Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-27 / 98. szám
tt Éretlen Paradicsom” - A fiatalok oldala A hippi korszak klasszikusai ÉP-slágerlisták Lassan megszűnik a. slágerlisták „sorbaállása”! Ez sajnos még mindig nem azt jelenti, hogy azonnal közölni tudjuk a top 10-eket, de az eddiginél jóval kevesebbet kell majd várakozni. Tehát ne feledjétek: mindenki slágerlistáját várjuk! A tiédet, a barátodét, barátnődét, a haverokét, az osztályét... Lehet névvel és név nélkül, jeligével és fényképpel. A lényeg: 10-es top-listát kérünk! Címünk: Észak-Magyarország Szerkesztősége, Éretlen Paradicsom. Miskolc, Pf: 351. „A bemutatkozásomról annyit, hogy Nagy Nándor vagyok. Gesztely- ben lakom. A Nyilas jegyében születtem. Ezt a slágerlistát három barátom nevében is írom: Fazekas András, Fészki Dávid, Erdős János.” 1. Ace of Base: The Sign 2. Maxx: Get-A-Way 3. Guns’N Roses: Estranged 4. East 17: It’s All Right 5. 2 Unlimited: Let The Beat Contrail Your Body 6. Brian Adams, Sting, Rod Stewart: All For Love 7. Aerosmith: Amatzing 8. Culture Beat: Anithing 9. D.J. Bobo: Take Contrail 10. Edda: Lelkűnkből „Szepesi Anikó vagyok. 14 éves leszek. Imádok zenét hallgatni, ezért összeállítottam a listát kedvenceimből és elküldtem Önöknek. íme:” 1. Take That: Babe 2. East 17: It’s All Right 3. Mariah Carey: Without You 4. Capella: Move On Baby 5. Ace of Base: The Sign 6. Haddaway: I Miss You 7. Bon Jovi: Keep The Faith 8. Janet Jackson: Again 9. 2 Unlimited: Let The Beat Contrail Your Body 10. Simone Angel: Let This Feeling „13 éves vagyok és októberben leszek 14. Nagyon szeretem a rap- és a techno zenét, de azt hiszem, meglátszik a listámon” - írja vattáról Offenbecker Krisztián. 1. Reel 2 Real: I Like To Move It 2. Jazzy Jaff And The Fresh Prince: Boom! Shake The Room... 3. D.J. Bobo: Somebody Dance With Me 4. Snoop Doggy Dog: Gin And Juice 5. East 17: It’s All Right 6. Tag Team: Whoomp! (There It Is) 7. De La Soul: Me, Myself And I 8. Ice-T: G-Style 9. Maxx: Get-A-Way 10. Capella: U Got 2 Let The Music Bláthy Napok ’94 Az immár hagyományosan évente megrendezett Bláthy Napok, ami egy több napon át tartó, vidám és komoly rendezvényekkel tarkított eseménysorozat, az idén is mozgósítja Miskolc diákjait. Április 27- én, szerdán 15 órai kezdettel iskolatörténeti kiállítás nyílik az iskola aulájában, ahol dr. Kömyei László, Miskolc város önkormányzatának közművelődési és közoktatási osztályvezetője mond megnyitó beszédet. Az iskola tornatermében fél 5- től diákzenekarok koncertjét élvezhetik az érdeklődők. Április 28-án, csütörtökön reggel 8-kor az iskola pártjai bemutatkoznak műsorukkal. Ezután alternatív pártprogramok, vetélkedők, előadások, kiállítások, a színpadon pedig tehetséges zenekarok fellépése színesíti a programot. A diákigazgatót ünnepi műsor közepette a Rónai Művelődési Központban, a Bláthy Napok-Gála keretében iktatják be az egynapos kampányt követően délután 4 órakor. Április 29-e, péntek: sportnap. Az iskola sportpályáján lesz lövészet, body-bajnokság, de az idén is megmérkőzik egymással a Bláthy és a Kós tanárokból és diákokból, álló fociválogatottja. Az eseménysorozat záróaldíordjaként pénteken délután fél 6-tól egészen este 10-ig gulyásparti és lampionos bál biztosítja a könnyed időtöltést, melynek jeligéje: „Kanalat hozz magaddal!”. Az est igazi fénypontja mégsem a gulyás elfogyasztása, hanem az igazán látványos tűzijáték lesz! Dombrovszky Ádám Joan Baez, Donovan, Jethro Tull, Mothers of Invention, Alvin Lee, Country Joe, John Mayall. Ha egy eljön közülük Budapestre, már az nagy dolog. Ha a fele, az világszám, s ha még ennél is több, akkor nem lehet kétséges: az Eurowoodstock augusztusi budapesti rendezvénye méltó emléket állíthat a 25 évvel ezelőtti woodstocki találkozónak. Woodstock a film, s a lemez révén bizonyára sokat mondhat már egy mai fiatalnak is, de a mai negyvenéves korosztály számára olyan nosztalgikus emlékeket ébreszt, hogy szinte beleborsózik az ember háta. Én sem fukarkodom a jelzővel: minden idők legnagyobb zenei rockfesztiválja bizonyára nem ismételhető meg. Bár tettek rá többen kísérletet, Woodstock csak egyszer volt: 1969 augusztusának utolsó napjaiban. S most Budapest próbálkozik az ismétléssel, vagy legalábbis az emlékezéssel. A tavalyi jól sikerült óbudai szigeti rendezvény teljesedik ki ezúttal úgy, hogy a nagyszabású kulturális programot alapveJándi Attila „Az utca esti fényében milyen csodálatos is Yokohama, Yokohama kék fényei" - hangzik egy ismert hetvenes évekbeli japán sláger. Ahogy mondani szokták, akkoriban még a pékinas is ezt futyölte. Mármint a japán pékinas. Ahogy haladok a gyorsvasúttal Yokohama felé, én bizony semmilyen fényeket nem látok. Minden fakószürke színt ölt. Napok óta megállás nélkül zuhog az eső. A vonatfülke ablakából csak egyforma, sajátos japán stílusban épített házakat látni, észre sem veszem, mikor hagyjuk el Tokiót és érünk Kawasakiba, majd után Yokohamába. Az egész út nem tart tovább háromnegyed óránál, és egy cseppnyi zöld területet sem tudok felfedezni a három metropolisz között. Mert Kawasaki és Yokohama magában is milliós nagyváros, hát még így egybeolvadva a fővárossal. Nagy-Tokiónak a külvárosokkal és a vele egybeépült településekkel közel két Magyaror- szágnyi lakossága van. Az előrejelzések szerint az ezredfordulóra egybe fog olvadni szinte az egész csendes-óceáni japán partvidék. Tokiótól Oszakáig a világ leghatalmasabb megalopolisza alakul majd ki. Tessék elképzelni egy hatszáz kilométer hosszú, teljesen egybefüggő beépített területet. Yokohama állomásig még csak-csak eljutok, de hogy utána hogyan tovább, arról fogalmam sincs. A japán buszok nagy megpróbáltatást jelentenek az európai ember számára, nemcsak a két dolláros buszjegy és a lehetetlenül szűk ülések miatt, hanem mert a buszok vonalát még a helyiek sem tudják követni. Csodálkozom, a sofőr hogyan igazodik itt ki. Japánban ugyanis nincsenek utcanevek. Tokió nagy kőrútjait annak idején elnevezték az amerikaiak, ezeket ma is használják, de a többi utca anonim. Hogyan igazodnak ki a japánok? Nagyon egyszerű. Vegyünk egy japán címet, yokoha- mait, ha már itt járunk. Tehát Yo- kohama-shi, Kanagawa-ku, Suge- ta-cho, 4-5-2. Az első szó ugye Yokohama városa, ez eddig érthető. Ka- nagawa Yokohama egyik kerülete, Sugeta pedig Kanagawa kerület egyik névvel illetett része. Az első szám azt a területet jelzi, mely Su- getában a négyes számot viseli. Ezt a területet ismételten felosztják, esetünkben a keresett pontot az ötös jelöli. És ha ez is megvan, már csak a kettes számú épületet kell megtalálni. Egyszerű, nem? Itt igazodjon ki, aki tud! Egy taxisofőr hogy jegyzi mindezt meg? Sehogy. Kiszáll az első telefonfülkénél, felhívja a címet, és megkérdezi, hogy lehet oda eljutni. Apropó, taxi. A sotően meghatározza Woodstock szellemisége. Az augusztus 18-tól 25-ig tervezett esemény minden napján a tervek szerint fellépne egy-egy olyan világsztár, aki Woodstockban is ott volt. Mellettük sok hazai és külföldi művész ad majd koncertet az úgynevezett Diákszigeten. A tavalyihoz hasonlóan idén is fellépnek a legjobb magyar zenekarok, s még néhány külföldi is. Az óbudai sziget tisztásaira számos más zenei eseményt is szerveznek a komolyzenétől a dzsesszen át a népzenéig. Mint az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón Müller Péter Sziámi kifejtette: „ha ma van adekvát hely a világban a lehetőségek celebrálá- sára, akkor az nem máshol van, mint Közép-Európában, az expo-ra is készülő Magyarország fővárosában, s azon belül is a fiatalok zarándokhelyévé vált Diákszigeten.” Bár mi - Woodstock apropóján - kicsit öncélúan a zenei programokat emeltük ki, más művészeti ágakban is vonzó műsort terveznek. Á színházi fesztiválra a legmodernebb törekvések képviselőit váljak. Az óriási szabadtéri moziban többségében fór egyenruhában ül a volánnál, és fehér kesztyűt visel. Az autó úgy áll be az utas elé, hogy a hátsó ajtó automatikusan kinyílik előtte. Megjártam már három kontinens jó néhány országát, de ez volt az egyetlen hely a világon, ahol borravalót kaptam egy taxistól. Nem volt nálam apró, és a viteldíj egy részét nem kellett kifizetnem. A yokohamai pályaudvar előtt egy nagy tábla jelzi, hány nap van még hátra az évezredből. Végre rábukkanok a megfelelő buszjáratra. A buszban kis automata működik. Ebbe kell beledobni az előre megvásárolt menetjegyet, vagy pedig az árát, kétszáz yent. Ha az ember nagyobb pénzösszeget dob a gépbe, az visszaad. Nem sok időre van szükségem, hogy rájöjjek, azért a japán technika sem tökéletes. A gép ugyanis nem jelzi, ha az ember kevesebb pénzt dob bele. Hát igen, a japánok megbíznak a másikban, még az idegenben is. Igen ám, de ha annak az idegennek magyar fizetésből kell Japánt járnia, szégyen ide - szégyen oda, ott spórol, ahol tud. Én például napokig járok a buszon negyedáron. A japán gazdaság majd csak túléli valahogy. Megérkezem a Tazaki családhoz. Évek óta ismerjük egymást Magyarországról, így nem éri őket váratlanul az érkezésem. Az elkövetkezendő négy napban ez a japán családi otthon lesz a kiindulópontja yokohamai és környékbeli csavargásaimnak. Ez idő alatt aztán házigazdáim kipróbálják rajtam a japán konyha minden csodáját. Kalandozzunk el hát egy kicsit a japán ételek világába. A leghíresebb talán a sushi. Ez nyershal rizzsel, édes tojással és mindenféle egyéb általam ismeretlen dolgokkal. Maga a nyershal a sashimi, ezt sokszor magában is tálalják. Amúgy egész ehető, csak az embernek félre kell tennie az előítéleteit. Például mikor kihoznak elébe egy még tátogó, frissen kifogott ráWoodstock szellemiségét idéző filmeket vetítenek. így láthatók Tesznek a hippi-korszak klasszikusai: a Hair, az Éper és vér, a Nagyítás és természetesen a Woodstock. Nemzetközi performance-fesztivál- ra is sor kerül, ahova mexikói, kanadai, finn, dán, német, román, cseh, iengyel, szerb, szlovák és kiemelkedő hazaid művészeket várnak. A legkisebbek az Eötvös Cirkusz programján szórakozhatnak, s lesznek emellett sportrendezvények is. Sátrakban lehet majd aludni, s a szervezők ígérete szerint az árakat nagyon alacsonyan tartják majd. Ennyit hát az ígéretekből. S a rendezvényről, mely e pillanatban - mondjuk ki őszintén - talán inkább álomnak tűnik. Igaz, ne feledjük: a védnökök között ott van köztársasági elnökünk, aki szintén optimistán nyil atkozott az eseményről. Idézzük hát Göncz Árpád szavait: „Remélem, hogy az 1994-es magyarországi Eurowoodstock felmutatja és befogadja az 1969-es amerikai Woods- tockot. S átveszi annak máig érvényes két üzenetét: a szeretetét és az erőszakmentességét.” ját. A rája valószínűleg nem élvezi, amint a kedves vendég udvarias mosollyal lekanyarít belőle egy szelet nyershúst, hogy elfogyassza. Mielőtt az állatvédők végérvényesen elátkoznák a japánokat állatkínzás miatt, megnyugtatásul közlöm, a rája ebből már keveset érez. Már alig él, inkább csak az ideg rángatja. Az ebi rántott rákfélék egyvelege, istenien finom eledel. A rákot lehet vörösre sütve is tálaim. Ebi, tintahal, polip, tengeri hal és zöldségfélék kirántott keveréke a tempura. Aztán van még rákleves, szárított polip, angolna és pörkölt szöcske is. És persze mindez töméntelen rizzsel tálalva. Az egyetlen egy étel, mellyel nem tudtam megbarátkozni, az a nattó. Pedig ebben semmiféle különlegesség nincs, egyszerű, nálunk is jól ismert szójából készül. Hogy Yokohamáról is ejtsek néhány szót, van itt kínai negyed, a legnagyobb Japánban, kikötő, Landmark Tower, egy hatalmas, a város szimbólumává vált felhőkarcoló, a világ legnagyobb óriáskereke (tekintettel a borsos belépőre valamint tériszonyomra, megkíméltem magamat a körforgástól), és a külföldiek temetője. Itt nyugszanak a világháborúban elesett külföldi katonák. Majd elfelejtettem. Egész japán utam során itt láttam az egyetlen keresztény templomot. Végezetül a Sóji templom. Ez a környék legnagyobb zen-buddhista temploma, itt székel a főpap is. Háromszor kell visszamennem, mire végre fogadni tud. Meglepve hallgatja kívánságaimat: japán szakos vagyok, buddhizmussal foglalkozom, szeretnék eltölteni két hónapot egy buddhista kolostorban. Sajnos másnap el kell utaznia, csak hetek múlva jön vissza, akkor tud segíteni. Kedves Azuma főpap, mire visszajött, nekem egy fillérem sem maradt, így haza utaztam. De legalább tudom, legközelebb lesz hova mennem. (folytatjuk) Yokohama kék fényei A yokohamai Sóji templom budhista boncai Kamasznak lenni nem habostorta Gaál Anikó Lassan huszonkét évesen, a kamaszévektől még nem túl távol, visszagondolva pár évvel ezelőtti mindennapjaimra, az örömteli pillanatok mellett a nagy bukdácsolásokra is pontosan emlékszem. Hányszor de hányszor kerestem kitartóan az utat, hol a felnőttek világához, hol pedig önmagamhoz, solyom mögött megbújik a félszeg kamasz, aki lútt a viszonzatlan diákszerelemben, az őszinteségben, a mindig igazságos osztályzatokban. Abban, hogy az élet tényleg csupa-csupa nagybetű. És most itt ül velem szemben egy 18 éves kamasz: a miskolci Habhegyezö, Lerch Tamás. Talán megpróbálja megmagyarázni azokat a megmagyarázhatatlan érzéseket, amit ö és Holden, én és a többi kamasz átélt és átél, akár a nézőtéren, akár az iskolapadban ülve.- Hasonló a mai fiatalok lázadása Holdenéhez ?- A mai értelemben véve Holden nem lázad. Nem bújik semmilyen eszme mögé, az ó alapállása nem harcos. A velem egykorú lázadók viszont szkinhedek lesznek, vágj' krisnások. A ’90-es évek deviánsai takarót keresnek, amit magukra húzhatnak, és annak a színében bosszút állhatnak;. Cauldfieldnek viszont ez a „bosszú” a lelkében zajlik, és önmagára csapódik vissza.-És vajon melyik a-helyes út? r- Egyértelműen a főhősé. Nem szélsőséges csoport tagja, nem zsarnok magatartást tükröz.- Hogy látod: ki „hülye”, ö vagy a többiek?- Nem arról van szó, hogy bárki is hülye lenne. Van Holden és van a Világ. És valahogy nem értik meg egymást. Ez a konfliktus és ez a drámai helyzet. Az alakításom is csődbe menne, hogy ha Holdent a Világ ellen lázadónak játszanám el. Sőt ó az, aki mindenkibe kapaszkodni próbál, a tanárába, az apácába, de a liftes fiúba is. Utólag mindenkit elutasít, mert megrémül, vagy csalódik. De feláll a „padlóról” és újrakezdi.- Milyen a mai tanár-diák kapcsolat, vannak- eMr. Spencerek?- Igen, csak sajnos nagyon kevesen. Hiányzik az empátia, a pedagógiai érzék és a belső igényesség belőlük. Ez a hivatás lelki rákészült- séget igényel, ami szörnyen bonyolult, izgalmas és nehéz lehet. Nem akaiják megmenteni a másik embert. Sokan nem veszik komolyan, amikor ezt a pályát választják.- Látod milyen furcsa az élet: a szentesi drámaosztályból eljöttél, itt Miskolcon meg főszerepet játszol a Habhegyezőben és már szerepet kaptál a Szeretőkben is.- Feltétlenül visszacsapásnak, önigazolásnak tartom, hogy ezt a szerepet én alakíthatom. De talán ha nem rúgtak volna ki, nem tudnám így eljátszani. Nem nagyképűségből mondom- ez nem gyerekszerep, mint a Nyilas Misié. Ez egy abszolút főszerep.- Szentesi barátadi ott lesznek az egyik előadásom Általad ők is részesei a történetnek?- Persze „köztük lesz” Luise, Stadlater, Ackley, Jill és Sally is. Mindannyian ott ülnek majd a nézőtéren, miközben a színpadon is lehetnének.- Őszinte Caulfield?- Nem biztos, hogy mindig őszinte. De ez csak egy szó. Mi az, hogy őszinteség? Hogy nem játssza meg magát, vagy hogy azt mondja, amit gondol? Ha ez az autóbbi, akkor emlékezz csak arra, mást mond Mr. Spencemek - és mást gondol. Legtöbbször ebből van a konfliktusa, a számos kényszerhelyzetből.-A mai kapcsolatok is csak ennyire őszinték?- Ha én akarok tőled valamit, soha nem úgy megy, hogy én állok az egyik oldalon, te a másikon’ és egy egyenes úton haladok feléd. Visszautalva az előző kérdésedre is, ha ezt az egyenes vonalat nevezzük őszinteségnek, akkor még határozottabban állítom, hogy nem őszinte Holden. 0 is körbe-körbe megy - és ilyen a mi életünk is. Görbe utat járunk ahhoz, hogy közel kerüljünk egymáshoz. Hiába akarjuk őszintén.-A könyv és az előadás a harmadik napon véget ér. Mi lesz Holden sorsa ezután?- Bizonyára belenyugszik az eseményekbe, de hogy mihez kezd majd magával, azt még ő sem tudhatja. Talán új iskolába próbál beilleszkedni és megpróbálja elkerülni a további konfliktusokat. Ezt teszem én is és bízom benne, hogy megtaláltam a helyes utat. Összeállította: Csörnök Mariann
