Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-22 / 68. szám

4 Ms Itt-Hon 1994. Március 22., Kedd Könyv Top-10 Miskolc (ÉM) - Ezen a héten azt a si­kerlistát közöljük, amelyet T. Aszta­los Ildikó, Miskolc polgármestere állí­tott össze kérésünkre, kedves köny­vei alapján. 1. Homérosz: Iliász (Devecseri Gábor fordításában) 2. Kölcsey Ferenc: Parairiesis Kölcsey Kálmánhoz 3. Ottlik Géza: Iskola a határon 4. Marcel Proust: Eltűnt idő nyomá­ban 5. Emile Ajar: Előttem az élet 6. Marcus Aurelius: Elmélkedések 7. Arthur Koestler: Sötétség délben 8. Szerb Antal: Gondolatok a könyv­tárban 9. Száraz György: Történelem jeleni- dóben 10. Márai Sándor: Napló (I.—IV.) Kulturális kínálat március 22-e és 29-e között Miskolci Nemzeti Színház: Nagyszínház: szerda 19 órától: Coppelia (nyilvános főpróba, munkanélkülieknek) csütörtök 19 órától: Coppelia (Egyete­mi bérlet) péntek 19 órától: Coppelia (bemutató bérlet) szombat 19 órától: Coppelia (Csiky bérlet) vasárnap 19 órától: Coppelia (Szigli­geti bérlet) hétfő 19 óra 30-tól: a Miskolci Szim­fonikus Zenekar hangversenye (sze­zonbérlet) Játékszín (bejárat a színház Déryné utcai oldalán): kedd 15 órától: Godot-ra várva (bérlet­szünet) csütörtök, szombat 19 óra 30-tól: Dal­iástól nyugatra (bérletszünet) Csodamalom Bábszínház: vasárnap 10 órától: Jézus, az ember fia Ifjúsági és Szabadidő Ház: hétfő 19 órától: a Jazz Klub vendége Scott Kirby (USA), jazz zongorista Budai Nagy Antal Művelődési Ház, Görömböly: kedd 15 órától: sakk-szakkör kedd 17 órától: népdalkor Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda: hétfő 15 órától: Várostörténeti vetél­kedő a Herman Gimnáziumban, a Ti- zeshonvéd utca 21-ben. Miskolc a XIX. században. Rónai Sándor Művelődési Köz­pont: szerda 20 órától: Holló fesztivál csütörtök 18 órától: Holló fesztivál TURHAD-on a miskolci Csipogók A Csipogó kétszer is kiérdemelte az országos nívódijat Miskolc (ÉM) - Nem sok ál­talános iskolásnak adatik meg, hogy Magyarországot képvisel­je egy rangos nemzetközi fesz­tiválon. Egy miskolci gyermek- néptáncegyüttes tagjainak vi­szont igen: a Csipogó az egye­düli magyar csoportként mu­tatkozhat be április 1. és 4. kö­zött a TURHAD Isztambul V. Nemzetközi Gyermektáncfesz- tiválon. A Csipogó Gyermek Néptánce­gyüttes 1981-ben alakult a me- gyéfezékhely legnagyobb lakóte­lepén, az Avason. Ide elsősorban munkáscsaládok költöztek akkoriban, azaz a né­pitáncnak nem igazán voltak hagyományai. Volt viszont igé­nyük a szülőknek és a gyerme­keknek arra, hogy hasznosan töltsék él a diákok a szabad idejüket. Hát valahogy így in­dult a Csipogó - emlékszik vissza Csehovicsné Kóródi Ju­dit, tánctanár. Az együttesnek mára 140 tagja van, akik hat korosztályban tamilnak táncol­ni a 33-as Számú Általános Is­kola néptánc tagozatán, ahol Csehovicsné mellett Kiss Ágnes és Tóth György foglalkozik ve­lük. (Korábban a 20-asban mű­ködött a néptánc tagozat.) Egy ország - egy csoport A 33-asban minden csoport sa­ját program szerint dolgozik, de sok olyan rendezvény van, amelyen közösen vesznek részt. Ilyenek a táncházak, az együt­tes fellépések, a nyári szaktá­borok. A tanárok szerint az együttes legfontosabb feladata megis­mertetni a városi gyermekek­kel a népművészetet. Az órái­kon a tánc mellett a jeles na­pokkal, a szövéssel, fazekasság­gal, hímzéssel is foglalkoznak. Táncaikat Miskolcon és a kör­nyékén napközi otthonokban, óvodákban, vállalatoknál, váro­si és megyei rendezvényeken mutatják be. A néptánc tago­zatra az idei felvételi időpont­ját március 26-ra tűzték ki. Reggel 9-re váiják a 33-asba azokat a gyermekeket, akik ko­molyan szeretnének foglalkoz­ni a tánccal. A munkájukkal eddig is szá­mos eredményt értek el. A tel­jesség igénye nélkül: városi arany minősítésű oklevelet sze­reztek 1982-ben, ’84-ben, ’ 86- ban, megyei aranyat ’84-ben, ’86-ban és ’88-ban. Országos ní­vódíjat kaptak a produkciójuk­ra 1987-ben és ’89-ben, az Or­szágos Gyermek Néptáncfesz­tivál díját érdemelték ki 1991- ben és ’92-ben. Jelentős elisme­rés az is, hogy az Örökség Gyermeknépművészeti Egyesü­let ajánlására ők vehetnek részt az idei TURHAD-on, amely az egyik legjelentősebb törökországi fesztivál. Európa minden országából csupán egy-egy csoportot hívnak meg ide. A Csipogó részéről 35-en utaz­nak. Negyvenöt perces progra­mot kell majd bemutatniuk a táncosoknak. Aki már próbál­kozott a tánccal, biztosan tud­ja értékelni ezt a felnőtteket is igénybe vevő teljesítményt. Egyedül nem megy A miskolci iskolások elsősorban szűkebb hazájuk táncait mu­tatják be. A programjukban a sárközi és tardonai karikázó mellett zempléni, domaházi és rimóci táncok szerepelnek. A talpalávalót a salgótaijáni Ban­da-zenekar húzza majd nekik. Hogy egyáltalán utazhassanak, ehhez támogatókra volt szük- ségükj Sokat segített nekik az út megszervezésében Kascsák Ferenc, a 33-as igazgatója, a megyei és a miskolci önkor­mányzat, a PIÉRT, a Pharmo- vit, az MSZOSZ, az MSZP és Számadó Endréné, aki a mis­kolci közgyűlés szabaddemok­rata frakciójának tagja. A gyerekeknek minden bizóny- nyal nagy élmény lesz a feszti­vál. Kevesen mondhatják el kortársaik közül, hogy - ha csak néhány napra is, de — Ázsiában laknak, Európában szerepelnek. Úgy helyezik el ugyanis őket Isztambulban, hogy a szállásuk a város ázsi­ai részében lesz... Ajánlják magukat... A Csipogónak - mint az már talán a fentiekből is kiderült — nem volt könnyű megszervezni az utat. Arra pedig még kevés­bé futja, hogy olyasmit szerez­zenek be, amivel ilyenkor szo­kás megajándékozni más cso­portokat. Ugyanakkor - akár a sajtóból is - köztudott dolognak számít, hogy milyen nehezen jut el e régió és az itt készült termékek híre külföldre. A tán­cosok tehát a szükségből ková­csolnának erényt. Szívesen fo­gadnák, ha a környék népsze­rűsítésére alkalmas tárgyakat vihetnének magukkal. • Negyvenöt perces műsorral mutatkoznak be Isztambul­ban Fotók: amatőr 1994. Március 22., Kedd Itt-Hon Ms 5 Kárpótlásiból befektetési jegy Miskolc (ÉM) - Döntött a vá­ros tulajdonában lévő kárpótlá­si jegyek felhasználásáról a miskolci közgyűlés. Mint ismeretes, a törvény és az annak nyomán megszületett helyi rendelet értelmében a vá­ros köteles elfogadni a kárpó­toltaktól a nekik juttatott kár­pótlási jegyet, ha azt az önkor­mányzat tulajdonában lévő bér­lakás megvásárlására kívánják fordítani. Márpedig kívánják. Városházi forrásból úgy tudjuk, hogy igen jelentős összeget kép­visel a város birtokába jutott kárpótlási jegy. Az önkormány­zati lakások eladásából tavaly december 31-ig 78 millió névér­tékű értékpapírra tett szert Miskolc. Hetvennyolcmillió forint névértékű kárpótlási jegye származott tavaly decem­ber végéig a bérlakások eladásából a városnak. Fotó: Laczó József A szenátorok az 1.18/4544/1994. számú határozatukkal döntöt­tek a jegyek felhasználásáról. Kimondták, hogy az önkor­mányzat rendelkezésére álló, valamint a jövőben önkormány­zati tulajdonba kerülő ilyen ér­tékpapírok felhasználása első­sorban hosszú távú befekteté­sek útján történjen. Ezt az in­dítványt azzal a megszorítással fogadták el, hogy a kárpótlási jegyek eladására csak végső megoldásként kerüljön sor. A határozatot megszavazó képvi­selők egyébként hosszú távú befektetésen állami tulajdonú ingatlanok, üzletrészek, befek­tetési jegyek és egyéb értékpa­pírok vásárlását, befektetési alapok létrehozását értették. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Szállóige az 1928-bán vígjátékká, majd 1935-ben zenés filmmé átdolgo­zott regény címe. 14. Keveré­kek. 15. Csőszerű vezetéknek az a szakasza, ahol az össze­gyűlt levegő az áramlást aka­dályozza. 16. Rugalmatlan. 17. Gyümölcs fogyaszthatóvá válik. 19. Női név. 20. Vissza: kacsát, libát a nyelőcsövén lenyomkod­va, áztatott kukoricával eteti. 21. Hordó mértékegység volt. 22. Becézett női név. 24. Gésa páratlan betűi. 25. Szolmizáci- ós hang. 26. Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei község lakója. 28. Zsidózó azonos hangzói. 30. Orosz gépkocsimárka (Lada). 31. ...ézi kút: mélyfuratú kút. 33. Bodrog .....: község Tokaj­H egyalján. 35. Elszámolás készpénz kikapcsolásával pénz­intézet útján. 36. Gárdonyi Géza írt róla regényt. 38. Bá­rium és oxigén vegyjele. 39. Acélszürke, fémes fényű kris­tályos elem. 40. Sárgásszürke, arasznyi mezei rágcsáló állat. 42. Becézett férfinév. 43. Apaszték páratlan betűi. 44. Nulla. 45- Gyáré páratlan be­tűi. 46. Hangtalan szív ! 47. Norvég, portugál, olasz és tha­iföldi autók jelzése. 48. A nö­vényvédelemben lisztharmat- gombák ellen használt szer. 50. Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei község. 52. Ecset része ! 53. Hajdú-Bihar megyei köz­ség. 54. ...ta: névsor. 56. 0. Ü. 57. Kicsinyítő képző. 58. Borvi­dék névadója ez a város Fejér­megyében. 59. A hét vezér egyi­ke. 61. Zambia, Franciaország és Hollandia gépkocsijainak jel­zése. 63. Norvég, vietnámi és osztrák autók jele. 65. B-vel az elején megtoldva kutyanév. 67. Bérbevehető. 69 .....ein Wort: n agyon megbízható ember. 71. A tengervíz hullámaival meg­megérintve mos. Függőleges: 1. Kifogyott a tin­ta a toliból (két szó). 2. Férfi­név. 3. Feszes, merev. 4. Per­zselő. 5. Luxemburg és Vene­zuela autóinak jelzése. 6. Hé­lium vegyjele. 7. Mezőgazdasá­gi eszközök. 8. Spanyol, luxem­burgi és olasz autók jelzése. 9. Megyénk egyik községének la­kója. 10. Magnézium vegyjele. 11. Irányítószáma: 8321. 12. Zsáner fele ! 13. A réz és cink ötvözete. 18. Trilógiának szánt, de töredékében maradt regény címe. 21. Osztrák, olasz és lu­xemburgi autók jelzése. 23. Tíz szélei ! 27. Román és osztrák autók jele. 29. A stílust szem­léletessé tevő szókapcsolat. 30. Szemben, átellenben. 31. No- velláskötet címe (1916) szállói­gévé vált. 32. Ázsiában honos, nagy testű, fekete csíkos bun­dájú macskaféle ragadozó. 34. Női név. 35. Város Ausztriá­ban. 37. ...erőn: nehézhidrogén. 41. Győr-Sopron-Moson megyei helység. 46. ...Lanka: független állam Dél-Ázsiában. 48. A szlo­vák fizetőeszköz neve. 49. Szi- lárd anyagot folyékonnyá tesz. 51. Anglia fővárosa. 53. Állóvíz. 55. ...ett: árnykép, ámyrajz. 58. Egyik szülő. 60. Főnévi igenév- képző duplázva. 62. Tolna me­gyei község. 64. Norvég és Új- Zélandi autók jelzése. 66. Dun- di azonos betűi. 67. Kalmár fe­le ! 68. Oxigén és szilícium vegyjele. 70. Gabi közepe ! 72. Gólya része! HA. Megfejtendő: a vízszintes 1., függőleges 18., 31. sorok. Előző heti rejtvényünk he­lyes megfejtése: Boldogkőúj­falu, Mezőnagymihály, Bod- rogolaszi, Felsőkelecsény, Mis­kolc, Szikszó. — Morfondírozások — Ingyen kedve Bujdos Attila Az ember persze nehezen uralkodik az indulatain. Ha történetesen lenne egy hamutartó a keze ügyében, esetleg be­levágná a képernyőbe. Oda, ahol a le­gyilkolt kutyákat mutogatják. Szerencsétlen jószágokat - valahol Magyarországon - egy mezőőr pusztí­totta el. Az öt fajtiszta magyar vizsla szabadon rohangált a réten. A pus­kás ember szerint rapsic gazdájuk va­dászott velük, megfogták neki a nyu- lat. Az öt eb egyébként nemcsak a tap­sifülesekkel bírt el, de akár az őzet is leterítette- állítja az őr. A riporter - arcán bamba mosollyal - csupán annyit kérdez: szükségszerű volt-e kilőni a kutyákat? A válasz: „ebben a mai világban határozott in­tézkedésekre van szükség; egy mezei nyúl értéke ennyi és ennyi forint” és így tovább, és így tovább. Az interjú készítője nem akad fenn azon a kicsinységen, hogy hát akkor hol vannak a nyúl- és őztetemek? Ha már fontos hivatalba juttatta a Terem­tő a mezőőrt, lövöldözhet-e össze­vissza? Akinél a puska, az szabja-e a törvényt? És miféle törvényt? Szemért - szemet? Nyűiért kutyát? Mesélem a történetét P.-nek, akivel olykor együtt dolgozunk. Lesújtó a vé­leménye a mezőőrökről, más hivatalos emberekről. Őt is fenyegették már puskával, mert elengedte a töltésoldal­ban a kutyáját. Most meg az egyik szomszédjával gyűlt meg a baja. Ne­heztel az illető, mert a közös házuk­ban, a kerítésen belül magában bók­lászik az állat; állítólag félnek tőle a haragos szomszédhoz érkező üzletfe­lek. Azt mondja erre P.: ez a kutya még senkit sem bántott, de még csak nem is vicsorított rá az egy fedél alatt élők­re. De hát: „állatnak van ingyen ked­ve”- alkalmazhatnánk a költő szavait erre a helyzetre, érzékeltetve, hogy mennyire nem számítanak ebben a mi világunkban az állatok. Jóllehet egy-egy társadalom fejlettsé­gét azzal is le lehet mérni, hogy mennyire törődik az állatokkal, védi- e például a jogaikat a törvény, vagy sem. A honi zöldek, állatvédők egyelőre leg­feljebb álmodozhatnak ilyen paragra­fusokról. És szívhatják a fogukat, mondjuk az ebtartási rendeleteken. P. és szomszédja vitájában példáid - ta­lán mondanom sem kellene: természe­tesen - a kutya húzza a rövidebbet. A kerítésen belül is csak megkötve, vagy pórázon lehetne tartani. A sza­bály - az szabály. Ha nem akarja, hogy elmérgesedjen a helyzet, P. is pányvát vet a kutyája nyakába. Aztán pedig nézhet bele azokba a bánatos, nedves kutyasze­mekbe. Sose tudja majd megmagya­rázni neki: mi végre a béklyó...

Next

/
Thumbnails
Contents