Észak-Magyarország, 1994. április (50. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-19 / 91. szám

1994» Április 19., Kedd Hírek - Tudósítások .....ÉSZAK^Magyarország 3 S zabad György Franciaországban Párizs (MTI) - Franciaországba ér­kezett vasárnap este Szabad György, a magyar Országgyűlés el­nöke. A politikusnak ez az első itte­ni hivatalos látogatása, melynek so­rán találkozik majd a francia tör­vényhozás mindkét házának elnö­kével, s fogadja őt Mitterrand ál­lamfő is. Szabad György hétfői nap­ja magánprogrammal (városnézés­sel, a Loire-völgyi kastélyok megte­kintésével) telik, a hivatalos tárgya­lások - immár egy háromtagú ma­gyar parlamenti küldöttség éléri - csak kedden kezdődnek. Ezen a na­pon a magyar házelnök találkozik Valéry Giscard d’Estaing volt fran­cia államfővel (a francia politikus jelenleg az egyik kormánypárt elnö­ke és a nemzetgyűlés külügyi bi­zottságának vezetője), emellett megkoszorúzza majd idősebb Antall Józsefnek és fiának nemrégiben fel­állított párizsi emlékművét, s fela­vatja Körösi Csorna Sándor emlék­tábláját. Szerdán kerül sor a meg­beszélésre Philippe Séguin nemzet- gyűlési elnökkel és René Monory- val, a szenátus elnökével, s a látoga­tás zárásaként aznap este fogadja Szabad Györgyöt Francois Mitter­rand köztársasági elnök. Genscher látogatása Bonn (MTI) - Hans-Dietrich Gen­scher volt német külügyminiszter, a német Szabaddemokrata Párt (FDP) tiszteletbeli elnöke kedden Budapestre utazik. A magyar fővá­rosban beszédben foglal majd állást az európai egyesülés kérdéseiben. Látogatása idején fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök, ezen kí­vül találkozik Jeszenszky Géza kül­ügyminiszterrel, valamint az SZDSZ miniszterelnök-jelölt, Kun- cze Gáborral, a Fidesz alelnökeivel, Rockenbauer Zoltánnal és Deutsch Tamással, az MSZP elnökével, Horn Gyulával — közölte hétfőn Bonnban Genscher irodája. Privát szanatórium Leányfalun Leányfalu (MTI) - Új szanatóriu­mot adtak át hétfőn Leányfalun. A hajdani SZOT-üdülőből a Nemzeti Üdülési Alapítvány tulajdonába ke­rült épületet az orvosokból álló Sza­natórium Kft. vette bérbe, ahol a kórházi kezelés után még lábado­zásra kényszerülő betegek kaphat­nak elhelyezést - saját költségükre. A betegek egy napi ellátása 2730 fo­rintba kerül, de a kft. tárgyal a tár­sadalombiztosítás vezetőivel a költ­ségek egy részének átvállalásáról. Jelenleg kevés a szanatórium, így a műtéten, kezelésen átesett betegek kénytelenek további napokra, he­tekre elfoglalni a drága kórházi ágyakat, növelve ezzel a zsúfoltsá­got, többletkiadással terhelik a tb- rendszert. E gondokon enyhít a kft. által működtetett Concolor Panorá­ma elnevezésű új típusú szanatóri­um. Itt egyidőben nyolcvan beteget fogadhatnak, akik kényelmes kö­rülmények között 1-2 ágyas, jól fel­szerelt szobákban gyógyulhatnak, orvosi felügyelet és a legkiválóbb technikai berendezések adják eh­hez a szakmai-technikai hátteret. A turisták száma növekedett Budapest (MTI) - Az év első két hónapjában több mint 4 millió kül­földi látogatott Magyarországra, számuk 9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának for­galmát. A látogatók fele a jugoszláv utódállamokból és Romániából ér­kezett - tájékoztatta az MTI-t hét­főn a Központi Statisztikai Hivatal. A magyar állampolgárok az év ele­jén másfél millió alkalommal láto­gattak külföldre, ami 13 százalékos növekedést jelent. Az osztrák és horvát határszakaszon kismértékű, a szlovén és román szakaszon na­gyobb visszaesést regisztráltak, el­lenben a szerb határszakasz forgal­ma 130 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakának for­galmát. A vendégéjszakák száma a növekedés ellenére az előző évi szin­ten maradt, a külföldiek a 16 millió turistaéjszakából csupán 500 ezret töltöttek kereskedelmi szálláshe­lyeken. A szállodák szobakihasz­náltsága februárban országosan 32,5 százalékos volt, míg a 4-5 csil­lagos egységek ennél magasabb, 43 százalékos telítettséggel működtek. Elismertetni a család fontosságát! Dr. Surján László a KDNP elnöke a fórum vendégei körében Fotó: Laczó József Sárospatak (ÉM - NJ) - Mindan­nak ami ezután történik Magyaror­szágon, megkerülhetetlenül össz­hangban kell lennie az európai nor­mákkal, hiszen hazánk keresi, akaija európaiságának elisme­rtetését. Ehhez szervesen hozzátar­tozik a családnak, mint a legkisebb társadalmi, gazdasági alapegység­nek az elismerése is. Ennek viszont valamiképpen meg kellene jelennie az adórendszerben is. Mégsem fo­galmazunk úgy, hogy családi adó­rendszert akarunk, mert az szoro­san nem illenék bele az európai adó­politikába, de arra törekszünk, hogy a hazai igények diktálta lépé­seket megtegyük. Azt szeretnénk elérni, hogy a két adórendszer kö­zött minél kisebb legyen a különb­ség. Nincs Nyugat-Európában sem olyan adórendszer sehol, amelyik ne venné figyelembe, hogy az adott jövedelemből hányán élnek. A mi­énkben ez jelenleg nagyon gyatrán jelenik meg. Ezekkel a gondolatok­kal kezdte beszédét dr. Surján László népjóléti miniszter, a Ke­reszténydemokrata Néppárt elnöke tegnap délután Sárospatakon a Mű­velődés Házában tartott fórumon. Dr. Serfőző János, a KDNP helyi szervezetének elnöke, már nem in­vitálhatta a széksorok elfoglalásá­ra, beljebb húzódásra a kint várako­zókat, ugyanis a ház legnagyobb tenne zsúfolásig megtelt. A pártelnök-miniszter elsősorban azokról a programpontokról szólt, amelyek markánsan megkülönböz­tetik a KDNP következő négy évre, illetve hosszabb távra kialakított terveit más pártokétól. Elmondta, hogy valójában egy családbarát adózást szeretnének, amivel elke­rülhetnék a családi adórendszer vi­táját a személyi jövedelemadó rend­szerrel, de mindenképpen azt akar­juk, hogy a házaspárok eldönthes- sék, együtt akarnak adózni, vagy külön-külön.- Ezt én 1987 óta, mióta szociálpoli­tikával foglalkozom, sürgetem, de az elmúlt négy év alatt nem volt ele­gendő politikai akarat ennek meg­valósításához. Helyesebben volt ugyan politikai szándék, de a gya­korlati adózási, technikai ellenállás ezt megakadályozta, mert ez az adóhivatalok számára többlet ter­hetjelentett volna. Ha mi a válasz­tók bizalmából olyan helyzetbe ke­rülünk, hogy kormánypárt leszünk - amire megvan az esély, hiszen minket majd minden parlamenti párt hív maga mellé, és ez meghatá­rozó erő a mai magyar politikában -, akkor ezt a témakört alaposan meg akarjuk vitatni és rögzíteni szeretnénk - mondta a miniszter, kiegészítve mindezt a gyermekek támogatásához kapcsolódó elképze­léseikkel. A továbbiakban annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy ma Ma­gyarországon sokkal nagyobb hang­súlyt kell kapnia a területfejlesztés­nek. Megjegyezte, nem sikkadt el ez egészen, mert amit a szociálpoliti­kában végzett, az valódi területfej­lesztés volt. Létezett ugyanis vala­mikor egy úgynevezett inaktív nor­matíva, ami azt jelentette, hogy a szociális kiadásokra a fejkvótát a helyi tanács aszerint kapta, hány öreg, hány fiatal van. Ez azt jelen­tette, hogy egy rózsadombi öreg em­ber éppen annyit hozott az önkor­mányzatnak, mint a zemplénagárdi idős ember. Márpedig a két ember igénye az állami önkormányzati fej­lesztések körére nem azonos, amit aláhúz a két terület ellátottsági színvonalának különbsége. Ma olyan szociális normatíva működik, amelyik figyelembe veszi a telepü­lés nagyságát, a területi munkanél­küliségi mutatót, ami a szegénység­nek egy nagyon megbízható mérő­száma. Ezenfelül a terület adóter­melő képességét is, az állampolgá­rok számán túl. Mint mondta, ezt miniszterként úgy tudta elosztani, hogy például ugyanannyi pénzből a szükségletekre sokkal több jutott, bizonyos helyeken ez az összeg meg­duplázódott, vagy még annál is ma­gasabb lett a szociális feladatok el­látására. Ez bizonyítja, hogy meg­valósítható egy olyan elosztási rendszer, amelyik a területfejlesz­tés céljait a legfontosabbak között veszi figyelembe anélkül, hogy ezt valamiféle központi szerv, bizottság döntené el, melyek a legfontosabb fejlesztendő területek. Ezt a gondolkodást szeretné a párt az új álláshelyek kialakítása érde­kében érvényesíteni. Ha egy vállal­kozó új állásokat hoz létre, a neki juttatható támogatás mértéke függ­jön attól, hogy azon a területen mekkora a munkanélküliség. A KDNP olyan párt, amelyiknek van egy világos eszmerendszere, amiből le tudja vezetni a gyakorlati tenni­valókat. A pórt általános elfogadottságáról elmondta, hogy most a párt annyi ajánlócédulát kapott, amennyi sza­vazatott 1990-ben, gyűléseiken ál­talában a nagy érdeklődés jellemző, tagságuk megtízszereződött. A fórum résztvevői előtt bemutat­koztak: dr Sója Szabolcs orvos és Rusznák Miklós mezőgazdasági mérnök, a párt szerencsi és újhelyi körzeti képviselőjelöltjei. Most erős kormányra lesz szükség Miskolc (ÉM) - A Magyar Szocia­lista párt alelnöke, Szekeres Imre, valamint a párt megyei elnöke, Fe­dor Vilmos és városi elnöke, Tompa Sándor tartott tegnap közös sajtótá­jékoztatót Miskolcon. Szekeres Imre véleménye szerint durvul a választási kampány, a tá­madások azonban nem személyek ellen szólnak, hanem politikaiak, döntően a szocialista párt elleniek. És ez nem véletlen, hiszen a közvé­leménykutatók szerint nyerésre áll­nak. Új fejezetet nyitott ebben va­sárnap este a televízió Hét című műsora, amely 22 percen át foglal­kozott az MSZP-vel. A nyilatkozók összetétele is szokatlan volt, hiszen két pártvezér (Orbán, Für) és egy politikailag velük össze nem mérhe­tő szocialista politikus (Szűrös) nyi­latkozott. Ez utóbbiról kijelentette Szekeres Imre, hogy magánvélemény volt, az előbbiekről pedig, hogy új elemként már nem a párttagok múltjában vájkáltak, hanem kifejezték: a de­mokrácia kerül veszélybe az MSZP nyerése esetén. A példátlannak minősített eset kap­csán az MSZP alelnöke tegnap délu­tán levelet küldött mind a 14 párt kampányfőnökének, meghívta őket, hogy csütörtökön közösen tekintsék át, hogyan folyhatna jobban, tisz­tességesebben a hosszúnak ígérke­ző választási harc. Szekeres kijelen­tette: ők továbbra is kiszámíthatóak maradnak, az ellenfél szidalmazása helyett a programjuk népszerűsíté­sével szereznek maguknak híveket. Szem előtt tartják ugyanis, hogy a választások utáni konszenzusra nagy szüksége lesz a társadalom­nak. A koalíciós latolgatásokról megálla­pította az alelnök: még korai beszél­ni róla ki kivel, ám tény, a koalíciós tárgyalások elején meg kell állapod­niuk a partnereknek egy hat hóna­pos cselekvési programban, hiszen az ország gazdaságának működése érdekében számos intézkedés - egyezmények megkötése, újraköté- se - azonnali feladat. Amerikai látogatásáról az alelnök elmondta: vendéglátói kifejezték, hogy az ország nehéz gazdasági helyzetében erős kormányra van szükség, amely tárgyalásos úton szerez magának társadalmi támo­gatottságot. Amerika és Kanada nem lesz bizalmatlan egy szocialis­ta magyar kormánnyal szemben sem, helyeslik a külpolitikai, biz­tonságpolitikai terveinket is. Az üzleti befektetések nem a pár­toktól függenek, tisztán gazdasági ügy valamennyi. Ha a tőkés kap befektetési kedvez­ményeket, Magyarországot választ­ja, ha nem, nem. Hazánk pénzügyi helyzetét a két országban egyfor­mán kritikusnak tartják; politikai megítélésünket nagyon rontották a rádiós elbocsátások és a politikai antiszemitizmus. Kitörési pontjaink: az export foko­zása és az államháztartás kiadásai­nak csökkentése. Fedor Vilmos és Tompa Sándor a kampány „nulladik” fordulóját érté­kelve elmondta: nem ók gyűjtötték, hanem hozták nekik a kopogtató cé­dulákat, a megyében több mint 50 ezer jött össze. Ennek oka: prog­ramjuk, jelöltjeik népszerűsége, az elégedetlenség a mostani kormány­nyal, és az a tény, hogy válságos ré­gióban élünk. A párt országos kampányzáró gyű­lését Miskolcon, a sportcsarnokban tartják május 5-én - tudtuk meg. A mezőgazdaság: a megtartó erő Szabó János: Programunk nem elérhetetlen vágyakból áll Sajószentpéter (ÉM) - Az Egye­sült Kisgazdapárt tegnap választási nagygyűlést tartott Sajószentpéte- ren, amelyen részt vett dr. Szabó János földművelésügyi miniszter, pártelnök, valamint Rajkai Zsolt ál­lamtitkár, a párt megyei elnöke is. A Petőfi Művelődési Házban meg­tartott rendezvényen a pártelnök beszédének legaktuálisabb és leg­frissebb bejelentése, hogy a mai na­pon aláíija azt az FM-rendeletet, amely szerint folytatják a korábban megkezdett, a kezdő vállalkozókat segítő - vissza nem térítendő támo­gatást nyújtó - 500 ezer forintos pá­lyázati kérelmek elbírálását. Mint mondotta, hihetetlenül nagy volt az érdeklődés, a rendelkezésre álló ke­ret azonban ezek kielégítésére nem volt elegendő. Egy új konstrukciót dolgoztak ki, amelynek részletei ha­marosan megjelennek a közlönyben is. Szabó János szólt az EKgP prog­ramjának lényeges elemeiről. Ezek - hangsúlyozta - nem az elérhetet­len vágyak összessége. Az eltelt négy esztendő eredményeire ala­pozva elsősorban a gazdaság priori­tására kívánnak építeni. A szociál­politikában is csak jó gazdaságpoli­tika esetén lehet előre lépni. Szólt még az infrastruktúra fejlesztésé­nek fontosságáról, amely megszün­tetné az országrészek közötti egyen­lőtlenségeket, amely véleménye szerint minden baj forrása. A mező- gazdasággal kapcsolatban kifejtet­te: nem csak a termelés, az eredmé­nyesség is fontos e területen. A vi­dék megtartó erejét is jelentheti a fejlett mezőgazdaság. A nagygyűlé­sen bemutatkozott a 6. számú vá­lasztókerület EKgP országgyűlési képviselőjelöltje, Demkó Sándor is. Hazánkba látogat Károly herceg London (MTI) - Károly walesi herceg, brit trónörökös szóvivője hétfőn inkább munkajel- legű, semmint formális látogatásnak nevezte a herceg április 27-28-i magyarországi látoga­tását, melynek célja kettős: a trónörökös be­szédet mond a Walesi Herceg Vállalatvezetői Fóruma parlámenti tanácskozásán, és meg­nyitja a Fórum támogatásával létesült kecs­keméti kisvállalkozási inkubátorházat, sze­mélyes jelenlétével világméretű nyilvánossá­got adva ennek az úttörő vállalkozásnak. A brit trónörökös április 27-én késő délután érkezik Ferihegyre, majd azonnal a Parla­mentbe hajtat, s ott, az egykori felsőház ülés­termében beszédet mond az általa elnökölt Vállalatvezetői Fórum „Foglalkoztatás, vállal­kozás és gazdasági átmenet: a vállalatok jó- szolgálati szerepe Közép- és Kelet-Európá- ban” című értekezletének záróülésén. Utána Göncz Árpád köztársasági elnökkel vacsorá­zik. Másnap Károly herceg a Watmough Holdings londoni nyomdaipari cég tulajdonában lévő Révai Nyomdában felavat egy új gépet, ame­lyen újságok, köztük a Magyar Hírlap színes mellékletét nyomják. Utána fölkeresi a Parla­mentben Boross Péter miniszterelnököt, majd részt vesz a budapesti brit nagykövetség foga­dásán. Ezután Kecskemétre utazik, és ott Göncz Árpáddal együtt felavatja az inkubá­torházat. A beszédek után meglátogatja a kecskeméti református templomot, majd a főtéren át a Cifrapalotába sétál, elkölteni ebédjét. Három óra felé a kecskeméti katonai repülőtérről visszautazik Nagy-Britanniába. A trónörökös szóvivője a herceg látogatásáról tudósító újságíróknak elmondta, hogy Károly utazására olyan időszakban kerítettek sort, amikor a gazdasági reform iránt kezdetben mutatkozott lelkesedés kifáradóban van, a munkanélküliség, különösen a fiatalok köré­ben, nünd nagyobb gond, és a politikai bizony­talanság és a társadalmi nyugtalanság az egész térségben tényezővé vált. Éppen ezért a herceg kezdeményezte Vállalatvezetői Fórum értekezletén nagy hangsúlyt kap majd, ho­gyan-miként bővíthető a foglalkoztatás a vál­lalatok közreműködésével, kisvállalkozások támogatásával. Kormány a mérlegen Budapest (ISB - PZ) - A kormány elmúlt négyéves munkáját értékeli az a hétfőn bemu­tatott új könyv, amelyet a Hankiss Elemér, Lengyel László és Gombái- Csaba által tavaly létrehozott Korridor Politikai Kutatások Köz­pontja készített. A Kormány a mérlegen című kötet 18 tai-ulmányt tartalmaz, szerzői több­nyire ismert közgazdászok, szociológusok, po­litológusok. A fővárosban tartott hétfői könyvbemutatón Kulcsár Kálmán, a kiadvány egyik szerzője el­mondta: vizsgálhatták, hogy mit ígért, nút mondott és mit tett az Antall-, illetve a Bo- ross-kormány, azt viszont még kevésbé, hogy milyen eredmények születtek. Ez utóbbiakat ugyanis - Kulcsár Kálmán szerint - nem a mindennapi politikai munka tükrében kell megfogalmazni, hanem azt kell szem előtt tar­tani: mennyire sikerült előmozdítani a moder­nizáció folyamatát, a beilleszkedést a világ vérkeringésébe. A bemutatón elhangzott, hogy a szerzők füg­getlen szakértők, akik nem kötődnek pártok­hoz, kormányhoz, semmiféle érdekképviselet­hez vagy gazdasági érdekcsoporthoz, jelenté­seikben a magyar és a kelet-európai társadal­mak megoldatlan problémáival foglalkoznak. A Politikai Kutatások Központja ezentúl évente értékeli a mindenkori kormány mun­káját és tájékoztatni kívánja az olvasót: a ma­gyar szellemi élet képviselői hogyan látják Magyarország, valamint a Baltikumtól az Ád- riáig húzódó „huzatos” folyosó (korridor) hely­zetét ebben a változó világban. A kösjoggal, a külpolitikával, az oktatással és az egyházpoli­tikával is foglalkozó, angolul és oroszul is megjelent első könyvben - a már említetteken kívül - szerzőként szerepel például Kéri Lász­ló, Kukorelli István, Hetényi István, Tamás Pál, Gazsó Ferenc és Szilágyi Ákos. ^Amikor esetleg elmarasztaljuk a kormányt, tisztában vagyunk azzal, hogy milyen hihetet­len nehézségekkel kellett szembenézni 1990- ben, mennyire tapasztalatlan volt az új kabi­net” - fogalmazott Lengyel László politológus, a kötet egyik szerkesztője, aki óvakodott attól, hogy összehasonlítsa az ország négy évvel eze­lőtti és mostani helyzetét. „Egy ilyen kérdésre csak úgy lehetne válaszolni, ha a szakterüle­teket egyenként vizsgálnánk meg. Összességében azonban legalább olyan súlyos helyzetet hagy maga után a mostani kor­mány, mint amilyet négy éve átvett” - fogal­mazott. Gombár Csaba pedig így ír a kötet elő­szavában: ,A mérlegelés, a kritikai leltározás során nem bontakozott ki hízelgő kép Ma­gyarország 59. kormányáról. Hosszú vitáink azonban azt is kétségtelenné tették, hogy ilyen ábrázatot más pártösszetételú kormány se nagyon ölthetett volna.” i x

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents