Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-05 / 79. szám

2 Ms Itt-Hon 1994. Április 5., Kedd Könyv Top-10 Miskolc (ÉM) - Az alábbiakban azt a listát közöljük, amelyet Soltész Ru­dolf, a Miskolc Városi Televízió igaz­gatója készített lapunk felkérésére, a számára kedves, illetve fontos köny­vek alapján. 1. Emily Bronte: Üvöltő szelek 2. Berkesi András: Hűség 3. Slaughter: A frontsebész 4. Jókai Mór: A szegény gazdagok 5. Kate Coscarelli: Hírnév & vagyon 6. Dallos Sándor: Aranyecset 7. Miskolci Miklós: Színlelni boldog szeretőt 8. Piérre Boull: Híd a Kwai folyón 9. Csapiár Vilmos: Pénzt, de sokat! 10. Soltész Rudolf: Boldogságkeresők Mégsem utaztak Miskolc (ÉM) - Magyarországról egyedül a miskolci Csipogó táncosai kaptak meghívást: április elseje és ne­gyediké között képviseljék hazájukat a TURHAD Isztambul V. Nemzetközi Gyermektáncfesztiválon. Az utazásból végül is azért nem lett semmi, mert több, elsősorban nyugat-európai cso­port nem vállalta az utat, mert csak a jugoszláviai háborús zóna érintésé­vel tudták volna megközelíteni a fesz­tivál színhelyét - tájékoztatta az Itt- Hont Csehovicsné Kóródi Judit tánc­tanár, az avasi, 33-as számú iskolában tanuló csipogósok egyik nevelője. A TURHAD-ot így végül 1995-re halasz­tották. A csipogósokat most azzal kár­pótolják, hogy megígérték nekik: idén júniusig egy - lapzártánkkor még meg nem nevezett — nyugat-európai fesz­tiválra utazhatnak. Kulturális kínálat 1994. április 5-12. Miskolci Nemzeti Színház: Nagyszínház: kedd 19 óra: Marica grófnő (bérletsz.) szerda 19 óra: Coppelia (Lehár bérlet) csütörtök 19 óra: Coppelia (Madách) péntek 19 óra: Coppelia (Vörösmarty) szombat , vasárnap 19 óra: Marica grófnő (bérletsz.) hétfő 19 óra 30-tól: a Miskolci Szim­fonikus Zenekar hangversenye (Mes­terbérlet) Itt-Hon Az Észak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Felelős szerkesztő: Priska Tibor. Szerkesztő: Bujdos Attila. A Miskolc és környéke melléklet címe: Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 15. Pf: 178. Telefon: 341-611. Telefax: 341-817. Tudósítások hazai tájakról Priska Tibor Havat söpörgetünk le a kocsi szélvédőjéről. Bőséggel rakó­dott rá, jobb, ha így a kezünk­kel letisztítjuk, ámbár várhat­nánk a napsütés olvasztó ere­jére is, mivel éppen fényesen, vakítóan pásztáznak a suga­rak. Mégsem várunk, mert tá­volban meg sötétes-fehéres fel­hők gomolydulnak és oly siet­ve szaladnak felénk, mintha kergetné őket valaki. Kergeti is! A szél! Mely most hirtelen lecsap ránk, de oly goromba erővel, hogy jobbnak véljük be­húzódni védett helyre és csend­ben maradni, mintha itt sem lennénk. És íme! Elsötétül a vi­lág, az iménti fényességnek már nyoma sincs, ellenben pat­togni, ropogni kezd a jég! No! Ha eleddig hiányoltuk a fényt, hát most itt van! Akkora villám vakít, oly reccsenéssel dörgés­sel érkezve, hogy becsületére válna júniusnak is. Zivatar! Zi­vatar ez bizony a javából, bár igencsak furcsa, mivel az előbb hó hullott, utána sütött a nap, majd besötétült, dörög, villám- lik, jég esik. És persze szél fuj. Fúj? Bömböl, szétszed, feldönt mindent, itt-ott fákat csavar ki, tetőket bont meg. Mindez márciusban. Annak is közepe táján, mert akkor ké­szült ez a dolgozatocska. A böj­ti szelek érkeztének idején, hi­szen az idén korán jött húsvét, április elején már locsolkodhat- tunk, ha volt hozzá kedvünk - de hát miért is ne lett volna? - főzhettük a sonkát a tojást, ha volt hozzá sonkánk, tojásunk, de hát... No, ezt most hagyjuk. Tény, hogy megyénkben, meg nyilván másütt is rekord erős­ségű szél vágtázott, a meteo­rológia 140 kilométernyi sebes­séget mért, ami igencsak szo­katlan és sok galibát okoz. Mi­ként okozott is. Az imént emlí­tett tavaszi hóvihar mennydör­géssel, villámlással, jéggel ve­gyítve szintén a mi megyénk közelében esett meg, a Debre­cen felé vezető úton, de hullott a jégből Miskolcon, meg a me­gye más részein is, a szél pedig fákat mindenütt döntögetett, háztetőket is sokfele megbon­tott. Csillapul viszont a szél, próbál­kozik erőgyűjtéssel a napocska. Ideje is, hiszen a vetés szépen zöldell mindenütt, a föld párái- lik, jó szagot áraszt, vágj inkább illatot, nagyon is kelle­ne a meleg, meg a tisztességes, csendes eső. Szőlős területei nézegetünk a miskolci Bábonyi- bérc közelében. Kemény a ta­laj, a tetejét a szél kiszárította. Jól jönne bizony az égi áldás, mi illő az ilyen tavaszhoz. A föld végén elfekvő, derékban szilánkosra tört fával már nincs mit kezdem. A vihar ki­törte. Pedig még lombja sincs, mibe belekapaszkodhatott vol­na. Erős, fiatal fa, a gyökerét nem tudta kitépni a szél, ellen­ben derékban eltörte. Különös, hogy jóval arrább ide, messze a Bodrog partján az öreg, vásott, odvas füzeket va­lahogy békén hagyta. Talán a közeli hegyvonulatok védték meg, valamelyest szélámyékot teremtve nekik. A füzek barkó­sodnak, ismét jelzik: élnek. Ki­bírták ezt a telet is, gyökereik szívják az éltető nedvet, a ré­ten hamarosan megjelennek a szépséges tavaszi virágok, meg­erősödik a fű zöldje. Az éledést, a kert megélénkü­lését várják K. bátyámék is Monokon. A hatalmas kertben bizony lehet mit dolgozni a metszőollóval, az ásóval, a ka­pával is. Gyümölcsös is, szán­tóföld is van. Meg meghökken­tően mély kút, legalább húsz betongyűrűvel! Ebből hozza fel a vizet egy tisztességes teljesít­ményű búvárszivattyú az öntö­zéshez egy jókora tartályba, majd a tartályból egy másik búvárszivattyú viszi tovább a kertbe. Aranyat ér az ilyen kút, különösen a nyári melegben, az esőszegény kánikulában, ami­kor a vezetékről a vízkorláto­zás miatt tilos locsolni. Mert vezetékes víz is van itt, de an­nak csapját nagyon is nagy kár lenne locsoláshoz megnyitni. Nem is beszélve a vízóra mű­ködéséről, mely gyorsan növe­li a kifizetendő forintokat. A kút hát itt van, jól van, K. bá­tyámék gondozzák a gyümöl­csöst, termelik a kukoricát, vagy más növényt, mi szüksé­ges a kucuknak. Mert persze kucuk is vannak, most vakargatjuk éppen őket a garicsban, szaladnak, vidámak, gyorsak és tuncsi orrúak. Meg is kapnak mindent, ami kell. Már a múlt télen is megesett egy szép disznótor, most is bár­mikor elő lehet venni a spajz- ból, vagy a mélyhűtőből a hur­kát, kolbászt, pillanatok alatt teríték kerül a váratlan vendég elé is. Erre a kis időre a gazd- asszony abba is hagyhatja a foglalatosságát, mely a virágok közeli ültetésével kapcsolatos, mivel a kertbe sok, szép virág is terem, úgyannyira, hogy töb­ben eljönnek a faluból megcso­dálni, termesztésükhöz taná­csot kérni. A saját készítésű hurka után saját termésű bor adja a meleget, konkurálva a villanytűzhellyel. Mindehhez még annyit: ez a család Miskolcról költözött ide pár éve. A családfő lehet, hogy korábban csak a hentesnél lá­tott disznót, most meg köny- nyedén átállt a nevelésre, fel­dolgozásra, de belejött kissé már a szőlészetbe, borászatba is, a búvárszivattyúkat már 6 ötlötte ki, tudja használni a metszőollót, az ásót. A városi bérházban évtizedekig a fölöt­tük lévők hangoskodását, dor­bézolását volt kénytelen tűrni, az utcai ablakot gyakorlatilag sohasem nyithatta ki, hiszen a kocsik, buszok áradata, bűze, fülsértő zaja így7, zárt ablako­kon át is behatolt. Itt meg... Szóval: nem igen kívánkozik vissza a bérházba. Naná, hogy nem! Miért is ne lehetne új ta­vaszt kezdeni, ha úgy adódik! Náluk úgy adódott és bele is kezdtek... -V; 1994. Április 5., Kedd Itt-Hon Ms 7 Szendrei dupla távra készül Kovács A. Gábor Miskolc (ÉM) - A 16 eszten­dős Szendrei Eszter, a Miskol­ci Vízművek színeiben úszó­ként és triatlonosként szerzett magának hírnevet, itthon és külföldön egyaránt. Tavaly pél­dául második lett a szombathe­lyi rövid távú triatlon országos bajnokságon egyéniben, csapat­ban pedig Kropkó Zsuzsával az oldalán harmadik. Szintén bronzérmet szerzett a Tábori duatlon ob-n, az országos diák­olimpián, valamint a velen­cei ETU-körversenyen, negye­dik helyezést pedig Fadd-Dom- boriban a sprint ob-n, valamint a hosszútávúszó ob-n ért el. Ez az év különösen fontos­nak ígérkezik a számára. A Magyar Triatlon Szövetség ugyanis a nemzetközi gyakor­lathoz igazította a hazai kor­csoportokat. Eszternek ez azt jelenti, hogy az eddigi sprint táv (750 méter úszás, 20 kilo­méter kerékpározás és 5 kilo­méter futás) helyett már a rö­vid távon kell bizonyítania, ami pontosan a duplája a sprintnek Most fog kiderülni, érdemés-e erre a hosszabb távra készül­nie. Ezt az évet edzőivel, Fá- zold Henrikkel és édesapjával, Szendrei Bélával előkészítő jel­legűnek tekintik, különösebb eredményességi követelmények nélkül. Tét persze így is van, hiszen június 26-án Kaposvá­rott lesz az ifjúsági és junior Európa-bajnokság Erre egy hely kiadó még a magyar csa­patban, amire négyen-öten is pályáznak.- Ezért nem tettünk fel min­dent egy lapra - mondja az édesapa -, mert Eszter még egyetemistaként is szeretne tri- atlonozni, tehát nem szabad ki­égetni. Ezek a dupla távok a felkészülés szempontjából is kétszeres energia- és időbefek­tetést igényelnek. Ha ehhez még komoly minőségi követel­ményeket is társítanánk, hat­ványozottan fokozódna a sérü­lésveszély és kétes értékű ered­mény jönne ki belőle.- Hogyan készülsz akkor erre a bonyolult évre?- Októberben kezdtem el ala­pozni - veszi át a szót Eszter -, előtte két hétig ráhangolással szoktattam magam. A ver­senyidény kitolódása miatt na­gyon kevés pihenőm maradt a felkészülés megkezdéséig. Hét­közben napi kettő, hétvégeken napi három edzésem van és csupán heti egy pihenőnapom. Úszásban tartanom kellene az eddigi szintemet, ami nemzet­közi viszonylatban is igen jó. Reggelente már 5 óra 50 perc­kor a medencében vagyok. A kerékpározáshoz születetten ügyesnek tartanak, ezt a ké­pességemet kell fejleszteni. He­tente négy alkalommal a pin­cénkben, a görgőkön forgó ke­rékpáron készültem nem erő­fejlesztő, hanem a speciális ke­rékpáros izmokat foglalkoztató jelleggel. Kropkó Péter segített meghatározni azt a pedál-for- dulatszámot, ami mellett még a kívánatos anaerob jellegű a terhelésem. A legnagyobb súlyt a futásra fektefjük. Tavaly még csak 25-30, de az idén már 50- 60 kilométert futok hetente. A stílusom javítása érdekében sű­rűn futóiskolázok is.- Egész télen itthon készültél?- Nem. Még az augusztusi Ve- lence-tavi ÉTU-körversenyen kaptam egy meghívást Izrael­be, miután első nőként száll­tam ki a vízből. Az európai ver­senysorozat záró futamán Ei- latban mintegy ötszázan ugrot­tunk a Vörös tengerbe, neop- rém ruhába öltözve. Az 1500 méteren csak a hullámzás za­vart, maga a mozgás a sós víz­ben könnyebben ment. Ismét első, vagy második nőként jöt­tem ki a vízből. A kerékpáro­zás hullámos sivatagi terepen zajlott, kifelé 80 kilométeres el­lenszél fújt a közel 30 fokos hő­ségben. A forduló után persze ez segített, volt úgy, hogy 65 ki­lométeres sebességgel gurul­tam. Ekkor versenyeztem elő­ször az új Trekk Carbon 5200 ' márkájú kerékpárommal. Bár szokatlan volt, a 40 kilométe­res távon hozzávetőlegesen 2- 3 perc előnyt jelentett. A nők közül mindenesetre vagy tízen így is megelőztek. A futás hát­szélben kezdődött. Mikor meg­fordultunk, szerencsére el tud­tam bújni egy férfi boly mögé, s az ő szélámyékukat kihasz­nálva több nő már nem előzött meg. Abszolút sorrendben így a nőknél 11. lettem. Korosztá­lyomban azonban csak a dánok junior Európa-bajnoka és Ma­ros Vera, az ifjúsági Európa- bajnok előzött meg. A verseny után még két héten át Tel Avivtól északra, a Netanya melletti Wingate Testnevelési Egyetemen laktunk. Innen jár­tunk ismerkedni a helyi neve­zetességekkel, és természete­sen edzésekre is. A kellemes hőmérsékletben ez jóval haté­konyabb volt az itthoniakhoz képest. Köszönettel tartozom ezért a Giga Joule Kft., s az Aba BT., de mindenekelőtt a miskolci Takarékbank vezetői­nek, akik finanszírozták az uta­zásomat. Az utóbbi támogatá­sa nélkül pedig az új verseny­kerékpáromat sem tudtam vol­na megvenni.- Iskolai terveidről is hallhat­nánk?- Jelenleg a Földes Ferenc Gimnázium Ill/a. osztályában tanulok. Az érettségi után a helyi közgazdaságtudományi karon akarok felvételizni. A ta­nulás és a sport egyeztetésében nagyon sok segítséget kapok ta­náraimtól, elsősorban Barna István osztályfőnökömtől és Nagyné Váradi Katalin testne­velő tanáromtól. Mivel jól megy a tanulás is, bízom a felvételi sikerében! Bükkszentlászló következik Miskolc (ÉM) - Április 10-én, vasárnap a tavaszi szünet utol­só napján Bükkszentlászló és környéke lesz a helyszíne a Zöld Sportok Clubja „Futótúrák - MTB-vel is” elnevezésű sza­badidősport rendezvénysoroza­ta következő, immáron ötödik túrájának. A jelentkezőket 9 órától a falu alsó szélén lévő sportpályánál várják. Mivel a parkolóhely itt elég ke­vés, érdemes autóbusszal kiu­tazni. A 68-as számú járat az Új győri főtérről pontban 9 óra­kor indul. A futótúrázók a szo­kásos három, különböző nehéz­ségű útvonal közül választhat­nak. A rövid táv most közel 4 kilométer hosszú, 200 méter szintkülönbséggel, a tervezett menetidő 40-45 perc, a neve­zési díj 30 forint. A másik két pálya adatai, középtáv: 8 kilo­méter, 300 méter, 65-75 perc, 40 forint, hosszú táv: 17 kilo­méter, 400 méter, 100-110 perc, • 50 forint. A hegyikerékpárosok a hosszú távon külön csoport­ban indulhatnak, számukra fej- védő használata ajánlatos! Az eddigi tapasztalatok szerint az ő dolguk a legnehezebb, ezért 10 órakor ők indulnak legelő­ször, majd 5 perc múlva, ugyanezen az útvonalon az MTB nélküli futótúrázók. Tíz óra 10-kor a közép, 10.15-kor pedig a rövid táv mezőnye vág neki a pályáknak, amelyeken az ZSC tizenéves magyar baj­nok tájfutói a terepviszonyok­nak megfelelően a futást, a gyaloglást és a kocogást válto­gatva vezetik végig a csoporto­kat. A célba érkezés után pedig azonnal következik a szokásos ajándéksorsolás. Néhány megjegyzés Miskolc (ÉM) - Az alábbi észrevétel Kovács A. Gábor az ITT-HON 1994. március 22-i számában megjelent „Vita a testnevelés osztályzatról” című írásához érkezett. Teljes teijedelmé- ben közöljük: „Az, hogy egy magyar válogatott, spor­toló diák félévkor négyest kapott test­nevelésből - véleményem szerint - ko­ránt sem olyan nagy visszásság, mint amilyennek azt az újságíró szeretné feltüntetni! Annál is inkább nem az, mert úgy tű­nik, hogy a cikk írója - titokzatos in­formációinak szerzése közben - nem győződött meg arról, hogy ez a spor­toló diák tulajdonképpen miért is kap­ta azt a bizonyos négyest?! Talán éppenséggel figyelmeztetésül, nevelési célzattal!? Az iskola ugyanis - bármennyire is teljesítménycentri­kus - mai világunkban nem csak ver­senyistálló, hanem első sorban neve­lési-oktatási intézmény! Éppen ezért nagyon helytelenítem, sőt károsnak tartom a cikk írójának állás­pontját mely szó szerint a következő: „...az a sportoló diák, aki önként vál­lalt, fárasztó edzések és lemondások árán nemzetközi színvonalú eredmé­nyekkel öregbíti iskolája, városa, or­szága jó hírnevét, akkor is jelest ér­demel testnevelésből, ha egész évben be sem teszi a lábát a tornaterem­be”!?!? Ha kivételezéssel lovat adunk az ilyen sportoló diák alá hajlandósága lehet azt is vindikálnia magának, hogy a ne­ki nem tetsző egyéb órákra se men­jen be, sőt ha ahhoz szottyan kedve esetleg alkalomadtán az iskolát is el­kerülje! Azt hiszem, az a helyes álláspont, hogy a sportoló diáknak is teljesítenie kell az iskolájával szembeni kötelezettsé­geit!!! Az iskola - benne a testnevelési óra is - segítem akar az értékálló emberi tulajdonságok, személyiségjegyek kia­lakításában az emberré válásnak e fontos szakaszában. Azt szeretné elér­ni, hogy a sportoló diák is megállja majd a helyét az életben akkor is ha sportpályafutását már befejezte! Végül nem tartom egészen etikusnak, hogy az újságíró sértett diákok és szü­lők mögé bújva, őket inkognitóra, név­telen levelek írására biztatva próbál­ja álláspontját megvédem, erősen ki­hangsúlyozva az iskola, a testnevelő tanár esetleges retorziós szándékait.” Tisztelettel: Móré József ny. testnevelő tanár Mi otthonában is ,r t-.. ■ r.. ___í...... .................................." ~nunii iiiTÍVr VTSB É led a Bodrog is. Felvételünk Bodrogkeresztúr és Toka} között készült, a sokak által kedvelt kirándulóhelyen, a Bodrogzugnak nevezett részen.

Next

/
Thumbnails
Contents