Észak-Magyarország, 1994. május (50. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-11 / 110. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994. Május 11., Szerda------------APROPÓ-----------­D ali Dobos Klára Volt egy ember, nagybajuszos. Mit csi­nált?... Botrányokat. Botrányos festménye­ket. Szétfolyó órákat, póklábú elefántokat, égő zsiráfot, rózsafejű nőt, vágyakat, álmo­kat, talányokat... csupa olyasmit, amit má­sok előtte nemigen. Késői műveiben pedig úgyszólván már semmitől sem riadt vissza. Rajzait tojással dobálta meg, egyik metsze­tét pedig szögekkel megtöltött bomba föl­robbantásával alakította ki... A különc zseni - mondták, mondják Sal­vador Daliról, aki ma lenne 90 éves. De ő a „zsenijét” már sokkal hamarabb felfedez­te, 16 évesen megírta a naplójába: „Zseni leszek, ez egészen bizonyos.” Művészetére persze egyértelműen illik ez a jelző. Mert bármilyen szürrealisták, bármilyen vadak is az alkotásai, a képzőművészetben na­gyon előkelő helyet foglalnak el, s biztos, hogy nincs olyan ember, akinek ne ragadnák el fantáziáját a képek, ne tetszene például a szétfolyó idó(k) ötlete, amely camambert sajt evése közben jutott a művész eszébe. Megzavarta a művészeti piacot is - miért is ne tetszett volna neki a róla szóló játék? -életének utolsó tíz évében talán bátorítot­ta is a hamisítókat, sőt, aláírt üres lapo­kat. Így sikerült elérnie, hogy ma olyan mű­vészként ismerik, akinek alkotásait legtöb­bet hamisítják. A piacon található ötmil­lió Dali grafikának és metszetnek kilenc­ven százaléka nem eredeti... Persze ez is csak a zsenialitását bizonyít­ja. Mert különben miért hamisítanák? Tiszta forrásunk Miskolc (ÉM -Ha) - „Régi és igaz mondás az, ha egy települést szeretnél megismerni, járd végig a temetőit, s olvass a sírkövekről. Tisz­teld az írásban rögzített miiitat, amit a meg­sárgult oklevelek vagy éppen a korabeli sajtó tár eléd.” Ezek az ajánlósorok vezetik be azt a küllemében is szép kiállítású könyvet, ame­lyet tegnap mutattak be Miskolcon, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban a sajtó munkatársainak. Ez a könyv afféle ajándék, Miskolc város napjára készült el, s Miskolcról szól a miskolciaknak. Persze másoknak is, például az idelátogató idegeneknek, hisz’ szá­mukra nagyszerű idegenforgalmi kalauz. Ez is erénye e könyvnek, bár korántsem a legfon­tosabb. Ez a könyv ugyanis mindenekelőtt ne­künk, itt élőknek szól, számunkra fontos iga­zán. Úgy is mondhatnám, a mi tiszta forrásunk. Méghozzá kétszeresen is az. Forrása a történel­mi ismereteinknek, de forrása, táplálója egy ér­zésnek, egy élet- és magatartásformának is, amit úgy hívunk: lokálpatriotizmus. A több fejezetből álló kötet egyes részeit Pró­kátor Nemes Szrógh Sámuel uram (a Martin­telepen utca őrzi a nevét) várostörténeti sorai vezetik be. Ezek egyike az egész könyv mottó­ja is lehetne: „A ki nem volt Miskolczon, nem tudja a Boldogságot, hol ülhet a fópolczon.” Aki netán mosolyog ezen idézeten, azért teszi, mert nincsen gyökere. Miskolcon él, de nem miskolci. A könyv célja éppen ezért mindenek­előtt az, hogy ismereteivel, a „leikével” segítse a miskolcivá válást. Mert aki kézbe veszi s elolvassa, azon majd át fog sütni egy bizonyos büszkeség. E város miiltjával, történelmével, hagyományaival egyetlen rangos településnél sem alábbvaló. A könyv címe: Miskolc írásban és képekben. A szerzője és szerkesztője Dobrossy István, a Megyei Levéltár igazgatója. (A kötet a Kultu­rális Menedzser Iroda kiadványa, a levéltár nyomdájában készült, felelős kiadója: Stehlik Agnes. Ä könyv néhány napon belül kapható lesz a Széchenyi utca könyvesboltjaiban.) Végezetül még egy nagy erényét emelném ki a műnek. Népnyelven íródott. Nem kell hozzá semmilyen tudományos előképzettség, érthe­tő mindenki számára, mi több, nagyon olvas­mányos. Elkezdi az ember olvasni, s egyszerű­en nem tudja letenni. Traviata-bemutató a színházban A Majoros István által rendezett Traviata-előadás főbb szerepeit kettős és hármas szereposztásban játsszák. Felvételünkön Nádor Magda (Violetta) és Laczó András (Alfred) látható. Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - BG) - Giuseppe Verdi közel másfél évszázaddal eze­lőtt kétszeresen is megbotránkoz­tatta korának előkelő polgárait. Egyrészt azzal, hogy a romantikus operák törvényeivel szemben, saját korából merítette dalművének té­máját. Ezt még talán meg is bocsá­totta volna a polgárok serege, de azt már végképp nem, hogy a Traviatá- ban ifj. Alexandre Dumas nem kis vihart kavart regényét, a Kaméliás hölgy-et dolgozta fel, amelynek fő­hőse nem tartozott korának legpuri­tánabb erkölcsű hölgyei közé. Az opera a bemutatón - dacára a nagy zeneköltő operasláger-kavalkádjá- nak - annak rendje és módja szerint megbukott. Azóta azonban eltelt pár esztendő, ami többek között azt is eredmé­nyezte, hogy ma már nem kell külö­nösebb merészség az opera bemuta­tásához, sót, még azt is meg lehet kockáztatni, a Traviata egyike azon opera-örökzöldeknek, amely becsa­logatja a közönséget a világ bármely színházába. A Miskolci Nemzeti Színház félhi­vatalos Traviata-premieijére május 5-én mégis csak fél ház volt kíván­csi, pedig Verdi nem okozott csaló­dást. Kitűnő formaérzékkel és tö- mörítóképességgel választotta ki az alapmű négy legdrámaibb csomó­pontját. A Mester tudta, a közönsé­get a kezdetek-kezdetén meg kell nyerni, nem érdemes felesleges részletekkel untatni, ezért már az első felvonás elején feláldozza a kö­zönséghódítás oltárán az opera leg­népszerűbb dalát, a Pezsgő-áriát. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a szerző innen enged a kö­zépszernek. Verdi ösztönös zseniali­tása képtelen volt másodrendű al­kotásokra, magával ragadó tehetsé­ge még a korabeli tánczenét is a klasszikus művek magaslatába emelte. Eközben egy kicsit el is ra­Budapest (MTI) - A Magyar Tudo­mányos Akadémia 1994. évi köz­gyűlésén az Akadémia három társa­dalomtudományi osztálya Kossuth Lajos eszmerendszerének és tevé­kenységének, illetve ezeknek a ha­gyományokban való továbbélésének kérdéseit elemezte. Kosáiy Domokos, az MTA elnöké­nek megnyitója után történettudo­mányi előadások hangzottak el Kos­suth politikai fejlődéséről az 1830- as évek második felében, érdeke­gyeztetési koncepciójáról, viszonyá­ról a székelyek ügyéhez, illetve a szegedi olasz foglyok kiszabadításá­val kapcsolatos tevékenységéről. A jogtörténeti előadások Kossuth reformterveit, alkotmányfejlődéssel kapcsolatos nézeteit, alkotmányre­form tervével összefüggő koncepciót Budapest (MTI - P.KI.) - Mekko­ra az egyetem kapuja? Sokan azt hi­szik, hogy hatalmas, és ha sarkig kitárják, akkor minden jelentkező fiatal válogatás nélkül áthaladhat rajta, és egyetemi polgár lehet. A „nyitott egyetem” igénye több politi­kai párt oktatási programjában sze­repel, és az utóbbi hónapok pártren­dezvényein sok szó esett a felsőok­tatásba való bejutást akadályozó­szabályozó korlátok fölszámolásá­nak szükségességéről, sőt a megol­dás