Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-06 / 80. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994- Április 6., Szerda-----------APROPÓ —------C somagolás Dobos Klára Talán lesznek akik bosszankodnak, ha éppen akkor járnak majd Berlinben, mikor a Reichstag becsomagolt állapotba kerül. Egy kicsit olyan lesz, mint mikor Rómában a Trevi kút van állványzat mögött, a Six- tusi kápolna freskóját restaurálják, mert pereg, vagy Londonban a Tower áll felújítás alatt. Nagyot utazik az ember sok pénzért, és hazajön anélkül, hogy látta volna, amit mindenki látni akar. Hiszen azért megy oda, hogy elmondhassa... Persze a Reichstag ügye egy kicsit más. Egyrészt mert ez művészet, olyasmi, mint mikor a budapesti Szabadság-szobrot álcázták kísértetnek. Másrészt, aki akkor megy oda, mikor az épület be van csomagolva, sokkal különlegesebbet lát, mint a többiek. És sokkal biztosabb, hogy rajta kívül azt nem sokan látják. Ráadásul, aki csomagolva már látta, az elmehet újra Berlinbe megnézni Reichstagot „alapállapotban”, de aki alapállapotban látta, az nem valószínű, hogy csomagolva is látja. Hiszen mindössze két hétig lesz százezer négyzetméternyi, ezüstösen csillogó, garantáltan környezetbarát és újrafeldolgozható anyaggal befedve a történelmi épület. A New Yorkban élő, bolgár származású művész, Christo már „vizsgázott” csomagolásból, a legrégebbi párizsi Szajna híd, a Pont Neufvolt kísérletének első tárgya, és Kaliforniában felállított már egy negyven kilométer hosszú nejlonkerítést is. De álma - ki tudja miért - a Reichstag volt. Természetesen a bonni parlament elé került a dolog, mert hogy mégiscsak egy híres történelmi épületről, mi több, nemzeti jelképről van szó, amit nem lehet csak úgy csomagolgatni... Szóval a honatyák jól összevesztek, végül azonban kis többséggel Christo nyert, aki azt mondja, hogy eme tevékenységének célja így visszaadni az épületeknek az idők folyamán elvesztett értékeit. Magyarázata természetesen százféleképpen magyarázható. Van akinek tetszik az ötlet, van akinek, nem. Egyetlen előnye viszont biztosan van: a művészet bekerült a parlamentbe. Diákfotók Pécs (MTI) — Dr. Aknai Tamás művészettörténész nyitotta meg tegnap a XXVII. Országos Középiskolai Fotókiállítást, amelyet az országos pályázat díjazott képeiből állítottak össze. Az idei pályázaton - a nemzetközi fotópályázatokhoz hasonlóan - első alkalommal vehettek részt sorozatokkal. A rendezők szerint ez szerencsés döntésnek bizonyult, a beküldők szívesen éltek a lehetőséggel. Az ország harminc iskolájából érkeztek pályamunkák, s százhetvennégy tanuló hétszáznegyvenhárom fényképe került a zsűri elé. Négy fiatal képeit díjazták arany fokozattal, nyolc tanuló ezüst, hat tanuló bronz fokozatú elismerést vehetett át fényképeiért. Dr. Szász János fotóművész vándordíját a pannonhalmi Pfeffer Károly kapta, az országos középiskolai fotókiállítás vándorserlegét pedig a Nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola és a Budapesti Városmajori Gimnázium érdemelte ki. A kiállítást május 2-ig tekinthetik meg az érdeklődők Pécsett, az 508. sz. Szakmunkásképző és Szakiskola aulájában. • Tatár Iván és Horváth Gyula irodalmi estjére várják az érdeklődőket április 7-én, csütörtökön este 7 órától Miskolcon a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. A műsorban közreműködik Szakállas Zsolt (gitár). írófesztivál Miskolc (ÉM) - Az Új Bekezdés Művészeti Egyesület július 20-25. között Miskolcon rendezi meg a Fiatal írók III. Országos Fesztiválját. A rendezvényen szakmai konferenciák, kötetbemutatók, ismeretterjesztő előadások, képzőművészeti kiállítás, színjátszó csoportok, koncertek várják a résztvevőket és az érdeklődőket. A fesztivál szakmai és szabadidős programjait szervezők május 15-ig várják - elsősorban - a pályakezdő fiatal írónemzedék képviselőinek jelentkezését, és a bármilyen művészeti ágban bemutatkozni kívánó egyének vagy közösségek bemutatkozó sorait, az alábbi címen: Új Bekezdés, Miskolc, Pf.: 620, 3510. (Esti órákban telefonon is: 46/370-733). Mit ránkhagytak a századok Miskolc (ÉM - DK) - Rosamund, £ szarmata hölgy gépkocsival érke zett Budapestről. Lovász Emese ré gész ültette a bábut maga melle gépkocsijában, még a biztonság övét is bekapcsolta. A piros lámpák nál elkapott egy-két furcsálló pil lantást... De szerencsésen megér keztek, úgyhogy Rosamund már £ miskolci Herman Ottó Múzeurr papszeri kiállítási épületében a: egjdk vitrinből szemléli a mai vilá got, a mai Embereket. Történetéhe! azért még hozzátartozik: az is, hogs miután lábbelije kicsit mdiánosrc sikerült, Lovász Emese fogta ma gát, s az utolsó pillanatban ő (sk. készítette el az inkább illő „cipellőt” teljessé téve így a viseletrekonst rukciót. Hasonló történeteket valószínűleg az új állandó kiállítás anyagál összeállító minden régész tudns mesélni. Közösen „falazták” például a kőkori házat, s bizony mikor eltűnt a kőbalta, kiderült, Révész László eldugta, vagyis elrejtette ebben a házikóban. A teljes kiállításon érződik ez a jókedv, s hogy szíwel- lélekkel készült B. Hellebrandt Magdolna, Koós Judit, Lovász Emese, Révész László, Ringer Árpád és Wolf Mária régészek rendezésében. Veres László múzeumigazgató is elmondta, hogy kollégái a legszebb tárgyaikat hozták el a kiállításra. Volt miből válogatniuk, hiszen megyénk földje rendkívül gazdag régészeti leletekben. A híres paleolit lelet, a bársonyházi szakócák felfedezésével indult meg az őskőkor kutatása hazánkban, ezt követően több más, barlangokból vagy nyíltszíni telepekről előkerült leletek gazdagították a múzeum gyűjteményét. Tatárlesen Gazdag válogatás látható a bronz- művesség termékeiből, a kelták fegyvereiből, pénzekből. A Kárpátmedencét 568-ban elfoglaló avarok hagyatékaiból a nyékládházi, sályi, miskolci temetők leletanyaga emelkedik ki. Jelentősek a VII-IX. századi szláv emlékek. A honfoglaló magyarok főként a karosi, mező- zombori leletekkel képviseltetik magukat. Most egészen más volt a rendezési elv, mint a ’85-ben lebontott tárlatnál, itt arra törekedtek a rendezők, hogy a több ezer évet minél kézzelfoghatóbb közeibe hozzák. A régészeti leleteket egykori szerepüknek, használati módjuknak megfelelően tárják a látogatók elé, megelevenítve így a letűnt korok egy-egy apró Csorbakő várában megtalált pénzhamisító műhely Fotók: Dobos Klára töredékét. Vállalják, sőt hangsúlyozzák, hogy nem a szakmának, hanem a nagyközönségnek készült a tárlat. Ezért a több viseletrekonstrukció, a pénzhamisító műhely termékei, a nemrégiben az M3- as ásatásod talált kelta kemence... S ha már a kemencénél tartunk, de elmondhattuk volna a kőkori házikónál is: ezek nincsenek üveg mögött. Ami szintén a „kézzelfog- hatóságot”, emberközeliséget szolgálja. Egyébként főként a gyerekekre gondoltak az anyag összeállításánál, a rendezésnél. Hiszen általában minden gyereket nagyon érdekel a régészet, az oktatásban viszont ez elhanyagolt terület. S hogy a kicsik biztosan szeretnének megfogni valamit? Hát persze, ez természetes. Olyankor egy hang „védi” meg a tárgyakat a sok érintés okozta kopástól, hangszórón kérik, hogy ne nyúljanak semmihez. (Persze, az értékes tárgyakat értékes riasztókkal óvják!) Hogy minél több diák nézze meg a kiállítást, azért gondolták úgy a rendezők, hogy egyelőre nem kell fizetni a megtekintéséért. Persze aki tud, az áldozhat ebből az alkalomból is a múzeumra. Az új-régészeti kiállítással már majdnem teljes a múzeum, a várostörténeti és a népművészeti állandó tárlatokat követi most ez. Ebben az évben szeretnék elkezdeni az utolsó rész rendezését: a pincében ásványkiállítást tekinthetnek majd meg a látogatók. Aztán kívülről is festeni kell, előbb- utóbb szabadtéri kiállítások is készülnek, talán múzeumpedagógus is lesz egyszer az épületben, s így lehet múzeumi órákat tartani. Pető Margit: Csillagrúgtatás Tusnády László Az élet igenlései a létezés lehetőségeinek a keresése, a teljesség makacs igénye a lényege Pető Margit Csillagrúgtatás című kötetének. A szép kiállítású könyv borítólapjának az alapszíne kék. Ez a szín az arannyal együtt az örököt, az állandót, a halhatatlant jelenti az ősi felfogás szerint. A kék szárnyas csikót övező tájban az ég és domb piros (vörösesbarna) színébe a házak fehér tisztasága vegyül: ártatlanság, termékenység és örök fonódik itt össze; életnek, művészi küldetésnek gyönyörű foglalata: egyszerre is- meijük meg Pető Margitot, mint költőnőt és festőnőt. A kötet hét részből áll: „Előszó” és kétvers (Csillagrúgtatás/Azonosítá- si jel) meg hat további egység: ciklus. Ezek a részek, mint valamilyen zenemű alkotóelemei, kapcsolódnak össze: Aranybilincsben, Féltem az embert, Borsó a falra, Lélektap- lóra harmat, Ujjam hegyén a simo- gatás, Libikóka. Hosszan lehetne arról írni, hogy ezek a címek mennyire beszédesek. Nem tekintem véletlennek az első cím „arany” elemét. A verseken átá- ramló, a bennük jelen lévő öröknek a képe ez. A „bilincs” a kötöttségnek, a kornak, a „szűk korlátú lécnek az ereje hatalom, ténye. Eredeti környezetükben is van jelentésük ezeknek a címeknek, de így egymás mellett sorakozva, szinte az egész kötet érzelmi és gondolati hálóját feszítik ki. Bizonyos motívumok, gondolatok, mint hidak tartóívei, ciklusokon nyúlnak át. Ilyen a nyelvet dicsőítő, anyanyelvet átölelő gondolatok érzések sora, hogy végül a kötet búcsúzó verse is létünknek eme csodálatos eleméről, talapzatáról, gyökeréről szóljon. Az egyéni látásmód a versek egyik igen fontos éltető eleme. Jóllehet már Lenau panaszolta, hogy „agyonpéldázott vándorút az élet”, a művésznek viszont ezen az úton úgy kell járnia, hogy mindig - újra meg újra csodálkozzon rá az élet kis és nagy jelenségeire, mozzanataira. Szeme olyan, mint Ádámé emberi létre születése reggelén. Ezt az eredeti rácsodálkozást Pető Margit képei, fordulatai, rímei és metaforái is kifejezik. Ilyen remeklése a „Mókus-ugrású gondolatok” is. Míg a modem költészet sokszor lemond a rímről, itt a rím új ízeire, zamataira találunk rá, és örvendezhetünk, hogy nyelvünk nem valami unott, agyonhasznált eszköztár, hanem kincsesbánya, kifogyhatatlan lehetőségei vannak. „Csak” művészi tehetség, eredetiség kell hozzá. A természetben az ember könnyen érezheti magát a mindenség részének. A boldogságunkhoz kell a gyökértudat. Az elidegenedésnek szomorú átélése szól hozzánk a „Nyárvégi Balaton” című versből: „...tudom, a városba kell mennem - lúdbőrös lesz a lelkem.” A pacsirta-, rigó-, fecske-, rétisas-lét lehetősége csak időszakos, ezért is csak vendég a mai ember a boldogságot még őrző természetben (Zsennyei átváltozás). A tárgyak is kedvesek tudnak lenni, ha az igazi élet emlékeit őrzik (Ragaszkodás), de ahol az emberi orca elvész, és már nem vagyunk önmagunk, ott kőben, fában, vízben keresi a költő az embert, aggódik érte, reménye őrzi (Humánum). A végtisztesség az ittmaradók szomorú kötelessége. Antigonéi feladat. A gyertyák, a fáklyák lángja halálkárpitról lobog. Az eltávozott üzenetéből is az élet szavait kell felismernünk, ezért tragikus az, ha a születés fényei egyre halványabbak a halál csóvája mellett. Minálunk egyre-szűkebb az élet útja: „Mert széles az út/ mely a veszedelmekre visz/ és keskeny az, mely/ innen kivezet;...” (Két temetés) (1989.) Létezésünk beszélyüzenetű útjelzői mellett sem adhatjuk fel a küzdelmet. A költőnő a múlt-jelen-jövő lépteiről beszélve elmondja: „térdig napfényaranyban gázolok”. Lelke valóságlemezére tapadó pillanatok sok színe közül az első háromban ott az arany: vertarany, óarany, sárarany. Ez a szó szerepel az édesanyámnak című versben is rendkívüli többlettel, záróakkordként: „Lám/ elöregedtem, koptat az idő/ - s én csak hallgatok - Anya.../ múló szavakból/ feloldoz arcod aranya.” Az „anya” szó ily rímes aranyba foglalása költészetünk gyönyörű pillanata. Az alliterációt még tovább mélyíti a második hang egyezése: ar- (arcod aranya), s az ezután következő „-anya” szójátékszerűen egyezik a vers főszereplőjével. Persze, itt a játékot József Attila-i értelemben gondolom: a legnagyobb művészi érték része is lehet, s a formán túl a sugárzó jelentés: az arany megront- hatatlanságával, az idővel való szembeszegülésével az öröknek a képe, s az édesanya jelenléte életünk rendkívül gazdagsága, öröme. Kaotikusán változó világunkban szükséges, hogy ilyen szép alkotások adják az erőt küzdelmeinkhez, tegyük ünnepivé mindennap- jaihkat. A kötetet Pap János előszava vezeti be, Serfóző Simon lektorálta. A kiadást Cseh Károly készítette elő. Los Andinos Miskolc (ÉM) - A Los Andinos együttes ad népzenei koncertet április 6-án, szerdán este 8 órától a Miskolci Egyetem I. előadójában (mozi). Jegyek a Közművelődési Titkárságon és a helyszínen kaphatók. Rockfesztivál Kazincbarcika (ÉM) - A II. K3 Rockfesztivált április 15-én és 16- án, pénteken és szombaton rendezik meg a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központban. A szervezők célja, hogy fellépési lehetőséget biztosítsanak a városban és a környező településeken működő amatőr rockzenekarok számára, és a szakmai zsűri tanácsokkal és ötletekkel segítse az együttesek munkáját. Sass Sylvia képei Tiszaújváros (ÉM) - Sass Sylvia operaénekes, Liszt-díjas, érdemes művész festményeiből látható kiállítás április 17-ig a tiszaújvárosi Városi Kiállító teremben. A művésznő április 9-én, szombaton délelőtt 11 órától közönségtalálkozóra váija az érdeklődőket. Nyelvtanárképzés Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetem Bölcsésztudományi Intézete tájékoztatja az angol, francia, német szakos posztgraduális nyelvtanár- képzés iránt érdeklődő pedagógusokat, hogy a Művelődési Közoktatási Minisztérium döntése révén lehetséges nem orosz szakos tanárok képzése is második diploma szerzése céljából levelező formában, ami heti két foglalkozást jelent. A képzés főiskolai szintű. Időtartama hat félév. A tanulmányi és vizsgakötelezettségeiknek eleget tett hallgatók angol (francia, német) szakos főiskolai szintű nyelvtanári oklevelet kapnak, amelynek birtokában bármilyen típusú és fokozatú oktatási intézményben nyelvtanári munkakörben alkalmazhatók. A nyelvtanár-átképzésre azok az érdeklődők jelentkezhetnék, akik nyelvszakos tanári vagy valamilyen más pedagógus diplomával (tanító, óvodapedagógusi) rendelkeznek, és jelenleg pedagógusi munkakörben dolgoznak. Ebben a posztgraduális átképzési formában részt vehetnek azok is, akiket munkahelyükön nyelvtanári oklevél megszerzésére köteleznek. Az átképzésre jogosultak lehetnek gyesen, gyeden lévők és munkanélküliek is. Az átképzésben nem vehetnek részt azok a nyelvtanárok, akiknek az egyik vagy mindkét szakja nyugati nyelv. A nyelvtanári-átképzési programban való részvétel további feltételei a következők: „C” típusú középfokú állami nyelvvizsga a választott nyelvből; köz- vagy felsőoktatási munkaviszony (kivéve a munkanélkülieket). A művelődési miniszter 11/1990. (X. 4.) MKM rendelete szerint a „C” típusú állami nyelvvizsgával egyenértékűek azok a nemzetközi nyelvvizsgák (Goethe, Cambridge stb.), amelyeket a hivatkozott rendelet 5. paragrafusa szerint honosítottak. Az átképzésre az MKM által előírt formanyomtatványon lehet jelentkezni. Jelentkezési lapok beszerezhetők a Borsod-A.-Z. Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézettől (3534 Miskolc, Andrássy u. 96. Pf.: 505. Telefon: 46/350-433), a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének Tanulmányi Osztályától (3515 Miskolc-Egyetemváros Telefon: 46/365-111/20-15-ös mellék), illetve az MKM ügyfélszolgálati irodájától (1055 Budapest, Szalay u. 10-14. fszt.). A jelentkezési lapot pontosan kitöltve, az előírt mellékletekkel együtt legkésőbb 1994. április 30-ig kell a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Intézetének Tanulmányi Osztályára megküldeni. Az 1994/95-ös tanévre angolból és németből 20-20, franciából pedig 7 főt vehetnek fel a felvételi (írásbeli, szóbeli) vizsgán legmagasabb pontszámot elért jelentkezők közül. A felvételi vizsgák előreláthatólag 1994június végén, illetve július első napjaiban lesznek. Kellő számú jelentkező esetén önköltséges térítéssel felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamot szerveznek. A jelentkezéssel, a felvétellel és a felvételi vizsgára előkészítő tanfolyamokkal kapcsolatban az alábbi telefonszámon lehet érdeklődni: 364-111/20-15-ös mellék.
