Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-20 / 92. szám
10 ÉLETMÓD = Nyugdíias 1994« Április 20., Szerda-----------JEGYZET----------K ortalan kérdések Brackó István A világ más tájain családtervezésre, a demográfiai robbanás mérséklésére intik az embereket. Felvilágosító akciókat szerveznek, ingyen óvszert osztogatnak. Sok agyerek, sok az éhes száj, s a túlnépesedett tájat a gazdaság eltartani nem tudja... Nálunk, immár jó tíz esztendeje fogyunk. Kevesebben születnek, mint amennyien meghalnak. A mélypont az elmúlt esztendő volt. Majd harmincezerrel fogyatkoztunk meg. Kiszámítható, hogy a mostani határon belül 2020-ra, ha ez így megy tovább, tízmillió alá, legalább egymillióval csökken a népesség száma. Az akkori kormányfő - lélekben - csak 14 millió magyar miniszterelnökének mondhatja magát... Feltéve, ha közben nem történik valami. A család évében szükségszerűen ki kell mondani, hogy csak az a kormány, csak az a koalíció, csak az a rendszer lesz életképes, amely minden megelőzőnél családcentri- kusabb lesz. Amikor a gyermek valóban áldás lesz, s nem édes teher a megélhetési költségek irreálisan magas volta miatt. Az előző rendszer szétverte az alapvető közösségeket. Az időseket vagy elűzte a halálra ítélt falvakból, vagy magukra hagyta őket. A fiatalokat az életteret alig biztosító városi bérházakba kényszerítette, az asszonyokat dolgozni küldte. A mai kimutatások szerint egy kétgyermekes család jövedelmének meg kell haladnia a havi ötvenezer forintos minimumot, hogy szerényen megéljenek és boldoguljanak... Különben nélkülöznek, s a gyerek, közvetve, vagy közvetlenül hátrányos helyzetűvé válik. Az öregek általában nem tudnak segíteni, s a fiú, az unoka sem tudja az idős hozzátartozó nyugdíját kiegészíteni. Finoman fogalmazva: polarizálódott a társdalom, s ez azt jelenti, hogy egy szűk réteg tehetőssé vált, de pillanatnyilag az ország egyharmada, egynegyede szegény, a létminimum körül, vagy az alatt él. Nem véletlen, hogy majd’ minden párt választási programjában előkelő helyen szerepel a fiatalokkal és az idősekkel való fokozott törődés ígérete... Ám túl az anyagiakon, van a katasztrofális demográfiai apálynak egy erkölcsi, etikai vonulata is. Mintha nyűg lenne idősnek, nyugdíjasnak, betegnek lenni. A társadalmi értékítélet éppúgy alacsonyan jegyzi az öregeket, mint a több gyereket vállaló fiatalokat... Menetelünk Európából Európába? De közben egyre fogy a csapat. Hány hírvivő marad majd, boldog örömmel felkiáltva, hogy itt van már a Kánaán? Önkéntes nyugdíjpénztár Miskolc (ÉM - KJ) - Ez év januárjától a törvény engedélyezi az önkéntes nyugdíjpénztárak, betegbiztosítási pénztárak és kiegészítő pénztárak létrehozását. Tulajdonképpen ezek is egyfajta előtakarékossági rendszerek, amelyek szociális biztonságot nyújtanak tagjainak. A törvény adta lehetőség után alakult meg a közelmúltban Miskolcon az Aranyhíd Önkéntes Nyugdíjpénztár. A nyugdíjpénztár tagja lehet minden 16. életévet betöltött magyar állampolgár, aki Magyarországon munkavállalási, illetve letelepedési engedéllyel rendelkezik - tudtuk meg. Felső korhatár nincs. Szolgáltatásaik:- Tízéves futamidő, tagság, illetve a nyugdíj- korhatár betöltése után nyugdíjszolgáltatás jár: a tagok választhatnak, vagy egy összegben veszik fel az évek során a tagsági díjból (minimum 500 forint havonta) összegyűlt pénzt, vagy járadék formájában kérik a számlájukon lévő összeget hónaponként.- A tagok ingyenes jogsegélyszolgálaton kaphatnak tanácsokat.- Hároméves futamidő után kamatmentes kölcsönt vehetnek fel egyéves lejárattal a számlájukon lévő összeg 30 százalékáig. A tagok tagsági díjként befizetett összege - akár magánszemély vagy munkáltató a tag -, adóalap csökkentő. A pénztárba befizetett pénz kamatozik, amellyel bármikor rendelkezhetnek a tagok, dönthetnek úgy, hogy kilépnek a pénztárból. Ebben az esetben rögtön megkapják a kamatos összeget. Részletesebb felvilágosítást az Aranyhíd Önkéntes Nyugdíjpénztárnál kaphatnak az érdeklődők Miskolcon személyesen a Toldi Miklós út 22. szám alatt, telefonon: 357-643, illetve levélben: 3525 Miskolc, Pf.: 618. Nyugati szemmel — magyar szívvel Hazánkfia vallomása életéről és a magyarságról Ózdról ment el, s angolként is magyar maradt Fotó: Fojtán László Józsa Zoltán John Kolossy hetvenkét éves magyar-brit állampolgár. A történelem vihara irányította élete útját Nyugat felé. Régi ismerősök vagyunk. Kellemes beszélgető partner. Igazi intellektuális alkat. Anyanyelvét a több évtizedes távoliét ellenére is folyékonyan, idegen akcentus nélkül beszéli. □ Mi volt az oka, hogy annak idején, 1947-ben átlépte az osztrák-magyar határt? • A demokratikus rendőrségnél szolgáltam két és fél évet, de leszereltem, és visszamentem dolgozni az ózdi gyárba. Ott tudtam meg, hogy besúgtak, mivel vitézségi érméim voltak. Ez volt a vád alapja. Börtön várt volna rám. Nem akartam rács mögé kerülni. □ A következő állomás? • Grazba mentünk többed magammal, amely akkor angol megszállási övezet volt. A vasútállomáson aludtunk, ott igazoltatott bennünket a rendőrség. Mikor kiderült, hogy szökevények vagyunk, menekülttáborba vittek minket. Leellenőrizték az adatainkat, de megengedték, hogy itthoni hozzátartozóinknak levelet írjunk. A vasútnál kaptunk munkát. □ Mennyi időt töltött itt el? • Szeptembertől november elejéig voltam ott. Nagyon nehéz munkát végeztem. Később az angol katonaság egyik műhelyében dolgoztam szerelőként. Itt kezdtem ismerkedni az angol nyelvvel. Összebarátkoztam három skóttal. Ők szereltek le, és valahogy szóba került a kitele- pedési lehetőség. 1948 márciusában ajánlólevelet kaptam a parancsnoktól. Németországban volt az orvosi vizsgálat, bányásznak lehetett jelentkezni. 1948 márciusában már a Cambridge Egyetemen laktunk barakkokban. Nyelviskolába jártunk. Később York mellé kerültem Eszak- Angliába, egy gyűjtőtáborba, ahol szakmai és nyelvi képzésben részesültünk. Diplomát nem kaptam, de magas szintű oktatás folyt, mérnöki munkát is végezhettem a bányában. A szakmai tudást állandóan fejlesztem kellett. Júniusban aztán lehetett jelentkezni Skóciába. □ Nem ütközött akadályokba a letelepedés? • A skótok vendégszerető emberek. Nem volt probléma. A fővárosban telepedtem le, itt élek a mai napig. Bár kevés magyar élt akkoriban ott, mégis sikerült beilleszkednem a helyi viszonyok közé. 1969-ben kaptam állampolgárságot. Huszonhárom évi távoliét után, 1970-ben látogattam haza először Magyarországra. □ Milyen érzésekkel lépett a hazai földre? • Tél volt, a karácsonyi ünnepekre érkeztem, jó adag félelemmel a szívemben. Igaz, már korábban kinyilvánították, hogy aki a II. világháború idején katonaként szolgált, nem büntetik meg. Ez némi bátorsággal töltött el. Mivel nem történt szerencsére semmi baj, azóta minden évben több alkalommal is hazajövök. □ Mint Nyugatról érkező, hogyan látta az akkori változásokat? • Budapesten és vidéken is jól láthatók voltak a fejlődés jelei. A modernizációt nem lehet elkerülni. A munkás itthon is vitte valamire. □ S az utóbbi három év? Megváltozott a politikai rendszer, új szemlélet alakult ki a gazdaságban... • Kint a kapitalista rendszer olyan, hogy előre mindent megtárgyalnak a dolgozóval, segítenek, de lehet kö- vetelődzni is. Ember központú a felfogás. Remélem, majd itt is így lesz. A fizetések, nyugdíjak kint lépést tartanak az inflációval. Sokfelé járok itthon, és azt tapasztalom, hogy szegényebbek ugyan az emberek, de van tartásuk. □ Egy idegen környezetben, új világban milyen ember a magyar? Összetartanak, segítik egymást? Törekednek az értékek megőrzésére? • Kettős állampolgár vagyok. Nem akartam a magyarságomat megtagadni. Skóciából a legtöbb magyar elment Angliába, talán hogy közelebb legyenek Magyarországhoz? Skóciában magyarok már kevesen vagyunk, gyakran meglátogatjuk, segíljük egymást lelkileg és anyagilag egyaránt, hiszen egymásra vagyunk utalva. Vallásosak vagyunk és bízunk, hiszünk az emberek jóságában. « Az idősebbekért Kazincbarcikán Az idősebbeket a legkülönfélébb módon lehet segíteni. Felvéte' lünk Edelényben készült. Fotó: Farkas Maya Kazincbarcika (ÉM - U.J.) - A fiatalok városának is tartott településen több mint húsz esztendővel ezelőtt, 1963-ban kezdték kiépíteni a szociális gondozó hálózatot, ekkor csupán néhány gondozónő dolgozott az idősebbek ellátásában.. A következő évtizedben, az 1970-es évek végétől már bővültek az igények és egy újabb ellátási forma megindítása vált szükségessé. Ekkor szervezték meg a házi szociális gondozást és a szociális étkeztetést. A következő lényeges időpont: 1986. Ekkor a házi szociális gondozószolgálat munkájában a mennyiségi növekedés mellett nagymértékű minőségi változás következett be. Szorosabbra fűzték a kapcsolatokat a gondozónők a körzeti orvosokkal, és ettől kezdve az ebéd házhoz szállítását már csak a kifejezetten erre a tevékenységre alkalmazott tiszteletdíjas gondozó látta el. A feladatokat már egyre nagyobb számban bízták szakképzett gondozónőkre. 1989- ben hozták létre Kazincbarcikán a Családsegítő és a Gondozási Központot. A következő esztendőben a társadalmi viszonyok változása a lakosság öregedése, illetve az igények növekedése miatt a házi szociális gondozásban a dolgozók létszámát szinte a duplájára kellett emelni. Megváltozott a helybéliek szemlélete is. Elismertté, elfogadottá vált a segítségnyújtás minden formája. 1993-ban, azaz tavaly jelent meg a szociális törvény. Ennek értelmében központi irányítás alá vonták a városban működő szociális ellátási formákat. így jött létre tavaly májusban a Szociális Szolgáltató Központ. Az eddig ellátatlan területnek számító Alsó-Barcika városrészt is sikerült bevonni a hálózatba. 1993 karácsonyán ugyanis^ újabb idősek klubjával gyarapodott a város. Egy tálalókonyha létesítésével az étkeztetés is megoldódott. Mindez nagy segítséget jelent a városrész lakóinak, hiszen az önálló házigondozói körzet kialakításával és a kihelyezett családsegítéssel komplex szolgáltatást tudnak nyújtani Alsó-Barcikán. Ugyancsak tavaly decemberben az igényeknek eleget téve bővítették a belső tér átalakításával a gondozóházat, ahol további férőhelyeket alakítottak ki a bentlakóknak. Kazincbarcika ön- kprmányzata a közelmúltban tárgyalta meg és fogadta el az időskorúak gondozásáról készített beszámolót. Ebben az anyag készítői felrajzolják azt a hálózatot, amelynek keretem belül igyekeznek a rászorulók igényeit kielégíteni. A városban három nappali ellátást biztosító intézmény működik idősek klubja néven. Itt azoknak nyújtanak segítséget, akik ugyan már nem folytatnak aktív életmódot, de magányuk oldására a megmaradt egészségi állapotuk egyensúlyban tartására szükség van a közösségre. A klubban nemcsak napi háromszori étkeztetésükről, egészségügyi ellátásukról gondoskodnak, hanem a szellemi, fizikai foglalkoztatásukat is megoldják, és szükség esetén érdekeik védelmében is fellépnek. A házi szociális segítségnyújtás tennivalóit a városban tíz körzetre osztották el. Itt a háziorvosi szolgálattal együttműködve a gondozónők ápolási feladatokat is ellátnak. Az étkeztetésben azok részesülhetnek, akik egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászorulnak, és számukra a napi egyszeri főtt étel más módon nem biztosítható. Kazincbarcikán több úgynevezett fóző- helyen készítik el a meleg ételt, és azokat a tálalóhelyeken osztják ki, illetve viszik a gondozónők a lakásukra. Ezt írta az újság (Tallózás a Miskolcon megjelenő Felvidéki Népszava 1946-os évfolyamának számaiból.) Emelni kell Miskolc szociális kiadásait. A különböző városi üléseken elhangzott beszámolókból úgy látszik, hogy a tényleges eredmények a mi felfogásunkat igazolják, hogy a bevételek túlhaladták azt a színvonalat, amelyet a város vezetősége a költségvetés összeállításánál kiindulási alapul elfogadott. Ezt a többletbevételt és az esetleg mutatkozó megtakarításokat semmiesetre se lehet parlagon hevertetni. A szociális szükségletek igen nagyok, ezeknek támogatásában a város vezetőségének teljesítenie kell feladatát a legszélsőbb határig. * Hamarosan megnyitják a Szondy- telepi bölcsődét. Özv. Krizsanovszy Józsefhé, aki a bölcsőde vezetője lesz, várja a jelentkezését azoknak a szülőknek, akik gyermekeiket itt kívánják elhelyezni. Az intézményben három hónapos kortól 3 éves korig helyezhetők el a gyermekek. * Kitűnő előadásban hallhattuk Puccini klasszikussá kristályosodott operáját, a Pillangókisasszonyt. A szöveg, a zene, a játék egysége elsősorban Vincze Ottó karnagyot dicséri. Zenekara remekelt. A címszerepet alakító Raskó Magda fejlett énektudásával és elmélyült, finom játékával megérdemelt, nagy sikert aratott. Méltó társa volt Máté Jolán. Játéka, éneke egyaránt biztos. Angyal Nagy Gyula legutóbbi szereplésénél egy árnyalattal gyengébb volt. Katona Lajos kissé közönyösen formálta a konzul szerepét. Toronyi Gyula és Vermes Jenő hibátlanok... * Miskolcot is bekapcsolják a légiforgalomba. A közlekedésügyi minisztériumból Miskolcon járt egy légügyi tanácsos és tárgyalásokat folytatott arról, hogyan lehetne Miskolcot bekapcsolni az országos légiforgalomba. A helyszíni vizsgálat során megállapították, hogy a miskolci repülőtér kicsi, mivel a sajóbese- nyői és a szirmabesenyői gazdák felszántották a repülőtérnek azt a részét, amelyet tőlük kisajátítottak. Az akkor kisajátított területnek mintegy felére van szükség most, hogy a polgári légiforgalom megindulhasson... Nyugdíjas versírók kerestetnek Miskolc (ÉM) - A Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetség B.-A.-Z. Megyei Szervezetén belül július 2-3-án országos amatőr versíróknak találkozót rendeznek Miskolcon. A találkozó pontos helyéről, programjáról időben tájékoztatnak mindenkit. Tisztelettel kérik a nyugdíjas amatőr versírókat, hogy minél előbb írjanak a szervezethez levelet, vagy személyesen vegyék fel velük a kapcsolatot, mert a beérkező saját versekből verses füzetet, vagy könyvet szeretnének készíteni. Címük: Idősek Háza, Miskolc, Kassai út 86. sz. 3526. Nyílt nap a Csanyikban Miskolc (ÉM) - A Szent Ferenc Kórház Csanyiki Intézete Lélegzet ’94 címmel nyílt napot rendez április 22-én, pénteken. A programot a Föld napja, a Challenge Day jegyében a Lélegzet Alapítvány támogatására szervezik. Délelőtt fél 11-kor légzőtoma lesz a zöldben, amelyet Gulyás Istvánná gyógytornász vezet. Tizenegy órakor: napüdvözlet verssel és jógagyakorlatokkal. Vezeti: Budaházy Miklósné, a Lélegzet Klub és Alapítvány társelnöke. Délben a lillafüredi Szent István-bar- langnál emlékeznek a gyógyító földről. Egy órától gyógynövény-ismertető séta indul a Lélegzet Házból (Csanyik)vezeti Lubinszki Sándor- né drogista mester. Fél 3-tól a Lélegzet Ház klubtermében bemutatja az alapítványt dr. Tóth Judit, a kuratórium elnöke. Háromtól teázás. Az intézet „E” épületének nagytermében Tavaszköszöntó címmel a diósgyőri Vasas Vegyes Kórus és a Fazola Henrik Általános Iskola közreműködésével zenés, verses műsort hallgathatnak meg az oda látogatók. *• 4.
