítésére. Ezek többnyi­re a kilyuggatott bőrbe fűzött sodrott kötelek, vagy állati inak voltak. A nedvesen felhúzott bőrök száradás után nyerték el végleges hang- magasságukat, másokat kis fa stiftekkel to­vább lehetett hangolni (a keretes fűrészhez hasonló módon). Forradalmi változást a csavarmenet feltalálá­sa hozott. Ez nemcsak finomabb beállítást, de a hangolás tartósságát is biztosította. A XV. század katonai üstdobjain már találkozha­tunk ilyen megoldással. Előrelépés az is, hogy a bőrt a ráhelyezett fa- vagy fémkeret segítsé­gével spanolják. A csavarmenetes feszítés és a fém karika - állandó korszerűsítéssel ugyan — napjainkig kitartónak bizonyult. A múlt szá­zadvégi „modern” dobfelszereléseken alkal­mazott megoldások egyetlen hosszú csavarral közelítették a karikákat egymáshoz, ami nem tette lehetővé az első és felső bőr külön hango­lását. Korszerűbb, de ugyancsak mindkét bőrt egyszerre húzó megoldás a jobbos-balos me­nettel ellátott feszítőcsavar is. Fejlődés eredménye a dob keretén szabadon helyezhető köröm, illetve a dobtest közepéből kiálló átfúrt öntvény (baba), mely a rajta átfű­zött hosszú csavarokat sorba rendezte. A „ba­ba” - megkezdte önálló karrierjét. Egy vasta­gabb - belülről menetes - csövei összekötve al­kalmas volt arra, hogy mindkét oldalról csa­vart hajtsanak bele. így az alsó és felső bőr egymástól független hangolása lehetővé vált. A két oldal külön hangolása hozta a külön csa­varházak ötletét. Ezeket az öntvény babákat formáik miatt cseppeknek is hívták. Az első darabokba közvetlenül fúrtak menetet a feszí­tőcsavar számára. Hátránya volt, hogy ha az nem pontosan ke­rült a helyére, a menet elrágódott, s az önt­vényt el kellett dobni. Ezt váltották fel az úgynevezett kapszlis ba­bák, ahol a csavart már egy önbeálló menetes hüvely fogadja. A filléres, könnyen cserélhető kapszlit egy furaton át rugó nyomja ki az ek­kor már üregesre öntött (könnyített) baba tes­téből. A további újítások a gyors bőrcsere elősegíté­sére irányultak. Ezek lényege abban állt, hogy bőrcserénél ne kelljen teljesen kihajtani - elég legyen meglazítani - a csavarokat. Érdekes, hogy a térben és időben egymástól távol eső megoldások mindegyikének volt egy közös vo­nása. Ez - a kapszlit helyettesítő parányi al­katrész - egy palástjára merőlegesen átfúrt henger. A hangolócsavar lazításával a köröm a fémkáva mélyedéséből kiakasztható. A meg­lazított körmök sorra hátrabuktatva elenge­dik a kávát. (Hollywood, Italy) A meglazított csavar végén lévő henger kiakasztható a baba szerepét betöltő nyitott öntvényből. (Ayotte, Canada) A baba felső borítása nyitható. En­nek a hasítékában ül a menetes henger. Lazí­táskor az Ayotte-hoz hasonlóan kiakasztható, megfeszítve a borítás „becsukódik”. (Pearl, Ja­pan) Régi dilemma, hogy a dobtesthez csatla­kozó fémszerelvények csökkentik a kagyló re­zonanciáját. Jó megoldásnak bizonyult az a gumi ágy, amivel fatest vibrációját és a fém- szerelvény „földelő” hatását függetlenítik egy­mástól. Az új megoldás formai megjelenésé­ben visszakanyarodott a ’30-as évek kivitelé­hez (Force és Hilite sorozat, Sonor Germany). (A Rockinform nyomán) Művészek exodusa Madrid (MTI) - Oroszországra nézve tragédi­ának nevezte a muzsikusok, énekesek, és tán­cosok elvándorlását Jurij Tyemirkanov, neves orosz karmester a dpa-nak adott madridi nyi­latkozatában. A művészek helyzete ma Orosz­országban oly mostoha, hogy aki csak teheti, külföldre szerződik - hangsúlyozta a karmes­ter. Az 56 éves Tyemirkanov, aki a Szentpétervári Filharmonikusok vezetője és a londoni Royal Philharmonic Orchestrát is vezeti, most a Drezdai Filharmonikusokkal kezdett Madrid­ban turnét. Tyemirkanov elmondta, hogy a nehéz gazda­sági és belpolitikai helyzetben az orosz politi­kusokat nem igazán foglalkoztatja a kultúra ügye, s erre a jövőben sem jut majd figyelem - jósolta. Maga, szentpétervári muzsikusait összetartandó, évente 3-4 hónapot külföldön turnézik velük. Tyemirkanov szerint kulturá­lis tekintetben nem sikerül a nyugati demok­ráciákhoz felzárkózni. Ehhez elsősorban az emberi fejekben kellene fejlődést elérni — véli. A nyugati kultúra ugyanis sokak számára ma megreked a Coca-Cola, vagy a pornográfia szintjén. Az oldalt összeállította: Bánhegyi Gábor Rockarchívum: Frank Zappa Frank Zappa a Tabánban Fotó: ÉM-repró Jakubecz András 1993. december 4-e, szombat éjjel óta már csak múlt időben beszélhe­tünk Frank Zappa tevékenységéről. Olyan zenei és szellemi örökséget hagyott hátra, ami még jó ideig elég munkát biztosít zenei előadóművé­szeknek, lemezforgalmazóknak és filológus hajlamú zenebarátoknak. Az ő elképzelése szerint, zenéjéről írni értelmetlen, igazi személyisé­géről viszont nem lehet. Egyáltalán nem közhely az a megállapítás, hogy Frank Zappáról magáról (azaz Rubenról, avagy Joe-ról) semmit sem tudunk. Profi alkotó volt, aki sikeresen választotta le magánéle­tét a rockbuisness világáról. A Zap­pa irányítása alatt, Peter Ochiog- rosso által fogalmazott könyv az egyik leginkább lebilincselő zenei témájú írás, amely szintén a muzsi­kus személyiségének tökéletes be- burkolását szolgálta. Valamit azon­ban fel lehet vázolni Frank Zappa karakteréből, a többnyire ismert adatokra támaszkodva. A Frank Vincent Zappa születésé­hez (1940. december 21.) képest két generációval korábbi bevándorló múlt, a katolikus középpolgári csa­ládi indíttatás, a viszonylag szabad és nyitott gyermekkor, valamint a korán kibontakozó zenei érdeklődé­si kör egy olyan áttekintő és kriti­kus világszemlélet alapját terem­tették meg, ami végig érezhető az 1964-től ’93-ig tartó életművön. En­nek kezdeti impulzusait kortárs és klasszikus zenei művektől (pl. E. Varese, I. Stravinsky, A Webem), valamint a r & b és blues világától kapta, mindenféle iskola erőszakos­ságától mentesen. A rockzene korai időszaka azt a lehetőséget jelentette számára (természetesen ezt is kigú­nyolva Ruben and the Jets álnevű lemezükön), amiben egy kezdő mu­zsikus szabadon ötvözhette az adott zenei hatásokat saját elképzelései­vel. Ennek az intellektuális és ösz­tönös összehangoltságnak az ered­ménye az a behatárolható, de na­gyon széles muzikális eklekticiz- mus, amely a különböző időszakok­nak megfelelően a Hot rats, 200 Mo­tels, The Grand Wazoo, Shut Up ’n Play... szériákhoz, a londoni és más szimfonikus zenekarokkal való együttműködések, illetve a sajátos Gitártémák köré csoportosíthatók. Jól nyomon követhető a rockzene­kari, a kamara körülményekhez igazodó és a nagyzenekari felállásra alkalmazott kifejezésforma. A sza­badság mindig azt jelentette a kom­ponálásban és előadásban, hogy ép­pen melyik hangsúlyosabb a három előadási forma közül, illetve ennek megfelelően mi a megcélzott műfaj. Általában a hagyományos zenei Mi­sék különböző mértékű összevegyí­tése (a Ms kémikus...) volt az egyre tökéletesedő, eredetibb és szilárdan karakteresebbé váló zeneszerzés és hangszerelés alapja. Mindeközben látszólag eleget tett a közönség és szakma követelte elvárásoknak, s szinte észrevétlenül folytatta a ha­gyományok átformálását és Mtágí- tását. Fontos programja volt ennek az építkezésnek az állandó jelen­lét”; a szigorú figyelem, tanulás, va­lamint az új összefüggéseket ered­ményező szemelvényezó és rendsze­rező recitálás. Ez utóbbi folytonos, visszatérő mo­tívum a zappai dallamvilágban. A szerző maga is cinikusan emlegette, hogy az „elkötelezett” előadók és ze­neértők sokszor nem vették észre (vagy szándékosan nem akarták észrevenni) zenéjének lényegi ele­meit. Nevezetesen azt, ha egy-egy tételen belül — elsősorban a már említett — .komolyzenei” kortárs és őket idő­ben megelőző zeneszerzők, esetleg rockzenészek műveiből, ezek részle­teinek tiszteletteljes, vagy ironikus, gyakran egyidejű, párhuzamos megszólaltatását adta elő élőben és rögzítette szalagra. Ez a meg nem érteni akaró hozzáállás vonatkozik gyakran más szerzőkre is, azaz a formaújító alkotások igazi súlyát és helyét a művészek életében a szak­értők „nem ismerik (f)el”, legfeljebb halálukat követően. Ez után pedig bátrabban mernek az utódok töme­gei az elhunyt alkotásaihoz nyúlni. Mindez nem jelenti azt, hogy Frank Zappa műveinek összetettebb témái visszhangtalanok lettek volna éle­tében. Ezt példázza Pierre Boulez, Zubin Mehta, Kent Nagano, Joel Thome (aM a N:Y.-i Ritzben ’91-ben „Zappa Világa” c., illetve az Avery Fisher Hallban ’93-ban „Frank Zap­pa zenéje” címmel szervezett bemu­tatókat) szerző, komponista, diri­gensek személyes-bensőséges ro- konszenve a szóbanforgó zenei kife­jezésmódokkal. A játszó emberre (F.Z.-ra) utalt a képregényrajzoló Matt Groeningen (a „Simpsons” rajzfilm Mtalálója), aM egyszerűen csak azt mondta, hogy hallgatja a zappai zenét, értelmezi a szövege­ket és ezek átformálják ót magát is. Egyébként az instrumentális dara­bok mellett az olyan ironikus, tré­fás, vagy érthetetlennek tűnő, de tartalmas szövegek - például a Bongo Fury, Joe’s Garage, Sheik Yerbouti, Man form Utopia „könnyedebb” lemezeken - azokat a társadalmi és egyéni problémákat próbálták közölni, melyek „Az igazi Frank Zappa könyv” tanúsága sze­rint is leginkább foglalkoztatták a zeneszerzőt. Ezek az eredeti, sok­szor szlengszerű, de inkább „műszóösszetételek” megérdemel­nének egy alapos értelmezést, vagy egyfajta zappai szóindex összeállí­tást; nem beszélve egy kimerítő Frank Zappa zenekari családfa leí­rásról, ami tartalmazná a jelentős számú koncertek állandó résztvevői mellett a vendégmuzsikusok névso­rát. (Ehhez hasonlót még Miles Da­vis esetében sem sikerült a Down Beat magazinnak leközölnie). Zappa józansága és figyelme Mter­jedt olyan dolgokra is, amik divatos­nak tűntek saját generációja fiatal­kori éveiben, konkrétan a hippi mozgalom naivitásának idején. Nem lelkesedett a drogokért, ze­nésztársainak - elsősorban szerep­léseik idején - kifejezetten tiltotta ezek fogyasztását, mégis, ó maga ritkán tudott meglenni a szeré­nyebb károsító hatásokkal bíró do­hányzás és kávéivás szenvedélye nélkül. Interjúkban gyakran mond­ta, hogy a cigaretta a legfőbb táplá­léka. A rendMvül aktív életmód, a zenei iparban történő jövedelmező, de energiaemésztő tevékenység mellett sikerült egy bensőséges, elég nyugalmas családi életet Mala- Mtania második feleségével és munkatársával, Adelaide Gail Slot- mannel négy gyermekük; Moon Unit, Dweezil, Ahmet és Diva szá­mára. A rendkívül precízen, fokoza­tosan jól felépített és összetartott saját zenei alapvállalkozás (Madó, forgalmazó cég, stúdió szilárd talajt biztosít a zenész ambíciókkal és próbálkozásokkal élő két fia számá­ra, akik súlyos örökséget kaptak a nagyformátumú egyéniségtől, ap­juktól. Zappa munkájára jellemző az is, hogy kb. 25 év alatt saját gon­dozásában és a Mváltott jogokkal közel hatvan lemezt jelentetett meg a Barking Pumpkin Rec., illetve a Zappa Rec.-nál, ellenben a különbö­ző illegális felvételek és Madások száma több százas, elsősorban kon­certfelvételek darabszámával mér­hető. Eleinte megpróbálta szerzői jogait érvényesíteni, azonban a per­költségek és egyéb korlátozó szerzői jogait érvényesíteni, azonban a per­költségek és egyéb korlátozó ténye­zők miatt bele kellett nyugodnia a kalózfelvételek forgalmazásába. Ennek visszaszorítására egyébként érdekes félmegoldást alkalmazott; saját, legális „bootleg” Madást ho­zott létre a Rhino Records céggel karöltve. A Fillmore East ’71-es album puri­tán hátsó borítóján (Cal Schenkel terve, aM számos Zappa lemez borí­tóját készítette) szerepel egy szá­munkra idén is aktuális felirat: „Ne felejts el szavazni/választani”. Ez pedig utal a „politikus” Frank Zap- pára, aM a zenei szabadság eszmé­nyének megfelelően lépett fel a szó­lásszabadságért és választói jogo­kért. Mindig a vacak, szemellenzős, manipulativ érdekcsoportok buta­ságaira Mvánta felhívni az emberek figyelmét, s arra, hogy feltétlenül érvényesítsék jogaikat ott, ahol a törvény lehetőséget biztosít erre. A Törvényekkel általában elégedetlen volt, elsősorban azokkal, amelyek tág játékteret adtak a korrupt és ce- zaromániás embereknek, leginkább a politikusoknak. Nem titkolta, hogy népszerűségét a józan észre apellálva kamatoztatni szerette vol­na épp’ a politikában is, ám ezt meghiúsították a befolyásosabb és magasabb kapcsolatokkal rendelke­ző „vetélytársai”. Elég, ha csak a cseh-amerikai kontaktus-misszió elképzelésére utalunk, melyről va­lamivel részletesebben is beszélt a Playboynak adott interjújában. Itt szó van az ö és zenészkollégái érde­keit sértő Egyesült Államok kor­mányzatának lemez cenzúra beve­zetés Msérletéról, mely ellen hangot adott Baltimore-ban, szülővárosá­ban az amerikai kongresszus képvi­selői előtt. Ezen túlmenően, általá­ban nevetségesnek tartotta, ha bár­mifajta megkülönböztetést próbál­tak foganatosítani az uralkodó réte­gek a kisebbségi csoportokkal; feke­tékkel, feministákkal, zsidókkal, arabokkal, stb. szemben, hiszen tudta, megtapasztalta, hogy mit je­lenthet a mesterséges szelekció ezen módja. Sajnos, a természetes szelekció va­lóságos tragikomikumának ó sem tudott szamárfület mutatni. 1991- ben egyértelműen diagnosztizálták nála, hogy prostata rákja van. Ettől kezdve még intenzívebben dolgozott napi 16-20 óra időtartamban, nyi­latkozta a már említett Joel Thome ’93 februárjában. A kór azonban le­gyűrte 52 éves korában a megfon­tolt, radikális, provokátor alkotót. Guinness iazz-zeneszek lexikona Budapest (ÉM) - Régen várt mű­vet dobott piacra a korábban egé­szen más profilról ismert Kossuth könyvMadó. Eddig hiányzott itthon egy olyan átfogó lexikon, amely a vi­lág jazzmuzsikusait mutatja be. A ’92-es The Guinness Who’s Who of Jazz lefordítása még akkor is jó vá­lasztásnak bizonyult, ha tudjuk, hogy a britek - finoman fogalmazva- nagyon sajátos szemszögből ítélik meg a jazztörténetet. így aztán nem csoda, ha egy pártatlan szemlélő túlzottnak tartja a szigetországi ze­nészek számát, míg a világ többi ré­széből olyan amerikai és európai pó­diumon rendszeresen dolgozók Má­nyoznak, mint Jan Hammer, Laka­tos Tóni, Adam Makowicz, Charlie Mariano, Zbigniew NamyslowsM, Tornász Stanko vagy a néhai Szabó Gábor. A brit sovinizmust némi­képp ellensúlyozza a fordító Simon Géza Gábor, aki a magyar jazz meg­szállott kutatója. Boris János szer­kesztővel egyetértésben Simon egy magyar vonatkozású résszel egészí­tette M a vaskos, 478 oldalas kö­tetet, amelynek lektora Deseő Csa­ba volt. Pink Floyd koncertjegyek Miskolc (ÉM) - Idén augusztus 19- én kissé szokatlan helyszínen, a Wiener Neustadt-i repülőtéren lép fel a Pink Floyd. A tárgyalások eredményeként a Pink Floyd Ma­nagement Magyarországon is forga­lomba hozott - korlátozott számban — jegyeket erre a koncertre egyen­ként 2500 forintos áron, ami a szo­kásos európai belépőjegyek árának mintegy a fele. Ennek az árcsökke­nésnek az az „ára”, hogy a magyar rajongóknak belépéskor a jegy mel­lett fel kell mutatniuk érvényes ma­gyar útlevelüket. Jegyet már min­den ismertebb jegyirodában lehet igényelni és a hírek szerint néhány jegyiroda utazást is szervez az au­gusztusi koncertre. Bluesapest ’94 Budapest (ÉM) - Kétnapos, ingye­nes bluesfesztivált tartanak május 21-22-én Budapesten, a Tabánban Bluesapest ’94 címmel. Az első na­pon fellép Christian Dozzler and The Blues Wawe, Jammin, Török Ádám és a R.A.B.B., Ripoff Raskol­nikov and The 20th Century Blues Band valamint a JacMe Or- száczkys Band. A vasárnapi prog­ramban lép színpadra Otis Grand and The Big Blues Band, Tátrai Ti­bor és a H.A.B.B., a Palermo Boogie Gang, Louisiana Red és a fesztivál meglepetése, Phillip Yogie Bread, a Kiowa indiánok törzsfőnöke, aM Tö­rök Ádám és Tátrai Tibor zenekara­iba ugrik be egy Ms jam sessionre. Élő CD-felvétel Paks (ÉM) - A paksi Új Hullám sö­rözőben tartják a magyar Hendrix- lemez élő hangfelvételét május 20-21-én este hét órától, amelyen közreműködik Tátrai Tibor and the Hungarian Atomic Blues Brothers (Tátrai Tibor, Tóth János Rudolf, Zsoldos Tamás, Solti János). Harmincéves a Molnár Dixieland Szeged (MTI) - Harminc évvel eze­lőtt alakult meg Szegeden Magyar- ország egyik legjelentősebb jazz-ze- nekara, a Molnár Dixieland. Első önálló nagylemezük 1978-ban je­lent meg, azóta további öt készült itthon és külföldön. Koncertjeikre világhírű szólisták fogadták el meg- Mvásukat. Az országszerte ismert és népszerű együttes nagyszabású koncerttel ünnepli megalakulásá­nak 30. évfordulóját. Jubileumi fel­lépésüknek a Szegedi Nemzeti Színház adott otthont május 10-én. Az est vendégszólistája az Amerikai Egyesült Államokból érkezett Joe Murányi és Bényei Tamás volt. Strauss-zene Izraelben Kairó (MTI) - Richard Wagner ze­néje után Richard Straussé sem ta­bu többé Izraelben: az izraeli filhar­monikusok 1994/95-ös évadjának második koncertje az Egy hős élete lesz - jelentette be hétfőn a zenekar vezetése. A szerző műveit - Strauss nevét a nácizmussal társítván - ed­dig éppúgy bojkottálták a zsidó ál­lamban, mint Wagnerét a közel­múltig. Az utóbbira vonatkozó tilal­mat 1991 decemberében oldották fel, ami azonban továbbra sem je­lenti a Wagner-művek korlátlan be- mutatásának lehetőségét. _______ K odály-ösztöndíj Budapest (MTI) - A Művelődési és Közoktatási Minisztérium pályáza­tot hirdet az 1994/95-ös évi Kodály Zoltán zenei ösztöndíjra. A tárca az ösztöndíjjal a 35 évesnél fiatalabb zeneszerzők, zenetudósok és zene­kritikusok pályakezdését Mvánja segíteni. A pályázat kedvezményezettje egy éven keresztül havi 11500 forint tá­mogatásban részesül. Egy pályázó legfeljebb három alkalommal nyer­heti el az ösztöndíjat. A pályázato­kat a minisztérium Színház-, Zene-, és Táncművészeti Főosztályához kell benyújtani 1994. május 31-ig. A pályázati kérelemhez mellékelni kell a pályázó életrajzát, eddigi szakmai tevékenységének doku­mentációját, egy partitúrát vagy ta­nulmányt. Csatolni kell továbbá egy részletes munkatervet, vala­mint egy tájékoztatót arról, hogy ré­szesül-e más ösztöndíjban, illetve, mire nyújtott be pályázatot. 1

Next

/
Thumbnails
Contents