Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-24 / 70. szám

2 ÉSZAK-Magyarország Országban-Világban 1994. Március 24-, Csütörtök Japán rizshiány Tokió (MTI) - A japán mezőgazdasági mi­niszter elismerte, hogy hibát követett el, ami­kor tavaly a kedvezőtlen időjárás ellenére foly­tatták a rizs termőterületének csökkentését. Hata Eidzsiro ugyanakkor közölte a parla­ment mezőgazdasági bizottsága előtt, hogy Japánnak folytatnia kell a rizstermelés csök­kentésére kidolgozott programját. A szigetor­szágban régóta nem tapasztalt pánik lett úrrá az embereken, mert a boltokban nem lehetett hozzájutni a megszokott rizsfajtákhoz. A múlt évi terméskiesés miatt ugyan a szigetország megnyitotta a kaput a behozatal előtt, az im­portált rizsféleségeket azonban nem kedvelik annyira az emberek, mint a hazai fajtákat. Emiatt állandósult a sorban állás és a gondo­kat csak tetézte, hogy a kormány elrendelte: a forgalmazók kötelesek keverni a hazai és a külföldi rizst. A miniszter szerint e hét elején már javult a helyze^, legalábbis erre következ­tetnek abból, hogy a minisztérium által felállí­tott szolgálat már csak mintegy 30 panaszt re­gisztrál naponta, holott korábban a „vészjelző” telefonvonal állandóan foglalt volt. E hónap­ban 200 ezer tonnányi rizs behozatala is eny­hít majd a hiányon - közölte. Hata megjegyez­te, hogy az átmeneti gondok ellenére a kor­mány tovább szűkíti a következő években is a rizs vetésterületet, mert különben túlkínálat keletkezne, ami leszorítaná az árakat és ez hátrányosan befolyásolná farmerek jövedelmét. Negyvenötmilliárd dollár veszteség Belgrád (MTI) - A Szerbiából és Montenegró­ból álló Jugoszlávia gazdaságának több mint 45 milliárd dollár vesztesége keletkezett az el­múlt három évben a volt szövetségi államala­kulat szétesése, a nemzetközi szankciók és a háborús események nyomán. Egyebek között ez olvasható abban a tanulmányban, amelyet a belgrádi kormány mellett működő gazda­ságkutató intézet szakemberei készítettek. A dokumentum szerint a veszteségen belül a legnagyobb hányadot - 38 milliárd dollárt - az elő nem állított nemzeti termék teszi ki. A nemzeti termék értéke 1990-ben 26,6 milliárd dollár volt, majd a következő években folya­matosan zsugorodott és 1993-ban már csak 12,6 milliárd dollár volt. A szakértők szerint 5 milliárd dollárra tehető az a veszteségként el­könyvelhető összeg, amit Jugoszlávia fordított a szerb ellenőrzés alatt álló bosnyák és horvát területek „támogatására” és a menekülteknek nyújtott segélyekre. Becslések szerint másfél milliárd dollárnyi vállalati összeg került befa­gyasztásra külföldön, miután Belgrád ellen gazdasági szankciókat léptettek életbe. __i--------------------------------------------------------------­/ E SZAK-magyarország Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Görömbölyi László, Priska Tibor Olvasószerkesztő: Faragó í-ajos Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok: központ: 341-611, titkárság: 341-888. Telefax: 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdaságpolitikai: 341-601, kulturális: 341-611/239, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Kiadja: az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 11H475,269-4064 Szerkesztóségvezetö: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Terjeszti: ____ a z áruspéldányokat az E SZAKHÍR RT., 3530 Miskolc, Király u. 2. tel: (06-46) 350-230; az előfizetett példányokat az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a ki­adóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt-nél vezetett 349-98911 023-02322/7007 pénzforgalmi jelzőszá­mára, valamint megrendelhető a'kíadó rímén. Az előfizetés díja egy hónapra 378 forint. A lap példá­nyonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 17.90 forint, a pénteki lapszám 19.80 forint. Index: 25 655. ISSN 01334)357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Tévesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)358-522 Kazincbarcika (48)317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47)323-340 Tiszaújváros (49) 346-098 Kohl nem „választási segítségnek” látogat Magyarországra Bonn (MTI) - Az Európai Unió el­nökének szerepét július elsején át­vevő Németország kancellárja, Hel­mut Kohl szerdán Bonnban, kér­désre válaszolva, ismét felvetette, hogy az Európai Unió csúcsértekez­leteihez csatoljanak egy napot, s azon az unióbeli tagságot igénylő közép-európai országok vezetői ta­nácskozási joggal vegyenek részt. A német kormányfő ugyancsak kívá­natosnak tartaná, ha az érintett or­szágok parlamentjeiből képviselők tanácskozási joggal bekapcsolódná­nak a strasbourg-i Európa Parla­ment munkájábá. Kohl szerint ezek a lépések „üzenetek” lennének arra nézve, hogy „az Európai Unió mostani bő­vítésével nem az utolsó szót mond­ták ki”. Egyébként bízik abban, hogy az eredeti időpontban - 1995 január elsején - Norvégia, Finnor­szág, Ausztria és Svédország mégis beléphet az Európai Unióba. Elképzeléseit Kohl hosszabb húsvé­ti szabadsága előtti sajtóértekezle­tén fejtette ki. Kijelentette: a néme­tek számára „teljesen vitán felül áll”, hogy Németország keleti hatá­rai tartósan nem maradhatnak meg az Európai Unió keleti határainak. Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Magyarországot em­lítve hangsúlyozta azt is, hogy ezek­nek az országoknak először meg kell teremteniük az EU-tagság elő­feltételeit. Az MTI kérdésére válaszolva a kan­Helmut Kohl cellár cáfolta egyes német lapok cél­zásait, amelyek szerint április köze­pén, nemsokkal a magyar választá­sok előtt esedékes magyarországi látogatása „választási segítségnek” is tekinthető a CDU-val rokon erők számára. - Az út Boross miniszter­elnök márciusi bonni látogatásának viszonzása lesz - szögezte le. A kancellár nem zárta ki, hogy a volt Jugoszláviában, a bosnyák- horvát állam területén, Németor­szág segítséget nyújtana a közigaz­gatás helyreállításában és megszer­vezésében, „amennyiben ilyen kí­vánság felmerülne”. Ismét utalt a történelmi háttérre, ami miatt né­met katonák szerinte nem léphet­nek a Balkán földjére. Kohl határo­zottan cáfolta, hogy jelen szeretett volna lenni a normandiai partra­szállás 50. évfordulójának ünnepsé­gein. Egyben bejelentette, hogy két nappal a normandiai ünnepség után Heidelbergben német-francia kezdeményezésre nemzetközi ifjú- sági találkozót tartanak. Helyeselte továbbá, hogy a múlt héten behívat­ták a bonni francia nagykövetet a német külügyminisztériumba, tisz­tázandó Scheer nagykövetnek a né­met EU-politikát bíráló szavait. Kohl elmondta, hogy augusztus vé­gén Borisz Jelcin orosz elnökkel kö­zösen búcsúztatja majd a Németor­szágból kivonuló orosz katonákat, szeptemberben pedig Mitterrand- nal, Clintonnal és Majorrel együtt a Berlinből távozó amerikai, francia és brit egységeket. A hidegháborús múltra célozva elvetette, hogy az oroszok és a nyugatiak közösen bú­csúzzanak. A német kancellár szerint kurdok Németországban „elviselhetetlen módon visszaélnek a vendégjoggal”. Kemény szankciókat kilátásba he­lyezve Kohl az elmúlt napok kilen­géseire utalt: militáns kurdok autó­pályákat torlaszoltak el, gumiab­roncsokat gyújtottak fel, az önégeté­sekbe egy nő belehalt. A német ha­tóságok nem engedélyezik, hogy a kurdok kulturális ünnepség ürü­gyén esetleg politikai demonstrációt tartsanak a betiltott kurd munkás­párt (PKK) irányításával. Újra megnyílt egy szarajevói híd Szerdán délelőtt megnyitottak egy, a háborús események miatt már két éve nem használt hidat Sza­rajevó mohamedán és szerb városrésze között. Több száz főnyi tömeg várt reggel a város központ­jában található Testvériség és Egység Híd megnyitására. Az esemény fontos állomása azoknak az erőfeszítéseknek, hogy a mintegy két évig tartó ostrom után normalizálják a város életét. Szarajevó­ban az elmúlt hat hétben a harcoló felek általában betartották a tűzszüneti egyezményt. A híd átke­lőhelyként való használatáról az ENSZ közbenjárására született megállapodás a mohamedán veze­tésű boszniai kormány és a szerb hatóságok között. A szemben álló szerbek és mohamedánok több más útvonalak megnyitásában is megállapodtak. Kettő két-két szerb, illetve muzulmán negyedet kötne össze, egy másik pedig Szarejevót Visoko muzulmán várossal. Fotók: AP Az izraeli-palesztin tárgyalások Kairó (MTI) - Izraelben röviddel azelőtt, hogy a kormány megbízot­tai szerdán Kairóba utaztak a PFSZ illetékeseivel folytatandó tanácsko­zásokra, hivatalos helyen cáfolták, hogy fegyveres nemzetközi megfi­gyelőknek a megszállt területekre küldését tartalmazó megállapodás volna készülőben egy norvég komp­romisszumos javaslat alapján. A gázai és jerikói autonómia életbe léptetését célzó tárgyalások függő­ben vannak azóta, hogy egy izraeli telepes február 25-én Hebronban harminc palesztint lemészárolt az Ibrahim-mecsetben. A tárgyalások újrakezdéséhez a PFSZ - a BT múlt héten hozott határozata alapján - nemzetközi jelenléttel szavatolt biz­tonsági intézkedéseket követel a megszállt területek lakossága szá­mára. Egy hétfői, Tuniszból szár­mazó hír szerint a norvég közvetí­tők - könnyűfegyverrel felszerelt nemzetközi megfigyelők telepítésé­re vonatkozó - javaslatával a felek közelebb kerültek a megegyezés­hez. Az izraeli miniszterelnöki hiva­tal egy magas rangú illetékese, akit a jeruzsálemi rádió idézett, ezt szer­dán cáfolta. A kérdésről Izrael haj­landó tárgyalni - mondta, hozzáté­ve, hogy nem kerülhet viszont a tár­gyalóasztalra a hebroni telepesek eltávolításának ügye, ami belső iz­raeli probléma. Jichak Rabin kor­mányfő egy kedd esti tv-jelentés szerint ellenzi a külföldi megfigye­lők felfegyverzését. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke az ABC amerikai tv-hálózatnak nyilatkozva elképzelhetetlennek nevezte, hogy fegyvertelen megfi­gyelőket küldjenek a megszállt te­rületekre, ahol a szélsőséges tele­pesmozgalmak tagjai fel vannak fegyverezve. Egy kairói rádióállo­másnak adott interjújában pedig úgy értékelte az izraeliek által hét­főn Tuniszban előadott javaslato­kat, hogy azok nem kedveznek a bé­ketárgyalások felújításának, nem jelentenek elégséges választ a pa­lesztin kívánalmakra. A PFSZ vezetője másfelől sürgős amerikai beavatkozást kért „az iz­raeli hadsereg palesztinokkal szem­beni agresszióinak megfékezésére” - amint a WAFA palesztin hírügy­nökség fogalmazott Arafat telefon- beszélgetéséről tudósítva, amelyet kedd este folytatott Warren Chris­topher amerikai külügyminiszter­rel. Elsősorban az izraeli különleges alakulatok - álruhás katonák - ak­cióira hívta fel a miniszter figyel­mét, bírálva emellett a Hebronban csaknem egy hónapja érvényben lé­vő kijárási tilalmat. Az izraeli miniszterelnök - pártja, a Munkapárt kneszetfrakciójával folytatott megbeszélésén - a véron­tás elkerülésének szándékával in­dokolta a ciszjordániai arab város­ban fenntartott kijárási tilalmat, amelynek feloldását egyelőre nem tervezi. Rabin nem titkolta, hogy a hebroni telepesek súlyos fejtörést okoznak neki, de semmilyen dön­tésről nem számolt be. - Nincs mi­ért titkolni: 120 ezer palesztin él 24 napja kijárási tilalom alatt mintegy 400 zsidó miatt, és ez dilemmát je­lent számomra - mondta. FÁK-hadgyakorlat Tádzsikisztánban Dusanbe (MTI) - A Független Ál­lamok Közösségének (FÁK) tagálla­mai többnapos hadgyakorlatot kezd­tek szerdán Tádzsikisztánban. A műveletekben több mint 2000 kato­na, 50 repülőgép és 300 páncélozott harcjármű vesz részt - közölték ka­tonai források a tádzsik fővárosban, Dusanbéban. Az AFP jelentése sze­rint a hadgyakorlaton a Tádzsikisz­tánban állomásozó 201-ik orosz páncélos hadosztály, az afgán határ mentén állomásozó orosz határőr­egységek és a FÁK békefenntartó erőinek üzbég zászlóalja vesz részt. A katonai műveleteket felügyelő Pavel Gracsov orosz védelmi mi­niszter a sajtónak elmondta: már régóta készültek erre a hadgyakor­latra, amelybek egyáltalán nem az erőfitogtatás a célja. A tábornok saj­tóattaséja szerint a gyakorlattal a tádzsik védelmi minisztériumot kí­vánják segiteni saját katonái kikép­zésében, konkrétan a FÁK-orszá- gok által 1992-ben aláírt kollektív biztonsági szerződésnek megfele­lően. Német autógyártás Berlin (MTI) - Stabilizálódott a termelés februárban a német autó­gyárakban, a Volkswagen cég Audi részlege ugyanakkor tíz százalék­kal megkurtítja a munkaidőt - je­lentette az AP a német autóipari szövetségre hivatkozva. A német autóipar tavaly katasztrofális évet élt meg, a termelés 23 százalékkal 3,75 millió gépkocsira csökkent. Az idén februárban már a tavalyi feb­ruárival azonos mennyiségben gör­dültek le autók az összeszerelő sza­lagokról, és a megrendelések is va­lamelyest szaporodtak. Az enyhén javuló helyzetben jelentette be ked­den az Audi, hogy dolgozóinak szak- szervezeteivel megállapodott a munkaidő tíz százalékos csökkenté­sében, amely április 1-től lép életbe és a szerződések alapján 1995 végé­ig marad érvényben. A Volkswagen is hasonló terveket fontolgat: hogy ne kelljen elbocsátania 30 ezer al­kalmazottját, 103 ezer dolgozóját heti négynapos munkarendben akarja foglalkoztatni. Kinkel Moszkvában Moszkva (MTI) - Szerdára virra­dóra munkalátogatásra Moszkvába érkezett Klaus Kinkel német kül­ügyminiszter. Mint az orosz hírügy­nökség jelentette, a bonni diplomá­cia vezetője a műkincsek viszszas- zolgáltatásával foglalkozó vegyesbi­zottság ülésére érkezett az orosz fő­városba. Emellett kollégájával, Andrej Koziijewel, a kétoldalú kap­csolatokról folytat megbeszéléseket, különös tekintettel Borisz Jelcin ez évre tervezett bonni látogatására. A külügyminiszteri találkozón átte­kintik majd a nemzetközi problé­mák széles körét is. Kinkel indulása előtt az ITAR-TASZSZ tudósítójá­nak nyilatkozva elmondotta, hogy Bonn erőteljesebben akarja ösztö­nözni a kétoldalú gazdasági kapcso­latokat. A német külügyminiszter kiemelte annak jelentőségét is, hogy augusztus 31-én az utolsó orosz katonai egységek is elhagyják Németország területét. Azt akar­juk, hogy az orosz katonák barátok­ként távozzanak Németországból - hangsúlyozta Klaus Kinkel. Soros most Macedónián segít New York (MTI) - Négymillió dol­láros gyorssegélyben részesíti Soros György a görög blokád következmé­nyeitől szenvedő Macedóniát. A keddi bejelentés szerint a magyar származású amerikai tőzsdemágus, aki a nevével fémjelzett különböző alapokból már számos emberbaráti célú adományt juttatott Kelet-Euró- pának és az egykori szovjet térség államainak, 2,5 millió dollárt állati takarmánykukorica vásárlására ajánlott fel a délszláv köztársaság­nak, 1,5 millió dollárból pedig a szállítmány fuvarozását finanszí­rozza. Görögország február közepén - a névhasználati vita okán - gya­korlatilag elvágta a külvilágtól Ma­cedóniát, amely külkereskedelmé­nek zömét addig a szaloniki kikötőn keresztül bonyolította le. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents