Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-02 / 102. szám

8 Ms Itt-Hon 1994. Május 3., Kedd I- MISKOLCI PORTRÉ -j A főjegyző Miskolc (ÉM- B.A.) ­„Csapnivaló ügyvéd lett volna belőlem. Reménytelen esetben nem vállaltam vol­na a pert. A vitás ügyeket viszont min­dig is szeret­tem” - mond­ja a főjegyző, Veresné dr. Jakab Zsuzsanna. Hárman voltak testvérek. Csak úgy tanulhatott tovább, ha ösztöndíj-szer­ződést kötnek vele. A hajdúszoboszlói tanács támogatásával végezhette el a jogi egyetemet 1968-ban. „így ragad­tam ott a közigazgatásban. De nem is bánom. Szeretem ezt a munkát” - je­lenti ki. Vajon mit lehet ezen szeretni? Az ilyesmihez már-már önkínzó alkatra van szükség: annyi a panaszos. Ezt a munkát vagy olyanok végzik, akik szolgálatnak tekintik, amit csinálnak, vagy akik a hatalmat szeretik. „Soha nem éreztem, hogy hatalom len­ne a kezemben. A nagy szavakat pe­dig nem állhatom, nem tudnék olyas­miket mondani, hogy gyerekkoromtól az embereket vágytam szolgálni. Amit csinálunk, sok munkával jár. Kötött a munkaidő és nem is nagy a fizet­ség. De egy ilyen területen dolgozó em­ber szélesebb látókörű, sokoldalúbb jo­gásszá válhat” - feleli erre. Míg Borsod-Abaúj-Zemplén főjegyzője lett, végigjárta az államigazgatásbein, illetve a közigazgatásban végigjárha­tó szamárlétrát. Tizenöt évig az első vonalban dolgozott, volt kisvárosi ta­nácsi tisztségviselő, hatósági ügyinté­ző. („Igen sokat tanultam ekkor. Kis apparátusokban gyakorlatilag min­dennel kell foglalkoznia az embernek”) Miskolcra jött férjhez. Városi vb-tit- kárként dolgozott a megyeszékhelyen 1982 és 1987 között. Innen került a megyei tanácsra, ahol 1991-ig volt vb- titkár. Amikor a megyei közgyűlés meghirdette a főjegyzői állást, megpá­lyázta és elnyerte. Ez más jellegű munka, mint amit azelőtt végzett: sok intézmény fenntartásának gondja ne­hezedik a - szegény - megyei közgyű­lésre. Vagyis a költségvetésnek na­gyobb szerep jut, mint eddig. Ha hölgyekre lehet ilyet mondani: jo­viális típusnak tűnik. Arcán örök mo­soly, a cigaretta füstje felett kutatón nézi a szemben ülő szemét. Milyen tu­lajdonságok kellenek ehhez a munká­hoz? „Magamat olyannak tartom, aki mindig meg tudta találni a kollégáival a hangot. Ez annak a 26 évnek is kö­szönhető, amit a pályán töltöttem. Pontosan tudom, hogy mit mennyi idő alatt lehet megcsinálni” - állítja. Csak jó és rossz dolgok vannak Nantes-ban is bemutatkozott a Töredékkel az Art-Studió Miskolc (ÉM - B.A.) - Bató Dezső (34) könyvárus és haran­gozó. Az Art-Stúdió nevű szín­házi társulás „katalizátora” - nem nevezné magát rendező­nek, ehelyett használja ezt a megjelölést -, aki segíti élet­re hívni a játszókban szuny- nyadó érzelmeket és tapaszta­latokat. Nevéhez fűződik a szezon egyik kétség kívül figyelemre méltó produkciója, amelyet Töredék címmel az Ifjúsági és Szabadi­dő Házban játszottak, s ame­lyet a franciaországi Nantes- ban is bemutatott az Art. □ Néhány éve az Önökéhez ha­sonló társulásokat műkedvelő, vagy amatőr színjátszó csopor­toknak nevezték volna. Ha va­laki ma ugyanezt mondaná az Art-Studióra, vállalná a minő­sítést? • Nem hiszem, hogy lenne bár­miféle értelme az ilyen kate­gorizálásnak. Helyénvalóbb úgy megközelíteni a dolgot, hogy valami vagy rossz, vagy jó. Annyiból azonban jogos a kérdés, hogy speciális helyze­tünk valóban megkülönböztet bennünket a kőszínházaktól. Mi például munka, vagy tanu­lás