Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-19 / 91. szám
6 A Itt-Hon 1993. Április 19., Kedd HUNKÁR GYÖNGYI A 9. sz. VÁLASZTÓKERÜLET ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJELÖLTJE, e heti horoszkópja: „Nem szabad semmit félvállról vennie, mert sokan pályáznak az Ön helyére! Vetélytársai rákapcsolnak, hogy ők kerüljenek előnyösebb helyzetbe. Ne hagyja, hogy fölöslegesen felbosszantsák! Ön fegyelmezett és rátermettségét jóakarói felismerik. Próbálja megőrizni nyugalmát. Sikerülni fog!” SZÍVVEL! ÉSSZEL! TISZTESSÉGGEL! TISZTELT VÁLASZTÓPOLGÁROK! Hangzatos ígéretek és jelszavak tiszta szívem, tiszta múltam és tiszta szándékom kínálom Önnek szavazatáéit cserébe a 9. sz. VK. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJELÖLTJE. TISZTELT ABAUJI VALASZTOPOLGAROK! Az abaúji emberek SZOLGALMA KITARTÁSA ÉLNI AKARÁSA közismert. A választókerület lakossága a képviselőjelölt és pártja programjának segítségével egy POLGÁRI életminőséghez juthat a jövőben. Pataki László a Ó-EB SZÁMÚ VÁLASZTÓKÖRZET AGRÁRSZÖVETSÉG ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐJELÖLTJE Az Agrárszövetség a Mezőgazdaság Pártja: FRISS ERŐ! 1 : A 3 1994. Április 19., Kedd Itt-Hon Egy falu egy elven gondolkodik Elöregedett Detek, gondot okoz a fizetőképesség hiánya Buzafalvi Gyózó Detek (ÉM ) - Valaha királyi birtok volt Detek. 1640-ben a török teljesen kirabolta és felgyújtotta a községet. Lakossága soha nem érte el a hétszázat. Jelenleg 347 lélek lakia. Volt egy kastély a faluban, de lebontották. A hetvenes évek közepéig sokkal jobb volt az élet, akkor esítették a téeszt Baktakék- Az egykor összevont közös vagyonból a detekiek nem kaptak vissza egyetlen gépet sem. A tehénállomány is jelentős mértékben csökkent. Hogy valaha milyen módon lehetett ez a takaros település, arról egy görögkatolikus templom tanúskodik három haranggal, egy evangélikus harangláb két haranggal, s egy református templom. A katolikus lelkész helyben lakik, a görög pap Baktakékről jár, az evangélikus Fancsalból szokott jönni. Az elmúlt három és fél esztendőben szembetűnő a gyarapodás - ez a véleménye Gulyás Ferenc tiszteletdíjas polgármesternek, aki egyébként a mezőgazdasági szövetkezetnek is tiszteletdíjas igazgató elnöke. Szavait megerősítette Lu- hályné Bodnár Katalin jegyző: — Szerencsénk, hogy elenyésző az etnikum nálunk. Mindössze 4 család, 20 fővel tartozik ide. Nincs cigánytelepünk, s ez ritka kivétel Abaújban. Az eredményeiket felsorolva Gulyás Ferenc elsőként azt említi, hogy 1991. január 1-jén nagy boldogság érte a detekie- ket: ekkortól lett önálló polgár- mesteri hivataluk. A község önállóságának megőrzése valamennyiük óhaja, mivel ez a sikeres működés előfeltétele. Csak akkor lehetnek erősek, ha egy falu egy elven gondolkodik. Rendbe hozták a közvilágítást. Korábban csak minden ötödik oszlopon volt lámpa, most minden másodikon. Felszerelték végre az égőket a Detek és Tenger közötti gyalogos összekötő úton is. 1992-ben beindíthatták a falugondnoki rendszert. Nyolcszemélyes mikrobuszt vásárolhattak a Népjóléti Minisztérium pályázatának elnyerése jóvoltából. Ehhez persze 50 százaléknyi helyi forrás is kellett. Gondolnak az idősek szociális megsegítésére is. Ingyenesen kihozzák a gyógyszereket a 15 kilométerre lévő Encsről, vagy a valamivel távolabbi Szikszóról. De ha nincs megfelelő gyógyszer a két abaúji városban, akkor Miskolc lesz az úti célja a mikrobusznak. 450 méter járdát építettek a Detek és Tengert összekötő úton, valamint 110 méter járdát a Kossuth utcában. Az úthálózat 80 százalékát felújítják. A legutóbbi pályázaton az útalapból elnyertek 2,3 millió forintos támogatást. Ennek fele az idei, másik része pedig az 1995-ös költségvetésben szerepel. Az általános iskola harmadik osztályosait Detek önkormányzata látja el. A felsőtagozatosok Baktakékra járnak, ennek finanszírozása érinti a deteki ön- kormányzatot is. Az óvodások ugyancsak Baktakéken vannak. A buszközlekedés egyébként kitűnő, hiszen Miskolcra és Halmajra is elég sok járat indul. Mindez a Volán Vállalat képviselőivel való jó kapcsolatnak köszönhető. Az önkormányzat gondoskodott arról, hogy kulturált buszmegállókat alakítsanak ki. A gázprogram megvalósítása egyedüli alternatív lehetőségének az Abaúj-gázt tekintik az encsiekkel közösen. Problémát okoz viszont a vízműtársulat felszámolása és a hátralevő hitel törlesztése. Ez 1989-ben nem állami támogatás révén, hanem társulásos alapon jött létre. Elöregedett Detek, s ezért nem csekély gondot jelent a fizetőképesség hiánya. Az önkormányzat 1993-ban átvállalta a lakossági hozzájárulást. Összesen 11 személy kap munkanélkülijövedelempótló támogatást. Mivel önálló mezőgazdasági szövetkezet alakult, így munkahelyteremtési lehetőség nyílt 16 főnek. Ezen kívül még öt aktív állományban levő tagja van a szövetkezetnek, jóllehet a taglétszám 121 fő. 1400 hektáron gazdálkodnak. Az elmúlt esztendőben 410 hektár őszi búzát vetettek, az idén 150 hektár árpát, ugyanennyi területen készítették elő vetésre a napraforgót és 150 hektár kukoricát ültetnek. Sikerült működtetniük a tehenészeti telepet. A tehénállomány kétszázról lecsökkent 110 darabra (ez növendékekkel együtt értendő). Ebből 75 darab a fejős tehén. Sertésük, juhuk nincs. Örvendetes, hogy egészséges körülményeket tudtak teremteni a tejátvételre. A tejgyűjtő csarnok kialakításában a deteki önkormányzat is jelentős szerepet vállalt a lakossági hozzájárulás mellett. Ezt egyébként a gazdálkodó szövetkezet működteti. E héten a mezőgazdasági szövetkezet küldöttértekezletet tart, ahol számba veszik eredményeiket és meghatározzák a jövő feladatait. Az emberek jó része munkanélküli segélyből tengeti életét, ezért a munkahelyteremtés a detekiek számára is létfontosságú. Egyelőre semmilyenjeiét és hatását nem érzik a Gagy- vendégiben létrehozott Csereháti Gazdaságfejlesztő Központ áldásos tevékenységének. A jelenlegi sanyarú körülmények, a pénzügyi fedezetlenség következtében csak vágyálom marad a szarvasmarhatartás és a nyúltenyésztés. Önállóságukat őrzik, de azzal tisztában vannak: a mostaninál sokkal jelentősebb állami támogatásra lenne szükségük. Munkanélküli klub katonáknak Lindák Mihály (ÉM) - A munkanélküliség óhatatlanul érinti a bevonulás előtt álló sorköteles fiatalokat is. Hosszabb idő óta az újoncok 40-50 százaléka a behívását megelőzően munkahellyel nem rendelkezett. Különösen igaz ez az északi régióra. Ebből a felismerésből kiindulva, a határőrség vezetése intézkédett a munkanélküliként bevonuló fiatalokkal való foglalkozásra, s leszerelésük utáni elhelyezkedési lehetőségeik javítására, megbízva ezzel a munkával a humán szolgálatokat. A munkanélküli fiatalok a január 1- jén életbe lépett Honvédelmi Törvény alapján jogosultak bevonulási segélyre. Az év végén a Secab céggel kötött megállapodás lehetővé teszi, évente néhány száz fiatal képzését, munkahelyhez jutását. Az igazgatóságokon működő humán szolgálatok kapták feladatul a munkanélküli klubok megszervezését. A miskolci határőr igazgatóságnál komplex együttműködési megállapodás kidolgozása folyik. Kérve a munkaügyi központok segítségét, arra törekszenek, hogy az átképzési, szakképzési lehetőségek mellett sokoldalúan felkészítsék a fiatalokat problémáik megoldására. — HETI JEGYZET — Tanoncidö Priska Tibor Jó kiállású fiatalember, jól is fűzi a szót, pár perc teltével észrevehető, hogy sok minden érdekli, szűkebb és tágabb hazája ügyei egyaránt, elsősorban persze mégis a maga kisebb hazája, szülőfaluja. Ennek ismeri minden gond- ját-baját, véleménye is van, érvei is mindahhoz, vagy mindarról, ami szóba kerül. A falu önkormányzatának is tagja, az új rend kezdetén választották meg, ezen maga is meglepődött. Addig ugyanis nem „mutatta magát” összejöveteleken, a lakók mégis úgy vélték, rászavaznak. Most pedig a falu egyik gondjáról beszél. Jó lenne bizony, ha előbbre tudnának ebben lépni, mert különben megint lemaradnak, elkésnek és akkor hiába szaladgálnak ide, oda, csak saját magukra vethetnek. Pedig az ő véleménye szerint - és ez mondandónk szempontjából fontos, mármint az, hogy az ő véleménye szerint - ezt és emezt kellene csinálni. Hát akkor kezdjünk rögtön hozzá - biztatom, hiszen a nyilvánosság ezesetben jót tesz, elsősorban az ügynek, de még kicsit az önkormányzati képviselőnek is, aki mindezt felveti, szorgalmazza. Hadd lássák a népek, mármint a választói, hogy igenis helyesen szavaztak. Itt a ceruza, a papír, már jegyzem is. Tehát a neve, a... Megszakad a beszélgetés, mintha valami fal emelkedett volna hirtelerijébe kö- zibénk. Nem akarja ő így semmiképpen. A nevét különösen nem, mert mit szólnának esetleg hozzá, meg hátha mégsem tenne jót a nyilvánosság, meg... így csak-csak elmondja, beszél róla, de azért mindezt kihozni, mégpedig a nevével... Ki tudja! Hát igen! Tanulóévek ezek sok tekintetben, bizony a tanoncidőt tölti sok ember, ki közéleti munkát, hogy ne mondjuk szereplést vállalt. Ehhez a munkához nagyon is hozzátartozik a nyilvánosság, velejárója a köz tájékoztatása, híradása mindannak, ami érdekli, előbbre viheti a települést. Szokatlan szerepkör, hogyne lenne szokatlan mindazoknak, akik eleddig inkább a háttérben voltak és csak úgy csendben tették a maguk dolgát. Szokatlan bizony a kiállás, a szemtől-szembe szólás ami esetleg egy kis vitatkozáshoz, netán veszekedéshez is vezet, de mindezt a közszereplőnek vállalnia kell. Ezzel jár. Nem a parlamenti rossz példákat követve persze, de azért mégiscsak mernünk kell szólni. A baj ellenben itt is az, ami úgy általában. Sokan szólalnak meg, kierőszakolva a közszereplést az örökös fecse- gők, a mondani semmit sem tudók, kiknek inkább hallgatniuk lenne jó és csendben maradnak, visszahúzódnak, kiknek pedig lenne mit mondaniuk. De az már csak így marad, míg világ a világ.
