Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-05 / 79. szám

1994. Április 5., Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 3 Moravcík-cikk a megbékélésről Pozsony (MTI) - Az együttműkö­dés iránti elkötelezettségünknek, a társadalmi érdekek hangsúlyozott- ságának a más államokkal való kapcsolatainkban is mély gyökere­ket kell eresztenie — vélekedett Jó­zef Moravcík szlovák kormányfő, aki a Národná Obroda szombati számában, húsvét ünnepére írt ve­zércikket. Moravcík e vonatkozás­ban külön hangsúlyozta Szlovákia kapcsolatainak jelentőségét Cseh­országgal és Magyarországgal. „Ha eléggé öntudatosak leszünk, akkor saját gyanakvásunkat is risz- sza tudjuk majd szorítani, s talá­lunk önmagunkban elegendő erőt ahhoz is, hogy beleéljük magunkat partnereink gondolkodásmenetébe - ily módon könnyebben győzzük meg őket saját igazunkról” - írta a szlovák miniszterelnök. Ferenczy, a fejlődés „katalizátora” Bonn (MTI) - Hétfőn ünnepelte 75.- születésnapját Joseph von Fe­renczy, a magyar származású mün­cheni médiamenedzser. A német sajtóban közölt méltatások egyike Boross Péter miniszterelnöktől származik, aki a Welt am Sonntag hasábjain kifejtette: meggyőződése, hogy a háború után Magyarország elhagyására kényszerülő Ferenczy új hazájában gyümölcsöző munkát végzett és fog még végezni. „Az, hogy régi hazáját nem feledte el, nyilvánvalóvá válik abból a nagyfo­kú aktivitásból, amellyel az utóbbi években a német-magyar kapcsola­tok fejlesztésén fáradozott” - közöl­te Boross kormányfő. A méltatok között van Helmut Kohl német és Franz Vranitzky osztrák kancellár is. Ez utóbbi politikus azon embe­rek közé sorolta Ferenczyt, akik a társadalmi és a politikai fejlődés ka­talizátoraiként működnek: nélkü­lük a fejlemények nem jönnének mozgásba, vagy legalábbis nem zaj- lanának le olyan gyorsan. Kilencszáz méteres zuhanás Colchester (MTI) - Csodával hatá­ros módon csak kisebb sérüléseket szenvedett az a brit férfi, aki vasár­nap Délkelet-Anglia felett kiesett egy sugárhajtású magánrepülőgép­ből. Amikor a gép egy hurok közben fejjel lefelé fordult, a 28 éves Des Maloney katapultülése kiszakadt a rögzítőkeretéból és a pilótafülke te­tejét áttörve kizuhant a gépből. Ma­loney kievickélt a székből és meg­rántotta a kioldózsinórt, de az ejtő­ernyője csak félig nyílt ki. A férfi 900 métert zuhant, s egy füves tere­pen „landolt” - de horzsolásokon és zúzódásokon kívül más baja nem esett. A helyszínre érkező mentőket vidáman, bár kissé szédelegve fo­gadta. Első szavai a gépet vezető testvéréhez ezek voltak: „A halá­lomról szóló jelentések koraiak.” Indul a balatoni hajózás Balatonfüred (MTI) - Elindultak szombaton a balatoni menetrend- szerű hajójáratok. A szezonnyitó ünnepséget Balatonfüreden a mó­lón tartották, ahová befutott Siófok­ról a tó legöregebb hajója, a 103 éves Kelén. A Kelénnel egyidóben továb­bi három hajó indult el ezen a na­pon Siófok-Tihany és Fo- nyód-Badacsony útvonalon. Ezt kö­vetően folyamatosan bővítik a jára­tok számát, és a nyaralási szezonra már 28 hajó szeli a Balaton vizét, összesen 6200 férőhellyel. A Disney-elnök halálos balesete Elko (MTI) - Helikopter-baleset ál­dozata lett Frank Wells, a Walt Dis­ney cég elnöke Nevadában, ahol sí­túrán vett részt - jelentette a