Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-23 / 95. szám

6 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994. Április 23«, Szombat------------APROPÓ-----------­M ormogó Dobos Klára Az a nagy helyzet, hogy sajnos sehol sem­mi fülszöveg. így-„használati utasítás” hi­ányában - az ember mesekönyvnek vélné a Tónió a póniló című kötetet, valami olyan kedvesen szokásosnak, amiben az állatkák verses jellemzését a túloldalon szép fotók erősítik. Csakhogy a látszat olykor csal... S a látszatnak talán azért dőlhetünk be, mert (túl) jól van dolguk a mostani kisgyer­mekeknek, a könyvpiacon rengeteg nekik szóló, gyönyörűen illusztrált, igényes kötet közül válogathatnak az apróságokat meg­ajándékozni akarók. S mert olyan sok a jó, első ránézésre nem is gondolhatják, hogy konkoly keveredhet a búza közé. Bár nem friss kiadás, de a napokban került a kezem­be Gyurkovics Tibornak a már említett Tó­nió a póniló című könyve. Kezdtem is ol­vasni „gyermekszemmel”, de nem sok sor­ba telt, és már csak a fejemhez kapkodtam. Mert olyan kínrímekkel, olyan erőltetett és zavaros gondolatokkal van tele, amelyek­ből egy gyerek nem hogy tanulna, de „rom­lik”. Persze tény, hogy sök kedves és szép mondat is van benne, csakhogy ez kevésbé feltűnő. A szerző - akiről esetünkben érde­kes tudni, hogy a Gyógypedagógiai Főisko­lán, aztán az ELTE-n pszichológiát tanult - visszatérően választásokról, parlament­ről, értelmiségi szamárról, kommunista egérről beszél, ha meg nem, akkor mond­hatni közönséges. Persze mindezt alá is kel­lene támasztanom, de nem írhatom le az összes verset.Néhány velős gondolat: „Ka- csa-macsa mit csinál? / Hápog s az útra kakái.” „Két ökör a járomban, / olyan, mintha gyászolna. "„Bundát növeszt a nyu- lacs, / nagyon nő a szőre, / de figyeli, lő-e / fenekéből a gyutacs?” „Lomha ez a tek­nősbéka, / szikla szeme, lába répa. / Egész napi programja: / belenéz a villanyba.” Ha rátalálnak a könyvre, olvassák el a többit is. Csak ne a gyerek előtt! Matematika és rajz Miskolc (ÉM) - A 20. Sz. Általános Iskola (Szilvás u. 38.) április 25-én, hétfőn délután három órától tartja a matematika és rajz tago­zatra a felvételi vizsgát. A rajz tagozatra a fel­vételit az óvodában fel nem mért gyermekek számára tartják. A leendő iskolások rajzesz­közöket (ceruzát, színes ceruzát, zsírkrétát, ecsetet, festéket) is vigyenek magukkal. Je­lentkezni az iskola címén személyesen, illetve a 369-959-es telefonszámon lehet.----------TELEVÍZIÓ----------­C saládi kör Miskolc (ÉM - HS) - Élni szeretnék - ez a film készülhetett volna 10-15 évvel ezelőtt is - hasonló kicsengéssel. Ezzel csupán arra, s nem másra utalok, hogy Magyarországon hu­mán értelmiséginek, pedagógusnak mindig is cudar volt, s az is maradt az élete. Okkal, jog­gal? A kérdést azért teszem föl, mert a minap egy cikket tettek elém, amelyben Bartha Bul­csú - a mostani tanmese írója - sommásan, gorombán elmarasztalja a pedagógusokat. Rossz cikk volt (Bartha Bulcsú is tud rossz cikket írni...), mert 1-2 eset alapján általánosí­tott, nem elemzett, csak ítélkezett. Mit sem tudva a pedagógusok hiperérzékenységéről.' Ez a forgatókönyv (műsor) se igazán jó, mert életszagú ugyan, de ez is csak moralizál, a Szomszédok, azaz a pletyka szintjén. Bizony sok fiatal házaspár megirigyelheti Zoltánt és Krisztinát, akik (ezt többször emlegetik) négy­milliós telken már elkezdték az építkezést, sőt lakják is a félkész házat. A házasságok való­ban ilyenkor szoktak elromlani, s mire kész a ház, a felek el is válnak. Túl nagy árat kell fi­zetni ma Magyarországon a lakásért, ami pe­dig esetükben munkahely is lenne. Ára van annak is, ha a szülők segítenek, „az én házam­ban laksz!”, de segítség nélkül moccanni sem tudnak a fiatalok. S jönnek azok a jó barát­nők”, akik heccelik a leharcolt fiatalasszonyt. Lazítanak az „élhetetlen, mafla” félj ellen, aki pedig késő estig hajt a pénzért. Ha így folytat­ja, aligha lesz értelmiségi belőle... S ez így ma­rad mindaddig, míg értékrendünkben sem kapja meg a kreatív, az alkotó szellemi munka az elismerést. A csábítás, az agyelszívás ugyanis nem kicsi. Nemcsak az a nő prostitu­ált, aki a testét adja el, de az az értelmiségi is, aki nem a hivatását gyakorolja. Idegesít, hogy Kelemen Endre tanár úr min­denáron optimista befejezést, vörös farkincát akar kanyarítani a műsor végére. Mintha nem ismerné a demográfiai mutatókat, a válá­si statisztikákat. Akkor minek a tanmese? Szocialista örökség, keresztény mezben? A legkisebbek versenyeztek Az idén is megszervezte a miskolci 1. Számú Naayválhy János Általános Iskola az alsó tagozatos tanu­lók megyei tanulmányi versenyét. A tegnapi rendezvényen (vers, mese, prózamondás, olvasás és mate­matika Kategóriában) közel nyolcszázötven gyerek mérte össze tudását. Fotó: Fojtán László Szellemidézés négy tételben Ősbemutató a Miskolci Szimfonikusok hangversenyén Miskolc (EM - BG) — A Miskolci Szimfonikus Zenekar április 25-i, hétfői hangversenye ősbemutatóval váija a koncertlátogatókat, hiszen ezen az estén hangzik el először Re­ményi Attila Sinfonia concertante című műve. A szerzővel a csütörtöki zenekari próba előtt beszélgettünk: □ A hírek szerint Ön ezt a darabot kifejezetten a miskolci zenekarnak komponálta. • Ez így csak félig-meddig helytálló, ugyanis ezt a művemet a Nemzeti Filharmónia felkérésére írtam, ők adták oda a miskolciaknak. Ennek személy szerint nagyon örülök, hi­szen a Miskolci Szimfonikus Zene­kar játszotta lemezre néhány évvel ezelőtt a „The Last Message” című darabomat. Egy kicsit kíváncsi is vagyok, mert bár a Sinfonia concer­tante partitúrája már pár éve kész van, a szólamok kottái csak most készültek el, tehát magam is először fogok élő előadásban „szembe­találkozni” a művel, annak ellenére, hogy természetesen fejben már tu­dom, miként kell megszólalnia. □ A műve ismertetőjében nem is tit­kolja, hogy a nagy ősök - Mozart, Bach és Bartók - szellemét idézi meg. Ez az Ön által említett neo­klasszikus hangzás tudatos vagy vé­letlenszerű szakítás az egyre inkább pejoratív értelemben használt kor­társ zenével? • Ez a szellemidézés csak az első „Hommage á Mozart” tételben szembetűnő, ahol a mai hangvételű keret kivételével a Jupiter szimfóni­ából jól ismert c-d-f-e hangokra épül a zene. Természetesen annak elle­nére, hogy a tétel úgy szól, mintha a klasszicizmus időszakában kompo­nálták volna, ennek a motívumnak ilyen feldolgozását Mozart soha nem írta volna le. A neoklassziciz­mus nem feltételezi a szakítást a je­lennel. Az építészetből vett hason­lattal élve: Makovecz Imre a fát ré­szesíti előnyben munkáiban, holott ma a vasbeton a legmodernebb anyag. Egy építész mondta nem is olyan régen, ha megfelelő anyagot választunk, akkor már nem lehet rossz az épület. Visszatérve a szel­lemidézésre, Petrovics Emilnek van egy műve, amelynek címe: Négy önarckép álarcban. Attól, hogy meg­idézem az általam három legna­gyobbnak tartott zeneszerzőt, attól ebben a műben én vagyok jelen. Ami pedig a kérdés második felét il­leti, nem nevezném szakításnak ezt a darabomat, hiszen hangzásában ez is teljesen mai mű. Az azonban kétségtelen, hogy a Schönberg és Webern által képviselt vonal, ami­kor a komponálás teljesen öncélúvá vált, és eltávolodott a tömegektől, nem járható. Ma a Zeneakadémián egyre többen komponálnak De- bussy-stílusban. Nem hiszem, hogy ez tudatos lenne. Magam is írtam elektronikus zenét, komponáltam darabot csak ütős hangszerekre. Azokban is és ebben is egyértelmű­en én vagyok jelen. Egy polihisztor születésnapján Kazincbarcika (ÉM) - Száznyolc­van éve született Sajókazincon Eg- ressy Pál református lelkész ötödik gyermekeként a Szózat megzenésí- tője, Erkel Ferenc Bánk bán című operája librettójának írója, Egressy Béni. Édesapja természetesen azt szerette volna, ha fiai - hozzá ha­sonlóan - a papi hivatást választ­ják. Egressy Béni ennek megfelelően a miskolci református gimnáziumban^ majd Sárospatakon végezte iskolá­it, ahol kiemelkedő teljesítményt nyújtott, bár bátyja színpadi sikere­in felbuzdulva már ekkor is kacér­kodott a színjátszással. Sajnos apja korai halála miatt kénytelen volt megszakítani tanulmányait. Né­hány hónapos tanítóskodás után követte Gábor bátyját Kassára, az ottani színházhoz, majd a társulat­tal együtt először Kolozsvárra, ké­sőbb Budára került. A társulat ve­zetői nyilatkoztak a fiatalember ki­vételes zenei képességeiről, kevésbé méltatták színészi kvalitásait, en­nélfogva csak kisebb mellékszere­peket bíztak rá. Egressy Béni - ta­lán a mellőzöttséget is megunva — rövid időt külföldön töltött, majd 1840-es végleges hazatelepülése után a zene mellett döntött. Ekkori­ban sorozatban zenésített meg ver­seket - többek között Petőfi ifjúkori költeményeit -, rengeteg operát és színművet fordított, megírta egyet­len népszínművét A két Sobri cím­mel, és megalkotta két Erkel-opera, a Báthori Mária és a Hunyadi Lász­ló librettóját. Neve mégis csak 1843-ban vált or­szágosan ismertté, amikor barátai tanácsára részt vett a Szózat meg­zenésítésére kiírt pályázaton, amit meg is nyert. Azt talán már keve­sebben tudják, hogy 1848. március 15-én a vers megszületésével egy időben megzenésítette a Nemzeti dalt, amelyet aznap este fivére, Eg­ressy Gábor énekelt el a Bánk bán előadása közben. Egressy Béni töb­bek között Klapka seregében szol­gált a szabadságharcban, ennek emlékére írta meg a népszerűvé vált Klapka-indulót. Egészsége már ebben az időben is megromlott és végül fiatalon, 37 éves korában halt meg tüdőbajban. A száznyolcvan éve született Eg­ressy Bénire születésnapján, április 21-én emlékeztek meg Kazincbarci­kán, az Egressy Béni Művelődési Központban. A művelődési ház igazgatója, Sajó Attila rövid emlé­kezése után a város vezetői és okta­tási intézményeinek képviselői megkoszorúzták Egressy Béni szob­rát, majd Takács István, a Kazinc­barcikai Históriás című újság kia­dója és Bartha Péter, a miskolci Eg­ressy Béni Zeneiskola igazgatója tartott előadást az Egressy család­ról és Egressy Béni szerepéről a ze­netörténetben. Ezt követően a BM Duna Szimfonikus Zenekar adott díszhangversenyt a művelődési köz­pont színháztermében. Zrínyi Ilona — az iskolanévadó Körzeti Általános Iskola Hejő- bába - olvashatjuk az iskola­névadóra invitáló meghívó pe­csét lenyomatán. De az új címe­ren már ott találjuk Zrínyi Ilona nevét is. A tegnapi ünnepélyen Szendi Adolf igazgató beszéde után a diákok „Hősnő, aki ki­vívta Európa csodálatát" című műsorukkal emlékeztek Zrínyi Ilonára. Ekkor avatták fel a névadóról készült képet, majd végleges helyére, az epület elő­terébe vitték a portrét. A kép alatt felirat hirdeti: „Házát, s hazáját erős lélekkel védte a gyönge női kar." Fotó: Dobos Klára Zenés teadélután Miskolc (ÉM) — Zenés teadélutá­nok címmel koncertsorozatot indít útjára a Miskolci Fesztiváliroda a lillafüredi Palotaszállóban. Az első hangversenyt április 24-én, vasár­nap délután öt órakor rendezik „Bach művészetének csodálatos vi­lága” címmel. Közreműködik Apró László fuvola-, Iván Klára gordon­ka- valamint Selmeczi György zon­goraművész. A műsorban Bach E- dúr fuvola-zongora szonátája és g-moll cselló-zongora szonátája, va­lamint Haydn Triója szerepel. Örökzöldek Mezőkövesd (ÉM) - Rigó János és Drotár Gabriella valamint vendége­ik hangversenyén, ma szombaton délután este fél 6 órától népszerű klasszikus művek és örökzöld dalla­mok csendülnek fel a mezőkövesdi Közösségi Házban. Az est házi­asszonya: Péva Ibolya, a Miskolci Nemzeti Színház művésze. Éneklő ifjúság Miskolc (ÉM) - A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Öntevékeny Zenei Egyesület és a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Pedagógiai és Köz- művelődési Intézet által szervezett „Éneklő ifjúság”-hangversenysoro- zat első rendezvényét ma, szomba­ton délelőtt fél 10-től Miskolcon a Bársony János utcai 2. Számú Álta­lános Iskolában tartják. Ezen a na­pon a megye középiskoláinak kóru­sai találkoznak. Emese álma Miskolc (ÉM) - A magyarság ere­detéről, a honfoglalásról, az ezekkel kapcsolatos hiedelem- és mondavi­lágról, krónikairodalomról, nyelv­emlékekről mérik össze tudásukat az Emese álma című történelmi ve­télkedőn résztvevő csapatok. A ver­senyt a Honismereti Szövetség és a Tankerületi Oktatásügyi Közpon­tok írták ki. Az általános iskolákból benevezett csapatok részére a vetél­kedő első fordulóját április 24-én, vasárnap a Miskolci Katolikus Gim* náziumban rendezik meg. Táncos gyerekek Szerencs (ÉM) - Gyermek népi- tánc-találkozó lesz ma, szombaton délután 3 órától a szerencsi Rákó- czi-vár színháztermében. A találko­zón részt vesz a bodrogkeresztúri Eötvös József Általános Iskola, a prügyi Móricz Zsigmond Általános Iskola, a bekecsi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, a szerencsi Rákó­czi Zsigmond Általános Iskola és a szerencsi Városi Kulturális Köz­pont tánccsoportja. Délutáni muzsika Sárospatak (ÉM) - A Sárospataki Állami Zeneiskola délutáni hang­versenyt rendez Sárospatakon, a Művelődés Házában ma, szomba­ton délután fél négykor, amelyen fellép Dudás Eszter (brácsa), Ráday Rodelinda Csinszka (zongora) és Szabó Zoltán (gordonka). A műsor­ban többek között Bach, Mozart, Cage, Chopin és Liszt művek szere­pelnek. ^Röviden = ....- ■■ R ock and roll partyra várja a tán­colni szeretőket a Holiday együttes ma, szombaton este hét órától a miskolci Vörösmarty Művelődési Házban. A miskolci Rock-gödör ma esti programja: a Jimy Hendrix emlék- zenekar, a Magyar Atom Blues Brothers (Tátrai, Solti, Zsoldos, Tóth János). A Robban a magyar atom című koncert este kilenckor kezdődik. A Föld napja alkalmából Sajó- szentpéteren is több programon vet­tek részt az iskolások. A 3. Sz. Álta­lános Iskolában például papír- és szemétgyűjtés, faültetés, rajzver­seny, szellemi vetélkedők „tanítot­ták” a diákoknak a környezet- és természetvédelem fontosságát. A budapesti Térszínház ma, szombaton délután 5 órától Vörös­marty Mihály: Csongor és Tünde előadásával vendégszerepei Miskol­con az Ady Művelődési Házban. í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents