Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-07 / 81. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994» Április 7», Csütörtök----------APROPÓ---------M iniben Filip Gabriella Sátánfajzat, Kísértetház, Szigorúan piszkos ügyek, Veszélyes érintés, A pusztító - néhány, egyáltalán nem békés filmcím a kazincbarcikai Béke mozi műsorából. Az amerikai - valamint mutatóban egy-egy német, angol, francia és olasz - filmek áradatában hiába is keresnénk magyar alkotást. Illetve ez így nem igaz, mert a Vasisten gyermekei című orosz film rendezője Tóth Tamás, akivel egyébként április 11- én találkozhatnak is az érdeklődők a vetítés után. Mégis jelen van a mozikban a magyar film! Bizakodhatunk tehát. Bizakodjunk együtt dr. Veress Józseffel, a Magyar Filmintézet igazgatóhelyettesével! Azért éppen vele, mert ő nyitja meg ma délután 5 órakor a miskolci Hevesy Iván Filmklubban a 25. Magyar Filmszemle anyagából összeállított megyei rendezvénysorozatot. O sem állítja, hogy megnyugtató lenne a magyar film jelenlegi helyzete. „Kevés a pénz, az elkészült alkotások minőségi színvonala sokszor harmatos, ami a látogatási statisztikát illeti, sorra dőlnek meg a negatív rekordok. Fogalmazzunk könyörtelenebben: napjainkban ritkán keltenek szellemi szenzációt a magyar filmújdonságok, egykori nimbuszunk megfakult, a közönség közönyösen, elutasítóan, sőt ellenségesen fogadja Jancsóék meg az utánuk következők munkáit.” Mindezek ellenére Veress József bizakodik: „Még elég sokan élnek a régi nagy csapat (sőt csapatok) tagjai közül. Számíthatunk rájuk. Tehetséges fiatalokban sem szűkölködünk... Nyilván az anyagi kondíciók szintén javulhatnak. Talán megszületnek azok a filmek is, amelyek a legszélesebb rétegeket visszahódíthatják.” Jó példa erre a Sose halunk meg című film sikere. A februári budapesti filmszemlén bemutatott alkotások közül először is a Woyzecket említi a szakember valamint a Vasisten gyermekeit. A mi kis filmszemlénkén összesen öt filmet láthat a közönség. (A Woyzecket nem!) Ebből az ötös kínálatból 1 azaz egy darab eljut a megye nagyobb városaiba is. Nevezetesen a Vasisten gyermekeit Miskolcon és Kazincbarcikán kívül Ózdon (április 8-án) is levetítik. Ennyire futja. De ne fanyalogjunk: ez direkt mini szemle. Olyannyira, hogy ennél már minibb nem is lehetrie... Kalocsay-emléktábla Miskolc (ÉM) - Halála 18. évfordulója napján emléktáblát avatott az Észak-Magyarországi Eszperantó Szövetség dr. Kalocsay Kálmán hazánk kiváló, nemzetközileg is elismert eszperantó tudósa emlékére, a nevét viselő utca 1. számú házán. Kalocsay Kálmán 1891. október 6-án született Abaújszántón. Az általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait Miskolcon végezte. 1909- ben érettségizett a Lévay József Gimnáziumban, utána beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetemre. 1916-ban szerzett orvosi diplomát. Az első világháborúban behívták katonának és harctéri orvosi szolgálatra osztották be. A háború után 1920-tól a Budapesti Szent László Kórházban, a fertőző betegségek osztályán dolgozott. 1929-től az 1966-ban történt nyugdíjazásáig osztályvezető főorvos volt. Kalocsay Kálmán 1911 óta eszperantista, 1913-ban már tanfolyamot szervezett és vezetett osztálytársával, Győri Nagy Lajossal. Ez volt Miskolcon az első eszperantó nyelvtanfolyam. Az eszperantó kultúrának a nyelv szerzője, Zámenhof után a legjelentősebb alakja Kalocsay Kálmán volt. Orvosi munkája mellett mint kiváló eszperantó költő, műfordító, esszéista, nyelvész és szerkesztő is világhírnévre tett szert. Az első eredeti verseket tartalmazó kötete a „Mondo kaj koro” (Világ és szív) 1921-ben jelent meg. Ezt követték 1931-ben a „Rim- portretoj” (Rímportrék) és a „Stracita kordo” (Megfeszített húr), 1939-ben az „Izolo” (Magány), 1956-ban „Ezopa sago” (Ézópusi bölcsesség) című újabb verses kötetek. Az első fordítási vállalkozása Petőfi „János vitéz”-e (Johano la Bravo) volt. Legnagyobb fordítói sikerét Madách „Az ember tragédiája” (La Tragedio de 1’ Homo) átültetésével érte el. Az ó szerkesztésében jelent meg a „Hungara An- tologio” (Magyar Antológia), amely átfogó ké- i pet nyújtott az irodalmunk fejlődéséről. Az 1981-ben kiadott posthumus kötete a „Tut- mondo Sonoro” (Zengő nagyvilág) c. világirodalmi antológiában megjelent revük különösen görög, latin és antik keleti költészetből származnak. Ez az antológia meggyőző bizonyítéka a nemzetközi nyelv gazdag kifejező erejének. Ríva del Garda-i nyereményeső Miskolc (ÉM - BG) - Március utolsó napjaiban az olaszországi Riva del Garda városában adott randevút egymásnak huszonnégy ország nyolcvannyolc kórusa, hogy nemes vetélkedés keretében összemérjék felkészültségüket. A 88 kórus egyike volt a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium nőikara, akik... de innentől adassák át a szó Homródiné Engi Zsuzsának, a kórus vezetőjének:- A fesztivállal úgy kerültünk kapcsolatba, hogy a rendezvény szervezője, egy magyar származású úriember pár évvel ezelőtt hallotta a kórust egy versenyen, és azóta minden évben küldte a meghívót. Annak ellenére, hogy különösebben nem vagyok híve a versenyeknek, az idén úgy döntöttünk, vállaljuk a megmérettetést és a háromnapos zsúfolt program megpróbáltatásait. Túl sok pihenésre nem volt időnk, mert hétfőn amolyan főpróbaként hangversenyt kellett adnunk egy angol és egy litván vegyeskarral. Másnap volt a tulajdonképpeni verseny. Mi az ifjúsági, azaz E-kategó- riában indultunk, tizenhánhas sorszámmal. A szervezők kívánságainak megfelelően négy művet kellett előadnunk, egy régi mester művét, egy romantikus szerző darabját, egy hazai komponista kórusművét és egy szabadon választott darabot. A Forrás kamarakórus vezetőjével, Kiss Csaba tanár úrral közösen - aki néhány hónapja a kórusunknál is dolgozik - egy Weelkes-, Reger-, Karai- és Nuyts-mű mellett döntöttünk. Az előadásunk utáni tapsból és a visszajelzésekből ítélve úgy tűnt, nem is minden eredmény nélkül. Még aznap este kihirdették az eredményt, amely szerint a kórusunk arany-minősítést kapott és az E-ka- tegóriában mi lettünk a kategóriagyőztesek. A nap azonban ezzel a számomra még nem fejeződött be, mert a szervezők felkértek minket arra, hogy másnap is lépjünk színpadra a találkozó nagydíjáért. Éjjel fél egykor kellett összegyűlnünk, hogy egyeztessük a műsor programját. Feltételként megszabták, hogy maximum tíz perc terjedelemben énekelhetünk két olyan művet, ami a versenyprogramban nem szerepelt. Némi gondolkodás után Kocsár: Ó, havas erdő némasága és Karai: Sárközi karikázó című kompozíciója mellett döntöttem. A lányokat próbáltam megnyugtatni, hogy nekünk nincs vesztenivalónk, ez az eddig elért eredmény is nagyon szép, próbáljanak meg felszabadultan énekelni, annak ellenére, hogy ezek a művek ugyan részei a kórus repertoárjának, de erre az alkalomra nem gyakoroltuk különösebben. A nagydíjért összesen tíz kórus lépett színpadra. A lányok ezúttal is kitettek magukért, hatalmas taps fogadta a produkciónkat. Természetesen nagyon jól esett a fogadtatás, a lányok olyan „ide nekem az oroszlánt is”-lelkesedéssel már a zsebükben is érezték a fesztivál nagydíját, de igyekeztem őket egy kicsit lehűteni, mert hallottam az angol vegyeskar előadását, akik annyira hallatlanul érett, kiforrott, profi produkcióval álltak elő, hogy látatlanban nekik ítéltem a díjat. Késő este volt az eredményhirdetés. Mind a 88 kórus ott tolongott egy hatalmas sátorban, fantasztikus volt a hangulat. Hozzánk is rengetegen jöttek oda gratulálni, ezenkívül több rendező sündörgött a közelünkben, de akkor erre nem fordítottam figyelmet. Hatalmas beszédek következtek, majd elmondták, melyik kórus milyen minősítést, díjat kapott. Mi a kategóriagyőzelmünket már tudomásul vettük, nem számítottunk semmi különösebb elismerésre. Ennek ellenére még kétszer kellett a színpadra járulnom, mert a kórus megkapta a fesztivál közönségdíját, és nekem ítélték a fesztivál kamagyi díját. Majd kimondták a bűvös két szót: Grand premio - és halotti csönd lett a teremben. Néhány másodperc szünet után pedig: Zrínyi Gimnázium, Magyarország. A lányok nevet- ve-sírva borultak egymás nyakába, nekem még most is, amikor beszélek róla, egy kicsit hihetetlennek tűnik, hogy éppen mi kaptuk meg a fesztivál nagydíját. Ennél szebb ajándékot nem is igen kaphattam volna éppen most, amikor 25. évemet „taposom” a karnagyi pályán. Természetesen a fő érdem a lányoké, a szólista Lukács Mónikáé, aki tavaly érettségizett a Zrínyiben, de erre az egy alkalomra visszatért a kórushoz, és nagyon sokat köszönhetek kamagytársamnak, Kiss Csabának. A SEFI és a Miskolci Egyetem Az Európai Mérnökképzési Társaság értekezlete elé Miskolc (ÉM) - A brüsszeli székhelyű Európai Mérnökképzési Társaság, a francia elnevezés (So- ciété Européenne pour la Formation des Ingenieurs) kezdőbetűi: SEFI 1973-ban alakult, és ma már lényegében valamennyi európai műszaki egyetem és főiskola tagja lett a SEFI-nek. A SEFI fő feladatai között kiemelt szerepet kap a műszaki felsőoktatási intézmények támogatása a mérnökképzés európai és világszintű fejlesztésében való részvételük útján, információcsere biztosítása, nemzetközi intézményhálózati kapcsolatrendszer kiépítése és fejlesztése, az iparral való kapcsolatok erősítése, az ipar mérnökökkel szemben támasztott igényeinek folyamatos figyelemmel kísgrése, mérése és közvetítése az intézmények és főhatóságok felé, kapcsolattartás nemzetközi mérnök-egyesületekkel, a modem technika oktatásának fejlesztése. A SEFI tartalmi munkája munka- bizottságokban folyik, amelyek elsősorban ajánlásokat dolgoznak ki és a véleménycsere illetékes specialisták részvételével zajlik. Nem véletlen, hogy a munkabizottságokban jelentős iparvállalatok is képviseltetik magukat. A Miskolci Egyetem vezető oktatói több munkabizottságban is tevékenyen közreműködnek, két szemináriumnak is házigazdája volt az egyetem az elmúlt két évben. Az európai integrációs folyamat felgyorsulásával a SEFI jelentősége is felértékelődött: a mérnökképzést érintő témákban az Európai Unió tanácsadó szerve és az éves konferenciák, munkabizottsági tanácskozások alkalmat adnak az új kezdeményezések kiértékelésére, a jövő távlatainak megismerésére. A SEFI a mérnökképzés európai elismertetésében kulcsszerepet tölt be, így mindegyik műszaki felsőoktatási intézménynek érdeke, hogy tevékenységét a SEFI bázisán is megmérettesse. A SEFI munkáját irányító igazgató- tanács április 8-án, pénteken a Miskolci Egyetemen tartja soros értekezletét. Az egyetem részéről az üdvözlő és bemutatkozó előadást Dr. Cselényi József professzor, tudományos és nemzetközi rektorhelyettes tartja. A soros tanácskozás jó alkalom arra, hogy a közeljövőben megalakuljon a magyarországi műszaki felsőoktatási intézményeket tömörítő Magyarországi Mérnökképzési Társaság, a SEFI Hungary. Ahány iskola, annyi tanterv Országos Pedagógiai Tanácskozás a helyi tantervekről Kazincbarcika (ÉM - FG) - Kié az iskola? Mit jelent a helyi tanterv? - tette fel az alapvető kérdéseket Mátrai Zsuzsa, az Országos Közoktatási Intézet tudományos főmunkatársa tegnap délelőtt a kazincbarcikai országos pedagógiai tanácskozás nyitóelőadásán. A nemzetközi kitekintés és történeti elemzés után a neveléstudományi szakember arra a megállapításra jutott, hogy az iskoláknak elsősorban a helyi társadalom igényinek kell megfelelniük. A helyi tantervek, az iskola globális programjának elkészítése során - sok más egyéb szempont mellett - figyelembe kell venni a település sajátosságait, hagyományait, gazdasági helyzetét, a szülők, a civil szervezetek véleményét, a helyi társadalom elvárásait. Az egyes tantárgyi tantervek összeállításánál pedig szakmai szövetségeseket kell keresniük a pedagógusoknak. A megyei pedagógiai intézetek vállalkozhatnak arra a feladatra, hogy tanácsadó irodák felállításával segítsék az alaptanterv elfogadása után kötelezően elkészítendő helyi, szaktárgyi tantervek kidolgozását. A csalódások és várakozások kora után az iskolában elérkezett a szorongások időszaka, hiszen eddig a legtöbb pedagógus központi tantervek alapján dolgozott, és a tanárképző főiskolák sem készítik fel eléggé erre a feladatra a leendő tanítókat, tanárokat. Éppen:a szorongások és félelmek megszüntetését szolgálja ez a tanácskozás is. A három nap során a neveléstudomány elismert szakemberei tartanak előadásokat. így például tegnap Báthory Zoltán, az Országos Közoktatási Intézet igazgatója a helyi tantervek és az állami vizsgák összefüggéseiről tájékoztatta az ország legkülönbözőbb részeiről Barcikára érkezett közel 250 pedagógust. A ma délelőtti plenáris ülésen Sze- benyi Péter, a Fővárosi Pedagógiai Intézet igazgatója A pedagógiai program és a helyi tanterv, Halász Gábor az Országos Közoktatási Intézet igazgatója Iskola és a helyi társadalom, Ballér Endre, a Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára Helyi tantervek külföldön címmel tart előadást. A délutáni szekcióüléseken, az egyes iskolatípusoknak megfelelően az általános iskolák, a gimnáziumok és a szakképző intézmények sajátos feladatairól esik szó. A rendezvény pénteken délelőtt a szekcióvezetők bészámólóival, Szebenyi Péter összefoglalójával és Szabó György, a B.-A.-Z. Megyei Közgyűlés elnökének zárszavával fejeződik be. Nagyzsolca Felsőzsolca (ÉM) - A felsőzsolcai Honismereti Baráti Kör következő rendezvényén, április 8-án, pénteken este 6 órától a Platthy Ida Óvodában (Park u. 2. sz.) dr. Lovász Emese, a Diósgyőri Vármúzeum igazgatója a község középkori virágzó időszakáról, tehát azokról az évekről tart előadást, amikor Nagyzsolca a diósgyőri királynői uradalomhoz tartozott. Borgó-képek Miskolc (ÉM) - Borgó festőművész rajzaiból nyílik kiállítás április 8- án, pénteken délután 3 órakor a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. A tárlatot Lóska Lajos művészettörténész, az Új Művészet című folyóirat szerkesztője ajánlja a közönség figyelmébe. Táncosoknak Budapest (MTI) - Felvételt hirdet a Madách Színház tánckara az 1994/95-ös színházi évadra. Olyan érdeklődők jelentkezését várják, akik a tánckar tagjaként, a Madách Színház repertoárján szereplő musicalekben részt kívánnak venni. A jelentkezőnek a felvételin számot kell adnia klasszikus és modem táncokban való jártasságáról, színpadi stílusérzékéről. A felvételi időpontja: 1994. április 11., hétfő 12 óra, helyszíne a Madách Színház. Műtárgyaukció Budapest (MTI) - Nemzetközi műtárgyaukció helyszíne lesz a magyar főváros április 14-én. A Sotheby’s Budapest és a Nagyházi Galéria első közös vegyes vállalkozású aukcióján 285 műtárgy kerül kalapács alá. Ezzel az eseménnyel nyitja meg „hivatalosan” is kapuját a Nagyházi Galéria és Aukciós Ház Budapest, V. kerületi, Balaton utca 8. szám alatti bemutatóterme - mondta el a Budapesten tartott sajtótájékoztatón Soraya Stubenberg, a Sotheby’s Budapest vezetője és Nagyházi Csaba, a galéria tulajdonosa. Ismertették: az árverési tételek között szerepelnek régi jeles mesterek alkotásai, XIX-XX. századi magyar és külföldi festőművészek munkái, szőnyegek, ezüsttárgyak, illetőleg egy Báliból és Burmából származó gyűjtemény egzotikus darabjai. A kalapács alákerülő műtárgyak jegyzékét reprezentatív katalógusban tették közzé, amely a magyarországi gyakorlatnak megfelelően nem a becslési, hanem ä kikiáltási árakat tudatja az érdeklődőkkel. A festmények között található például Székely Bertalan, Szi- nyei Merse Pál, Barabás Miklós, Csók István, Ferenczy Károly, Kádár Béla műve. A képek közül a legmagasabb kikiáltási áron hirdetik meg Droochsloot J. Comelisz: Az irgalmasság hét cselekedete című védett festményét. A licit e műalkotás esetében 3 millió 300 ezer forinton kezdődik. 100 éves múzeum Budapest (MTI) - Az egykori római provincia területén végzett ásatások során rendkívül gazdag anyagot tártak fel a régészek. A tudatosan irányított munka eredményeként Közép-Európa legnagyobb és legjelentősebb ókortörténeti gyűjteménye jött létre Aquincumban, s az száz esztendővel ezelőtt - 1894 májusában - nyitotta meg kapuit. Budapest Székesfőváros első saját alapítású közgyűjteménye a centenárium alkalmából legszebb tárgyait mutatja be az Istenek, katonák, polgárok című kiállításon. A tárlaton láthatók többi között mészkőből faragott istenszobrok, bronzból, vasból készült használati tárgyak, fegyverek, a vallási kultusz eszközei, a kézműves mesterségek szerszámai. A tárlókban helyet kaptak a római leányokat és asszonyokat díszítő ékszerek is. Kiállítottak továbbá egy, a polgárvárosból származó falfestmény-töredéket, valamint egy mozaikot. Rekonstruált római lakásbelsőt is megtekinthetnek az érdeklődők. A rendszeres ásatások 1880-ban kezdődtek meg a hajdani aquincumi polgárváros területén. A munkálatokat olyan kiválóságok irányították mint Römer Flóris, Gömöri Havas Sándor, Torma Károly, Hampel József. Az aquincumi múzeum épületét Orczy Gyula tervezte. Az épület végül is 1906-ban nyerte el mostani külsejét. j Riva del Garda-i felvétel