vélt módozatairól is. Ilyen egy­szerű volna az egész? Csupán politi­kai döntést kell hozni a kapuk kinyi­tásáról? - kérdezik mások. A „nyi­tott egyetem” létrehozásának reali­tásáról az érintett fél képviseletében dr. Sipos Lajost szólaltattuk meg, az ELTE Bölcsészettudományi Kará­nak dékánhelyettesét. □ A „nyitott egyetem” szorgalmazói egy statisztikai adatra hivatkoznak, mely szerint Európában az utolsók kö­zött vagyunk a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számarányát tekintve. • Nem ilyen egyszerű ez a kérdés. A statisztikai helyezésekből ugyanis nem derül ki, hogy egy-egy ország­ban kiket számítanak az egyetemet- fóiskolát végzettek közé, ezért rend­szerint félrevezet a lista. Amíg Ma­gyarországon csak a három-négy éves főiskolát, illetve a négy-öt éves egyetemet elvégzetteket sorolják a diplomások közé, addig a nyugati vi­lágban az egy-két féléves felsőfokú kurzust, például a testnevelési egye­gadtatta magát, aminek a két főhős — a csütörtöki szereposztás szerint Dér Krisztina (Violetta) és Pető Jó­zsef (Alfréd) - ihatta volna meg a le­vét, hiszen a Mester néha kicsit ke­gyetlenül megdolgoztatja szereplőit. Dér Krisztina azonban finom érzék­kel illeszkedik Verdihez, színészi eszköztárával segíti át magát az énektechnikai buktatókon, ettől vé­gig könnyednek, lazának tűnik játé­ka. Dér Krisztina az a Violetta, akit saját korának képmutató társadal­ma (melyik társadalom nem kép­mutató?) nem érthetett meg. Nem érthette meg azt a nőt, aki nem akart senkit áltatni, aki nem akart szerelmet hazudni, mert ösztönösen tudta, fiatalon fog meghalni. Dér Krisztinának elhisszük, hogy a kis­sé naivnak tűnő, látszólag szertelen nő „csak” élni szeretne, boldog sze­retne lenni, de nem minden áron. (Az már csak Violetta külön tragé­diája, hogy a szerző feláldozza főhő­sét a szerelem oltárán, mert az if­jabb Dumas valószínűleg nem iga­és a kiegyezéssel kapcsolatos állás- fogalalását ismertették. Irodalom­történeti és nyelvészeti előadások Kossuth szónoki nagyságát és a néphagyományban élő Kossuth- kultúszt elemezték. Magyar Tudományos Akadémia Bio­lógiai Tudományok Osztálya a „Ta­nulás az agy évtizedében: magatar­tástól a molekuláig” címmel tartott tudományos ülést. Ismertették: a XX. század utolsó tíz esztendejét „Az agy évtizedének” nyilvánították. Az Egyesült Államokat követően Ma­gyarországon is magyar kutatók eredményei szervesen beépülnek a nemzetközi kutatás élvonalába. A magyar kutatók az idegsejt-fejló- dés és idegsejt-hálózatok szervező­désében nemzetközi összevetésben is jelentős felismeréseket tettek. tem mindössze két féléves rekreáci­ós szakát végighallgató fiatal is egyetemet végzettnek számít. □ Vagyis a mi fogalmaink szerint a nyugati modellt tükröző statisztika nem mérvadó? • Nem bizony. Amerikában például jóformán minden valamire való vá­rosnak van „egyeteme”, de igazi egyetemnek csupán négy-öt intéz­mény számít, amelyek egyébként távolról sem „nyitottak”, mert min­denekelőtt iszonyúan drágák, és itt a továbbtanulás óriási teher az érintett családok számára. Ezt érzé­kelteti az Amerika-szerte ismert szólás: ,A lányom és a pénzem a Co­lumbia egyetemen van.” □ Idehaza az eltérő nyugati model­lek ellenére mégiscsak szélesebbre le­hetne tárni a felsőoktatási intézmé­nyek kapuit! • Főleg akkor, ha csupán elhatáro­zás kérdése volna a felsőfokú kép­zés kiterjesztése. De hát nem az. Ugyanis más tényezőket is figye­lembe kell venni. Először is azt, hogy a műszerigényes egyetemek (ilyen az orvosi, a műszaki egyetem stb.) nem tudnák befogadni a mos­tani létszám többszörösét... □ Elhangzik, hogy a piac majd meg­oldja az elhelyezkedésüket. • Kizárt dolog. Olaszországban pél­dául túlképzés van orvosokból, akik közül rengetegen 35-38 éves koru­kig nem jutnak orvosi álláshoz. □ A „nyitott egyetemeket” sürgető pártok vajon konzultálnak-e egyete­zán tudott volna mit kezdeni egy életben maradó, boldog Kaméliás hölggyel.) Pető József Alfrédja az önérzetében sértett férfiként él igazán a színpa­don, epekedő szerelmesként kissé darabos, ami betudható a színpadi rutin hiányának. Bede Fazekas Csaba öreg Germont- ként az est egyik legkellemesebb meglepetése. Kétszeresen is köny- nyű helyzetben volt, hiszen nem csak az énekanyaga könnyebb, de neki „csak” a kegyetlen apát kell megjelenítenie. A zord apa szíve ugyan meglágyul, de túl későn, Vio­letta meghal, a szerelmesek vég­képp elválaszttattak. A szereplőkőn ezen az estén nem múlt semmi. Talán ha a zenekar is kicsit komolyabban veszi a szerepét és nem csak eljátsszák valahogy Verdi zenéjét, és ha a felvonások kö­zötti szünetek is rövidebbre sikerül­nek, akkor megmaradhatott volna a zenedráma Verdi által megálmo­dott feszessége. Eredményeiket különös tekintettel a tanulásban központi szerepet játszó agykéregrész, az úgynevezett hippo­campus gátló idegsejt kapcsolataira irányuló kutatásaikban érték el. A keddi tudományos ülésen 9 előa­dás foglalkozott a tanulás és a me­mória sokszintű modem megközelí­téseivel az etológia (magatartástu­domány) tanulásképétől, az ideg- sejtkapcsolatok kialakulásának molekuláris biológiájáig. Környezet és egészség címmel tar­tott közös nyilvános ülést kedden az MTA Agrártudományok, Orvosi Tudományok és Biológiai Tudomá­nyok Osztálya. A tudományos ülé­sen Magyarország népegészségügyi helyzetével foglakoztak, vizsgálva a környezeti tényezők egészségünkre gyakorolt hatását. mi szakemberekkel, mielőtt elképze­léseikkel kilépnének a porondra ? • Jómagam az egyetem képvisele­tében kétszer is részt vettem a Fi­desz oktatási konferenciáján, ahol jelen voltak más felsőoktatási intéz­mények meghívott oktatói is. Ami­kor ez a kérdés került terítékre, ki­fejtettük ellenvetéseinket. Azt ta­pasztaltam, a fideszesek kíváncsi­ak a szakemberek véleménybe. □ Ez lehet a magyarázata orrnak, hogy a liberális blokk pártjainak áp­rilis végi oktatási tanácskozásán ke­vésbé merész célt tűztek ki: a liberá­lisok szerint a kormányzati ciklus végére elérhető, hogy ötven százalék­kal nőjön a felsőoktatásban részesü­lők száma. • Ennek van realitása, hiszen az utóbbi három esztendőben évente tíz százalékkal emelkedett a felső­oktatásba résztvevők száma, a mi egyetemünkön is. E folyamat ered­ményeként egy-egy korosztály mind nagyobb arányban jut be a felsőok­tatási intézményekbe. □ Ötvenszázalékos növekedés esetén sok új oktató felvétele válik szüksé­gessé, és a nagy létszámemelkedés mindkét oldalon óhatatlanul szín­vonaleséshez vezet. • Nem biztos. Előbb-utóbb idehaza is elterjednek a két-három féléves kurzusok a felsőoktatásban. Ezek­nek a hallgatói eleve kevesebb időt töltenek el az intézményekben, en­nélfogva az oktatói gárdát nem kell mayd „létszámarányosan” növelni. Műiparosok Miskolc (ÉM) - A Gábor Áron Mű­szaki Középiskola műiparos tagoza­tán tanuló diákok alkotásaiból nyí­lik kiállítás ma, szerdán délután 1 órakor a Kulturális Menedzser Iro­da Mini Galériájában. (Kossuth u. 11.) Ugyancsak itt adják át a Mis­kolc város ünnepe alkalmából meg- hirdetett plakátpályázat díjait. Szószóró Miskolc (ÉM) - A következő Szó­szóró vendégei - május 14-én, szom­baton este 6 órától a Nemzetközi Kereskedelmi Központban - Gál- völgyi János, Boncz Géza, Laár András és Kis Mari. Jegyek váltha­tók a helyszínen és a Miskolci Nem­zeti Színház jegypénztárában. Rézfuvósok Sárospatak (ÉM) - A IV. megyei rézfüvós versenyt rendezik meg má­jus 13-án, pénteken délelőtt 9 órától Sárospatakon, a Művelődés Házá­ban. Á versenyt Csáki Imre, a me­gyei Oktatási és Közművelődési Osztály vezetője nyitja meg. A zsűri tagjai: Kökényessy Miklós kürtmú- vész, Körber Tivadamé, a Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium fómunkatársa, Nagy József harso­naművész és Török István trombi­taművész. A versenyen részt vesz­nek a dédestapolcsányi, mezőköves­di, miskolci, ózdi, sárospataki, tisza- újvárosi zeneiskolák tanulói. Kerekperec-bukás Budapest (MTI) - Három hét után úgy tűnik végleg megbukott a Bu­dapesti Kommunikációs Rt. által, heti egymillió forintért készített, „Kerek-perec” híradó, amelyet e héttől már nem is vetítenek a mo­zikban. Mihály György az egyik leg­nagyobb filmforgalmazó cég, az In­tercom Kft. igazgatója az MTI ér­deklődésére elmondta: a nézők jel­zései, illetve szakmai megítélésük alapján a hatáskörükbe tartozó Uránia moziban már a második héttől levették a műsorról a híradót. Mihály György szerint az esemé­nyeket 3-4 napos késéssel követő re­alista, dokumentarista feldolgozás helyett olyan más jellegű, rövidfil­mekre volna szükség, amelyek jól igazodnak a nagyszámú fiatal mozi- néző igényeihez. Port Ferenc, a Budapest Film Rt. igazgatója hasonlóképpen az ala­csony szakmai színvonallal indokol­ta a „Kerek-perc” vetítés leállítását. Hangsúlyozta: egy bevételorientált, szórakoztató intézménynek létérde­ke, hogy megfeleljen a nézők igé­nyeinek. Ezt tartják szem előtt ak­kor is, amikor a két választás idő­pontja között Szubjektív' Híradó címmel ismert írók, újságírók bevo­násával útjára indítanak egy újabb kísérletet a Toldi moziban. Londoni Bolsoj London (MTI) - A moszkvai Nagy­színház balettegyüttese, a Bolsoj Balett a tervek szerint iskolát nyit Londonban. Valaha a Bolsoj - és a leningrádi Kirov Balett - csak „ex­portálta” nyugatra a disszidáló mű­vészeket, most pedig meglehet, Moszkvába vonzza majd az egyelőre ismeretlen nyugati üdvöskéket, s ez feltétlenül a változó idők jele - vélik a brit színházi szakértők. A Bolsoj Balett igazgatója, Jurij Grigorovics felkért egy London köz­pontjában, az elegáns Mayfair ne­gyedben működő ingatlanügynök­séget, hogy keressen épületet a ba­lettiskolának, amely még az ősszel megnyílik a brit fővárosban. A Bol­soj londoni balettiskoláját Grigoro­vics felesége, a híres balerina, Na- talja Besszmertnova vezeti majd, és 50 kilenc és tízéves fiút és 50 ugyan­olyan korú leányt akarnak fölvenni. Ha a balettiskola sikeresen indul, akkor hamarosan bővíteni fogják. ^Röviden — • A Los Andinos együttes ad kon­certet ma este fél 8-tól a sárospata­ki Művelődés Házában. Civil társadalmi szervezetek, kulturális- és sportegyesületek ta­lálkoznak holnap május 12-én, csü­törtökön délután fél 3-tól a kazinc­barcikai Egressy Béni Művelődési Központban megrendezendő egye­sületi napon. A Győri Balett előadása ma este fél 8-kor kezdődik a miskolci Városi Sportcsarnokban. Tudományos ülések az Akadémián Szélesebbre tárható egyetemi kapuk I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents