Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-24 / 70. szám
4 ÉSZAK^Magyarország Megyei Körkép 1994- Március 24-, Csütörtök----BAL FELSŐ SAROK — B olond szét Brackó István Bolond szél gyötörte a fákat, a Nap éppen hogy bekúszott két bérház tűzfala közé. Az álom és ébrenlét között akaratlanul másztam ki az ágyból, és kinéztem az ablakon. Tavaszra kitakarították a környéket, de a szemközti parkban por szállt, s néhány műanyagzacskó. Alig múlt hat óra, odakint fázós madarak ültek a dróton, lengtek a rügyet ringató ágakon, ünneplőbe öltözött a táj, s arra ébredtem, hogy csöng a telefon. Cigarettáért nyúljak-e először, vagyakagy- lóért? Az álmoskönyv szerint a hajnali mindig rossz hír, ezért aztán komótosan rágyújtottam, s kivártam a szokásos nyolc csöngetést. Miután bemutatkoztam, egy férfi azt kérdezte, hogy megtaláltam-e a sajtószabadságért protestáló kék szalagot, s hogy él-e az édesanyám... Nemleges válaszaimat nem tudtam előadni, mert lecsapta a kagylót. Persze, bosszankodtam. Nem elsősorban a korai, otromba ébresztő miatt, hanem a névtelenségbe burkolózó gyávaság okán. Tudom, hogy aki közhivatalt vállal, annak a közszereplést is vállalnia kell, annak minden előnyével és hátrányával, fényességével és mocskával is... Véleményemet nevemmel jegyzem, s nem titkosítot- tam telefonomat. Két nappal a márciusi ünnep előtt levelet kaptam Csincséről. Szemét,jellemtelen, mocskos újságírónak titulált az a magyar állampolgár, aki nem volt rest 19 forintos bérmentesítés fejében közölni velem egy cikkem kapcsán, hogy poszt- kommunista, zsidó és cigány vagyok. Együtt és egyszerre. Csak úgy lesből tüzelve, a duellum lovagias szabályainak elhagyásával. Pusztán csak azért, mert nem értünk egyet, egynémely dologban. De ennek semmi köze származásomhoz, világnézetemhez, s anyámhoz. Káromkodtam egy szelídet, aztán fölfűztem a kokárdát. Ünnepeltem, s figyeltem az ünnepet. Az utcán, a bolond szélben, a televízióban és a rádióban, ahol szintén nem a boldog szellő lengedez. A jeles nap kapcsán és ürügyén sokféle vélemény fogalmazódott meg. A határon inneni és túli magyarság méltó módon hajtott fejet, de ezekben a fejekben - itt is, ott is - ugyanazok a tények másként fogalmazódtak meg, s ez a bolond szél összekuszált mindent. Szerdán, 16-án az egyik lap főszerkesztője azt mondta a televízióban, hogy teljes a sajtó- szabadság. A másik úgy vélekedett, hogy ez nem igaz, s itt az elektronikus médiákra gondolt. A köztársasági elnök és néhány kormánypárti szónok véleménye sem, esett egybe ebben a témában. A fővárosi főpolgármester a cenzúráról beszélt, Csurka örült a nagytakarításnak, de nem hallgatta el, hogy még mindig egy etnikai kisebbség uralkodik Magyarországon... Közben volt egy kis verekedés is, a szittya bőrfejű- ek összejövetelén. A meteorológia tavasz napjait éljük, s várjuk a szeles, bolond áprilist. Mit hoz a jövendő? Hónap hónapot követ. Csöngetnek, nyilatkoznak, kopogtatnak. Májusban nekünk is lesz egy dobásunk. Nem telefonon, nem névtelen levélben, nem ökölrázó tüntetésen. Szépen, szelíden, ünneplőben. És sokan, mert ezt remélem. S remélem azt is, hogy a véleményen (bár a bizonytalankodók számát húsz százalékra becsülik a közvélemény-kutatók) nem nagyon változtat majd a kampány hátralévő, eufórikus időszakában. Jöjjön szép május, termésthozó. Az idén ne legyen aszály, mélypont, s fölösleges magyarázkodás. Éz az év legyen az az esztendő, amely hat évvel az ezredforduló előtt, néggyel a rendszerváltás után piros betűvel kerül a kalendáriumba. Frakciózás közben Rajz: MTI Szabad népek, független hazában Demszky Gábor önkormányzati létünk gondjairól Miskolc (ÉM - MSZ) - A közelmúltban Miskolcra látogatott dr. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere. Az egyetemen rendezett önkormányzati fórumon arról beszélt, milyennek látja az önkormányzatok problémáit, miben látja a gondok megoldásait. Az eseményről megjelent szűkszavú tudósításnál többet érdemel a főpolgármester mondandója, ezért a kővetkezőkben részletesebben idézzük. Nyertek a kisfalvak A rendszerváltás egyik sikeres alkotása az önkormányzati törvény - Demszky szerint ugyanis segítségével „ingyen” jutottak vagyonhoz a városok, falvak, maguk dönthetnek a helyi közügyekben. A kisfalvak nem csupán azért jártak jól, mert eddig elképzelhetetlen nagyságú pénzeket, fejlesztési lehetőségeket kaptak, hanem mert ezáltal megmenekültek a legrosszabbtól, a teljes elsorvadástól. Nem véletlen, hogy sokan úgy gondolják: az önkormányzatok bankszámlái sokat mutatnak, tartalékaik hatalmasak. Való igaz, naponta látnak világot a sajtóban hírek arról, hogy melyik község milyen céltámogatást nyert el, s hogy ebből mit épít. Ami a kapott vagyont illeti, Demszky szerint csak kevés önkormányzat (nagyvárosok, idegenforgalmi szempontból fontos települések) jutott olyan eszközökhöz, amelyek forrásokat hoznak. Ellenkezőleg: az átvett iskolák, kórházak és egyéb intézmények meglehetősen lerobbantak, így nem lehetőség, hanem valóságos kényszer az állandó felújításuk, karbantartásuk. Ráadásul az üzemeltetésük is hatalmas kiadásokkal jár. A főpolgármester egyébként helyesli az aprófalvak megmentését, de felveti: a kampányszerű infrastrukturális fejlesztések vajon megala- pozták-e a községek gazdasági fejlődését, vagy csak rövid távú politikai érdek volt a felfuttatásuk? A tények azt mutatják: állami támogatásként valóban az önkormányzatokhoz kerül a nemzeti össztermék (a GDP) jelentős hányada, 1993-ban például összesen 63 százaléka, a pénz mégis kevés - a városok vezetői szerint. Az állami támogatás nem mennyiségét, hanem arányát tekintve magas. Normatív támogatások A pénzzel nemcsak az a baj, hogy kevés, hanem hogy milyen formában kapják az önkormányzatok. Az állami támogatások többsége normatív és nem fedezik az „önként vállalt” feladatokat. Sok a céltámogatás, ami ahhoz vezet, hogy tulajdonképpen az állam szabja meg, mit fejlesszenek. Ha közvetve is (mert a támogatást nem muszáj igéT. Asztalos Ildikó, Miskolc polgármestere látta vendégül Demszky Gábort Fotó: Laczó József nyelni, ám bolond, aki nem szerez meg minden pénzt, amit lehet), de így az állam korlátozza az önkormányzatok gazdasági döntéseit, kényszerpályára tereli a gazdálkodásukat. Nemcsak azzal, hogy megszabja, mire ad, hanem azért is, mert az úgynevezett „saját erőt” is le kell tenni és így bizony kevesebb jut másra. Az önkormányzatok működésébe egyre több, föntről meghatározott feladat ékelődik - gondoljunk csak a közalkalmazotti törvényben előírt bértarifa-rendszer fedezetének előteremtésére! Van persze lehetőség hitel felvételére, ez azonban kétélű fegyver. Átmeneti fizetési gondok, épülő beruházások fedezésére alkalomszerűen felvehető, de csak egy bizonyos határig. Az egyik gond, hogy nem tudják a városok vezetői, hogy településük majdan milyen irányba fejlődik. Ha rossz célokra vesznek fel hitelt, később az utódok is teljesen fölöslegesen nyögik a terheket. A másik - a nemzetgazdaságnál már jól ismert forma - az adósság-spirál beindulása. Az önkormányzat egy idő után hitelt hitelből fizet és úgy eladósodik, mint az egész ország. Az önkormányzati finanszírozások gondjai: az állami támogatások túl magas aránya, a céltámogatások központi meghatározottsága és az, hogy mindezek közepette nem tisztázott, mely feladatok az állam és melyek a városok kötelezettségei. Több helyi adót Demszky Gábor szerint a legneuralgikusabb pont a személyi jövedelemadó. Az ugyanis nemcsak arányát tekintve nagy és sújtja az adózókat, hanem mert kis hányada (az idén csak 30 százaléka) kerül az ön- kormányzatokhoz. A főpolgármester úgy képzeli, hogy a személyi jövedelemadó maradjon ott, ahol megtermelik. A városban, a faluban, ahol a polgár él, koptatja az utat, óvodába járatja a gyerekét. Nem minden szándék nélküli ez a kijelentés. Mert vannak olyan adófajták (összesen négy), amelyeket most is kivethetnek az önkormányzatok a lakókra, azonban a legtöbb helyen csak az iparűzési adó behajtásával élnek. Egyszerűen azért, mert látják: a személyi jövedelemadó és a tb-járu- lék akkora teher, hogy ennél többet nem bírnának el a polgárok. A cél tehát: csökkenteni az szja-t, ami az önkormányzatoknál marad és mellette mind a négy adófajtát működtetni. A főpolgármester úgy érzi, így mindenki méltányosabban járulna hozzá települése működéséhez, fejlesztéséhez, ugyanakkor a városok nem szorulnának hitelfelvételre. Csak említésül: Budapest az idén akkora hitelt vesz fel, amire semmi szüksége nem lenne, ha legalább az szja 35 százalékát kapná a büdzsétől - mint tudjuk, ezt nem sikerült elérni, hiába fogtak össze az ügy érdekében polgármesterek, parlamenti képviselők. Kérdés, mi lesz az olyan falvakkal, ahol maximális a munkanélküliség és ezért minimális a jövedelemadóból származó bevétel? Demszky szerint ezeken a pontokon kell beavatkoznia az államnak, mégpedig úgy, hogy sajátos kiegyenlítő szerepet vállal magára: aki önerőből nem jut hozzá, kap a költségvetésből. Persze nem annyit mint áld maga „termeli” a pénzt, a gazdag város legyen fejlettebb, a szegény kevésbé - mert így igazságos. Szükségesnek tűnik az is, hogy az önkormányzati törvény - amely módosításra szorul - a későbbiekben az olyan célokra biztosítson állami pénzeket, amelyek népességszámhoz kapcsolódnak. Például: a tömegközlekedéshez, amelyre most szinte minden város (köztük Miskolc) nagyon sokat költ. Az új, kevésbé normatív támogatási rendszer feltétele, hogy végre szétváljanak az állami és önkormányzati feladatok, hogy pontosan meghatározzák, kinek és mi a kötelessége. Persze úgy, hogy a teljesítéshez pénz is jusson. Az uralkodó állam helyét előbb- utóbb át kell vegye egy olyan, demokratikus viszony az önkormányzatokkal, amit egyetlen szó jól jellemez: a partnerség. Kossuth emigrációban írt alkotmánytervezetére utalva Demszky ezt így jellemezte: legyünk „szabad népek független hazában”. Lakásvásárlás kárpótlási jeggyel Miskolc (ÉM) - Miskolcon folyamatosan értékesítik az önkormányzati lakásokat. Mint azt a rendelet előírja, a kárpótlási jegyek eredeti tulajdonosai, tehát azok, akiket kárpótoltak, erre a célra használhatják fel legkedvezőbben jegyeiket. Mégpedig azért, mert kamatokkal növelt összegen számolhatnak vele az értékesítők, s ez már tavaly is meghaladta a névérték 140 százalékát, az idén pedig még tovább növekedett. A város eddig több mint 100 millió forint értékű kárpótlási jegyre tett szert lakások eladásával. Korábban csak azok vehettek így lakást, akik 1991. július 11-e után kötöttek lakásvásárlási szerződést az INKÖZ Irodával. A város közgyűlése legutóbbi rendes közgyűlésén módosította ezt a határidőt: most már azok is felhasználhatják lakásra kárpótlási jegyüket, akik 1990. május 2-a után szerződtek. Az új határidő magyarázata: ekkor alakult meg a rendszerváltás utáni első kormány. Az ózdi szívbetegek klubjában Ózd (ÉM - KM.) - Évi közgyűlésükön először az elmúlt évben elhunyt tagjaikra emlékeztek Ózdon a szívbetegek klubjának tagjai. A kilenc éve nagy sikerrel működő klub tavalyi munkáját Nagy Antal, vezetőségi tag, majd Puchreiner Henrik klubtitkár elemezték. Szóba került: igen nehéz anyagi körülmények között kell működniük, noha a klub tevékenysége iránt egyre nagyobb az érdeklődés városszerte. Jó példa erre, hogy csak az utóbbi hónapokban huszonöt új tag kérte felvételét a klubba. Számos segítőjük közül kiemelkedő támogatást kaptak dr. Varga Tibor főorvostól és Nyerges Tibortól, a Családsegítő Szolgálat vezetőjétől. Az általuk benyújtott eredményes pályázatok biztosították lényegében a klub működésének anyagi feltételeit. Fontos eseménye volt az elmúlt évnek az is, hogy szerződést kötöttek a Medicorral, s így sikerült olcsó vérnyomásmérőkhöz juttatni a klubtagokat. Szívbeteg klubtagok Az idei esztendő terveiről dr. Varga Tibor szakmai elnök szólt a közgyűlés résztvevői előtt. Ebben kiemelkedő szerepet kap a 10 éves jubileum méltó megünneplése jó akciókkal, rendezvényekkel, az évtized Fotó: Kerékgyártó Mihály alatt történteket megörökítő kiadvány megjelentetésével. Az ózdi szívbetegek klubjának közgyűlése az új vezetőség megválasztásával ért véget. Lényegében a teljes előző vezetés ismételt bizalmat kapott. Eddig még nem volt erdőtűz Miskolc (ÉM - K.L.) - Megkezdődtek a tavaszi munkák. Égetik a gazt a kiskertekben, a hétvégi parcellákon - de a felhagyott mezőgazdasági területeken is. Különösen a hét végeken „füstöl a határ” a meggyújtott gaztól, mezőgazdasági maradványoktól. Ez pedig különösen ebben a szeles időben igencsak tűzveszélyes - bár szerencsére még nem érkezett erdőtűzről jelentés. Az erdőtüzek lehetséges megakadályozására Cserép János az Északerdő Rt. vezérigazgatója intézkedési tervben hívta fel az erdészetek figyelmét. Ennek alapján például a parasznyai erdészetnél főállású tűzvédelmi őrt alkalmaztak, míg a Sa- jóvölgyi Igazgatóság már elrendelte a tűzgyújtási tilalmat a felügyelete alá tartozó erdőségekben. Mindezekre az intézkedésekre annál is inkább szükség volt, mert a múlt évi több mint 660 hektárnyi erdőtűzkár jelentős része ezekre a területekre, az úgynevezett Ózd környéki „patkóalakú” területre esett. Emellett természetesen máshol, összesen 159 erdőrészben okozott kárt a vöröskakas. Az okokat vizsgálva megállapították, hogy az haraszt, szőlővenyige, gazégetésből származott. A természeti ok, mint villámcsapás összesen csak 3 esetben szerepelt a statisztikában. Az erdészetek tűzvédelmi őrszolgálatot szerveznek elsősorban a hétvégeken, emellett figyelmeztető táblákat helyeznek ki. Az erdészeti munkák nagy részét már vállalkozásban végzik - ezért a vállalkozókat is figyelmeztetik a fokozott elővigyázatosságra, a tűzvédelmi előírások betartásának fontosságára. Ezzel remélik elejét lehet venni a jelentős károkat okozó erdőtüzeknek. Borsodi táj avartűz után Fotó: Fojtán László A Fény írta Miskolc (ÉM) - Sajátos témaválasztását, megszokott hangvételét ez alkalommal is megőrizte a Fény, amelyik évente néhány alkalommal jelenik meg a megyében. A márciusi lapszámban természetesen a fő helyen szerepel a hazánk történelmi dátumáról, 1848. március 15-éről szóló megemlékezés. Kokárdás március a címe az írásnak, amelynek szerzője Gyöngyösi Gábor. Gazdasági témájú, valamint közéleti kérdéseket boncolgató cikkek is olvashatók a Fény-ben. Bizonyára gondolatébresztőnek szánta írását Kobold Tamás, midőn gazdaságpolitikánkról és az ezzel kapcsolatos erkölcsi összefüggésekről szólt. Hangsúlyozza, hogy jelentős szerepe van a bizalomnak a privatizációs folyamat lebonyolításának módjában, eszközeinek megválasztásánál. Elemzi a kormányzati magatartást, majd írását azzal a gondolattal fejezi be: Vonzó és minden valószínűség szerint a mainál hatékonyabb gazdaságpolitika lenne a bizalom elvének minél szélesebb körű érvényre juttatása, egy határozottabb ellenőrzéssel párosítva. A májusi választások közeledtével természetesen bő terjedelemben ad hírt a lap a kampány híreiről, valamint bemutatja azokat a személyiségeket, akiket országgyűlési képviselőjelöltként javasolnak Borsod- Abaúj-Zemplén megye választókörzeteiben. Pollenjelentés Miskolc (ÉM) - A hideg éjszakák és a viharos szél hatására lecsökkent az összpollenszám a levegőben, így az elmúlt öt napban alatta maradt annak az értéknek, ami kiválthatja az allergiás tüneteket. Továbbra is virágzik az erősen al- lergén mogyoró, az éger, a kőris, a szil- és a nyárfa. A közelmúltban megjelent a kevésbé allergén fűz virágporszeme is a levegőben. Ha fel- melegszik az idő, ezeknek a virágporoknak az allergizáló hatásával mindazoknak számolniuk kell, akik arra érzékenyek.