után látunk neki a próbák­nak, tréningeknek, olykor fá­radtan, csökkent koncentráló képességgel. Gyakoriak a vál­tozások a játszók között. Aki mondjuk elvégzi a középisko­lát, más városba megy tanulni. Vannak a dolognak azért jó ol­dalai is. Mi például megenged­hetjük magunknak, hogy egy- egy produkcióval két-három hó­napig elbíbelődjünk, szemben a repertoárszínházakkal, * ame­lyeknek gyakorlatilag egy hó­nap a próbaidőszakuk. □ Miért vállalkozik egy ilyen csoportban való részvételre ma­napság valaki? • Sokféle indítéka lehet. Tár­sakat, párt akar találni. Akad, ciki az önkifejezéshez keres for­mát, míg másokat a színház vi­lága érdekel. □ Szakírók szerint a reperto­árszínházi rendszer esetleges térvesztésével jelentősebb szerep juthat az Önökéhez hasonló al­kalmi színjátszó közösségeknek. Egyetért ezzel? • Valószínű, hogy nem élnénk meg belőle, ha főállásban csi­nálnánk ezt. Nem találtuk meg még a kapcsolatot igazán azok­kal, akiket érdekel az ilyenfaj­ta színház. Ez nyilván részben a mi hibánk is. De ebből a szempontból is jó lenne, ha vol­na olyan játszóhely a városban, ahol - akár az ország más tá­jairól - a miénkhez hasonló tö­rekvésű csoportok bemutatkoz­hatnának. □ Kinek kellene egy ilyen helyet működtetnie? • Valószínűleg a városnak, ha fontos volna neki, hogy a fia­tal emberek ne az utcán bo­lyongjanak, hanem az energi­ák jó ügyek érdekében haszno­suljanak. □ Az Art-féle társulatok a kie­gészítői, komplementerei-e a ha­gyományos színházaknak, vagy ellenkezőleg: a létüket a hagyo­mányos színházak létjogosult­ságának tagadásaként értel­mezhetjük? • Valóban fontos lenne erre tudni a választ. A nagyszínhá­zak igyekeznek minden nézői elvárásnak eleget tenni. Meg kell találni azt az ösvényt, ami a számunkra is járható utat biztosít. □ A Töredék etűdjei tulajdon­képpen variációk a kiszolgál­tatottság fogalmára. Ha egyet­len szóval kellene jellemeznie azt a kort, amelyben élünk, me­lyik szót választaná? • Talán az ellentmondásossá­got. □ Például azért, mert amit iga­zán szeretnek csinálni, abból nem tudnának megélni? • Igen, például azért, mert ha mi azzal szeretnénk foglalkoz­ni, amivel akarunk, előbb meg kell keresnünk a megélheté­sünkre a pénzt. Ez viszont nem feltétlenül veszteség, az ember legalább nem lustul el, nem süpped bele abba, amit csinál. □ Ha nem lennének többé olyan színházak, mint amilyen az Ari, mit sajnálna belőlük? • Azt az eleven, valóságos kap­csolatot, ami a tagok között ki­alakult. Gyerekek honi rajzasztala Gyümölcsfáivá lakói Bajáky Anita (7 éves) rajza Miskolcról • 1994. május 3- • //. évf 18, szám Vak kígyó tekereg a városünnepen Tűzijáték zárja az idei városünnep programját Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM) - Immár máso­dik alkalommal rendezik meg a megyeszékhelyen a város ün­nepét. A város közgyűlése 1992, ápri­lis 13-án, a IV/55/4220/1992. számú határozatában nyilvání­totta Miskolc város ünnepévé május 11-ét. Nyilván választ­hattak volna a város múltjá­ból más jeles napot is a városi ünnepre. De azért éppen ezt a napot jelölték ki, mert ez a dá­tum szerepel az 1909-ben Fe- rencz József által a település­nek adományozott címer okle­velén. Az idei városünnepen rengeteg sportrendezvény, illet­ve zenés program közül válo­gathatnak az érdeklődők. Ébresztő, Miskolc! Délelőtt 10-kor kezdődik a Hő­sök terén a diák-majális. Az it­teni, egész napos programot délután 7-től utcabál záija. A sportrendezvények közül em­lítést érdemel még all óra 30- kor, az avasi Szent György ut­cából rajtoló kerékpárosok ver­senye. Délután fél 1-től a se­lyemréti fürdőben - a volt Au­gusztus 20-on - rendezik meg a városi úszóváltót, a helyi ál­talános és középiskolás diákok részvételével. Tekergőket várnak Délután 2-től vak kígyó teke­reg a Széchenyi úton. A kígyó- tekergetés - vagy tekergő kí- gyóztatás - a Bláthy Ottó Vil­lamosipari Szakközépiskola di­ákjainak leleménye. A Hősök terére váiják mindazokat, akik­nek kedvük van velük teker­gőzni. A főutcán negyed 4-től térzene lesz. A megyeszékhely szenáto­rai 4 órától tartják ünnepi köz­gyűlésüket a Miskolci Nemze­ti Színházban. Itt nemcsak a városünnepről, a város múlt­járól emlékeznek meg, de ek­kor adják át Miskolc díjait az arra érdemes lokálpatrióták­nak, illetve mindazoknak, akik saját szakterületükön Miskolc hírnevét öregbítették. Az ünne­pi közgyűlés a Miskolci Szim­fonikus Zenekar hangversenyé­vel ér véget. A Bartók Terem­ben délután 6-kor a tamperei Oskari zenekar lép fel. Héttől az Ifjúsági és Szabadidő Ház­ban a Vágtázó Halottkémek (VHK) zenekar koncertezik. Tűzijáték a téren A városi sportcsarnokban ma­radandó élményt ígér a Győri Balett előadása, amelyben fél 8-tól gyönyörködhet a publi­kum. Ä városháza erkélyéről este 9-től szól a toronyzene. Fél 10-kor pedig - ugyancsak a Vá­rosház téren - tűzijáték zárja az idei városünnep programját. Reggel 8-tól zenés ébresztőt fuj a MÁV zenekara. Délelőtt fél 10-től a városi sportcsarnoktól utcai fűtóverseny indul, amely­nek célállomása is a sportcsar­nok lesz. Van aki halasztana, van aki nem Mikor legyen önkormányzati választás? - kérdeztük a frakcióvezetőket (3. oldal) — A TARTALOMBÓL - Az ügyfél érdekében Az ügyfelek érdekét szeretnék szolgál­ni a miskolci városházán, ahol hama­rosan új irodát nyitnak. Ezt rákapcsol­ják a számítógépes rendszerre, azaz a panaszosok már a bejáratnál tudni fogják: kihez forduljanak, hol tartanak az ügyük intézésével. (2. oldal) Vízmoraj os séta Lillafüredre, egy vízmorajos sétára ka­lauzoljuk az Itt-Hon olvasóit, akik megtudhatják, hogy ismét él a vízesés, kezet mosni viszont körülményes. (2. oldal) Egy fejezet vége Véget ért egy fejezet a Kossuth Gim­názium történetében. Az intézmény­ben idén végez a középfokú óvónőkép­zőbe felvettek utolsó osztálya. A me­gyének gyakorlatilag nincs olyan te­lepülése, ahol ne dolgozna az utóbbi harminckét évben itt végzett szakem­ber - hangzott el azon a tanácskozá­son, amelyet a Kossuthban rendeztek az óvónőképzéstől búcsúzók. (4. oldal) Igazgatói Top Ezen a héten azt a listát adjuk közre, amelyet Stehlik Ágnes, a Belvárosi Kulturális Menedzseriroda igazgató­ja készített lapunk felkérésére a szá­mára kedves, vágj' fontos könyvek alapján. (4. oldal) Tapossák a pedált Egyre többen tapossák a pedált a ra­gyogó tavaszi időben az Ávas és Ta­polca között. Az életüket is kockáz­tatják, hiszen ezen az úton nyolcvan­nal roboghatnak az autók. Á kerék­párút építése pedig a korábbi tervek­kel ellentétben idén sem kezdődik el. (5. oldal) A miskolci főjegyző Veresné dr. Jakab Zsuzsannát, a me­gyei közgyűlés főjegyzőjét mutatjuk be Miskolci portré rovatunkban. A szak­ember az elmúlt 26 évben végigjárta azt a szamárlétrát, amit a köz-, illet­ve államigazgatásban végig lehetett járni. (8. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents