Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-21 / 93. szám

1994» Április 21., Csütörtök _ zu Hírek - Tudósítások ESZAK'Magyarország 3 Ukrán katonai ellenőrök Budapest (MTI) - Az Európai Ha­gyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződésnek megfelelően ukrán el­lenőrzőcsoport tartózkodik hazánk­ban - tájékoztatta az MTI-t szerdán a HM Sajtóosztálya. A delegáció a Magyarország által bejelentett, a szerződésben megjelölt harci tech­nikai eszközök számbeli ellenőrzé­sét hajtja végre Kecskemét térségé­ben. Köztestületi agrárkamara alakul Budapest (MTI) - Ez év december 31-éig meg kell alakulnia az úgyne­vezett köztestületi agrárkamará­nak, amelyben kötelező lesz a tag­ság a mezőgazdasági áruértékesí­tők számára. Mindezt Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara köz- gazdasági igazgatója mondta az MTI-nek kedden, annak kapcsán, hogy megkezdődött a köztestületi agrárkamara tevékenységének tényleges előkészítő folyamata. A szakember elmondta: a szervezés 600-800 ezer mezőgazdasági áruér­tékesítőt érint. Az országos szerve­zet megalakulását megelőzi a regio­nális kamarák létrejötte. A regioná­lis kamarákat ez év október 31-éig kell megalakítani. A megalakulás előkészítése viszont már a jövő hó­nap vége felé megkezdődik. Az új szervezet az eddigitől annyiban tér el, hogy nem érdekképviseletként működik majd, hanem a gazdaság- és piacszervezés, a képzés és okta­tás, valamint a tagok közötti kom­munikáció megteremtése lesz a leg­fontosabb feladata. így ez a szerve­zet köztestületi funkciókat lát majd el. Lényeges, hogy a tagoknak a szolgáltatásokért csupán 1996-tól kell majd fizetniük, azaz előbb élve­zik a különféle szolgáltatásból faka­dó előnyöket, mint ahogyan azért fi­zetniük kellene. Vasutas Települések Szövetsége Hatvan — Több település polgár- mestere és állomásfőnöke részvéte­lével Hatvanban megalakult a Va­sutas Települések Szövetsége - tá­jékoztatta Galántai Ferenc, a MÁV Rt. irodavezetője az MTI-t. A MÁV Rt. Budapesti Üzletigazga­tóságának vezetője és Hatvan város polgármestere, valamint állomásfő­nöke kezdeményezésére létrejött szerveződés fő célja, hogy erősítse azoknak a településeknek az együttműködését, melyek fejlődésü­ket nagymértékben- köszönhették az elmúlt 150 évben a vasútnak és amelyek életében továbbra is meg­határozó szerep jut a közlekedési ágnak. A szövetség elnöke Szinyei András, Hatvan polgármestere lett. A szer­vezet felhívással fordult minden te­lepülés önkormányzatához, hogy csatlakozzanak a szövetséghez. Á felhívásban a szervezet tagjai hang­súlyozzák: szeretnék elérni, hogy a közlekedési fejlesztéseknél az illeté­kesek vegyék figyelembe a vasutas települések érdekeit, különös tekin­tettel a vasút környezetkímélő vol­tára. Méhek napja Budapest (MTI) - A Magyar Mé­hészek Egyesületének kezdeménye­zésére ez év április 30-án először, a következőkben pedig minden esz­tendőben megtartják hazánkban a Méhek napját. Mindezt szerdán a Földművelésügyi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón jelentették be. A szakemberek szerint hazánk­ban a mézfogyasztás igen alacsony: az egy főre jutó évi fogyasztás csak mintegy 30 dekagramm. A méhé­szek sérelmezik, hogy a méz nagy­bani felvásárlási ára többször is csökkent. Jelenleg a legjobban kere­sett akácméz kilójáért 130 forintot kínálnak a felvásárlók. A méz ára ha lassan is, megközelítette a cukor emelkedő árát. A magyar méz mennyiségének dön­tő hányada külföldre kerül, mintegy kétharmadát viszik ki az országból. Ez tavaly valamivel több mint 13 ezer tonnát jelentett. Az exportból 14,6 millió dollár bevétel szárma­zott. Az állam a mézkivitelt szub­venció formájában - amely jelenleg 30 százalékos - támogatja. Ä támo­gatás mértéke megközelítette a 340 millió forintot. A parlament betöltötte szerepét Szerkesztőségünkbe látogatott dr. Szűrös Mátyás alelnök Miskolc (ÉM - MSZ) - A sok és jo­gos bírálat ellenére le kell szögezni, hogy a magyar parlament betöltötte történelmi szerepét, azt, amiért megválasztották - mondta dr. Szű­rös Mátyás, a parlament alelnöke, aki borsodi kampányútját megsza­kítva tegnap szerkesztőségünkbe látogatott. Sikerült véghez vinni a rendszerváltást, megteremteni a jogállamiság, a polgári demokrácia alapjait. Ezek az alapok olyan szi­lárdak, hogy egy esetleges baloldali kormányzás sem jelenthet hatalmi restaurációt, azaz: a privatizáció, a kárpótlás és más vívmányok nem fordíthatók vissza. Szűrös Mátyás szerint a nyugati be­fektetőknek nem a hatalmon lévő párt a fontos, hanem az, hogy tud-e stabilitást biztosítani. Áz eltelt né­gy évben ez mindössze egyszer, a ta­xis-blokád alatt ingott meg. Áz el­Szú'rös Mátyás Fotó: N. G. lenzék és kormánypárt viszonyáról feltett kérdésre válaszolva az alel­nök elmondta: mindkettő játszotta a maga szerepét. Sok volt a kéthar­mados törvény, elfogadásuk azt bi­zonyítja, a pártközi egyeztetéseken milyen sok múlik. Szűrös Mátyás sajnálatát fejezte ki, hogy nem sike­rült tető alá hozni a médiatörvényt, ugyanakkor pozitívumként említet­te a rendőrségi és az önkormányza­ti törvény megszületését, az alkot­mány módosítását. A következő, új parlament feladatai közé sorolta, hogy meg kell akadá­lyozni a vadkapitalizmus buijánzá- sát, hogy össze kell fognia a társa­dalmat - a liberális, a konzervatív és a baloldali erők konszenzusának megteremtésével. Az alelnök szerint a pártok struktú­rája még nem végleges, a választá­sok után más felállásban mutatkoz­nak majd. Nagyon hiányzik a ma­gyar politikai életből „egy haladó szellemű, igazi jó parasztpárt.” álla­pította meg. Az ipar szerepe, eredményei a gazdasági rendszerváltásban Budapest (MTI) - Magyarország jövőbeni fejlődését alapvetően az határozza meg, hogy mennyire sike­rül gyorsítani a gazdaság és az ipar felzárkózását a világgazdasági fo­lyamatokhoz, illetve hogyan erősöd­nek nemzetközi kapcsolataink - fo­galmaz az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban készült rövid összefoglaló, amely az ipar szerepét és az iparpolitika eddigi eredmé­nyeit összegzi. A témát Latorcai Já­nos ipari és kereskedelmi miniszter is ismerteti a Hannoveri Ipari Vásá­ron. A nemzetgazdaságon belül az ipar szerepe az utóbbi években a nem­zetközi trendeknek megfelelően alakult: viszont ezzel egyidejűleg nem fejlődtek azok a szektorok, amelyek egyensúlyozhatták volna a termeléskiesést, miközben a belföl­di fogyasztás is csökkent. A magyar ipar legsúlyosabb válságát élte át 1988 és 1992 között, amikor is a ter­melés - nem számítva az élelmi­szeripart - 46,1 százalékkal csök­kent. Azóta a gazdaság visszaesése megállt, az ipar stabilizálódott, ter­melése 1993 végén 4,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A teljesítményjavulást a belföldi pi­ac bővülése eredményezte elsősor­ban, miközben a nemzetgazdaság exportja visszaesett. Kedvező mé­gis, hogy a feldolgozóipar kivitele — nem értve ide az élelmiszeripart - 3,7 százalékkal bővült. Az ipar szerepe az exportban lénye­gében nem változott: a teljes kivitel 72-75 százalékát tették ki ipari ter­mékek. Megváltozott viszont a kivi­tel szerkezete: az ipari exportnak csupán 24 százaléka irányult a volt szocialista országokba 1993-ban, az EK piacára 47 százalék, az EFTA- országokba pedig 14 százalék. Németország hazánk együk legje­lentősebb kereskedelmi partnere, ámbár a magyar kivitel 1993-ban 20 százalékkal csökkent az 1992. évi 3 milliárd dollárról. Az országba eddig érkezett, mintegy 7 milliárd dollárnyi külföldi tőke 26 százaléka német eredetű. Dinamikusan nő a német érdekeltségű vegyes vállala­tok száma is: tavaly 1000-rel gyara­podott, és ezzel már 4 ezren tevé­kenykednek Magyarországon. Az ipari kormányzat arra számít, hogy a zöldmezős beruházások sze­repe nő, enélkül ugyanis nem kép­zelhető el az ipari megújulás. En­nek feltétele, hogy hazánk továbbra is kedvező befektetési terület legyen. Kedvezmények az Európai Uniótól Nem a látványos lépések, az apró munkák ideje következik Dom Zsuzsa Budapest (ISB) - Budapesten tartotta első ülését az Európai Unió Társulási Bizottsága. A kétnapos tanácskozá­son számos olyan megállapodás született, amely lehetővé teszi, hogy néhány magyar élelmiszer könnyebben juthasson be az Unió országaiba. Látványos lépések még nem várha­tók, most az apró munkák ideje kö­vetkezik-jelentette ki Juhász End­re külgazdasági államtitkár az ülés utáni sajtótájékoztatón. A konkrét csatlakozásról szóló tárgyalások csak 1997-ben kezdődnek, de addig kézzel fogható eredményeket kell elérnünk. Ezek sorában az első, hogy kemény tárgyalások után si­került elfogadtatni a magyar dele­gációnak a mezőgazdasági export- kedvezmények átrendezését. A csir­kehúsnál a jelenleg alkalmazott 4 kontingenst összevonják, s a ked­vezmény jobb kihasználása érdeké­ben a jövőben 2 kontingenst alkal­maznak. Más kontingenseknél vi­szont - például a sajtoknál és a ga­bonaféléknél - a termékek köre bő­vül. Ezenkívül a kacsa- és libahús­nál, egyes sertéshúsféleségeknél, valamint a szaláminál és a kolbász­nál alkalmazott 50 százalékos vám- és lefólözéskedvezmény ezentúl 60 százalék lesz. Pozitív fejlemény továbbá, hogy az EU vissza nem térítendő segélyt nyújt az M 2-es út Budapest-Vác közötti szakaszának megépítésé­hez, az M 5-ös autóút befejezéséhez és a kombinált szállítási megoldá­sok fejlesztéséhez. A Társulási Bizottság delegációját vezető Alan Mayhew elismerően szólt a jogharmonizáció terén meg­tett magyar lépésekről. Véleménye szerint azonban a csatlakozásig még nagyon sokat kell tennie Ma­gyarországnak. A kétnapos ülés leg­keményebb részének a mezőgazda- sági tárgyalásokat ítélte, amelyen végül is sikerült érvényesíteni a magyar álláspontot. A tárgyalások befejeztével a Bizottság úgy döntött, hogy az elnöki tisztet egy évig a Ma­gyar Kormány képviselője látja el. A Bizottság következő ülésére ősszel kerül sor, Brüsszelben. Hazánkban a kézzel operáló francia Talán nálunk is bemutatja „manilai” tudományát Budapest (ISB - P. Z.) - Az idén is lesz nemzetközi természetgyógyá­szati kongresszus Budapesten. A té­ma hazai és külföldi szakértőinek immár ötödik találkozóját a Magyar Természetgyógyászok Uniója ren­dezi meg augusztus 19-21-ig a Bu­dapesti Műszaki Egyetem területén - tudtuk meg Kövesdi Natália szer­vezőtől, az Életfa Egészségvédő Egyesület munkatársától. A kongresszuson részt vesz a „manilai módszerrel”, azaz kézzel operáiénak tartott francia Michel Carayon „pszisebész”, aki talán Ma­gyarországon is bemutatja tudomá­nyát. Rajta kívül hazánkba érkezik még erre az időre - többek között - Ruszlán Magomedov dagisztáni „extraszensz”, Fjodor1 Szavcsenko, ukrán „homeopata” és bioenergeti­kus, valamint Karol Ann Honcz „kineziológus”. Az előadásokkal, tanfolyamokkal tarkított program­ban helyet kap például a reiki, az agykontroll, a mahikari, a fénya­dás, az asztrológia, az akupunktúra és a masszázsterápia is. A kong­resszus ideje alatt gyógyászati és természetgyógyászati kiállítás is lesz, amelyen képviseltetik magu­kat az egészség- és környezetvéde­lemmel kapcsolatos termékek, ter­mészetes alapanyagú kozmetiku­mok gyártói és forgalmazói is. Az összejövetelen a Magyar Termé­szetgyógyászok Uniója Pro natura et vita díjat adományoz azoknak, akik a természetgyógyászat oktatá­sában, terjesztésében, kutatásában kiemelkedő tevékenységet végez­tek. Kövesdi Natáliától megtudtuk, hogy a rendezvényen bemutatják az „auralátó szemüveget” és egy olyan érzékeny fényképezőgépet, amellyel felvételt lehet készíteni a testet öve­ző energiaburokról. Az akadémiai kutatók fórumán Budapest (MTI) - A Magyar Tudo­mányos Akadémia a március 28-án elfogadott akadémiai törvény szel­lemében megkezdte köztestületi működésének előkészítését. Az MTA vezetőinek kezdeményezésére az akadémiai kutatók küldöttei kedden tartottak fórumot, melyről az Akadémia sajtóosztálya tájékoz­tatta az MTI-t. Az akadémiai kuta­tóintézeteket és támogatott helye­ket mintegy 300 küldött képviselte. Az MTA főtitkára az akadémiát érintő általános kérdésekről tájé­koztatta a résztvevőket. Reviczky László akadémikus előadásában a fórum céljaként jelölte meg: törvény alapján létrehozandó demokratiku­san választott testület, az Akadémi­ai Kutatóintézetek Tanácsa létreho­zásának kérdéseiről cseréljenek vé­leményt. A fórum résztvevői ajánlá­sokat fogalmaztak meg az akadémi­ai alapszabályok előkészítéséhez, kialakították az Akadémiai Kutató­helyek Tanácsa létrehozásának el­veit és a delegálás módját. Nem meghátrálás az előzékenység Pozsony (MTI) - A Národá Obroda szerdai kommentárja azt latolgatja, hogy vajon „meghátrálásnak és engedékenységnek” le­het-e tekinteni a szlovák kormány magyarok és csehek felé jelzett gesztusait ? A lap kitér arra, hogy a szlovák köztársasági elnök, Michal Kovác és a Móravcík-kormány ellenzéke máris kinyilvánította: meghátrálás­sal vádolják Moravcík széles koalíciót képező kabinetjét, amiért engedményeket akar tenni a magyaroknak és a cseheknek. A kommentár szerzője szónoki kérdésekben sorolja fel: vajon meghátrálás-e az, hogy Moravcík kormánya a szomszédos Magyarországgal olyan kérdések­ben akar „ésszerű kompromisszumokra töre­kedni, mint amilyen a dunai vízmegosztás, miközben szerződésben rögzített határgaran­ciákhoz ragaszkodik?” Vajon meghátrálás-e az, ha a Moravcík-kabi- net teljesíteni kívánja az Európa Tanácsnak tett „felvételi ígéreteit” - azt, hogy a nemzeti­ségek elvárásai szerint akarja rendezni a csa­lád- és keresztnevek, a kettős helységnévjelö- lés kérdését? Azzal együtt, hogy elvárja: „se a szlovákiai magyarok, se a Magyar Köztársa­ság ne a kollektív nemzetiségi jogokra tartson igényt” - úja a lap. Ismeretes, hogy Szlovákia a nemzetiségi jogok érvényesítését az egyéni és nem a kollektív jogokból eredezteti. A Ná- rodná Obroda kommentálja végül hasonló­képpen szónokian az kérdezi: vajon kinek áll érdekében az, hogy meghátrálásnak minősít­se az előzékenységet? Budapesten az izraeli védelmi államtitkár Budapest (MTI) - Budapesten kezdett há­romnapos, hivatalos látogatást szerdán az iz­raeli védelmi államtitkár. Az MTI-információ szerint David Ivry tábornok többek között biz­tonságpolitikai és haditechnikai együttműkö­désről folytat megbeszélést a magyar főváros­ban. A politikust az ipari, a honvédelmi, a köz­lekedési, valamint a Külügyminisztériumban fogadják. David Ivry tavaly ősszel Izraelben már tárgyalt Latorcai János ipari és Für Lajos honvédelnú miniszterrel. Für Lajos 1993 októ­berében írta alá Rabin miniszterelnökkel — aki a védelmi tárcát is vezeti - a kétoldalú ka­tonai együttműködési megállapodást. A koo­peráció lehetséges formáit - mint Für Lajos korábban már bejelentette - egy hamarosan megalakuló magyar-izraeli vegyes bizottság dolgozza ki, beleértve a hadiipari együttműkö­dés lehetséges formáit. Ismert, hogy Izrael már többször is felajánlotta a Magyar Hon­védség elavult MiG 21-es és MiG 23-as típusú vadászgépeinek korszerűsítését. Rablási kísérletből emberölés Győr (MTI) - L. Kálmán 28 éves győri lakos ellen különös kegyetlenséggel elkövetett em­berölés alapos gyanúja miatt folytat nyomo­zást a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-fő­kapitányság. A szerdai sajtótájékoztatón el­hangzott: a gyanúsított ez év január 19-én éj­jel rablási szándékkal behatolt egy 86 éves nő győri lakásába, s mielőtt hozzákezdett a pénz felkutatásához _ az idős asszonyt brutálisan bántalmazta. Értéket nem tudott magával vinni, mert időközben megérkezett a sértett unokája. Az elkövető elmenekült. A hajlott ko­rú asszony a sok ütlegeléstől négy nap múlva meghalt. A gyanúsítottat a rablási kísérletet követő harmadik napon megtalálták egyik is­merőse lakásában, annak szekrényébe bezár­kózva rejtőzött el a rendőrség elöl. Ázóta előze­tes letartóztatásban van. Még mindig tagadja, hogy valaha is járt volna az idős asszony laká­sában. Árulkodó ujjlenyomatait azonban a helyszínen ,Telejtette”, nem egy véres volt. A személyével kapcsolatos gyanút ruházatának vizsgálata megerősítette. Kisrégiós orvosi ügyelet Pacsa (MTI) - Pacsa nagyközség és a kisrégió huszonkét településének polgármestere önál­ló, májustól működő központi orvosi ügyeleti társulás létrehozását határozta el. Eddig a megyei kórház szervezte az ügyeletet, biztosít­va a járművet és gépkocsivezetőt is. ám a vál­tások közötti csaknem háromórás holtidő hát­rányos, esetenként kockázatos volt a betegel­látás szempontjából. Májustól a környék hét háziorvosa látja el az ügyeleti feladatot a meg­felelően felszerelt pacsai egészségügyi köz­pontban. Ez egyúttal jobb szervezést és kisebb rezsiköltséget is jelent, mivel a helyi szociális szolgálat gépkocsiját használják majd az orvo­sok. A kisrégiós ügyelet ért 2,3 millió forintos költségéből másfél milliót így nem a kórház­nak, hanem az új működtetőknek utal át az egészségbiztosítás, a többit az önkormányza­tok fedezik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents