Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-07 / 81. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1994« Április 7», Csütörtök Gyalogátkelőhelyen gázolt az autós Az elmúlt időszakban is több bűncselekmény, sú­lyos közlekedési baleset történt a megyében. Sajószentpéter (ÉM) - Sajószentpéter belte­rületén egy 75 éves nyugdíjas miskolci férfi Lada Combi típusú személygépkocsival figyel­metlen vezetés következtében áttért a meneti­rány szerinti bal oldalra és elütötte a gyalog- átkelőhelyen áthaladni szándékozó 75 éves nyugdíjas nőt és egy 66 éves nyugdíjas férfit, akik 8 napon túl gyógyuló szeméremcsonttö­rést valamint csípőizület-törést szenvedtek. Kazincbarcikán egy 18 éves kazincbarcikai fiú Honda motorkerékpárjával a Jószerencsét úton közlekedve nem adta meg az elsőbbséget a gyalogátkelőhelyen áthaladni szándékozó 62 éves nyugdíjas kazincbarcikai férfinek és elütötte. A baleset következtében a gyalogos lábszártörést szenvedett. Mindkét esetben közúti baleset okozása vétsé­gének alapos gyanúja miatt a folytatja az eljá­rást a Kazincbarcikai Rendőrkapitányság. Forrónyomon fogták el Március 30-án az esti órákban ismeretlen el­követők megjelentek Abaújváron egy férfi la­kásának udvarán, ahol a sértettet tettleg bán­talmazták, majd a zsebében lévő tárcájából 1050 Ft készpénzt tulajdonítottak el. A sértett az elsődleges orvosi vélemény alapján 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A forrónyomos üldözés során megállapítást nyert, hogy a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható egy 22 és egy 23 éves alsóvadászi érfi, akiket a rendőrség elfogott és ellenük rablás bűntette és más bűncselekmé­nyek miatt folyik a további eljárás. Gépkocsiba szorult Március 29-én az éjszakai órákban egy 17 éves kazincbarcikai fiú kölcsönkért személy- gépkocsival Tardona irányába közlekedett, amikor figyelmetlen vezetés közben egy kilo­méterkőnek ütközött, melynek következtében a gépkocsi felborult. A gépkocsi vezetője a helyszínről eltávozott annak ellenére, hogy a vele utasként közleke­dő 15 éves tanulófiú a gépkocsiba beszorult és 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. A Kazincbarcikai Rendőrkapitányság segít­ségnyújtás elmulasztása bűntettének alapos gyanúja miatt folytatja az eljárást. Címzett: Kárpátalja Alapítvány Miskolc (ÉM - NJ) - Az utóbbi hetekben több alkalommal is foglalkoztunk lapunkban az Ukrajnában, azon belül pontosabban a Kár­pátalján élő magyar családokat segítő hazai, ezen belül megyei akciókkal. Ezt követően többen is érdeŰődtek szerkesztőségünkben, hogy hová juttathatnák el adományaikat, könyveket, hanglemezeket, ruhaneműket. Kérésükre közöljük a Kárpátalja Alapítvány pontos címét, telefon és csekkszámla számát. Az Alapítvány címe: 3525 Miskolc. Dózsa György utca 30. Telefon: 347 494. Az OTP csekkszámlaszám: 641-035923-2. MAPÜSZ-elnökség: a hadigondozásról Mezőkövesd (ÉM) - A Magyar Politikai Ül­dözöttek Szövetsége Regionális Szervezete ki­bővített elnökségi ülést tart április 8-án déle­lőtt fél 10-kor Mezőkövesden, a Mátyás király u. 114. szám alatt (a polgármesteri hivatal B- épületében). A napirendi pontok között szere­pel a szervezeti és működési szabályzat módo­sítása, a hadigondozási és kártérítési törvény módosítása nyújtotta lehetőségek megvitatá­sa, a hadigondozottak országos fórumának előkészítése. Előadók: Nagy Károly MAPÜSZ- elnök és Vajay István HONSZ-elnök. Eljött a bizonyítás ideje Szociális földprogram indul Encsen és körzetében UDVARDY JÓZSEF Fügöd-Encs (ÉM) - Itt szó sincs arról, hogy bárkit is gyűlölnének a születése miatt. A cigány szárma­zás önmagában még semmit sem je­lent. Nincsenek faji előítéleteink, minden embert abból ítélünk meg, hogyan birkózik meg a sorsával. Éppen ezért érzem úgy, hogy a fiigö- di és a környékbeli cigányság nagy hányada nagyon keveset tesz a va­lóban szörnyű körülmények enyhí­tésére. Tisztelet a kivételnek, de nappal heverésznek, míg sötétedés­kor és éjszaka lopni járnak. Én elhi­szem, hogy az éhség is hajtja őket. Ám hónapról hónapra látom, hogy felveszik a családi pótlékot, a mun­kanélkülit, a szociális járadékot, s azon nyomban elisszák a kocsmá­ban. Tovább már nem mehet, amit itt csinálnak! Életveszélyes véreb Stefán Ferencből, a 35 éves állatte­nyésztőből ömlik a szó. A tanya la­kásnak aligha nevezhető hitetlen Stefán Ferenc helyiségében hallgatjuk szavait. Bár a családját, a rokonait is felem­legetik, a 16 éves Árpád élénken he­lyesel. Ő szintén cigány, de változ­tatni akar. Elszegődött ide a tanyá­ra mindenesnek, ahol 350 birkát, kecskéket és baromfifélét gondoz­nak magánvállalkozásban. Egy biztos, ezt a gazdaságot aligha mutogatnák szívesen az idegenek­nek. A három épületből kettő alig áll a lábán, s minden jel arra mutat, sok munka és még több pénz kelle­ne a felújításra. A fő épületben friss szalmaalmon birkák és néhány he­tes bárányok bégetnek, külön re­kesztett kecskék bámulnak az ide­genre. Stefán Ferenc állítja: eddig csak ráfizetése volt, pedig dolgozik látástól vakulásig. S nemcsak az ál­latokkal van gondja, hanem szinte kilátástalan küzdelmet folytat a tol­vajokkal.- A szegénység - mondja - nem szü­lőatyja a trehányságnak, de a dolog- talanság mindenképpen a nincste- lenséghez vezet. Nem nézhetem könnyű szívvel, amint a tanya körül lecsupaszítják az élő fák ágait, a mezőről mindent ellopnak, ami csak mozdítható, és a már zöldellő búza­táblába a kertek aljába vezető való­ságos tolvajösvényt taposnak. Még egyszer mondom, nem az a baj, hogy cigányok. Itt van például a ha­tárban Forró. Ott nagyon sok tót la­kik. Velük még sincs semmi bajunk, hiszen ugyanúgy küszködnek az Vajda Lászlóné élettel mi én, ugyanúgy a munkából igyekeznek fenntartani magukat, mint mi. Az háborít fel, de nagyon, amikor a keserves munkával létre­hozott értékeinket egyszerűen el­lopják. Lábaink körül korcs kutyák sündö­rögnek. A tanya szélén kisebb bak- terházakra emlékeztető épületeik mellett két borjúnyi fehér kuvasz vadul ugat, tépik, de legszívesebben átharapnák a láncot. Az út mentén, a bejáratnál egy tábla, rajta szálkás vastag ecsettel vont felirat: „Vi­gyázat, életveszélyes kutya!”- Már nincs itt, elpusztult az a ku­tya - mondja a gazda. - Valóban életveszélyes volt, még engem is megmart, ha nem vigyáztam. Bosszút állnak rajtunk Stefán Ferenc állattenyésztő 126 fiigödi lakos aláírásával támogatott levelet küldött el szerkesztőségünk­be. A sorok ugyanazt a panaszokat tartalmazzák, mint amilyeneket bárhol a megyében hallhatunk a ci­gányokról. Nem akkor segítenénk igazán, ha elhallgatnánk a legtöbb esetben igaznak bizonyuló vádakat, mint azt tapasztalataink szerint a cigányság néhány vezetője igényli tőlünk. A levélben a megromlott közbizton­ságról szólnak a fiigödiek. Mint ír­ják, elkeseríti őket, hogy a politika támogatja a tolvaj életmódot. Meg­értik és tudomásul veszik: ha valaki képtelen munkahelyet találni ma­gának, azt az embert az állam segé­lyezi. Viszont nem hajlandók elfo­gadni a gyakorlatot, amelynek ér­telmében a pénzt, amelyet az állam­polgároktól adó és más járulékok cí­mén levonnak, dologtalan emberek segélyként megkapják, és két-há- rom nap alatt elisszák. Amikor pe­dig elverték a pénzt lopni mennek, mert még kenyérre sem marad egy fillérjük sem. A pénzek kifizetését követően elszabadul a pokol, retteg és fél a falu. Bár a rendőrök folya­matosan járőröznek és közbelép­nek, ha tetten érnek valakit, mégis szinte kilátástalanul harcolnak a verekedők, a tolvajok a rablók ellen. A községben csak megerősítik a pa­naszokat. A faluszéli házban egy idősebb hölgy és a fiatalasszony tart a bosszútól, ezért tartják titokban a nevüket.- Már virágot bontott a szilvafa, amikor ellopták. Saját szemünkkel láttuk, amint a fát ki akarják csa­varni, és rájuk kiabáltunk. Inkább meg se szólaltunk volna. Nincs pa­pír, ami elbírná a káromkodást, amiben részünk volt.- Csakis rosszat tudok mondani ró­luk - állítja Kosztur Györgyné. - Ál­landó félelemben élek, hogy mit visznek el tőlem. Háromszázötven öl földet bériek. A krumplimat ta­valy szinte zölden lopták el a bokrok alól.- Ha árában el tudnám adni a há­zam - halljuk Vajda Lászlónét - már régen elmenekültem volna in­nen. Jobb lenne Encsen lakni, de ott meg a fedél hiányzik a fejem és gyermekeim fölül. Úgy élnek, hogy a gyomrom felfordul tőlük. Mosdat- lanok, vécéjük sincs. Természetesen megpróbáltunk szó­ba elegyedni a cigányokkal is. A konkrét eseteket általában letagad­ták, majd arról beszéltek, hogy ők is emberek. Munka nincs a környé­ken, az éhség pedig nagy úr.- Hála istennek - mondta Putnoki Ferencné -, nekem van nyugdíjam. Hatvanöt éves vagyok, hat gyereket neveltem fel. Én életemben egyszer sem loptam még. Ha a cigányok nem szorulnának rá a lopásra, ke­vesebb lenne a zsivány. Most krumplifóldet ígértek nekünk, de még nem kaptuk meg. Putnoki Ferencné Fotó: Farkas Maya Útnak indul a földprogram Éppen ez az. A szociális földprog- ram, amiért érdemes egyáltalában megírni ezt a cikket. A helyi önkor­mányzatok és a Népjóléti Miniszté­rium együttműködése nyomán eb­ben az évben elindul az akció. Összesen 25 hektárnyi földet adnak oda szinte fillérekért másfélszáz családnak, művelésre. Encsen és körzetében, tehát lénye­gében Abaújban 29 körzetben, más­félszáz család juthat földhöz. Kró- zser János encsi polgármester sze­rint ha nagy jövedelemhez nem is juttatja ez az elszegényedett csalá­dokat, a jövő évi élelmiszer jó része azonban megtermelhető a parcellá­kon, annál is inkább, mert a föld­műveléshez is segítséget nyújtanak.- Eljött az idő a bizonyításra - mondja a polgármester.- Meg lehet cáfolni azt a vádat, amely szerint a cigányság csak a se­gélyekre vár, dolgozni viszont nem hajlandó. Elejét venni a jogvitáknak Miskolc (ÉM - KL) - Most, hogy a város közgyűlése újabb épületeket jelölt ki megvásárlásra, illetve lehe­tővé tette, hogy eddig Miskolc város törzsvagyonához tartozó objektu­mok is megvásárlásra kerülhesse­nek, nemcsak az utóbbi évtizedek­ben, hanem korábban emelt házak, intézmények székházai is új tulaj­donosoké legyenek. Ezek között az épületek között nem­csak az úgynevezett paneles kor­szakban épült házak vannak, ha­nem korábban, az úgynevezett ha­gyományos, azaz téglából építettek is. Ezek megvétele azonban nem­csak egyszerű adásvételi ügylet, ha­nem már műszaki, szakmai kérdés is. Különösen akkor, ha az épüle­tekben átalakítást is akarnak vé­gezni. Mi a célszerű eljárás a vásárlásnál? - erről kérdeztük Petrasovszki Ist­ván alpolgármestert, aki hivatalá­nál fogva felügyeli a városfejlesz­tést, építés-beruházást és szakterü­letéhez tartozik a városüzemeltetés. Ebben a körben mint műszaki-gaz­dasági tapasztalatokkal rendelkező szakember tevékenykedik. Taná­csai annál is inkább megszívlelen­dők, mert csaknem 4 évtizedet töl­tött el az építőiparban. A budapesti Műszaki Egyetemen 1951-ben szerzett építészmérnöki oklevelet. Azt követően 34 évet az akkori Borsod Megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál dolgozott, 16 évig mint műszaki vezérigazgató helyet­tes. További 5 évet tudományos munkatársként tevékenykedett, s több országos szakmai bizottságnak is tagja volt. Tevékenykedett építési szakértő­ként is. Elmondotta Petrasovszki István, hogy az épületek állagát rendszeresen ellenőrzik. Ezt előírás szerint 20 évenként végzik el. De ha szerkezeti felújítás történik, akkor a változtatások gyakorisága sze­rint. Különösen fontos ez a régi tég­laépületeknél. Elengedhetetlen a mintavétel a szilárdságtani megál­lapításhoz. Mert a tégla, lm nedves­séget kap, mállani kezd. Ezért ezek­hez az épületekhez laikus módon nem szabad hozzányúlni, mert ez szakmai tudást követel. Eladásnál nemcsak az eladót, ha­nem a vevőt is felelősség terheli. Az ő felelőssége is megnézni, hogy mit vesz. Gondoljunk csak például az autóvásárlásra. A házakat, lakásokat „megtekintett állapotban” adják el. így került ela­dásra a Vigadó, vagy a Széchenyi utca 86 sz. épület. Az eladó igazolja az épület állagát, ami az ármegállapításban is kifeje­zésre jut. Fontos és célszerű - ez szakmai tanács is - az épület átvé­telekor az adásvételkori állapotot műszakilag is rögzíteni. A vevő sa­ját szakember közreműködését is igénybe veheti. Minden későbbi vi­tának, jogi viszálykodásnak elejét lehet venni ezzel a tulajdonváltás­kori állapot rögzítésével. Családi Ki mit tud? Miskolc (ÉM) - A család éve alkal­mából a Társadalmi Egyesülések Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szervezete megrendezi a Nemzedé­kek amatőr művészeti bemutatóját, a családi Ki mit tud-ot. Családokat, illetve egyesületek, körök, társasá­gok, intézmények 6, 12 vagy 18 fős csapatainak jelentkezését várják. A csapatok egyharmadának nagyszü­lő, másik harmadának szülő korú­nak kell lennie, a többieknek pedig gyermekeknek, illetve fiataloknak. (Lehet egy családból a 6 fő, de több családból is összetevődhetnek a cso­portok.) A bemutatóra - amelyet jú­lius 2-án 14 órától rendeznek Mis­kolcon, az Ady Endre Művelődési Házban - az amatőr művészeti ágak bármelyikével (vers, próza, ének, zene, kórus, tánc stb. vagy ve­gyesen) lehet nevezni. A műsor leg­feljebb 10 perces időtartamú lehet. A legjobbak ajándékban részesül­nek. Az érdeklődők a TESZ címén (Miskolc, Andrássy út 96., 3534) vagy telefonján (350-433) jelentkez­hetnek május 1-ig. ____________ C suka-csodaszerek Sárospatak (ÉM - KL) - Már csak a süllő és a pisztráng fogása tilal­mas a borsodi vizeken. A Bodrog- és a Taktaközi vizeken - de máshol is „honos” ragadozó - a csuka fogását április elsejével feloldották. így ez az ízletes húsú, bár megyénkben horgászó vizeikben sajnos nem túl­ságosan elszaporodott ragadozó zsákmánya lehet a vizeket egyre nagyobb számban „megszálló” hor­gászoknak. Azt azonban már a régóta horgá­szok közül is csak kevesen tudják, hogy a csukát nemcsak mint ízletes húsú halat, hanem a népi gyógyá­szatban igencsak elterjedt „gyó­gyítószert” is ismerték. Csaknem minden „porcikáját”, húsát, csont­ját, belsőségeit különböző nyava­lyáik ellen mint gyógyírt is használ­ták. Szaklapok is ismertették me­lyik részét, milyen ártalom, baj el­len lehet orvosságként alkalmazni. Nemcsak kézzel írott „orvosságos könyvek”, hanem szájhagyomány alapján is terjedt, hogy például ha valaki a szemölcsöt a vérző csuka­fejjel ecseteli, az azt elmulasztja. A vesekő eltávolításának pedig „biz­tos módja”, ha az elégetett állkapocs porát fogyasztják el. Ha pedig a csu­ka állcsontját, az ugyancsak porrá­tört tölgy levelével együtt használ­ják, a mellhártyagyulladás, a nyi- lallás ellen lészen jó orvosság. A hi­deglelést a csuka epéje szünteti meg, nem is beszélve a csuka májá­ról, amely valamikor hasznos, de nem kedvelt orvossága volt a gyere­keknek, hogy erősödjön az aprósá­gok csontozata. Kamarák, főjegyzők révén Miskolc (ÉM - U. J.) - Tegnap lé­pett hatályba a kamarai törvény, amelyet az Országgyűlés március 1- jei ülésnapján fogadtak el. A jogsza­bály rendelkezéseinek értelmében kereskedelmi és ipar, valamint kéz­műveskamarákat hoznak létre. A területi szervezetek felálh'tása a megyei főjegyzők, és a megyei jogú városok jegyzőinek közreműködésé­vel történik. A területi gazdasági kamarák felállításának előkészíté­sére minden megyében kamarai szervezőbizottságokat hoznak létre. A megyei érdekképviseleti szerve­zetek a törvény hatályba lépésétől számított 15 napon belül írásban közölhetik a főjegyzővel, jegyzővel hogy részt kívánnak-e venni az elő­készítő bizottság munkájában. Ez a határidő április 20-án jár le. Drága fényképek Miskolc (ÉM) - Ma, csütörtökön reggel hattól délután kettőig a 26-os út mentén, Putnok térségében mér a traffipax. S noha délutáni előrejel­zésünk a mai napra nincs, biztosak lehetünk benne, hogy Miskolc terü­letén (is) „vadásznak” majd a gyors- hajtókra. S hogy szükség van a se­bességmérésekre, ékesen bizonyítja az a két felvétel, amely a V-66115, illetve a DOU-386 forgalmi rend­számú autóról készült az elmúlt hó­napban. Az első 80 km/órás sebes­ség helyett 162-vel száguldozott, míg az utóbbi - a hatvanas korláto­zásra fittyet hányva - százötv­ennyolc kilométer per órás sebes­séggel veszélyeztette az úton lévők testi épségét. % Baleset után- Most nézd meg te szerencsétlen, mit csináltál az új ruhámmal. Rajz: MTI

Next

/
Thumbnails
Contents