Reu­ter. A szerencsétlenségben két má­sik személy is életét vesztette, kettő pedig súlyosan megsebesült. A heli­kopter vasárnap már visszatérő­ben volt utasaival a nevadai hegyek között tett kirándulásról, amikor meghibásodott és 2300 méter ma­gasságban egy hegyoldalnak ütkö­zött. Wells 1984 óta állt a Walt Dis­ney cég élén, amely a vezetése alatt 1989-től ugrásszerű fejlődésnek in­dult, és tőzsdei értéke 2 milliárd dollárról 22 milliárdra nőtt. Athén után Lácacsékén Jeszenszky mielőbb szeretné felavatni a pácini határátkelőt Illésy Sándor Pácin (ÉM) - Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter az elmúlt hét szom­batján bodrogközi látogatásakor a már teljesen elkészült, de a forga­lomnak még át nem adott pácini ha­tárállomáson találkozott a sajtó képviselőivel, és válaszolt lapunk kérdéseire. □ Mindenekelőtt: lát-e reális lehető­séget miniszter úr arra, hogy még ebben a kormányzati ciklusban megnyíljon ez a határkapu? • Természetesen igen, meg is érde­melnénk, ugyanis a magyar kor­mány már 1992-ben meghozta azt a határozatot, amelynek alapján ez a határátkelőhely itt és így megé­pülhetett, és tavaly úgy is nézett ki, hogy ez a határnyitás megtörténik. Zárva maradt a kapu, ám most, hogy egy új szlovák kormány került az ország élére, s ez a kormány meg­nyilatkozásaiból ítélve jó szándékú, programjában pedig meghirdette a magyar-szlovák kapcsolatok nor­malizálását, fejlesztését, igenis reá­lis a lehetőség a mielőbbi határnyi­tásra. Ráadásul - mint ahogy azt az itteniek elmondták - a mostani szlovák miniszterelnök még kül­ügyminiszterként járt itt, és ígére­tet tett, szorgalmazta a határállo­más átadását, így minden remény adott. □ Tehát szeretné átvágni a szalagot. • Hát, nagyon remélem... □ A tavalyi határnyitás azért hiú­sult meg, mert nem jött létre a két or­szág között az úgynevezett tolonc- egyezmény. Hogy állnak most ezek a tárgyalások? • Nem szeretnék egy másik tárca Jeszenszky Géza Fotó: Laczó József ügyeibe szólni, a toloncegyezményt ugyanis belügyminiszteri szinten kell tető alá hozni, de úgy értesül­tem, közelednek az álláspontok. Mindkét fél, mindkét ország abban érdekelt, hogy az oda bármely or­szágból származó illegális beszivár­gók ne legyenek ott, ha vannak ilye­nek, akkor toloncolják ki azokat., de nem egymáshoz, hanem oda, ahon­nan jöttek. Olyan egyezményt kell kötni, amely ezt lehetővé teszi. A to- loncegyezménynek viszont nincs semmiféle szerves kapcsolata azzal, amit itt az emberek kívánnak: azt, hogy egymáshoz utazhassanak, egymással kereskedhessenek, azt, hogy ne legyenek zsákutcák ezek a határok. □ Más, de azért úgy hiszem kapcso­lódik az előbb elmondottakhoz: teg­nap Athén, az Európai Unió, ma Lá- cacséke, Pácin. A különbség gondo­lom nem csak az az ezerötszáz, kéte­zer kilométer... • A két feladat között nagyon szo­ros kapcsolat kell, hogy legyen. Hi­szen az Európai Unió semmit sem ér, ha gyakorlatban ezek a határok nem járhatók át. Magyarország és Szlovákia azonos célt hirdetett meg, részt venni tagként az Unió munká­jában, társulni az európai folyama­tokhoz. Magyarország bejelentette, hogy be akar lépni az Európai Unió­ba, s biztos vagyok benne, hogy Szlovákia is erre törekszik, s mikor gazdaságilag képesek lesznek, kö­vetni fogják