Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-22 / 68. szám

Tíznapos fesztivál Szombathely (MTI) - A vasi me­gyeszékhely évezredes kultúráját bemutató videofilm premieijével az elmúlt szombaton megnyílt a Szom­bathelyi Tavaszi Fesztivál, mely tíz napon át kapcsolódik a budapesti fesztivál rendezvényeihez. Az ünne­pélyes megnyitót megtisztelte dr. Hajós Ferenc Szlovénia budapesti nagykövete, valamint a szomszédos Oberwart és Maribor vezetői is. Az immár negyedik alkalommal szervezett rendezvénysorozaton fő­városi, külföldi és helyi művészek lépnek fel olyan nívós produkciókat bemutatva, mint a Capella Savaria előadásában Johann Sebastian Bach: Máté Passiója, vagy a Győri Balett etűdjei; a Kaposvári Csiky Gergely Színház interpretálásában Brecht: Koldusoperája. A Pécsi Nemzeti Színház pedig Erkel: Bánk Bánját adja elő. (Ezzel a darabbal avatták fel 30 éve a szombathelyi Művelődési és Sportházat) A zenei Program kiemelkedő produkciója le­het a New Orleansból érkező Steve Pistorius jazz-koncertje, és a Szom­bathelyi Szimfonikusok műsorai. Nagy sikerre számíthat a Rippl-Ró- nai tárlat, valamint Tóth Lívia ipar­művész alkotásai, vagy a Szombat­hely középkoránaík leletei című ki­állítás éppúgy, mint az a nemzetkö­zi néptánctalálkozó, amin osztrák, °}asz, szlovén a magyar együttesek lépnek színre. Már az ünnepélyes megnyitó előtti napon nagy sikert aratott Ausztria és Magyarország táncgálája. A színvonalas rendezvények 6,5 ^illiós költségeit nagyrészt a városi önkormányzat állja: a szponzorok egymillióval, míg a fővárosi feszti­váliroda 400 ezer forinttal járult bozzá a rendezvénysorozathoz. Übü király Buenos Aires (MTI) - Nagy siker- rel mutatta be a Buenos Airesben vendégszerepló budapesti Katona József Színház Alfréd Jarry Übü ki­rály című darabját az elmúlt szer­dán az argentin fővárosban. A San Martin Színházban megtartott első e|őadás végén állva ünnepelte a kö­zönség a magyar művészeket. A Zsámbéki Gábor rendezte darabot bárom egymást követő este láthat­ták Buenos Aires színházkedvelői és a szakmabeliek. Az együttes előzőleg az uruguayi Vi- Nemzetközi Színházi Fesztivá­lon, Montevideoban hódította meg a nézőket. Előadásukat az egyik te­kintélyes Buenos Aires-i napilap tu­dósítója így jellemezte: „Rendkívüli. Az Übü király a magyar társulat előadásában egyszerűen mesteri volr _________ _____________ H amlet a börtönben Varsó (MTI) - Ülni, vagy nem ülni, ez itt a kérdés — így kezdte Shakes­peare Hamletjének aktualizált Pagymonológját a művész, aki elő­zetes letartóztatásban várja, hogy bíróság elé kerüljön. Az előadást a „Rács mögött” nevű színtársulat tartotta Lengyelor­szágban, az opolei fogdában. A mo­nológhoz szükséges koponyáról és a kosztümökről a börtön papja gon­doskodott, a darab színre vitelében pedig pedagógiai főiskolások segí­tettek a rabokból álló színtársulat­nak. Horváth és Szabó Pozsony - Losonc (MTI) - Loson­con, a Nógrádi Galériában az el­múlt csütörtökön nyílt meg a neves magyar szürrealista festő, Horváth Lajos 16 nagyméretű művét bemu­tató kiállítás. A műveket a pápai Somogyi József Galéria kölcsönözte Losoncnak. Pénteken viszonzásul Pápán nyitot­ták meg a Losoncon élt festőmű­vész, Szabó Gyula műveit bemutató tárlatot. A több mint két évtizede meghalt Szabó Gyula a szlovákiai magyar képzőművészet legjelentő­sebb alakja volt. Művei a világ jeles gyűjteményeiben, így a Magyar Nemzeti Galériában is megtalálha­tók, ahol Szabó Gyula még életében, 1971-ben félezernél több alkotását bemutató életmű-kiállítást rendez­tek. k _ ••:■>»» KMW «WKM MMW SW» •:<««< WWW »WJ» A tenger felé fut a vonat... Kosztolányi Esti Kornél című novellafüzére filmen Várhalmi Gergely Ritka dolog, hogy egy ilyen szép, fi­nom erotikával átszőtt, romantikus film forgatásán a stáb tagjai jobbra- balra dőlnek a nevetéstől. A szó szo­ros értelmében „dőlnek”, ugyanis az egyik technikus egy fácskával a ke­zében orra bukik a síneken, mikor a rendező intésére görnyedten bele­szalad a felvételbe. O ugyanis „a sí­nek mentén álló fácska”, aki - időn­ként - társaival együtt elbotladozik a vagon mellett, a kamera előtt. Ugye tetszenek érteni? Ettől a mo­ziban majd azt fogjuk látni, hogy megy a vonat. A kalapos, elegáns A főszerepben: Máté Gábor hölgy (Gáti Kati) és az iíjú Esti Kor­nél (Erdély Mátyás) úgy nevet a századfordulós vasúti kocsi ablaká­ban, hogy félbe kell szakítani a pró­bát. Közben fúj a szél, plusz egy-két fok lehet: kivételesen még a mű­vésznő dekoltázsára is dermesztő ránézni. A filmjelenetben ugyanak­kor nyár van, 1903 nyara, amikor az ifjú költő elindul a tengerhez, így készül ma egy magyar mozi. Ke­vés pénzből gyönyörű film. Hogy az Esti Kornél szép és igaz lesz, arra biztosíték Kosztolányi Dezső novel­láin kívül, a színészváltás (Máté Gábór, Igó Éva, Gáti Kati, Pap Ve­ra, Benkő Gyula, Dunai Tamás és a Fotó: Szaladják István többiek), valamint a két fiatal tár­salkotó: Pacskovszky József rende­ző és Gózon Francisco operatőr. A film költségvetését a rendező, az operatőr és a gyártásvezető olyan módszerekkel csökkentette a felére, amelyek nem befolyásolják az alko­tás minőségét. Végül is az a fontos, amit a vásznon mi látni fogunk.- Az átlagosnál jóval kisebb honorá­riumot kaptam én is - mondja Máté Gábor (Esti Kornél) -, de ezért a szerepért, ezért a filmért vállaltam. Meg Kosztolányiért, akinek a mű­veiből összeállított estemet számos alkalommal láthatta js a közönség. A film egyébként a fiatal és az idő­sebb Esti Kornél egy-egy vonatútjá- ról szól és találkozásaikról asszo­nyokkal, szerelemmel, elmúlással... A film, a szerelem különböző kor­szakairól is szól. Az egyik jelenet­ben Esti Kornél régi szeretőjével (Rudolf Teréz) találkozik. Szeretni akaiják egymást, de már minden kihűlt köztük. Gyönyörű lakásban, ódon bútorok között, korabeli ru­hákban játszanak a színészek... A régebbi korszakokban játszódó filmek mindig drágábbak, mint a je­lenkoriak - jegyzi meg Kormos Andrea gyártásvezető. - Ezért is va­gyunk hálásak szponzorainknak. Kosztolányi műveiből már filmvá­szonra került néhány nagy siker - Pacsirta, Édes Anna-, s reméljük ezt a sort folytatja az Esti Kornél. A forgatáson a fák újra és újra el­szaladnak a vagon előtt, hogy a filmszalagon majd derűsen zakatol­jon a vonat a szerelem, a tenger, az élet felé... Gazdagodó egyházi gyűjtemény Eger (MTI) - Áprilisban ünnepli egyéves születésnapját az Egri Fő­egyházmegyei Múzeum, amelyben sok felbecsülhetetlen értékű műkin­cset tekinthetnek meg a látogatók. Mint Löffler Erzsébet, a gyűjte­mény vezetője elmondta: az utóbbi évtizedekben, anyagi eszközök hiá­nyában nem volt lehetősége a főegy­házmegyének arra, hogy önálló mú­zeumot létesítsen. A költségvetés azonban már támogatást nyújt erre a célra, így az elmúlt tavasszal vég­re megnyithatták a kiállítást. A látogatók 1524-tól követhetik nyomon az 1009-ben, Szent István által alapított fóegyházmegye törté­netét. A liturgikus ruhák, szobrok, ereklye- és szentségtartók, drága­kövekkel kirakott aranyozott ezüst kelyhek és ámpolna készletek mel­lett, a múzeum őrzi azt a palástot is, amelyet Mária Terézia 1740-es ko­ronázása alkalmával viselt. A gaz­dagon díszített palástot Erdődy Gá­bor egri püspök kapta ajándékba a királynőtől 1741-ben. Érdekes da­rabja a tárlatnak, a szakemberek által igen jelentős művésznek tar­tott Marco Cassagrande, Keresztelő Szent Jánost ábrázoló, a XIX. szá­zad második harmadára datálható szobra. A velencei szobrászt, aki ké­sőbb elkészítette az Egri Bazilika faragványait és díszítésében is részt vett, Pinkel János egri érsek, koráb­ban velencei pátriárka hívta a fő­egyházmegyei székhelyre. Löffler Erzsébet elmondta: a fela­jánlások révén napról napra gazda­godik a gyűjtemény, a kiállított tár­gyak mellett több ezer műkincset őriznek a múzeum raktárában. Res­taurátori tevékenységük révén fo­lyamatosan részt vesznek a vá­rosszépítő munkában is. Az Egri Főegyházmegyei Múzeum anyagát hétfőtől szombatig, napon­ta 9-től 17 óráig tekinthetik meg a látogatók, az Érseki Hivatal szom­szédságában. _________________ A nyilasmisik szatmári otthona Síké Lajos Szatmárnémeti (ÉM) - Az erdélyi magyarság egyik legégetőbb gondja egyházi és iskola épületeinek visszaszerzése. Jól tudja a hatalom, miért nem enged e kérdésben! Gon­doljuk csak el: Nagyvárad, Szat­márnémeti, Kolozsvár, Marosvá­sárhely és a többi erdélyi város tör­ténelmi központjainak legszebb épületeiben magyar iskolák, vallási, kulturális intézmények működné­nek, a románoknak meg ki kéne költözniük a jellegtelen blokknegye­dekbe! A történelmi városrészek visszanyernék magyar jellegüket... Szatmárnémeti három magyar kö­zépiskolája, a Kölcsey Líceum, a Hám János katolikus gimnázium és a Református Gimnázium egyetlen épülettömbben van összezsúfolva. Reggel héttől este nyolcig három „műszakban” folyik az oktatás. Mi­közben itt közel ezerötszáz diák már-már elképesztő körülmények közt tanul, több iskolában - elsősor­ban építészeti vagy gépipari jellegű líceumokban - a tantermek fele, egyharmada üresen áll. Talán emlí­tem se kell: egyből megoldódna a magyar iskolák helyiség gondja, ha mind a katolikusok, mind a refor­mátusok visszakapnák hajdani épületeiket. Nem is lenne szükség az egészre, még a fele is elég volna. Ám a jelenlegi hatalmi felállásban, a kevésnél is kevesebb erre a re­mény. Mi mást lehetne tenni, mint újból építkeznünk, mint a történe­lem folyamán annyiszor! Az építke­zéshez nemcsak pénz kell, hanem hit és kezdeményezés is. Ez utóbbi kettőből több van mifelénk. S ha mindkettő elég erős, talán a szüksé­ges anyagi forrás is előkerül. A tör­ténelmi idők mindig előteremtik, ami kell, ha hit és akarat van. Két esztendeje már, hogy Ligeti L. Zoltán tanár úr, a Szatmári Véndi­ákszövetségben felvetette egy új kollégium építésének a gondolatát. Az ötlet annyira tetszett szinte min­denkinek, hogy már ott, akkor összedobtak néhány száz téglára valót. Ettől kezdve a nyugdíjas ma­gyar irodalom tanár mintha negy­ven évet visszafiatalodott volna, annyi energiával és ügybuzgalom­mal szaladgál, folyamodik, vitázik, hogy a kollégium minél előbb tető alá kerüljön. Szilágyi Kálmán műé­pítész vállalta el a tervezést. Olyan épületegyüttest képzelt el, amely már külső megjelenésében is az ott­honosságot, az összetartozást sugá­rozza. Kollégiumi feladatán túl ki­tálja kapuját a magyar kultúrára vágyók tömege előtt: szép előadóter­mét, könyvtárát, klubját, tornater­mét, s talán uszodáját is kínálva azoknak, akik itt szellemi gyarapo­dást és testi felüdülést keresnek. Kik lennének, lesznek állandó la­kói? Erre Ligeti tanár úr így vála­szol: ,A helyi magyarság tehetséges gyermekei, a nép fiai, sok-sok Nyi­las Misi, akiknek otthont és egyút­tal szellemi műhelyt nyújt, hogy ők legyenek a megfogyatkozott erdélyi magyar értelmiség minőségi után­pótlása, a nevelés, a tudósmunka, a léleképítés, az alkotás, drága ma­gyar anyanyelvűnk megőrzésének szilárd pillérei”. Elképzelések szerint a kollégium a németi református templom kertjé­ben épülne. Talán már a nyáron megkezdődhet az alapozás. S per­sze, a pénz! Tőkés püspök elsőnek karolta fel a szatmári magyarság jö­vője szempontjából olyan fontos mo­dem kollégium létrehozását. Támo­gatókat keresett és talált hozzá Né­metországban, Angliában, Ameri­kában (Németországból például húszezer márka jött egy gyűjtéssel. Amerikából egy-néger református gyülekezet például jelentős műsza­ki cikkeket küldött a kollégium ja­vára). A nemes ügy a katolikusok fi­gyelmét sem kerülte el. Mind Reizer Pál szatmári, mind pedig Tempfli József váradi katolikus püspök nagy összeggel támogatja az épí­tést. Megmozdult a gyűjtés hírére Budapest és Nyíregyháza... Gyakran kérdik tőlem az anyaor­szágban: kiket kell, lehet céltudato­san támogatni, milyen ügyhöz ad­ják akár azt a pár száz forintot is, amit az erdélyi, parciumi magyar­ság megmaradásáért lecsíphetnek a fizetésből? Nyugodt lélekkel aján­lom a Szatmárnémeti Kollégium építésének segítését! Magyarorszá­gon is lehet befizetni: OTP 4001- Debrecen, Hatvani út 2-4. Hajdú- Bihar Megyei Igazgatóság, folyó­számlaszám: 18705-7, Kollégiumi Alap! Ligeti L. Zoltán tanár úr címe pedig: 3900 Satu Maré, Str. Marsi­ba nr. 25. Telefon: 061-716830. Lexikon-premier Az Akadémiai Kiadó március 23-án, szerdán délután 5 órától a Radnóti Szín­házban tartja (Budapest, Nagymező u. 11.) a Magyar Színházművészeti Lexi­kon premierét. A műsorban közreműkö­dik Bálint András és Mácsai Pál. Az eltűnt partitúra London (MTI) - A legtöbb zenerajongó, ami­kor az Anyégin nevet hallja, csak egy valakire gondol - Csajkovszkijra, az általa komponált operára. Hogy azonban egy másik orosz zeneszerzőt is megihletett Puskin remekműve, azt már csak kevesen tudják. Igaz, az 1953-ban elhunyt Szergej Prokofjév­nek - mert ő a „másik” Ányégin komponistája - nem volt szerencséje az operával. A teljes partitúra szőrén szálán eltűnt a Ghnka Múze­um archívumában és csak a hetvenes években találták meg, méghozzá hiányos állapotban. Valóban csak egy szerencsés véletlennek kö­szönhető, hogy Prokofjev Anyéginjét - a teljes operát - Londonban első ízben bemutathatják operaszínpadon. A dolog a következőképpen történt: Sir Ed­ward Downes brit karmester és Prokofjev- szakértő valamikor 1979-ben megpillantott a Times irodalmi mellékletében egy hirdetést, amely Prokofjev leveleket és kéziratokat kí­nált megvételre. Downes gyanút fogott, hogy valami nincs rendben a dologgal és értesítette a zeneszerző özvegyét, akit jól ismert. Erre le­fújták az, árverést, az özvegy átadta Sir Ed- wardnak az árverésre felkínált összes kézira­tot, s íme, köztük volt az a négy oldal partitú­ra, amely a teljes Anyéginből addig hiányzott! Ezzel azonban még mindig nem nyílt meg az út az operaszínpadra. Mégpedig azért nem, mert Prokofjev nemcsak teljes szimfonikus ze­nekart igényel, hanem narrátort, színészeket, szólistákat és kórust is. Most azonban végül akadt vállalkozó: a Lon­don Symphonietta zenekar (Sir Edward Dow­nes vezényletével), Timothy West rendezésé­ben a londoni Queen Elizabeth Hallban első ízben teljes egészében színpadra állítja Pro­kofjev Anyégin című operáját. Nemzeti legendák Magyarok Kelet és Nyugat között - Nemzeti legendák és jelképek címmel nyílik kiállítás az Európai Kulturális Hó­nap, a Budapesti Tavaszi Fesztivál kere­tében a Néprajzi Múzeumban március 25-én, pénteken délután öt órától. Meg­nyitót tart Fekete György országgyűlési képviselő és Dopna Culpepper az Ameri­kai Egyesült Államok Nagykövetsége sajtó és kulturális főtanácsosa.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents