Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-22 / 68. szám

1994» Március 22, Göncz Árpád Varsóba látogat Varsó (MTI) - Göncz Árpád, a Ma­gyar Köztársaság elnöke március 28-án háromnapos hivatalos látoga­tásra Lengyelországba érkezik, Lech Walesa lengyel államfő meghí­vására - jelentették be hétfőn Var­sóban. Békési László sportbalesete Budapest (MTI) - Békési Lászlót, a szocialista párt országgyűlési kép­viselőjét szokásos reggeli testedzése során vasárnap sportbáleset érte - értesítette az MTI-t hétfőn az MSZP sajtóirodája. Békési Lászlót a balesetet követően kórházba szál­lították, ahol megműtötték. A kép­viselő egészségi állapota a műtétet követően jó, ám további kórházi ápolásra szorul, így az elkövetkező napokban sem a parlament munká­jában, sem pedig az MSZP kampá­nyában nem tud részt venni. A hírügynökség más forrásokból úgy értesült, hogy a képviselő futás közben megbotlott, elesett és több bordája eltört. Előreláthatóan még 8-10 napot kell kórházban töltenie és két-három hétbe telik, míg újra munkába állhat. Fogy az olaj a folyóból Miskolc (ÉM) - Már csak szaka­szosan, egyre nagyobb szünetekkel érkezik olaj Alsóbereckihez - tud­tuk meg tegnap délután dr. Stéfán Mártontól, az Eszak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság főmérnökétől. Miután pedig Alsóbereckinél már tökéletesen megfogják a szennye­ződést, Tokajnál felfüggesztették mind az uszályos, mind a merülőfa­las védekezést. Értesüléseink sze­rint a szlovákok holnap tartanak egy értékelő megbeszélést, ami után várhatóan megkezdik az uk­rán-szlovák határnál lévő védekezé­si hely felszámolását. Az utolsó olaj­foltokat várhatóan a hét második felében kell Alsóbereckinél „ha­tástalanítani”. Jó hír: a Tiszát sike­rült teljesen „dízelmentesen” tarta­nunk. . Termeléskiesés nincs Kőbányán Budapest (MTI) - Zavartalan a termelés a Kőbányai Sörgyárban a szombati tűzesetet követően - erről Németh István, a részvénytársaság vezérigazgatója tájékoztatta hétfőn az MTI-t. Az rt. vezetője szerint a tűz következtében keletkezett kár mintegy 30-40 millió forintra tehe­tő. Az épületben mintegy 50 tonná­nyi árpát tároltak, ám ezt a gabona- mennyiséget részben még fel lehet használni sörgyártásra. A Kőbá­nyai Sörgyár malátatermelése éves szinten hozzávetőlegesen 30-32 ezer tonna, és az I. telepen, ahol a tűz pusztított, ebből a mennyiségből csak 6-7 ezer tonnát állítanak elő. Németh István elmondta: tavaly a Kőbányai Sörgyár Rt. nettó árbevé­tele mintegy 7 milliárd forint volt. Kertművelők tagértekezlete Miskolc (ÉM) - A hét végén tartot­ta éves tagértekezletét a Hermám Ottó Kertmúvelők Egyesülete Mis­kolcon. Az összejövetelen a közel 30 eve működő kertbarát egyesület tagjai elhatározták, hogy részt vesz­nek az I. Országos Kert-Vetélkedőn és aktívan közreműködnek a kis­kertmozgalom megújulását elősegí­tő törekvésekben. Kiállítás nyílik nyugdíj asoknak Miskolc (ÉM)-Ma, március 22-én délután 5 órakor egy képzőművé­szeti kiállítás nyílik Miskolcon, az Időskorúak Közösségi Házában, a Kassai utca 86. szám alatt. A Barát­ság Nyugdíjas Klub meghívására Pallagi Tamás amatőr képzőmű­vész, nyugdíjas pedagógus képeit ajánlja az érdeklődők figyelmébe Szamos Ede, a klub vezetőségének tagja. Ez alkalommal hangzik el agy zenetörténeti előadás is, ame­lyet Bócz Sándor tart. A kiállítást az érdeklődők másnap, március 23- án délelőtt 9 órától délután 5 óráig díjtalanul megtekinthetik a klub­ban. Kedd Hírek - Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Szlovák gesztus: az új miniszter első útja Budapestre vezetett Politikai fordulat a két ország viszonyában? Fotó: Nagy Gábor Budapest (ISB - DÁ) - Pavol Ka- nis, az öt napja kinevezett új szlo­vák védelmi miniszter első hivata­los külföldi útja Budapestre veze­tett, ahol találkozott kollégájával, Für Lajossal. Mint az eseményt kö­vető villám-sajtótájékoztatón kide­rült: nem pusztán a védelmi minisz­ternek, hanem az új szlovák kor­mánynak is ez volt az első külföldre irányuló megnyilvánulása. Pavol Kanis elmondta: hazája új ka­binetjének legfőbb célja, hogy meg­változtassa a Szlovákiáról kialakult kedvezőtlen nemzetközi képet. Ja­vítani kívánják az ország szociális helyzetét is, s olyan módon, olyan új stílusban kívánnak kormányozni, hogy a szeptember 30-i választáso­kat követően is kormányon marad­hassanak. A szlovák védelmi mi­niszter leszögezte, hogy nem vélet­lenül vezetett első útja Budapestre. Ezzel a gesztussal is bizonyítani akarták, hogy érdekükben áll a Ma­gyarországgal való jó kapcsolat kié­pítése. A közép-európai biztonság, a jó együttműködés, a béke - mindkét országnak roppant fontos és Szlová­kia kiemelten kezeli a visegrádi or­szágokhoz fűződő viszonyát. A naci­onalizmus bezárkózást jelent, s ez­zel szemben az integráció a nyitott­ságot. Az új szlovák kormány a nyu­gat-európai gazdasági-politikai in­tegrációs folyamatokban kíván részt venni. Für Lajos roppant biztatónak ne­vezte e találkozót, illetve azokat a hűeket, amelyek az új szlovák kor­mányról érkeznek. Mint elmondta: nemcsak két honvédelmi miniszter tárgyalt most, hanem két történész is, akik a történelmi távlatokat is hangsúlyozni kívánják. A kiváló ka­tonai együttműködés után most po­litikai síkon is bekövetkezhet a két ország közötti fordulat. Már idén csökkenhetnek a kamatok Domi Zsuzsa Budapest (ISB) - A gazdasági élet legfőbb jelszava manapság a kon­szolidáció. Ettől reméli a kormány­zat a piacgazdaság megerősödését. Jelenleg két kört próbál megszilár­dítani a kormány a folyamat kereté­ben: a bankokat és néhány - iparpo­litikai szempontból fontosnak ítélt- nagyvállalatot. A bankkonszolidációban tíz bank vesz részt, amely vállalta, hogy - az állammal kötött szerződés értelmé­ben - még az idén maga is lépéseket tesz saját helyzete javítása érdeké­ben. Tehát nem ajándékba kapják a pénzintézetek az összesen több mint 300 milliárd forintot, hanem szigorú feltételek alapján. Például vállalniuk kell, hogy átfogó reorga­nizációs tervet dolgoznak ki, amely tartalmazza a stratégiai, humánpo­litikai, szerkezetátalakítási, belső szabályozási, költséggazdálkodási, illetve privatizációs elképzeléseiket. Ezeket a terveket az állam legké­sőbb 1994. szeptember 30-ig hagyja jóvá, a bankok rendes évi közgyűlé­sein. Az állam az említett tervek, intéz­kedések fejében vállalja, hogy tőke­emelést hajt végre az érintett ban­koknál. (Ennek első lépésére 1993. decemberében került sor, míg a má­sodik idén májusban esedékes.) Ezenkívül lehetővé teszi, hogy az ál­lami hitelezők - mint például az APEH vagy a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága - is en­gedményeket adjanak az adósok­nak, illetve teljes egészében elen­gedjék tartozásukat. A decemberben lezajlott tőkeemelés alkalmával az állam 7 bankban 75 százalékot meghaladó tulajdoni ré­szarányhoz jutott, ami gyakorlati­lag azt jelenti, hogy ezek a pénzinté­zetek teljes állami ellenőrzés alá ke­rültek. A konszolidációs szerződé­sek végrehajtását így tehát száz százalékban képes betartatni az ál­lam, vagyis az azt képviselő Pénz­ügyminisztérium, az ÁVÜ és az ÁVRt. A hitel- és bankkonszolidáció eddig 268 milliárd forintba került az ál­lamnak, illetve ezen keresztül ne­künk, adófizetőknek. Az idén végrehajtandó tőkeemelés plusz 20-30 milliárd forintot igé­nyel. Mindezek együttes kamatter­he pedig 1994-ben várhatóan 48 milliárd forint lesz. S hogy minde­zért mit kapunk cserébe? Kormány­zati vélemény szerint, ha az állam nem tette volna meg az említett lé­péseket, 1994. végére a bankokban kétszer annyi behajthatatlan köve­telés, vagyis veszteség halmozódott volna fel, mint amennyi a saját tő­kéjük. Ez nyilvánvalóan kezelhetetlenné tette volna az ország pénzügyeit. Vi­szont az intézkedések eredménye­ként a bankrendszer stabilizálódni fog, a bankok hitelezési hajlandósá­ga nő és csökken a kamatok mérté­ke. Az előrejelzések szerint már idén 1-1,5 százalékkal alacsonyabb kamatszintre számíthatunk. A ban­kok helyzetének megerősödése pe­dig utat nyithat akár több ezer vál­lalat reorganizációjához is. A rádióból elbocsátottak tiltakoznak Horváth Magdolna Budapest (ISB) - A Magyar Rádió­ból elbocsátott egykori dolgozók kö­zül legutóbb a zenei főszerkesztő­ségről távozni kényszerülők érezték úgy, hogy miután más lehetőségük úgy sincs, sajtótájékoztatón kürtö­lik világgá, amit már amúgy min­denki tud. Azt, hogy a rádió jelenle­gi vezetése, közel három héttel eze­lőtt menesztett 129, ezen belül pe­dig a zenei főszerkesztőség kebelé­ből 38 zenei szerkesztőt, rendezőt, és másokat. Az összejövetelen meg­jelentek egyetértettek abban, hogy minél többet, és többször kell be­szélniük, tiltakozniuk, mert most már csak ezzel érhetnek el ered­ményt. Többen fogalmazták meg, hogy mi­után a rádió az ország legnagyobb koncertterme, egyáltalán nem mindegy, hogy ott mi történik. Ezért is vették nagy örömmel több jeles zeneművész szolidaritását. Az elbocsátottak úgy vélekednek: nem szakmai szelekciónak, hanem kizá­rólag politikai tisztogatásnak vál­tak áldozataivá. Talán érdekesség­ként megemlíthető, hogy a tiltako­zó, demonstráló tájékoztatón több­ször hangzott el a jelenlegi zenei fő- szerkesztőség vezetőjének, Kiss Im­rének a neve, mint Csúcs Lászlóé. Valamennyien az alkotói szabad­ság, a szakmai hozzáértés megsér­tésének, a hosszú évek óta jól műkö­dő zenei fószerkesztőség szétrob- bantásának, és Kiss Imre szemé­lyes leszámolásának tartják a tör­ténteket. A kirúgások előszele már régebb óta érzékelhető volt, már több, mint egy éve tudatosan irtották a zenei ma­gazinokat, s ezzel együtt értelem­szerűen azok szerkesztőit is. A még el nem bocsátott rádiósok nem is­merik a felvett új munkatársakat, a még helyükön maradt régi dolgozók szinte semmilyen információt nem kapnak a főszerkesztőség vezetőjé­től, aki mint hírlik, számzáras ajtó­val szigeteli el titkárságán keresz­tül magát saját beosztott munka­társaitól. A zenei közélet látja kárát a szakér­telem tökéletes hiányáról tanúsko­dó jelenlegi műsorszerkesztési el­veknek - fogalmaztak az elbocsá­tott, és az el nem küldött rádiósok is. Győri László, a Magyar Rádió sztrájkbizottságának elnöke itt je­lentette be: előző este jutott tudo­mására, hogy a 129 elbocsátott dol­gozó az eddig ismert időpontnál egy héttel előbb, április 4-én fogja kéz­hez kapni felmondó levelét. Mint húsvéti meglepetést. A Der Spiegel a „rádiós puccsról” Bonn (MTI) - A magyar választási harc kezdetén háború tombol a mé­diumok birtoklásáért - írta a Der Spiegel című hamburgi hírmagazin, amely hétfőn megjelent számában foglalkozott a Magyar Rádióban tör­téntekkel, s áttekintést is adott a magyar „médiaháború” eddigi fejle­ményeiről. A Der Spiegel „rádiós puccsnak” ne­vezte a 129 munkatárs elbocsátá­sát, illetve nyugdíjazását, ami miatt - mint írta - a budapesti kormányt keményen bírálták külföldön, s ez „különösen kellemetlen, mert a puccs egybeesik a magyar EU-tag- ság kérelmezésével”. A német hetilap szerint a magyar kormány időközben megpróbálja a politikai kár mértékét minél ki­sebbre csökkenteni, Boross Péter miniszterelnök és „a sajtóért felelős államtitkára” , Katona Tamás min­den felelősséget elhárít. „Hitelre azonban aligha találnak. A gyanakvók sokkal komiszabb mo­tívumokat sejtenek a manőver mö­gött, nem csupán merényletet a saj­tószabadság ellen: a jobboldali hec- celők talán konfliktusokat akarnak provokálni, amelyek rendkívüli ál­lapot kihirdetését igazolhatnák. Ezt követően pedig - s már maga a gyanú feltárja a mély politikai sza­kadékot az országban - a kormány­nak alkalma lenne a választásokat bizonytalan időre elhalasztani” - fejtegette a Der Spiegel, amely arra is felhívta a figyelmet, hogy a rádiós „rajtaütési kísérletre” közvetlenül a választások előtt került sor, „ame­lyeken megsemmisítő vereség fe­nyegeti a (vezető) kormánypár­tot”. Péntektől börze Miskolc (ÉM) - A nyitás előtti na­pokban a szakma részéről megnöve­kedett érdeklődés is bizonyítja, nem volt hiábavaló ötlet, a Menjünk vi­lággá...! elnevezésű utazási kiállítás megszervezése Miskolcon. Mint a rendezvény tegnapi sajtótájékozta­tóján megtudtuk, 18 működési en­gedéllyel rendelkező iroda jelezte részvételi szándékát, ennyien kí­nálják majd útjaikat március 25-től a Miskolci Nemzeti Színház előcsar­nokában. A közönség előtt, Halász Rózsa alpolgármester asszony nyit­ja meg a háromnapos programot pénteken. Ezen a napon 14 órától 18 óráig, szombaton 10-től 18-ig, va­sárnap ugyancsak 10 és 18 óra kö­zött látogathatják az utazni vágyók a börzét. Régiónk idegenforgalom­mal foglalkozó cégein kívül, a tuné­ziai Medina Tours és a szlovákiai Trión Tours is képviselteti magát. Szlovén—magyar agrár megállapodás Ljubljana (MTI) - Joze Osterc szlovén és Szabó János magyar mezőgazdasági minisz­ter hétfőn Ljubljanában aláírta a szlovén-magyar államközi mezőgazdasági együttműködési megállapodást, amely kiter­jed a növényvédelemre is. A megbeszéléseken külön hangsúlyt fektettek a mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszertermelési együttműkö­désre, az árucserére, valamint a vásárokon való bemutatkozás lehetőségeire. A két miniszter megállapodott, hogy Szlové­nia és Magyarország a jövőben kicseréli a gyü­mölcstermelési technológiáit. Szóba került a vadkárok témája, valamint a vadászati együttműködés lehetősége is. A szlovén-ma­gyar határ őrségi szakaszának szlovén olda­lán már évek óta nagy károkat okoznak a va­dak. Végezetül szó esett annak a gyakorlat­nak a folytatásáról is, hogy szlovéniai mező- gazdasági termelők - szövetkezetek és ma- , gánszemélyek - földet bérelnek a határ túlol­dalán, Magyarországon. E téren még számos akadályt kell leküzdeni, elsősorban a termény hazaszállítását és értékesítését illetően. Szabó János felkereste a Gomja Radgona-i ki- állításszervezó vállalatot, hiszen Szlovéniá­ban ez a vállalat szervezi a legnagyobb nem­zetközi mezőgazdasági vásárt, amelyen a jövő­ben még több magyar kiállítót szeretnének látni. Keresik a kardot Az eltűnt szablya a két gyertyatartó „társaságában", amikor még megvol­tak Fotó: Archív Miskolc (ÉM) - Amint f tóI már beszámol­tunk, ismeretlen tettesek az elmúlt héten be­törtek a berzéki Perczel-kúriába. A tolvaj(ok) - dacára, hogy csupán a falakon tízmilliós ér­tékek vannak - mindössze a pákozdi győző, Perczel Mór szablyáját (azt is a hüvelye nél­kül), két darab kétkaros ezüst gyertyatartót, valamint egy talpas asztali órát oroztak el. A rendőrség kéri, hogy aki információval tud szolgálni az eltűnt műértékekről, jelezze azt a (46) 324-211/23-85-ös telefonszámon, vagy bármely rendőri szervnél. Az eltűnt tárgyak rövid leírása a következő. A kard 80 centiméter pengehosszúságú, kissé ívelt, egyik lapján öröknaptárral, másikon ti­zenkilenc német-római császár gravírozott arcképével. Az óra francia gyártmányú, szám­lapja fehér, zománcozott. Segítségüket előre is köszönjük.------------ANNO------------­M árcius 22-én történt 1203. III. Ince pápa e napon kelt leveleiből ki­tűnik, hogy Magyarország királya a XIII. szá­zad elején fennhatóságot gyakorolt Szerbia felett. A pápa felhatalmazta Imre királyt, hogy személyesen menjen Szerbiába, s ott a nagyzsupánt és nemeseit erősítse meg az igaz hitben, és eskesse meg a Szent Szék iránti en­gedelmességre. 1848. A Szemere Bertalan által szerkesztett, s a követek házában március 20-án elfogadott sajtótörvényjavaslatot az ifjúság Pesten a Vá­rosháza előtt elégette. A városi gyűlés pedig Pulszky Ferencet fenyegető levéllel küldte a miniszterelnökhöz, melyben e törvényjavaslat visszavonását követelte. 1848. Jellasics bánságának eredete. Bécsben a Ferenc Károly főhercegnél tartott kabinet­ülésen báró Jósika Samu indítványozta: kér­jék fel őfelségét, hogy nevezze ki Jellasics Jó­zsef határőr-ezredest horvát bánná. 1849. Görgey Artur a debreceni országgyűlé­sen létező Békepártra vonatkoztatva ezt írta Szemerének: ,A szerencsétlen békepárt! Sem­mi béke, hanem guillotine, guillotine, guilloti­ne!” 1849. E napon Perczel Mór Szöregről, Forget őrnagy pedig Szentivánról kiűzte a szerbeket. 1944. Új magyar kormány alakult Sztójay Dö­me vezetésével. Mindössze öt hónapig augusz­tus 24-ig maradtak hatalmon.

Next

/
Thumbnails
Contents