Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-18 / 65. szám

Hátsó oldalunk összeállításának első képe a Kétszer Rómába és vissza cí­mű amerikai filmből való, amelyet az RTL-2. műsorában 20.15-kor nézhe­tünk meg kedden Az RTL (szerda, 20.15) kémfilmjének egyik hőse, Stephanie nagy fárad­sággal tudja csak meg, hogy az ötös számú ügynök, akit már hullának hit­tek, él, noha meggyőző munkája következtében ő is hullafáradt... Katasztrófafilmet mutat be az RTL csütörtökön 21.15-kor. A Kalifornia felet­ti tűzvihar pozitív hősei természetesen a tűzoltók, akik közül képünkön ket­tő látható Hétfőn 21.15-kor a városi klinikáról láthatunk epizódfilmet az RTL műsorán. Marianne és Daniel szeretik egymást, s már tervezik is az esküvő időpont­ját TV PLUSZ Az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft., a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. és a Napló Lapkiadó Kft. közös melléklete. Felelős szerkesztő: Gulyás Imre. Szerkesztő: Gőz József. A szerkesztőség postacíme: Debrecen, Posta­fiók 72. 4001 Telefon: (52) 412-144 Telefax: (52) 412-326 Mi a kedvenc műsora? Tóth János, a városi birkózósport-bizottság elnöke A Szerencsekerék, a Min­dent vagy semmit, valamint á Panoráma a kedvencem. Az Eurosportot is állandóan nézem, bármely sportág érde­kel. Nem szeretem a Szom­szédokat, a Dallast viszont nézem, mert szerintem a csa­ládi összefogás jó példája. Tetszik a miliő is, amiben ját­szódik, annak ellenére, hogy Magyarországon ilyen körül­mények között egyelőre még csak kevesen élnek. Szere­tem a természetfilmeket, a Deltát különösen, a Cousteau kapitány című sorozatot, a David Attenborough rendez­te, állatokról - nemrégiben a hangyákról és a termeszekről szóló - filmeket. Kedvelem az RTL-en a szombaton késő este vetített erotikus filmeket is. Hiányolom a birkózómér­kőzéseket a Magyar Televí­zióban. A Napkeltét kedve­lem, valamint a Nulladik típu­sú találkozásokból a termé­szetfeletti erőkről és jelensé­gekről szóló beszélgetéseket, illetve tájékoztató filmeket. Szeretem a vidám műsorokat, a Szeszélyes évszakokat, a Benny Hill-show-t, csak ke­veslem ezeket is, mert a hu­morra nagyon ki vannak mos­tanában éhezve az emberek. A régi kaland- és westernfii- meket is szeretem, kár, hogy nem sokat láthatunk mosta­nában. A rádióban a 168 órát, valamint a kívánságműsoro­kat hallgatom. K. I. Dowling atya magánnyomozásai Kezdetben voltak a klasz- szikusok. Mint Sherlock Hol­mes, Hercule Poirot, Maigret, Columbo, Kojak, Angyal, Starsky és Hutch - hogy csak néhányra emlékezzünk -, majd jött a felülmúlhatatlan pá­ros - ,A simlis és szende” -, most pedig itt van Dowling atya, aki a lelkek megmenté­se mellett szerepet vállal a vi­lági bűnök hátsó udvarának a kitakarításában is. Megszál­lottan veti bele magát egy-egy gubancos ügy kibogozásába, s miként láthatjuk, mindig si­kerrel. Szenvedélyes nyomo­zó a páter, s ebben remek partnerre és segítőtársra talál Steve nővér személyében. Március 22-én - kedden - ismét feltűnik a képernyőn, s ezúttal nézhető időben. A ket­tes csatorna 18.45-kor kezdi ve­títeni A megtért lány esete cí­mű legújabb epizódot, amely nem tévesztendő össze Perry Mason legendás történeteivel Stanley Gardner jóvoltából. Szóval a felszentelt hekus is­mét nekivág, s ezúttal egy fia­talemberen szeretne segíteni, akinek mennyasszonyát - mel­lesleg Steve nővér barátnőjét - holtan találják röviddel azután, hogy bevallotta: prostituált. Dowling atya azonnal bele a sű­rűjébe, és végére jár a dolog­nak. Természetesen a rendőr­ség mellőzésével. Képünkön egy másik atya: Murphy. A néző hálás minden olyan gesztusért, amely a képernyőn a szórakoztató funkció jogát is megerősíti. Manapság különö­sen is, hisz együtt élünk azok­kal a társadalmi gondokkal, in­dulatokkal, amelyek nemcsak morálisan, de valóságosan is sebeznek bennünket. Dowling atyában egy csipetnyi civil ku­rázsi nyer kiteljesítést, s pél­dájával bizonyítja, hogy az erőszak fölött szelíd szeretet­tel is úrrá tehet lenni. Boda István A hét filmje Oroszország-ház Véget ért a hidegháború, de nem így a kémek há­borúja. Éppen a közelmúltban derült ki egy magasran­gú amerikai tisztviselőről, hogy az orosz titkosszolgá­latnak dolgozott már évek óta. Még csaknem diplomá­ciai haragszomrád is kialakult, bár a józanabb körök egyik részről sem mulasztották el hangsúlyozni, hogy mi sem természetesebb annál, ha két hatalom meg­próbálja kifürkészni egymás titkait. E kis közjáték is aktuálissá teszi az RTL műsorában szombaton 20.15-kor vetített filmet, amely John le Car- ré kémregényéből született, s amelynek a férfi fősze­replője ugyancsak otthon'van a kémkedés világában, legalábbis 007-es ügynöki szerepei következtében. Sean Conneryről van szó, aki képünkön a női főszereplővel Michelle Pfeifferrel látható. A film a peresztrojka időszakában játszódik, s főhő­sének kezdetben semmi dolga sincs a titkosszolgálat­ok vetélkedésével. Mint az orosz irodalom és művé­szet lelkes rajongója Moszkvába utazik egy könyvkiál­lításra. Itt megismerkedik egy pártütő orosz fizikussal, aki még mindig nem bízik abban, hogy a birodalmi gon­dolkodás végül is nem vezeti háborús kalandokba a szovjet hadigépezetet. Ezért fontos titkokat tartalmazó feljegyzéseket ad a Blair nevű látogatónak, hogy csem­péssze Nyugatra. Ez meg is történik, lecsap rá a brit titkosszolgálat, s hősünket visszaküldi, bizonyosodjon meg arról, hogy a dokumentumok valódiak. Itt jön az- tán közbe a szerelem, mert Blair beleszeret a szépsé­ges Kátyába, s így kerül kátyúba (bocsánat a szójáté­kért) megbízatása... Gőz József Gőz József

Next

/
Thumbnails
Contents