példánkat. Nyilvánva­ló, akkor el kell hogy tűnjenek ezek a határok. Közigazgatásilag, politi­kailag fennmaradhatnak, de csak úgy mint Belgium és Hollandia, vagy Németország és Franciaország esetében. A pácininál nagyobb ha­tárállomást nem kell építeni, ennél nagyobb bódéra nincs szükség, a határok átjárhatóságával ezeket úgyis el kell távolítani. Ez egy ter­mészetellenes gát, amelyet le kell bontani, s ez a polgároknak az el­sődleges érdeke. □ Egyébként jelent-e előnyt szá­munkra, hogy a visegrádi országok közül elsőként nyújtottuk be csatla­kozási kérelmünket? • Nem jelent különösebb előnyt, de abban mégis, hogy Magyarország népét is kötelezi, nemcsak a politi­kusokat. Mi megteremtettük a lehe­tőséget arra, hogy minél hamarabb az Európai Unió teljes jogú tagjai le­hessünk, ez az ország népének egyértelműen előnyös, ám sok min­dent kell tennünk még ennek érde­kében - nemcsak a politikusoknak, de mmdannyiunknak. Négynapos munka a Volkswagennél A képen látható szerelő, aki a wolfsDurcji gyár vég szereidé jé- ben egy uj Golfon végzi az utol­só simításokat, április 5-től he­tente már csak négy napot dol­gozik. Ezzel befejeződik az a folyamat, amely a VW vezetői, valamint az alkalmazottak kép­viselői között lezajlott - olykor sztrájkokkal kísért - tárgyalás- sorozat eredményeként január­ban kezdődött. A minél több munkahely megőrzése érdeké­ben a patinás vállalat vala­mennyi (németországi és külho­ni) üzemében fokozatosan áh álltak a négynapos munkahét­re. Utoljára maradt a központi, a wolfsburgi gyár. Fotó: AP Fenntartások az egyezséggel szemben A Financial Times elemzése a magyar-orosz tárgyalásról London (MTI) - A pénteki ma­gyar-orosz adósságcsere-megálla­podásról beszámolva Nicholas Den­ton, a Financial Times című brit lap budapesti tudósítója szombaton azt írta, hogy Budapesten bizonyára tudják: az Oroszországgal kötött ed­digi adósságcsere-ügyletek csak korlátozott sikerrel jártak. A cseh Skoda Plzen tavaly, kereskedelmi adósság fejében, részvényeket akart szerezni orosz vasúti járműgyártó vállalatokban, de e próbálkozás eredménytelen maradt - emlékez­tetett a Financial Times tudósítója. Magyarországnak azonban nincs sok választási lehetősége. - Ha egy­szer ott ez az adósság, akkor fel kell használnunk - idézte a brit lap a magyar külügyminisztérium egy meg nem nevezett szóvivőjét. A Financial Times 'szerint a ma­gyar-orosz megállapodás tükörké­pe annak, ahogyan Oroszország igyekszik saját kintlevőségeit be­szedni más volt szovjet köztársasá­goktól, miközben ezt a törekvést, például az ukrán energiaiparban való részesedésre, az orosz gazdasá­gi befolyás visszaszerzésére irányu­ló próbálkozásnak tartják. A brit lap tudósítója emlékeztetett, hogy a KGST-kereskedelem üzleti könyveinek 1992-es lezárásakor Oroszország 1,7 milliárd dollárral tartozott Magyarországnak. Ennek közel felét leírták a MiG—29-esek szállításáról szóló tavalyi megálla­podással, a pénteki egyezmény pe­dig rendezi a maradék nagy részé­nek problémáját, legalábbis elvben - írta a Financial Times tudósítója. Spiegel-riport a menekülttáborról Bonn (MTI) - »Európa Bronxa" címmel közöl cikket húsvéti számában a Der Spiegel című német hetilap a világ minden részéről Kelet-Európába érke­ző menekültek fogadtatásáról és lehe­tőségeiről. A lap áttekintésének része­ként bemutatja a kerepestarcsai me­nekülttábort is. A Der Spiegel szerint a kelet-euró­pai országok közül egyedül Magyar- ország vonhatja ki magát „elegán­san” a szokásos menekültügyi eljá­rások alól. Rendezett aktáival, a menekültkérelmek olajozott felvé­telével a budapesti menekültügyi iroda humánus arcát mutatja: gon­dozott menekülttáborok iskolákkal, óvodákkal, könyvtárakkal, sport- csarnokokkal; mindenki számára elérhető munkavállalási engedély és hitel ház- vagy telekvásárlásra, esetleg mindkettőre. A kormányzat megengedheti magá­nak ezt az ideális elbánást. Magyar- ország egyike azon kevés országok­nak, amelyek a menekültekre vo­natkozó genfi konvenciót csak egy lényeges, korlátozó klauzulával együtt írták alá: az Európán kívüli menekülteknek nincs joguk mene­kültstátust kérni az országban. Ta­valy 9000 menekült kapott letelepe­dési engedélyt, míg 223 ezer embert kitoloncoltak - úja a Der Spiegel. A kerepestarcsai menekülttábor pa­rancsnoka, Klujber Imre rendőr­hadnagy kemény kézzel gondosko­dik arról, hogy a számok könnyen áttekinthetők legyenek. A tábor hivatalosan a „külföldi pol­gárok átmeneti szállásául” szolgál, valójában azonban egy „internáló tábor” - árulja el bizalmasan a pa­rancsnok a német lap szerint. - Az Amnesty International jelentései­ben fasisztaként ábrázolnak minket- panaszkodik Klujber.- Néha azonban csak a gumibot és a könnygáz segít. És ha a menekül­tek, núnt legutóbb is, elreszelik a rácsokat és lepedőkön leereszked­nek az épületből, akkor el kell olda­ni a dobermanokat, hogy a 100 me­nekültből 101-et hozzunk vissza - mondja a táborparancsnok. A karhatalmi modell - zöld út a ki­választott európaiaknak és tilos jel­zés a maradéknak - a liberális ÉU- országokban is egyre inkább teret hódit.- Korábban régimódinak számítot­tunk, mert csak megszorításokkal írtuk alá a genfi konvenciót. Most viszont talán mi vagyunk az egyet­lenek, akik eljutottunk a nyugat­európai színvonalra - idézte a kerepetarcsai táborparancsnokot a Der Spiegel. A beruházások és a tőkepiac Budapest (MTI) - Az idén várhatóan folytatódik a beruházások területén a múlt év második felében kialakult kedvező folyamat - prognosztizálja a Gazdaságkutató Rt. A beruházási volumen mint­egy 6 százalékkal növekszik, s ezzel eléri az 1990-es év szintjét. Az import gépberuházás vár­hatóan tovább nő, miközben a belföldi gépek iránti kereslet sem esik vissza. A vállalatoknál végzett felmérések szerint a cégek folyó áron átlagosan 25 százalékkal kí­vánják növelni beruházásaikat. Ez reálérték­ben mintegy 9 százalékos növekedésnek felel meg. Különösen jelentős - 38 százalékos - nö­vekedést terveznek a szállító cégek, ami egy oldalról a gépjárműállomány cseréjét jelenti, például a Volánnál és a MÁV-nál, másfelől űj vonalak létesítését. Figyelemre méltó, hogy a vállalatok a beruházásaik forrását továbbra sem elsősorban a belföldi hitelek megszerzésé­vel kívánják megteremteni, sőt belföldi beru­házási hitelállományukat csökkenteni szán­dékoznak. A külföldi hiteleket a vállalkozások viszonylag szúkebb köre szándékozik igénybe venni, de még így is sokan növelik ennek a for­rásnak a részarányát. A szállítási vállalatok 77 százaléka kívánja a külföldi forrásokat fej­lesztésre fordítani. A külföldi hitelfelvétel leg­fontosabb oka a megkérdezett cégek szerint azok olcsósága. A megszerzett tőkét a nagy- vállalatok 46 százaléka beruházásra fordíta­ná, de ugyancsak beruházna külföldi hitelből a kisvállalkozások 49 százaléka. Belföldi beruházási hitelállományát a meg­kérdezett cégek mindössze 17 százaléka kí­vánja bővíteni. Ezek főként olyan vállalatok, amelyek nagyrészt még állami tulajdonban vannak. A hiteleket azonban nem elsősorban beruházásokra fordítanák, s ez jól tükrözi az állami vállalatok forgótőke-hiányát. Az ipari beruházásoknál a legnagyobb korlá­tozó tényező nem a magas hitelkamat, hanem a gyenge kereslet az előállított termékek iránt. Az előrejelzés szerint az agrárszférában a beruházások az idén már nem csökkennek tovább, ez részben annak köszönhető, hogy a 100 ezer forint alatti beruházások a költségek terhére teljesen leírhatók, de ennél jelentő­sebbnek tűnik a mezőgazdasági vállalkozások közvetlen költségvetési támogatása. Az agrár- gazdálkodók 13 százaléka már jelentős beru­házást is kilátásba helyezett, további 65 szá­zalékuk kisebb fejlesztésekkel is beéri. A fej­lesztések alig 18 százalékát tervezik belföldi hitelekből fedezni, 21 százalékban külföldi forrásokra szeretnének támaszkodni. Szántó Tibor életműtárlata Keszthely (MTI) - Egy könyvet a benne foglalt tar­talom és a formája együtt minősít - tükrözve a kort, az ország közízlésének állapotát és azt a szándékot, hogy a könyv szolgál. Ha valaki szol­gálta a könyvet, akkor az Szántó Tibor, a legna­gyobb magyar könyvművész. Göncz Árpád köz­társasági elnök többek között e szavakkal méltat­ta a 82 éves tipográfus Szántó Tibor életművét bemutató tárlatot, amelyet szombaton a keszthe­lyi Festetics-kastéiyban nyitott meg az elnök. A megnyitó több mint 300 vendége a könyv, az irodalom valódi ünnepének részese volt. A nemzetközi hírű könyvművész bejelentette, hogy több mint 60 éri munkásságának kötete­it a kastély Helikon-könyvtárában helyezi el. Mintegy 400 kiállított munkája között olyan remekművek sorakoznak, mint például a Vi- zsolyi biblia, a Májmúni kódex, vagy a tóra-te­kercsek hasonmás kiadása. Szántó Tibor a jeles alkalomból Könyv' a költé­szetről című maga válogatta művel tisztelgett a költészet és a Nyugat nemzedékei előtt. Élő képviselőjük Kereszthúry Dezső költő, akadé­mikus - aki betegsége miatt nem lehetett je­len - meleg hangú üzenetben köszöntötte ba­rátját, a magyar könyvkiadás történelmi je­lentőségű egyéniségének nevezve őt. Újabb nyilvános dokumentumok Washington (MTI) - Újabb dokumentumo­kat hoztak pénteken nyilvánosságra a Ken- nedy-gyilkossággal kapcsolatban. A washing­toni Nemzeti Archívum által közzétett FBI- iratok és más kormányfeljegyzések között sze­repel egy memorandum, amelyet John F. Ken­nedy meggyilkolását követően írt az igazságü­gyi minisztérium egy magas rangú tisztségvi­selője. Az FBI igazgatójához, J. Edgar Hooverhez in­tézett dokumentumban a tisztségviselő sür­gette: tegyék közzé az FBI nyomozásának eredményét, annak érdekében, hogy eloszlas­sák azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a gyilkos, Lee Harvey Oswald egy összeeskü­vés részese, és nem pedig magányos merénylő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents