Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-21 / 67. szám
1994- Március 21., Hétfő Hírek -Tudósítások ÉSZAK-Magyarország 3 Csurka beteg, látogatása elmaradt Tiszaújváros (ÉM) — A tegnap délutánra hirdetett MIÉP nagygyűlés közel száz érdeldődő, kíváncsi szimpatizáns résztvevője kissé csalódottan távozott a helyi Derkovits Gyula Művelődési Központból. A15 órára meghirdetett előadás hallgatóságával először hűsz perc elteltével közölte a helyi képviselőjelölt, hogy késni fog Csurka István. Majd újabb 40 perc elteltével ugyanő a színpadra fellépve sajnálkozásának adott hangot, közölve, hogy a MIÉP miniszterelnök-jelöltje előző napi országjárását követően megbetegedett, s így lemondta tiszaűjvárosi látogatását. ____________ Képvis elők az IPU-konferencián Párizs (MTI) - Papp Lehel Györgynek, az Interparlamentáris Unió magyar csoportja elnökének vezetésével parlamenti delegáció utazott vasárnap az IPU soron következő, 91- konferenciájára. A tanácskozást március 21. és 26. között tartják a Párizsi UNESCO-palotában. Az Or- szággyűlés sajtóirodájától kapott tájékoztatás szerint a küldöttség tagjai: Karcsay Sándor (KDNP), Hódosán Róza (SZDSZ); Daróczy Zoltán (MSZP) és Sípos Imre (kisgazda). A tanácskozás napirendjén szerepel az ENSZ és a regionális szervezetek szerepe és eszközei a konfliktusok megelőzésében, valamint azjáltalános vita a világ politikai, gazdasági és szociális helyzetéről. Bezárta kapuit a Budapest Art Expo Budapest (MTI) - Várakozáson felüli érdeklődés kísérte a kortárs művészet legnagyobb kiállítását és vásárát a március 16-án megnyílt és 20-án bezárt Budapest Art Éxpo- t- A Budapesti Tavaszi Fesztivál programjához kapcsolódó tárlaton t40 kiállító szerepelt, köztük ötven külföldi galéria, illetve független művész. A festmények, grafikák, kisplasztikák, szobrok, fotók e nagyszabású bemutatóját ezúttal - és nagy sikerrel - képkeretezők, művészkellékeket árusítók, könyvkiadók és könyvkészítők helyszíni szereplése egészítette ki. ^Budapest Art Expo, mint a rendelői hangsúlyozzák, bevallottan a kortárs művészet piacteremtő és mecénás-kereső fóruma. Ebből a szempontból különösen jelentősnek mrtják, hogy sikerült nemzetközivé szélesíteni. Ránki Julianna, az Art Hxpo sajtófőnöke elmondta, hogy a zárónap figyelmet érdemlő eseményeként három külföldi magángalé- ’to kezdeményezésére: Nemzetközi Kortárs Művészeti Alapítványt hoz- f-ak létre. Az ötletadó bolgár-fran- Ha-osztrák művészek közös felhívása csatlakozásra szólítja fel azokat, akik az európai kulturális együttműködés szellemében támogatni és bátorítani kívánják a kor- f'árs művészeket azzal, hogy kiállítási lehetőséget, találkozási alkalmat biztosítanak számukra. Világháborús emlékmű Hedrehely (MTI) - A második világháború hedrehelyi áldozatainak állított emlékművet vasárnap Bo- rass Péter miniszterelnök avatta fél. Beszédében egyebek között arról szólt, hogy keserűséggel, de egyúttal büszkeséggel tölti el, hogy részt vehet az eseményen. Keserűséggel, mint mondta, az tölti el, hogy kényszerű módon, de a megkésett gyász országa vagyunk, hiszen csak most a ’90-es években állíthatunk szobrokat az évtizedekkel ezelőtt hősi halált halt katonáknak, és uera akkor, amikor még friss volt a fájdalom. Ugyanakkor - hangoztatta - büszke vagyok, hogy egy szabad Magyarországon megemlékezhetünk az áldozatokról. Az elmúlt 40 évben emelt emlékművekről szólva a miniszterelnök rámutatott: soha sehol nem volt példa arra, hogy a meghódoltatottak állítottak yolna szobrokat a hódítóknak. Amikor most a magyar kormány nevében is fejet hajtok a megkésve, de 'égre felállított emlékmű előtt azt úvánom, hogy a jövőben soha ne kelljen hazánkban ilyen, a hódító dicsőségét hirdető emlékműveket emelni - mondta Boross Péter miniszterelnök. A Neue Zürcher Zeitung Magyarországról írja Bécs (MTI) - A május 8-iki választások előtti kampányban erősödni látszik a magyarországi átalakulás egyik kévéssé örvendetes kísérő körülménye, a pártpolitikai harc ideologizálódása - írja nét végi kommentárjában a Neue Zürcher Zeitung. Andreas Oplatka, a vezető svájci lap kelet-európai szakértője a cikk összefoglalásaként elöljáróban ehhez hozzáteszi: a nemzeti és a liberális eszmék híveinek állóháborújában elképzelhető, hogy a szocialista párt lesz a nevető harmadik.- Még a kormány ellenfelei sem olyan biztosak már abban, hogy a Boross Péter vezette Magyar Demokrata Fórumnak nem sikerülhet legalábbis tisztes eredménnyel kikerülnie a választásból - írja a szerző. Borossnak, szemben decemberben elhunyt elődjével, Antall Józseffel, láthatóan nem okoz nehézséget egyszerűen és a nép számára érthetően kifejeznie magát - folytatódik a cikk. Emellett hatalomra kerülése után azonnal igyekezett hozzájárulni a megbékéléshez, amennyiben felvette a kapcsolatot az ellenzék vezetőivel és ezzel jelezte: ő a normális ügymenethez tartozónak tartja az ilyen kapcsolatot, ami Antall alatt ritkaságszámba ment. A svájci újságíró véleménye szerint ennek ellenére továbbra is alapvetően mély az ideológiai szakadék az MDF és az ellenzék között. Ezt Boross Péter kijelentéseivel, valamint az MDF február közepi kongresszusán elhangzottakkal támasztja alá. Idézi Für Lajost is, és általában a szónokok szóhasználatáról azt állapítja meg, hogy az nyilvánvalóan a választási stratégia része. Oplatka az ideológiai ellentét történelmi gyökerét az egykori népi-urbánus szembenállásra vezeti vissza. Mint írja, ez a konfliktus, amelyen belül minden apróság kényes és félreérthető lehet, látens, ám gyakran nyílt összefüggésben van a magyar-zsidó viszonnyal. A „...a nép számára érthetően kifejeznie magát" Fotó: Nagy Gábor történelmi gyökerek elemzésével a szerző egészen 1867-ig megy vissza, és a tanácsköztársaságban, valamint az 1945 utáni kommunista uralomban játszott szerep miatti ellenérzések mellett megjegyzi: nem érthető, miért nincs szó arról, hogy az 56-os forradalomnak is megvoltak a maga zsidó származású mártírjai. Oplatka arról is ír, hogy a formula nem egyszerűen a „zsidók itt, magyarok ott”- képlet, hiszen mindkét táborban, a liberálisok és a nemzetiek között is a legkülönbözőbb származásúak vannak. Kitér arra is, hogy emellett az egykori zsidó bevándorlók mai leszármazottai is egyszerűen csak átlag-magyaroknak érzik magukat. Megemlíti az SZDSZ-t érő vádat, miszerint nem magyar orientációjú, hanem kozmopolita - amely jelző „a politikailag képzetlenek szájában szitokszóvá lett”. Ezzel kapcsolatban azt írja Oplatka, hogy a rádióért és a televízióért folytatott médiaháborúban, amelyet a kormány „éppen most a lehető legkétségbe- vonhatóbb eszközökkel fordított a saját javára „nemzeti” vagy „liberálkommunista” meggyőződésű újságírók felülkerekedése a tét. A Neue Zürcher Zeitung teijedel- mes cikke az SZDSZ egyes politikusainak az MDF-el szemben alkalmazott érv-rendszerére kitérve arról is ír, hogy „az alapítók némelyike, Lukács György óvodájából származván, nem tudott megszabadulni az örökölt dogmatizmustól”. Van aki nem tudja azt az íratlan szabályt, hogy külföldi megnyilatkozásban nem illik agresszívan támadni az otthoni kormányt- Igaz - fűzi hozzá - „a Fórum vezetői pedig azt nem értik, hogy ilyenkor nem a legjobb reakció hazaárulót kiáltani”. Általában véve hiányzik az a felismerés - írja Oplatka -, hogy egy szabadon választott kormány néhány éven át képviseli ugyan az országot, de nem azonos a nemzettel. Érthetőnek nevezi, hogy végülis a vita az irányról szól, az identitás- és alkalmazkodási válságról. Mennyire nyisson az ország most, az európai vérkeringésbe való csatlakozáskor a nemzetközi egyenlővé válás előtt, illetve ragaszkodjon-e a saját hozott értékeihez? Oplatka érthetetlennek nevezi, miért nem fogják fel egyik oldalon sem, hogy mindkét gondolkodási és létezési módnak van jogosultsága, éppúgy, mint ahogyan a vidéki és fővárosi életstílus egyaránt része a magyar valóságnak. Ugyanígy érthetetlennek tartja, miért nem látják, hogy ez az állóháború maga az öngyilkosság az új demokráciában még alig megszilárdult polgárjogok szempontjából, emellett „ezáltal átengedik a terepet a nevető harmadiknak, a szocialistáknak”. Végezetül a Neue Zürcher cikkírója leszögezi: egészséges - s valamelyest valószínű - fejlődésnek tartaná, ha teret nyerne egy olyan új profi politikusnemzedék, amely a terméketlen ideológiai civakodás helyett a jövőben kizárólag szakkérdéseknek szentelné magát. Emlékkonferencia a holocaust évfordulója alkalmából Eger (MTI) - A Teljes Evangéliumi Diák és Ifjúsági Szövetség (TE- DISZ) elutasítja azt a jogi- és rendőri engedékenységet, amellyel az ország vezetői kezelik az antiszemitizmus hazai megnyilvánulásait - jelentette ki Ruff Tibor, a szervezet elnöke a TEDISZ „Ne menj tovább, barátom” címmel rendezett konferenciáján. A vidéki zsidóság deportálásának 50. évfordulója alkalmából szervezett tanácskozás fővédnöke Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Elsőként, még napirend előtt Kis Balázs szólalt fel a Nemzeti Ifjak Egyesülete azt hangsúlyozta: egyesületük tiszteletben kívánja tartani a magyar zsidóság jogait, ünnepeit és a magyar nemzet szerves részének tartják mindazokat akik a nemzet értékeivel azonosulnak ugyancsak tiszteletben tartják azokat. Leszögezte, hogy hamis az a lábra kapott hír, hogy szervezetük meg kívánta zavarni az emlékkonferenciát. Megnyitó előadásában Ruff Tibor többek között rámutatott: megdöbbentő az antiszemitizmus újraéledése Magyarországon, s ennek jelenségei között szólt arról, hogy a hungarista mozgalom képviselői jelen vannak több jobboldali parlamenti pártban is. Ä nemzeti médiában - olyan műsorokban mint a Parabola, a Hét, a Panoráma, vagy a Magyar Félmúlt - nyíltan, vagy burkolt tonnában kárhoztatják a magyar zsidóságot, miközben a kormány is kétértelműen viselkedik - mondta a szónok, majd felhívta a figyelmet arra, hogy az idegengyűlölet, a magyarság teljes erkölcsi és szellemi lesüllyedéséhez vezethet. Ezt követően Mészöly Miklós egy ugyanezzel a témával foglalkozó írásából olvasott fel, majd Székely Gábor, Budapest alpolgármestere - saját megfogalmazása szerint nem mint alpolgármester, hanem mint egri zsidó - ismertette az egri zsidóság történetét. Elmondta, hogy az érseki városban 1840-ben jelent meg az első zsidó család, a holocaust idején 217 embert deportáltak a hevesi megye- székhelyiül Auschwitzba, ma pedig csupán egyetlen izraelita hitű ember él a városban. Beer Iván, a Holocaust Emlékbizottság elnöke, arról szólt, hogy a zsidóság 100 éve magyarnak vallja magát, 50 éve pedig azt mondták: nem vagytok azok, sőt származásotokért meg kell halnotok. Ezért nem szabad elfelejteni, hogy a szörnyűségeket magyarok tették magyarokkal. Hack Péter, az SZDSZ országgyűlési képviselő a zsidótörvények hátterét elemezte a konferencián. Rámutatott arra, hogy véleménye szerint megdöbbentő hasonlóság mutatkozik a mai valóság és a zsidótörvények meghozatalakor született parlamenti jegyzőkönyvek között és néhány 1938 és 1942 közötti parlamenti felszólalás beleillik az országgyűlés mai légkörébe. Mint mondta: az akkori felsőházi vitában az egyházak vezetői sem emelték fel a hangjukat a törvények ellen, ezért különösen örvendetes, hogy 1993- ban a Magyar Püspöki Kar egyértelmű nyilatkozatban határolta el önmagát az antiszemitizmustól. Végül kijelentette: valamennyiünk felelőssége, hogy unokáinknak ne kelljen olyan emléküléseket tartaniuk, amely a mi életünkben történt szörnyűségekről emlékezik meg - mondta Hack Péter. Egyesült kisgazdák — kampánynyitó Budapest (MTI) - Az Egyesült Kisgazda és Polgári Párt a választáson az öt százalékos küszöb átlépését tekinti céljának. A nemrég alakult párt nemzeti, keresztény eszmei alapon álló, a tulajdonosokat védő és a tulajdont szentségként tisztelő, konzervatív, jobbközép pártként határozza meg magát. Egyebek között erről beszélt vasárnap budapesti kampánynyitó gyűlésén Szabó János pártelnök, földművelési miniszter. A kisgazda politikus beszédében több ízben kitért a kisgazda erők megosztottságára, az FKgP-hez fűződő viszonyra. Annak a véleményének adott hangot, hogy leginkább az EKgP képviseli a 85 esztendős kisgazda hagyományokat, s ezt a választók is elismerik majd. A kisgazda pártok összefogását szorgalmazva kijelentette: az EKgP kész a tárgyalásokra az FKgP-vel, erre azonban a másik párt vezetője miatt egyelőre nem lát lehetőséget. Nem adják fel azonban az összefogásra irányuló törekvéseiket, s bíznak benne, hogy ha most nem is, a következő kormányzati ciklus után már egy erős, egységes párt jeleníti meg a kisgazda akaratot. Külön szóvá tette, hogy az EKgP rendkívül hátrányos helyzetből vág neki a kampánynak, hiszen mindössze a múlt év őszén alakult meg, s anyagi lehetőségei messze elmaradnak a többi pártétól. Ezzel függ öszsze az is, hogy Budapesten nem tudnak mind a 32 körzetben egyéni jelölteket állítani. Szabó János a nagygyűlésen megemlékezett a náci megszállás évfordulójáról, külön is kiemelve Bajcsy- Zsilinszky Endre ellenállásban tanúsított érdemeit. A pártelnök tisztelgett az ártatlanul elhurcolt 600 ezer magyarországi zsidó áldozat emléke előtt is, majd kifejtette: ma is vannak olyan politikusok, akik a zsidókat, cigányokat, kommunistákat szívesebben látnák akasztófán. Hangsúlyozta: a választáson elejét kell venni annak, hogy az ilyen elemek felülkerekedhessenek. Fontosnak nevezte, hogy május 8-án minél többen menjenek el szavazni. Magyar—román „Kézfogások” Gyula (MTI) - Catherine Lalumiere asz- szonyt, az Európa Tanács elnökét kérték föl a gyulaiak a június 22-étől négy' napon at tartó „Kézfogások” című magyar-román baráti találkozó fővédnökének, s a szervezők abban reménykednek, hogy a határ két oldalán sorra kerülő rendezvényre ellátogat a két külügyminiszter is. Az állampolgári kezdeményezésre szerveződő gyulai találkozón hét munkacsoportban tanácskoznak majd a meghívott magyar, román, francia és német szakemberek. A politológusok szekciója kisebbségi kerékasztalt is tervez, a gazdasági fórumon résztvevő magyar és román vállalkozók kézműves napot is akarnak rendezni. A környezetvédelmi szakemberek egyebek közt a Maros és a Körösök szennyezésének a gondjaival foglalkozhatnak, a magyar és a román újságírók, írók pedig szót válthatnak a két nép megbékélését nehezítő közös dolgainkról. Tanárok, idegen- forgalmi szakemberek és a közigazgatásban dolgozók (köztük polgármesterek) munkacsoportjainak tanácskozását is szervezik. A gyulai „Kézfogások” („Strangeri de maini”) résztvevői június 24-én Aradra és Lippára látogatnak. ahol folytatódnak a szakmai tanácskozások és számos egyéb, a román fél által szervezett rendezvényre is sor kerül.------------ANNO------------E mléknapok: március 21. 1079. VII. Gergely pápa 1079. március 21-én kelt levelében így üdvözölte I. László királyunkat: „Te a legjobb királyok nyomdokait követed, mert kész vagy Szent Péter szolgálatára, mint azzal egy vallásos fejedelem tartozik, s a papa iránti engedelmességre, mint egy szabad férfiúhoz illik.” 1229. A besenyők polgárosítása. Egy magyar eredetű nép, a moldvai besenyők polgárosítása érdekében IX. Gergely több rendbeli intézkedést tett e napon. Megdicsérte Béla ifjabb királyt, hogy elment a besenyőkhöz és az esztergomi érsekkel együtt fáradozott azok megtérítésén. Örömét fejezte ki az esztergomi érseknek a siker felett, és intézkedett, hogy a nomád módón elő nép hazájában városok építtessenek. 1457. V. László király Hunyadi László kivégeztetése után döntése helyességét igazoló oklevelet bocsátott ki e napon, melyben a halhatatlan Hunyadi Jánost gyalázta, fiát László pedig a királyi várak és jövede’mek lefoglalásával vádolta meg, miközben ugyanebben az oklevélben Garay Lászlót és Újlaki Miklóst felmagasztalta. 1599. Báthory Zsigmond másodszor mondott le a fejedelmi címről. A március 21-29 között megtartott meggyesi gyűlésen Zsigmond utódául unokatestvérét, Báthoiy András bíbomok püspököt mutatta be. Zsigmond három uradalmon kívül 24 ezer forint évpénzt kötött ki magának és sógorához, Zamojski kancellárhoz, Lengyelországba költözött. Élvált hitvese Mária Krisztina főhercegnő a halli apáczamonos- torba vonulva, s 22 évvel később fejezte.be földi életét. r 1606. Rudolf király a Bocskai Istvánnal folytatott alku értelmében, testvérét Mátyás főher- cegetMagyarországkormányzójává nevezte ki. 1724. Március 21-én kezdte megműködését Pozsonyban a magyar királyi helytartótanács. Megteremtődött ezzel a bécsi udvar döntő befolyása, hisz a helytartótanács közigazgatási ügyekben a király végrehajtó hatalmát gyakorolta. 1752. Mária Terézia parancsára a magyar királyi udvari kancellária a főispánok számára új kezelési utasítást készített. Ez a következő pontokból állt: 1. A főispán lehetőleg megyéjében lakjék. 2. Tisztújítást minden három évben tartson. 3. Ügyeljen arra, hogy az alispán ne legyen a földesuraknak lekötelezettje. 4. A vármegye gyűléseiről szó 1723:50. törvénycikk pontosan megtartassék. 5. A levéltár jó rendben tartassék; a tisztviselők az iratokat oda az 1729:25. törvénycikk szerint beszolgáltassák. 6. Évenként legalább négyszer tartassék törvényszék. 7. Bűnügyek gyorsan vizsgáltassanak meg, s a börtönök jó karban tartassanak. 8. Utak, hidak tataroztassanak; városokban a szűk utcák szélesbíttessenek. 9. A törvények és kormányrendeletek pontosan végrehajtassanak. 10. Az adóra, adózó nép érdekeire, pénztárak rendben tartására különösen ügyeljenek. 1769. E napon született Miskolcon Dayka Gábor költő, a felvilágosodás kori szentimentaliz- mus kiemelkedő formamúvész lírikusa. Életében csak néhány verse jelent meg mintegy 50 darabra tehető összterméséből. Kortársai alig ismerték, viszont jelentékeny hatással volt Ka- zinczyra, Csokonaira és Berzsenyire. 1849. A képviselőház Nyári Pál indítványára Bem Józsefnek az érdemrend nagykeresztjét, és Mészáros hadügyminiszter indítványara az al tábora agyi rangot is adományozta. Az erdem- jelet és a kinevezési oklevelet április 5-én adta át Bem apónak Németh alezredes, a hadügyminiszter követe.
