Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-20 / 92. szám

1994. Április 20., Szerda Gazdaság ÉS ZAK-M AGYARORSZÁG 5 Vállalkozási nap Encs (ÉM) - Vállalkozási napot rendeznek április 20-án délelőtt fél tíztől Encsen a Kazinczy Általános Iskola aulájában. A szakmai kon­zultáció lehetőséget njnijt a helyi gyakorlati problémák, illetve a le­hetőségek feltárására, valamint igyekszik feltárni azokat a pénzesz­közöket amelyek alkalmasak a kis­térségi programok finanszírozásá­ra. A rendezvényen részt vesz dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter. Újabb tárgyalások az Autókerről Budapest (MTI) - Az eddigi tár­gyalások eredményeként az AVÜ jó esélyt lát arra, hogy hozzájut az Au- tóker értékesítésekor megállapított, ám a német vevő által ki nem fize­tett vételár-részletekhez - mondta el Dudics Ádám, az Állami Vagyon­ügynökség illetékese kedden. Mint ismeretes, az ÁVÜ a német ISP céggel kötött adásvételi szerző­désében 48 millió márkát kért a né­met cégtől az Autókerért, azzal a le­hetőséggel, hogy a magyar társaság 1992. évi veszteségének ismereté­ben a vételárat - legfeljebb 10 millió márkával - csökkentik. Az ISP azonban az első 6 millió márka kifi­zetése után több részletet nem fize­tett a vagyonügynökségnek, ám újabb tárgyalásokat kezdeménye­zett a vételár további, csökkentése érdekében, amit az ÁVÜ elutasí­tott. Dudics Ádám hangsúlyozta, hogy az ÁVÜ-nek semmi kifogása az ISP ellen, hiszen a német cég eredmé­nyesen működteti az Autókért. A vagyonügynökség az elmaradt részleteket szeretné minél hama­rabb maradéktalanul megkapni. Erre jó lehetőség nyűt egy újabb né­met befektető színrelépésével. A Kisosz közgyűlése Budapest (MTI) - A kamarai tör­vény életbelépését követően új hangsúlyt kap az érdekképviseleti munka: a magánkereskedők érde­keit csakis egy jól működő, szakma­ilag is felkészült érdekképviselet tudja érvényesíteni -, mondta a Magyar Kereskedők Vendéglátók Kamarájának (Kisosz) közgyűlésén Varga János társelnök. Beszámoló­jában szólt arról, hogy a piac kínála­ti jellege tovább erősödik. A kereskedelmi árrések alakulása kizárólag a piaci feltételek, a kereslet- kínálat viszonya, illetőleg az üzletpolitika függvényévé vált. Felértékelődik a vállalkozások min­den szintjén a marketing, a szak- szerűség és a megbízhatóság jelen­tősége. A kereskedőknek rá kell éb­redniük, hogy áruforgalmuk bővü­lése egyre inkább a piaci munka mi­nőségétől, színvonalától függ. Vár­ható, hogy a közeljövőben mérséklő­dik a piacra lépő új vállalkozások és növekszik a piacról kiszorulók szá­ma. Varga János hangsúlyozta: a jelen­legi rendelkezések nem segítik a ke­reskedők munkáját. Kamionszám­ra érkeznek a „feketeáruk” a hatá­rokon túlról. Véleménye szerint a vámszerveknek kellene intézkedni­ük ennek visszaszorítására. Szólt * arról is, hogy az érdekvédelmi szer­vezet az új kormány munkájában, főként a törvény-előkészítés terüle­tén szeretne részt vermi. ^Röviden =— Jeles esemény színhelye lesz ma Tiszaújváros. A Tiszai Vegyi Kom­binát Rt.-ben felavatják az amerikai-magyar Columbian Ti­szai Carbon Kft.-t, a világ legmoder­nebb ipari koromgyártó üzemét. Az avatáson - a tervek szerint - jelen lesz Göncz Árpád köztársasági el­nök is. Természeti kincsünk a tó cím­mel egész napos programot rendez az arlói tónál az ,Árlói tó barátai” egyesület április 22-én 10 órától. A programra a Föld napja alkalmából kerül sor. A Föld napja adja az apropóját a Zempléni Környezetvédelmi Egye­sület kétnapos rendezvényének is. Április 22-én lakossági fórummal kezdődik a progr am, amelynek té­mája Sátoraljaújhely és környéké­nek környezeti és természetvédelmi állapota. A következő napon többek között aszfalt-rajzversenyre, kör­nyezetvédelmi vetélkedőre várják az érdeklődőket. A törvény és annak módosítása... Mit nem vesz figyelembe és mit nem szolgál a szövetkezeti törvény Szarvas Dezsó Miskolc (ÉM) - Immár négy esztende­je fart a mezőgazdaság „pályamó­dosítása". Törvények születtek, ame­lyek felgyorsították a „kolhoznak" minősített szövetkezetek széthullá­sát, holott mindenki tudta, hogy azok már nem kolhozok. Három esztendő­vel ezelőtt megkezdődött a „magyar történelem legnagyobb földosztása", amely még korántsem fejeződött be; s ha - a törvényalkotók szándéka szerint - a mintegy másfél millió új földtulajdonos valóban a földből akar majd megélni, megteheti. Ám ehhez átlagosan mindössze négy hektár föld áll majd rendelkezésére. Hogy ez milyen hatékony, milyen eredményes gazdálkodás lesz, arról a szakemberek szerint jobb nem be­szélni. Talán csak egyetlen példát a jobb megértés kedveert: húsz tehén­nek négy hektár a fél fogára sem ele­gendő, és az sem mellékes, hogy míg a tartás tőkeigénye öt millió körül mozog, az éves bevétel húsz tehén­ből mindössze egymillió forintra te­hető. A növénytermesztést pedig nem is érdemes elkezdeni 50-100 hektáron alul, de ehhez is kell úgy hat millió forint induló tőke. Tálán meg kellett volna kérdezni a falvak népét: akarnak-e egyáltalán főállású parasztként, farmerként gazdálkod­ni? Az sem lett volna baj, na korrek­ten, becsületesen arról is szóltak vol­na odalent a falvakban, mire is szá­míthatnak, ha farmerek lesznek. E helyett viszont 1992-ben megszüle­tett a szövetkezeti törvény, felgyor­sult a mezőgazdaság zuhanó repülé­se. Aztán a parlament mintegy finá­léképpen csöndben, majdhogynem vajúdás nélkül megszülte a szövetke­zeti törvény módosítását is. Néhány véleményt gyűjtöttünk csokorba. Pataki László, az encsi Mezőgazda- sági, Kereskedelmi- és Szolgáltató Szövetkezet elnöke:- A parlament utolsó napjának utolsó órájában eróltetetten keresz­tülvert, elfogadott törvényről van szó. Szerintem szándékos volt ez az időzítés. A szövetkezeti törvény va­lamennyi szövetkezeti ágazatra egységesen vonatkozó kódexjellegú alkotás volt eddig is, és ennek kelle­ne lennie ezt követően is. A jelenlegi törvénymódosítás azon­ban különleges és lényegében átme­neti szabályokat ír elő a mezőgazda- sági szövetkezetekre anélkül, hogy figyelembe venné a jelenlegi, már megváltozott helyzetüket és jövőbe­ni működésük lehetséges irányait. Ugyanis - a többi között a mi szö­vetkezetünk is - ma már nem a régi köz Sérti az alkotmányt is Ez a szövetkezet magántulajdono­sok szövetkezete, mivel a vagyon és a föld nevesítése, illetőleg tulajdon­ba adása megtörtént. Ezen túl a mi tagjaink a részjegy összegét otthon­ról hozott készpénz befizetésével is növelték. Mindezt nem veszi figye­lembe a törvény, úgy tesz, mintha ez a változás nem következett volna be. A törvény súlyosan sérti az al­kotmányt is. Az alkotmány ugyanis biztosítja a vállalkozás jogát és a verseny semlegességének elvét. A törvény pedig a szövetkezeteket hátrányosabb helyzetbe hozza mind a magángazdálkodókkal, mind pe­dig a gazdasági társaságokkal szemben. A törvénynek az a kitétele, amely az üzletrészek 10 százalékát kezében tartó csoportoknak jogává teszi a közgyűlés bármikori összehívását, esetleg az alapszabállyal ellentéte­sen is egy-egy településen „részköz- gyúlési formában”, példa nélküli, minősíthetetlen. Elképzelhetetlen ugyanis például egy részvénytársa­ságnál, hogy törpe kisebbsége bár­mikor megakadályozhatja a jogsze­rű döntéseket, a gazdasági elképze­lések, tervek végrehajtását. Megkülönböztetés az is, hogy a kilé­pők elszámolásának módját és ide­jét törvény írja elő, kényszerhely­zetbe hozva a mezőgazdasági szö­vetkezetét. Sajnos, azt is semmibe vették a jogalkotók, hogy a mező- gazdasági termelés ciklikus, ebből következően a törvény nehezíti, le­hetetlenné teszi a biztonságos, fo­lyamatos gazdálkodást. Következmény: a mezőgazdaság termelésének csökkenése, a terme­lési költségek növekedése, amit majd a fogyasztók fizetnek meg. Szilágyi Adolf, a borsodszúáki Bar­Még tart a licit a földekre Fotó: Farkas Maya tók Béla szövetkezet elnökhelyette­se: — Az egész szövetkezeti törvény, de az átmeneti törvény sem vette fi­gyelembe, hogy már a tagok össze­hívása is gondot okozott a legtöbb helyen. A módosított törvény sze­rint a külső üzletrész-tulajdonoso­kat is meg kell hívni, ami átlagosan két-háromszorosára növelheti a résztvevők számát. Jogi és munkaügyi viták Mindez pedig növeli a költségeket, hiszen csak súlyos összegekért lehet termet bérelni, és a meghívásokkal együtt járó tetemes postaköltség sem mellékes. A mi szövetkeze­tünkben esetenként százezer forint­ra tehető. Ezek a fölösleges kiadá­sok természetesen a szövetkezeti vagyont terhelik. Nem helyeslem, hogy 10 százaléknyi kezdeményező ármikor előállhat javaslatával év őzben. Ráadásul a szétválásokkal kapcso­latos jogi és munkaügyi viták soro­zatára lehet majd számítani, amit célszerű lenne elkerülni. A társa­sággá történő átalakulás különösen veszélyes, mert a törvény szerint „az üzletrész névértékét a ráeső kö­telezettségek értékének levonásá­val készpénzben vagy más módon kell kiegyenlíteni.” A törvény 14. fe­jezetében a „közgyűlés” címszó alat­ti üzletrész-tulajdonosi csoport megnevezés különösen diszkrimi­natív a mezőgazdasági szövetkeze­tekre vonatkozóan. A külső üzletrész-tulajdonosok, nyugdíjasok üzletrészének ügyét természetesen rendezni kell. Ezzel egyetértek, de nem az aktív tagok és a működőképesség rovására. Mindezeket figyelembe véve remé­lem, hogy a törvénymódosítás nem lép hatályba. Az új parlament, az új kormány minden bizonnyal racio­nálisabb, szakmailag megalapozot­tabb törvényeket alkot majd. Csu­pán csak ebben bízhatunk. Fábián Gyula, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Mezőgazdasági Érdekvédelmi Szövetség ügyvezető elnöke:- Az elmúlt évben az érdekképvise­let a kormány képviselőivel mege­gyezett abban, hogy a szövetkezeti törvény módosítására csak azt kö­vetően kerülhet sor, ha az 1992-től érvényben lévő törvény gyakorlati alkalmazásáról kellő tapasztalatok gyűlnek össze, a tulajdonviszonyo­kat érintő alapvető jogszabályok pe­dig teljes mértékben érvényre jut­nak. Igény volt az is, hogy a majdani mó­dosítás legyen tekintettel a nemzet­közi szövetkezeti elvekre. Fontos szempont volt, hogy közben a gaz­dálkodás, a mezőgazdasági terme­lés folyamatos legyen. A kormány mindezekkel egyetértett. A megállapodás egybeesett az 1992 évi I. tv. 113. paragrafus (1) bekez­dés előírásával is. Ennek megfelelő­en a korábbi szövetkezeti törvény- módosító tervezeteket visszavonták azért, hogy átdolgozzák, kiegészít­sék. Am a parlament által 1994. áp­rilis 7-én elfogadott törvénymódosí­tással kapcsolatosan - a parlamenti képviselők indítványát is figyelem­be véve - az érdekképviselet már nem mondhatott véleményt, mert nem adtak rá lehetőséget, így a törvénymódosítás alapvető jogelveket sért, és önmagában is el­lentmondásos. A szövetkezeti tör­vény kodexjellegét senki nem vitat­ja, ennek ellenére megkülönböztető rendelkezéseket találhatunk benne. A törvénymódosítás 2. paragrafusa helyesen azt tartalmazza, hogy a szövetkezeti változásokról a döntés a közgyűlés kizárólagos hatásköré­be tartozik. Ilyen esetben a 4. pa­ragrafus a./ pontja a határozatké­pességet is megköveteli, ezzel szem­ben a 12. paragrafus és az új XI. fe­jezetben a törvény eltérően szabá­lyozza a mezőgazdasági szövetkeze­tek szervezeti változását, mintegy kiszakítja az egységes szerkezetből, beavatkozik a mezőgazdasági szö­vetkezetek belső működésének rendjébe. Az alapszabálytól eltérő rendelke­zéseket erőltet a mezőgazdasági szövetkezetek tagságára oly módon is, hogy aki, vagy azért, mert nem azon a településen lakik, vagy mert nem lakik ott legalább egy éve, nem vehet részt a döntésben. Ellentétes hatást vált ki A diszkriminációt tovább fokozza, hogy a mezőgazdasági szövetkeze­tekben a tagokon kívül más is kez­deményezheti a szervezeti válto­zást; az adózott eredmény felosztá­sa kapcsán pedig csorbító szándék érzódűc a tagok rovására. Érthetetr lennek tartjuk a szolidaritási alap megszüntetését, a tartalékképzés lehetőségének eltörlését is. A jogszabály elnagyoltságára és a kapkodásra jellemző, hogy félreért­hetek az átmeneti és zárórendelke­zések, mivel ezek a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó különös szabályoktól nincsenek elkülönítve. Az már csak ráadás, hogy a törvény ellentétes az Európai Unió kereté­ben jelenleg is tartó, a Szövetkeze­tek Nemzetközi Szövetsége által ko­ordinált jogharmonizációs folyama­tokkal. Ebből következően a tör­vény akadályozza ilyen irányú nem­zetközi kötelezettségeink teljesíté­sét. Ellentétes hatást vált ki azzal a nyugat-európai, illetve a világon ta­pasztalható tendenciává], amely a mezőgazdasági termelést és élelmi­szer-feldolgozást egyre inkább a szövetkezetekre alapozza, és a ver­senyképesség érdekében - ideológi­ától mentesen - méreteinek növelé­sét segíti elő. Mindezeket meg kel­lett volna fontolniuk a törvény­hozóknak. Az FM Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei Földművelésügyi Hivatala: -Az 1992. évi I. törvény módosítása a Magyar Közlönyben még nem je­lent meg. A hivatalt a törvényelőké­szítő munkába nem vonták be, azonban a rendelkezésünkre álló kézirat alapján nagyon rövid értel­mezést követően a módosítás lénye­gét a következőkben látjuk: A mó­dosítás igyekszik feloldani azt az ér­dekellentétet, amely az új törvény életbelépése óta az aktív szövetke­zeti tagok és a kívülállók, valamint a nyugdíjas üzletrész-tulajdonosok között fennáll. Eggyel több alterna­tíva áll a szövetkezeti tagság előtt tőkéjének mobilizálására. Egyes „mamut” szövetkezetek települé­senkénti szétválási lehetőségének biztosítása hosszabb távon a haté­konyabb gazdálkodás lehetőségét hordja magában, és feloldhatja azo­kat az ellentéteket, amelyek a két-, három-, ötközséges szövetkezet tag­jai között hosszú évek során feszül­tek. Azt várjuk a törvénymódosítás után, hogy az üzletrészek fogalma és ezzel együtt a működőképes üz­letrész-csoportok kialakulása bein­dul és közelít a társasági törvény életbe lépése óta a tagsági fronton teret nyert üzletrész forgalmazás­hoz. Nehéz megjósolni hatását Ma még nehéz megjósolni a tör­vénymódosítás hatásait, mivel a gyakorlat fogja visszaigazolni a mó­dosítás létjogosultságát, vagy ismé­telt korrekciójának igényét De mindenesetre a szövetkezeti fron­ton tisztább, átláthatóbb, a rendel­kezési jog gyakorlásához jobban kö­zelítő viszonyok megteremtését te­szi lehetővé. Mindenképpen megoldást kellett találni a nyugdíjas szövetkezeti és kívülálló tag problémájára, hogy üz­letrésze után megfelelő osztalékra tarthasson igényt, vagy üzletrészét elidegenítse, vagy számára kedve­zőbb lehetőséget nyújtó módon fek­tesse be. Mivel a Földművelésügyi Hivatal a tövényessági felügyeletből 1993. szeptember 30-án .kikerült”, meg­növekedett feladatait „szektorsem­legesen” igyekszik megoldani, mindez vélhetően az egyéni gazdák, kis- és nagyszövetkezetek életké­pessé tételéhez is hozzájárul. A falusi turizmusról Somogyaszaló (MTI) — A Magyar Falusi-Ta­nyasi Vendégfogadók Szövetségének a napok­ban jelent meg a legújabb, sorrendben a hato­dik katalógusa, ám változatlanul a szóbeü propaganda a leghatásosabb a falusi turizmus iránt érdeklődők körében - mondta el Csáky Csaba, a szövetség elnöke hétfőn Somogyasza- lón egy a falusi turizmusban érdekelt vállal­kozónál rendezett magyar-francia szakember­találkozón. A Közép-Kelet-európai Falusi Vendégfogadásért szervezet alelnökének, Ali­ce Morelnek a vezetésével érkezett francia csoport hazánkon kívül Romániában, Bulgári­ában és Szlovákiában is tanulmányozza a fa­lusi vendéglátást. Magyarországi látogatásuk első állomása volt a Somogy megyei település, ahol egyebek között a falusi vendéglátókat tö­mörítő, öt évvel ezelőtt megalakult hazai szö­vetség eddigi munkájával és terveivel ismer­kedtek. Csáky Csaba beszámolt arról, hogy az ország 400 településéről több mint ezer kiadó falusi hpz szerepel 24 nyelven tájékoztatást nyújtó programfuzetükben. Jelenleg egy időben ötez­ren vehetik igénybe a szolgáltatásokat, de az elnök reményét fejezte ki, hogy az expo idejére már ötször ennyi vendéget fogadhatnak a fa­lusi turizmus keretében. Ennek feltétele, hogy azok akik legfeljebb tíz vendégnek tudnak szállást nyújtani, illetve az ebből származó be­vételük nem haladja meg a 300 ezer forintot, továbbra is adómentességet élvezzenek, és en­gedélyt se kelljen kérniük ehhez a tevékeny­séghez. A szövetség vállalja, hogy a vendéglá­tói alapismeretekre felkészíti a tagokat, de a mostaninál többet kell áldozniuk reklámra és az önkormányzatoknak is jobban kell támo­gatniuk a falusi vendéglátókat. Árnyékolástechnikai bemutatóterem Miskolc (ÉM) - Árnyékolástechnikái bemu­tatótermet nyitott Miskolcon, a Pesti Barna­bás utca 42. szám alatt (Görömböly, M3-as út) a miskolci Vertex Kft. Az érdeklődők a legú­jabb, lakásoknál és hivatali helyiségeknél használható árnyékolástechnikái berendezé­sekkel ismerkedhetnek. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — A kistételben folyó ke­reskedéstől eltekintve 172 üzletben össze­sen 365,856615 millió forint forgalmat bo­nyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon árfolyamértéken. A részvé­nyek forgalma (114 kötés) névértéken 12,6460 millió forintot, árfolyamértéken szá­molva ped s 27,448785 millió forintot tett ki. Összesen 11 491 darab részvény cserélt gaz­dát. A kárpótlási jegyek árfolyamértékű for­galma 40,238990 millió forint, a befektetési jegyeké 51 600 forint, az államkötvényeké 289,7290 millió forint, a diszkont kincstárje­gyeké pedig 7,27070 millió forint volt. Kárpótlási jegy i Tőzsde Ni s Index (ideiglenes) ápr. 18-án: 1649,14 -51,65 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. április 18. Pénznem Angol font Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. 151.42 154,42 152,81 dollár 73,70 75.04i|g 73,95 19.04 17,53 17,87 . 53,50 54,54 Sí 147,54 150,34’Wtmm, ~1É Hfeü 100,66 99.46 101,32 Üfäi«Ä Finn márka $tó»tsafri Holland forint Japán^eáj^i^ Kuvaiti dinár Norvég korona Osztrák schill* Spanyol peseta'* Svéd korona 13,00 13,24 ^33)3 ECU (KP* 116,10 118.34 m’,22 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység 73,89 75.41 344,32 350.98 347, ,65 60,03 61.231 mm 13,84 14,12 13 97 62,82 MÉH 4 ft.. ' 853.50 870.20 862 ,39 59,03 60,17 ;■ imm 73,34 74,80 ' 74 ,05

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents