Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-21 / 93. szám

1994. Április 21., Csütörtök Választás ’94 _ ÉSZAKIM agyarország 7 lasztókörzetünk mind a 37 településé­nek határában dolgoztam. Jól ismerem a területet, és az embereket, hiszen sok mindenkivel dolgoztam együtt. Jó kap­csolat alakult ki közöttünk, sokszor megállítanak az utcán és elbeszélge­tünk. Becsületes, szorgalmas emberek között élek, elfogadnak és közülük va­lónak tartanak. E települések lakóit csak a köztük élő ember tudja igazán megérteni és képviselni. ___________ D r. Sója Szabolcs, kdnp Nyíregyházán születtem, 53 éves va­gyok, édesapám görög katolikus lel­kész, alá családunkkal együtt 40 évet töltött a Szatmár megyei Hodász köz­ségben, ahol cigány nyelvre lefordította a szentmisét és a cigányok részére kü­lön templomot épített. Anyám tanítónő volt, feleségem ápoló­nő, 3 gyermekünk van. A pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségiztem 1958-ban. Ezt követően 6 évig a Debre­ceni Orvostudományi Egyetemre jár­tam, ahol 1964-ben általános orvosi diplomát szereztem. 4 évig a Debreceni Klinikán dolgoztam, 25 éve körzeti, il­letve háziorvos vagyok Tállyán. 1976-ban elvégeztem a Magyar Testne­velési Tudományegyetem Labdarúgó szakedzői fakultását, 13 évig a Tállyai Építők labdarúgó-csapatának edzője voltam. Általános szakorvosi képesí­tést szereztem. 1991-ben Borsod-A.-Z. megye 11. választókörzetében a pótvá­lasztáson mindkét fordulóban a KDNP színeiben második helyet szereztem az akkori pénzügyminiszter, dr. Kupa Mi­hály mögött. A KDNP Országos Nagy­választmányának tagja vagyok, 1993. október 28-tól a B.-A.-Z. megyei KDNP Szervezetének elnökévé választottak. Életemben egyszer kaptam kitüntetést a 25-szörös véradásért. Jelszavam: „Több fényt a vidéknek - regionálisan Tokaj-Hegy alj a nyerje vissza régi fé­nyét, mert ez ideig csak próbálkozások történtek.” Dr. Szabó György, mszp 46 éves, nős, két gyermekes közgaz­dász vagyok. Oklevelemet a Budapesti Közgazdasági Egyetemen szereztem. Kezdettől a megyei közigazgatásban dolgozom, előbb mint a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács előadója, majd osztályvezetőhelyettese. 1989-ben vá­lasztanak a megyei tanács elnökévé. 1990 tavaszán megyei listán kapok ' képviselői mandátumot, majd az év de­cemberében a megye önkormányzatá­nak elnökévé választanak. Azóta ezen megbízatásomnak teszek eleget. Munkatársaim, ismerőseim - ahogy én tapasztalom - úgynevezett szakértőpo­litikusként tartanak számon, áld első­sorban térségfejlesztési, önkormányza­ti kérdésekben szerzett jártasságot és ismertséget. _________________ T ar Mihály, ndsz Mit akar a Nemzeti Demokrata Szövet­ség tenni? Amennyiben kormány pozí­cióba kerül visszamenőlegesen 1988- tól 1994-ig felülvizsgálni az eddig ela­dott nemzeti vagyon szerződéseit teljes nyilvánosság bevonásával, beleértve a pártszékházat is. Munkát biztosítani minden egészséges állampolgár részé­re még 3-4 %-os infláció árán is. Prog­resszív haladással teremtünk munkát, a fiatal házasoknak, garantáljuk a la­kásépítés minimál kamatos kölcsönnel való segítését, a közép- és felsőfokú ok­tatásban pedig teljes tandíjmentessé­get. A körzet térségében közmunkán keresztül biztosítani e vidék újjászüle­tését, a nemzetközi turizmusba való beépítést. A mezőgazdaság, borterme­lők termékeinek a parlament által megszavazott törvényes felvásárlását. Honnan, milyen forrásból? Az állami költségvetésben elfogadott miniszterel­nöki hivatal 11,79 milliárdos keretéből, az ÁV Rt. és az Állami Vagyonügynök­ség megszüntetéséből, a sok százezer forintos fizetések tisztességes rendezé­séből, az alapítványokban pártcélokra eldugott összegekből, a végkielégítések megszüntetésével felszabaduló milliár- dokból. ____ D r. Tóth Albert, mdf Dr. Tóth Albert országgyűlési képvise­lő, református lelkipásztor 1944. április 6-án született Tiszalúcon. Ősei refor­mátus lelkipásztorok, Isten szolgálatá­ban álló emberek. Református Teológi­ai Akadémiát, valamint Állam- és Jog- tudományi Egyetemet végzett. Család­ja keresztényi alapokon él, feleségével együtt becsülettel neveli és taníttatja három gyermekét. Vagyoni helyzetét illetően nyilvánosan kijelenthető, hogy egy örökölt családi házzal rendelkezik, más vagyona nincs. Lelkipásztori hivatását mind a mai na­pig lelkiismeretesen gyakorolja. A kép- ü viselőjelölt politikai és számos társa­dalmi tevékenysége mellett élete céljá­nak tűzte ki az Isten és az ember szol­gálatát. Tóth István, szdsz 45 éves vállalkozó családjával Miskol­con él. Általános és középiskoláit Mis­kolcon végezte, gépész oklevelet szer­zett levelező tagozaton, munka végzése mellett. Műszaki ellenőr, revizor, mű­vezető, műszála vezető, feladatok után 1985-től vállalkozó, gázellátás tervezé­sével foglalkozó munkaközösség veze­tője. Munkájuk eredményeként Kisto- kaj, Borsodszirák, Bánréve, Onga, Sa- jóvámos stb. községek gázellátása való­sult meg az utóbbi években. Felesége T. Asztalos Ildikó szintén gáz­ipari szakember, 1993 novemberétől Miskolc város polgármestere. Két gyermek született, a 19 éves Lo- ránd, áld jelenleg a Budapesti Közgaz­daságtudományi Egyetem elsőéves hallgatója, és a 16 éves Marianna aki a Liszt Ferenc Zeneakadémiai előkészítő tagozatán 1989 óta szintén Budapes­ten tanul. A Szabad Demokraták Szövetségének 1989 óta tagja. 1990-től a miskolci szer­vezet ügyvivője, 1991-től az Országos Tanács tagja.____________________ Z elenák Sándor, Munkáspárt Bodrogkisfaludon születtem, ahol ma is élek, dolgozom. Hatvannégy éves va­gyok. Bányászcsaládból származom. 1973-as nyugdíjazásom előtt a tarcali kőbányában dolgoztam, vájár voltam, majd robbantómester. Azóta gazdálko­dom, van egy kis szőlőskertem. Tavaly megözvegyültem, három felnőtt, csalá­dos gyermekem van. Emelt fővel válla­lom a Munkáspárt politikájának, prog­ramjának képviseletét, olyan ember­ként, aki 1947 óta a párt tagjaként ki­tartott és kitart e meggyőződés mellett. Ez a politika a munkásokért, paraszto­kért, bérből és fizetésből élő kisembere­kért, tisztességes kisvállalkozókért emel szót. Azokért, akiknek az elmúlt négy évben nem volt igazi képviseletük a Parlamentben. A Munkáspárt mun­kát, biztos megélhetést, kiszámítható jövőt akar mindenkinek. Tudom, mennyire nehéz út áll előttünk a vál­ságból való kilábalásig. S elengedhetet­len feltétel a következetes baloldal, a Munkáspárt jelenléte az Országgyű­lésben. Szűkebb hazám, szülőfalum és a táj gondjait jól ismerem szőlősgazda­ként, s a hozzám fordulók gondjainak- bajainak infézésével foglalkozó közéle­ti emberként egyaránt. Tokaj-Hegyalja sorsa, jövője is függ attól, kik irányítják az ország hajóját 1994 májusa után. 12. számú vk. Tiszaújváros Balogh Zoltán, Agrárszövetség Sajóhidvégen születtem, paraszti csa­ládból, 1945-ben. 1959-től a miskolci Földes Ferenc Gimnázium bejáró, in­gázó tanulója lettem. Az érettségivel párhuzamosan erdészeti szakmunkás vizsgát is tettem. Az agráregyetemre helyhiány miatt nem vettek fel. Évet vagy éveket nem hagyhattam ki, ezért az akkor induló, új típusú Putnoki Fel­sőfokú Mezőgazdasági Technikumban folytattam tanulmányaimat. Az 1964-65-ös tanévben szaktechnikusi oklevelet szereztem, mint a Sajóhidvé- gi Rákóczi Tsz ösztöndíjasa. Évek so­rán a szövetkezet változásaival az én munkaköröm, beosztásom is változott. A különböző feladatokhoz mindig meg­szereztem a szükséges szakképesítést, a szükséges tudást. Voltam szállításve­zető, gépjármű ügyintéző, vezettem külszíni bányászkodást, szereztem nö­vénytermesztő szaktechnikusi, majd növényvédelmi szakképesítést, később növénytermesztő üzemmérnöki okleve­let, majd a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem növényvédelmi és tápanyag­gazdálkodási szaküzemmémöki képzé­sében vettem részt eredményesen. 1980-tól napjainkig a sajóhidvégi Rá­kóczi Mgtsz fömezőgazdásza vagyok. Burai Bertalan, Családi Szövetség Tiszakesziben születtem 1945. augusz­tus 9-én. Földműves és paraszt család­ból származom. Iskoláim: Általános iskola; 1951-1959 Tiszakeszi nyolc általános. Szakmun­kásképző; 1959-1962 Diósgyőr gépla­katos szakma. Szakközépiskola; 1978-1980 Leninváros érettségi. Szak- tanfolyam; 1980 Budapest KGMTI MEO középfokú oki.; 1981 Budapest KGMTE radiológus felsőfokú old. Családi életem: 1969-ben megnősül­tem, 1971-ben született Róbert, majd 1976-ban lányom Karolina. 1982-ben elváltam, gyerekeimmel a kapcsolat a mai napig igen jó. 1985-ben új családi közösségbe léptem, 1986-ban született Bertalan fiam. Nejem: Burai Bertalan­ná, neki is van az első házasságából a most 14 éves Éva. Jelenleg négyen élünk kb. 24 ezer forintból! Munkahelyeim: 1962-1963 Diósgyőr LKM bevizsgáló és karbantartó laka­tos. 1963. aug.-1985. nov. Gyár- és Gépszerelő Vállalat gépszerelő meós, radiológus; TVK; PÉT; BVK; LKM; PAKS; NDK; NSZK, stb. 1985. dec.-1989. jún. MINŐ Minőségi Cipői­pari Vállalat Tiszakeszi gyára műveze­tő, majd tanműhely-vezető felszámolás folytán áthelyezés a Gyár- és Gépszere­lő V. MINELL-hez NDK Lubmin mű­szaki ellenőr. 1990. okt. német egyesü­lés miatt haza, munka nincs. 1991 Ka­zahsztán Tengiz radiológus. 1992-ben 50 % rokkantsági, azóta állás nélküli! Csiba György, Magyar Piacpárt 54 éves, Diósgyőrben született, üzem­mérnök vagyok. 36 éves munkaviszo­nyomból 23 évet a Digépben dolgoz­tam, 13 évet pedig a miskolci fonodá­ban, ahol jelenleg a javító műhelyek ve­zetőjeként ténykedem. A piacgazda­ságra való áttérés, a tulajdonváltás dol­gozókra káros hatásának csökkentési lehetőségét, a munkástanácsok érdek- védelmi tevékenységében látom. A B.-A.-Z. Megyei Munkástanács elnö­ke és még mintegy féltucatnyi érdekvé­delmi fórum tagja jól ismerem hátrá­nyos helyzetű megyénk problémáit. Különösen a 12-es választókerület gondjai foglalkoztatnak, mivel Hejőpa- piban építkezem. A Magyar Piacpárt tevékenységét, igazságkereső törekvé­seit rokonszenvesnek, tisztességesnek tartom, ezért indultam színeiben. Farkas Zoltán, szdsz 1947-ben születtem Diósgyőrben. A Földes Ferenc Gimnáziumban érettsé­giztem. A sport meghatározta az élete­met, Egerben testnevelés-földrajz sza­kos diplomát szereztem, majd főállású kajakedzőként tevékenykedtem, s a Testnevelési Egyetemen szakedzői dip­lomát szereztem. 1976-1988 között a magyar kajak-kenu válogatott felkészí­tő edzőjeként dolgoztam egyesületi munkám mellett. Az eredmények alap­ján mesteredzői címet adományoztak a részemre. 10 éve élek Tiszaújvárosban, nős vagyok, 3 gyermekem van. 1989,-ben kezdeményezője voltam a he­lyi SZDSZ szervezet megalakításának. 1990-ben polgármesterré választottak. A város működtetésében jelentős sike­reket értünk el. Célom, hogy serkente­ni kell a térség bekerülését az országos és nemzetközi gazdasági vérkeringés­be, szorgalmazni kell a kistérségi összefogást. A meglévő elaprózott álla­mi fejlesztési pénzekből hatékony terü­letfejlesztést kell megvalósítani, segít­séget adni a fiatalok pályakezdéséhez, tökéletesíteni a szociális kérdések meg­oldását. Megválasztásom esetén ered­ményes, hatékony - emberiesség és ér­dekeltség alapján is e dél-borsodi-tér- séghez kötődő képviselő kívánok lenni. Gadnai Gabriella, mzp Miskolcon születtem 1974-ben. 1992- ben érettségiztem az Avasi Gimnázi­umban. A Miskolci Bölcsész Egyesület hallgatója vagyok. Vidéken élek, Mis- kolctól nem messze, Sajópetriben. A Zöld Párt nemcsak környezetvéde­lemmel foglalkozik, bár azt tartja el­sődlegesnek. Hangzatos szavak he­lyett, tetteket szeretnék. Radikális in­tézkedéseket kell hozni, a széthúzó pártokat egyesítem, mert közös erővel lehet csak célt elérni.- a munkanélküliség teljes lecsökken­tése; - az általános elszegényedés meg­állítása; - az egészségügy korszerűsíté­se; - az áremelkedés megállítása Ne engedjük, hogy hazánk értékeit kiá­rusítsák. A gazdaság, mezőgazdaság fellendítése (elsősorban ezzel kell fog­lalkozni!) A korrupció megállítása, el­lenőrzése. Semleges állam legyen Ma­gyarország, de önmagától, mert a ma­gunk problémáját saját magunknak kell megoldani. Ne haljanak ki falva- ink, inkább fiatalodjanak. A nagyköz­ségek városiasítása. Összefoglalva sze­retnék fellépni a hitványság, a kapzsi­ság, a hiszékenység, az erkölcstelenség ellen. Becsületes, jószándékú, segítő­kész embereket kellene nevelnünk. Elég volt a múlttal való foglalkozás, a jelenünk és a jövőnk a legfontosabb. Gazda István, kdnp 35 éves református lelkipásztor va­gyok. Miskolcon születtem. Sajóvámo­son áll a szülői ház, ott, az édesapám falujában neveltek fel szüleim. Édesa­pám otthonunk udvarán egy „krisz­tusi” kádármúhelyt formált. Szerszá­mot adott a kezembe. Értéket minden­nek a pontosan és lelkiismeretesen el­végzett munka adott. Édesapám sze­mélyében érezhettem rá az iparos munkát végző ember tiszteletére és szeretetére. Az édesanyám bátorításával indultam el az Alföld fővárosába, Debrecenbe, a Református Kollégiumba 1973-ban. A szellemi, lelki, hitbeli értékek eddig nem ismert hatalmas tárháza nyílt meg számomra. Az érettségi után itt szereztem meg'lelkészi oklevelemet is. Szolgálatomat Hangácson és Nyomá­ron kezdtem el. A gyülekezetek külső és belső megújulásáért fáradoztam. Ekkor kötöttem házasságot. Feleségem szintén lelkipásztor. Hangácson szüle­tett kislányunk is. 1987 szeptemberében kerültem a Ti- sza-mentére, Alsó-Borsodba. Ekkor vá­lasztott meg lelkipásztorának a mező- csáti egyházközség. 1992 szeptemberé­ben nagyon sok előkészítő munka után megnyitottuk egyházközségünk általá­nos iskoláját. Jelmondatául választot­tuk a bencés szerzetesek és reformátor atyáink tanítását: orando et laborando, imádkozzál és dolgozzál. Az 1990-es önkormányzati választásokon lettem tagja az önkormányzatnak. A képvise­lői mandátum megszerzése esetén sze­retném elősegíteni a választókörzethez tartozó települések és a bennük lakó polgárok lelki, szellemi és gazdasági épülését. Horváthné Kökény Ibolya, FKgP Ónodon születtem és élek ma is, apai és anyai ágon szüleim és nagyszüleim gazdálkodók voltaic. Gyökereimhez ve­zethető vissza a Kisgazdapárthoz való szoros tartozásom. Tiszaújvárosban érettségiztem. Jelenleg az ónodi Lo- rántfíy Zsuzsanna Általános Iskolában dolgozom, mint gazdasági ügyintéző. Kárpótlással földtulajdonhoz jutottam, ezen gazdálkodást íblytatunk csalá­dommal. Férjem egy miskolci szövetke­zet végelszámolója. László fiam 24 éves, aki vállalkozó. A FKgP tagságom mellett a Megyei Nőszövetség elnöke­ként munkálkodom. Jelmondatom a FKgP jelmondata: „Isten, haza, csa­lád”. A család összetartó ereje a nő. A nő, vagyis az anya felelőssége nagy az új nemzedék felnevelésénél. Eddigi ta­pasztalataim a falvakban járva, az em­berek a nőkhöz őszintébbek, nyíltab­bak, bíznak bennük. Számítanak meg­értő érzékenységükre, gyakorlatias gondolkodásukra. Úgy érzem a rám vá­ró feladatokhoz megvan az erős akara­tom, szívós kitartásom és a párthoz va­ló hűségem. Megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem, hogy hozzásegí­tettek ahhoz, hogy pártom belül har­madikként jegyeztek be hivatalosan képviselőjelöltnek a megye 13 körzeté­ből, de a körzetemen belül is. Kovács Tibor, mszp 1952-ben születtem. Gyermekkorom­ban Szabolcs-Szatmgr megyében Nyír- bogdányban éltem. Édesapám vasutas volt, ma nyugdíjas, édesanyám háztar­tásbeli, sajnos 1993-ban meghalt. Kö­zépiskolába Kazincbarcikára a Vegyi­pari Technikumba jártam, itt érettsé­giztem és kaptam vegyésztechnikusi oklevelet. Bukarestbe az Olaj- és Gázi­pari Egyetemre állami ösztöndíjasként kerültem sikeres felvétek vizsgát köve­tően 1971-ben. 1977-ben szereztem ve­gyészmérnöki diplomát és az év szep­temberétől dolgozom a Tiszai Kőolaji­pari Vállalatnál (ma MÓL Rt. Tiszai Finomító). Itt Tiszaújvárosban ismer­kedtem meg feleségemmel és kötöt­tünk házasságot. Két gyermekünk van Tímea 8, Lilla 5 éves. Elvégeztem a Bu­dapesti Műszála Egyetem gazdasági mérnök szakát és lettem gazdasági szakmérnök 1986-ban. Ma egy önerő­ből - 1990-ben épített - családi házban lakunk. Hiszem és vallom: Van jobb út, és van jobb folytatás! Lopócsi Károly, Munkáspárt Fómezógazdászként mentem nyugdíj­ba, 1988-ban. Hatvanhárom éves va­gyok. Képviselőként a mindennapi megélhetésért küzdő egyszerű embe­rek szószólója, érdekeik védelmezője szeretnék lenni. Úgy gondolom, Tisza­újváros körzetében is egyre égetőbb gond a munkanélküliség. Énnek csilla­pítása alapvető. S lehetséges volna a műtrágyagyártás és a mezőgazdasági üzemek, vállalkozások közti kapcsolat erősítésével, illetve a létszám megtar­tásával folytatott privatizáció szorgal­mazásával. Szívügyem Mezőcsát to­vábbi városiasodása, ugyanakkor Me­zőcsát hatásosan és hasznosan tölthet­né be az iparvárost ellátó kertváros szerepkörét. Csáton új kis- és középü­zemek létesítése, mezőgazdasági kisgé­pek gyártása, feldolgozóipar, a gyógy­víz felszínre hozása és hasznosítása te­remthet új munkahelyeket. A gyü­mölcstermesztés igényli a feldolgozó üzemet. Az eljáró munkások nagy szá­ma miatt fontos a helyközi utazás kö­rülményeinek további javítása, a Mező­csát és Tiszaújváros közötti gyorsfor­galmi út kiépítése. Ezek azok a felada­tok, amelyek nem maradhatnak ki négyéves programomból képviselővé választásom esetén. Steinerné Vasvári Éva, Fidesz 42 éves, mérnök vagyok. Tiszaújváros­ban élek féijemmel és két gyerme­künkkel. A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem bányamémöki karán gázipari ágazatra szakosodtam. 1975- ben sikeres államvizsgát tettem. Munkahelyem a MÓL Rt. Tiszai Fino­mító, ahol kezdetben a Tárolási Üzem művezetője voltam, később pedig az energiaszolgáltatás területén dolgoz­tam. 1991-től az energiagazdálkodási csoport vezetője vagyok. 1989-ben kapcsolódtam be a tiszaújvá- rosi liberális ellenzék munkájába. Az önkormányzati választásokon listáról kerültem be az önkormányzati testü­letbe, ahol szociális, egészségügyi és la­kás bizottság elnöke vagyok. Bár az ön­kormányzati tevékenység ezen területe nagyon kemény feladat, úgy érzem, hogy munkámat a város lakóinak meg­elégedésére végzem, mivel az önkor­mányzat felkérése az MTA REGI- TESZT (Közvélemény és Piackutató Kft.) által Félidőben címmel készített közvélemény-kutatásban a legalkal­masabb, legnépszerűbb önkormányzati képviselőként szerepeltem. Munkámat továbbra is a választópolgárok hasonló megelégedésére kívánom végezni, de már nemcsak Tiszaújváros 20 ezres, hanem a 12. sz. választókörzet 60 ezres lakosságának körében. Tóth Imre László, mdf 1957. szeptember 30-án született Mis­kolcon. 1980 óta házas, gyermeke, Ádám 1992-ben született. A nyíregy­házi Bessenyei György Tanárképző Fő­iskola földrajz-népművelés szakán ta­nult. 1986-ban egyetemi diplomát szer­zett a KLTE-BTK népművelés szakán. 1988 októberében lett tagja az MDF- nek. A leninvárosi MDF-szervezet ala­pító tagja, majd ügyvivője. .' Felsó-Magyarország Kiadó gondozá­sában politikai cikkgyűjteménye jele­nik meg Népi gondolat és politikai cse­lekvés címmel. Az 1990. évi országgyűlési választások második fordulójában szerezte meg Borsod-Abaúj-Zemplén megye 12. szá­mú választókerületének mandátumát. 1992. április 6-tól június 23-ig az embe­rijogi, kisebbségi és vallásügyi állandó bizottság tagja volt. 1992. október 13- tól az átalakított kulturális, tudomá­nyos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó állandó bizottságban, azon belül a kulturális, valamint a felsőoktatási és tudományos albizottságokban dolgo­zik. 1991-tól a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei MDF képviselőcsoport, szóvivő­je. 1993. március 1-jétól az MDF frakci­ójának vezetőségi tagja. Váradi Dániel, Demokrata Párt 1956-ban születtem Mezőcsáton. Két szakmával rendelkezem, vegyész és hí­radástechnikai kábelszerelő. 1975-től dolgozom a MATÁV Rt.-nél mint kábel- szerelő. 1981-ben nősültem meg, há­rom gyermekem van, két lány és egy kisfiú. 1990-ben egy független jelölt kampányát segítettem, annak remé­nyében, hogy megbukjon egy diktatóri­kus rendszer és jöjjön az igazi demok­rácia. Rá kellett jönnöm, hogy ez a de­mokrácia sajnos csak egy felső réteget képvisel, bennünket „kis embereket” kifelejtettek ebből a demokrácia építé­séből. Nekünk csak a demokrácia ter­hei jutottak. 1992-ben kezdeményez­tem a „biogilisztások” tüntetését. Azóta is mindennapos küzdelmem, hogy megtaláljam az utat az igazsághoz. Hogy miért vállaltam a jelöltséget? Azért, mert elegem van abból, hogy a nép nevében olyanok döntsenek, akik­nek a néphez csak addig van közük, amíg csalárd ígéretekkel megszerzik a „kis emberek” szavazatait. A Parla­mentben nem pártcsatákat akarok vív­ni, hanem az embereket szeretném képviselni. A Demokrata Párt képvise­lőjelöltjeként megköszönöm a bizal­mat, hogy jelölőcédulájukkal segítet­tek. Kérem segítsenek tovább, hogy se­gíthessek!-K

Next

/
Thumbnails
Contents