Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-17 / 64. szám

10 SZABADIDŐ HI-FI 1994. Március 17-, Csütörtök ; f A „Kékszakállú” Németországban Bonn (MTI) - A frankfurti opera műsorára tűzte Bartók Béla egyfelvonásosát, „A kéksza­kállú herceg vára” című operát. A Kékszakál­lút más egyfelvonásosokkal együtt szokták játszani a világ színpadain, a magyar nyelvű frankfurti produkció érdekessége, hogy Her­bert Wemicke rendező egy este két különböző rendezésben kétszer énekelteti el a Balázs Bé­la szövegkönyve alapján készült művet. Juditot az amerikai Katherine Ciesinski, a Kékszakállút a holland Henk Smit alakítja. Mint Ciesinski a vasárnapi premier előtt a Frankfurter Rundschauban elmondta, a szó­ba jött énekesnők közül „én voltam egyedül bátor - vagy ostoba? - ahhoz, hogy vállaljam a lehetetlent: a szerepet egy este kétszer eléne­kelni. Egyszer is megerőltető, hiszen Judit vé­gig a zenekar ellenében énekel. A karakter megformálására is óriási enei'giák mennek rá: Judit annyi mindent akar”. Zenei Folyóiratok Miskolc (ÉM) - A miskolci II. Rákóczi Ferenc megyei könyvtár zeneműtárában a zenei fo­lyóiratok széles skálájával találkozhat az ér­deklődő olvasó. A külföldi országokból vásá­rolt kiadványok között van olyan, amelyik csak a zenével, zenével és az auditív eszközök­kel foglalkozik és van kettős profilú szaklap il­letve népszerű hi-fi újság is. Ezek közül ismer­tetünk most néhányat: Musical Denmark (Danish Music Information Centr, Copenhagen, Dánia) 1988 - Tartalmas, sokoldalúan szerkesztett zenei szaklap. A Dá­niában működő muzsikusok, együttesek (jazz-, rock- sőt folk is!) munkáiról, felvételei­ről illetve, eseményeiről, az előadásokról tudó­sít a folyóirat. The musical quarterly (Published by G. Schir­mer, Ino., New York, USA) 1973-1979, 1982 - Az egyik legszínvonalasabb zenetudományi folyóirat. Tanulmányok, dolgozatok, műelem­zések találhatók benne. Közli a hasonló témá­ban megjelent könyvek jegyzékét is 2-3 szám­ban évente. Musik Nachrichten aus Prag (Herausgegeben vom Musikinformationszentrum der Tosche- cischen Musikfonds, Praga, Csehszlovákia) 1979 - A csehszlovákiai zenei élet híreit, ese­ményeit közli német nyelven a kiadvány, amely elsősorban idegenforgalmi propaganda célokat szolgál. Rendszertelenül jelenik meg. T Musik und Bildung (Zeitschrift für Musikerzi­ehung, Mainz, NSZK) 1972 - A német nyelv- terület egyik legrangosabb zenei folyóirata. Elsősorban zenetudományi, zenetörténeti tár­gyú cikkeket, tanulmányokat közöl, de rend­szeresen ismertet új hangfelvételeket is. Könyvekről és a kottákról újdonságlistát ad közre a havonta megjelenő esztétikailag is vonzó lap. ' Nordic sounds: Nordic Musical Cooperation Committee (NOMUS by the Dänisch Music In­formation Centre, Copenhagen, Dánia) 1986 - A skandináv országok (Svédország, Dánia, Finnország, Norvégia és Izland) közös zenei folyóirata. Bepillantást nyújt a tagországok zenei életébe. Koncert-, lemezkritikák, színpa­di méltatások olvashatók a Skandináv Zenei Szövetségek Bizottsága által szerkesztett két­havonta megjelenő szaklapban. Rockarchívum: a Tolcsvay A '68-as felállás: Tolcsvay László, Tolcsvay Béla, Bianki Iván Fotók: ÉM-repró Böbék Zsolt A Tolcsvay fivérek, Béla és László 1964-ben az iskolatársakból verbu­válódva megalakították első saját zenekarukat a Strangerst. Ez is olyan volt, mint a többi csapat, akik akkoriban Beatles számokat ját­szottak. Később a jó nevű Wande­rers együttes csábította el őket, itt ismerkedtek meg a többi zenei irányzattal is: Shadows, Hollies, Ventures. Szakítottak a zenekarral, így módjuk nyílt saját hangjuk megtalálására. Már Tolcsvayék né­ven játszottak a Horizont táncisko­lában, melyet Bródy is megénekelt szólólemezén, a K. Kata balladájá­ban. A Tolcsvay fivérek együtt fedezték fel Bob Dylan, Donovan zenéjét és szövegeit. Balázs Gábor barátjuk­hoz is ez a zenei világ állt a legköze­lebb. Bevettek egy kislányt is a ze­nekarba, őt Baranyai Katinak hív­ták. „Csak nőkkel ne kezdjen az em­ber - dolgozni”. így lettek újra • Tolcsvay trió. A szájharmonikatar­tóról és az akusztikus gitárról so­kan úgy vélték, hogy ők is egy pol- bpat zenekai-. Semmi nem állt olyan távol tőlük mint az a zeneietlenség és a dilettáns szövegek, amelyet a pol-beatesek képviseltek. A Tolcs­vayék a legnagyobb természetes­séggel építették be dalaikba a nép­zenei motívumokat, később népi hangszereket is megszólaltattak. A ’68-as Ki-Mit-Tud? győzelem óriá­si lendületet adott a zenekarnak. A népzenei feldolgozásokkal sikerült azonban kilépniük a pol-beat kate­góriából. A stílusuk nehezen beha­tárolható, mégis kénytelenek vol­tak magukat felcímkézni a folk- beat jelzővel, hogy a Magyar Rádió könnyűzenei osztálya tudjon velük valamit kezdeni. Néhány nagybaju- szú, tanárképzős néptáncbajnok vi­szont a szemükre vetette, hogy nem autentikus népzenét játszanak. ,A népzenét nem akadémikusán kerestem. Olyan kifejezési eszkö­zökkel akarok élni, amihez közöm van.” Történt egyszer, hogy a budai rak­parton a KEX tagjai zenéigettek a gesztenyefák alatt. Hozzájuk szállt be a Tolcsvay trió egy kis együttmu- zsikálásra. Kirohant érre Margó né­ni.- Ne itt zenéljetek, mert még balhé lehet belőle! Gyertek be a házba! Margó néni a Bem rakparti klub nyitott szellemű igazgatónője volt, áld állandó fellépési lehetőséget biztosított a Tolcsvayéknak. így lett a magyar folkzene bölcsője a Bem rakparti Tolcsvay-klub. Olyan ze­nekarok bontogatták itt a szárnyai­kat, mint a Kaláka együttes. Se- bó-Halmos, Muszty-Dobai. 1969-ben egy rövid időre megtört a lendület, Balázs Gábor bőgős kivált a zenekarból. A Tolcsvay fivéreken ekkor Szörényi Levente segített, az Illésék állandó előzenekara lehet­tek. Nemsokára megalakult a Tolcsvayék és a Trió, mely kezdet­ben így festett: Szilvássy Zsolt basszusgitár, a dunaharaszti Domi­nó presszóban fellépő Sakál-vokál- ból mentették ki Móricz Mihályt, a tehetséges gitárost és Németh Osz­kár dobost. Szilvássy Zsoltot a Mi­nit alapító Czipó Tibor váltotta fel. ’71-ben a Bem rakparti folk-beat műhelyből az Illésék Vár-klubjába költöztek. Ezen a nyáron a Kissta­dionban a Fairport Conventionnel adtak egy emlékezetes koncertet. A későbbi Jethro Tull tagjaival egy életre szóló barátságot kötöttek. Évente egyszer Ian Anderson és máig hűséges fegyverhordozója Martin „Lancelot” Barre vendégül látja barátait a „kerekasztal lovag­jait”. Eire az eseményre volt hivata­los Tolcsvay Béla is. ’71 őszén a Lo- comotiv GT-vel közösen új klubot nyitottak a Kertészeti Egyetemen (KEK). Kelet-Európábán - főleg a magyar­lakta területeken - komoly sikere­ket értek el, a hazai közönség azon­ban inkább az angolszász rockzené­vel és a nyugati kultúrával azono­sult volna szívesebben. A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat sem bí­zott zenei elképzeléseikben. Szöré­nyi Levente és Bródy János közben­járására adják ki első nagylemezü­ket ’72-ben. Az album címe Ez mind eladó, mégsem volt kapós a portéka. A Hanglemezgyár javaslatára köz­reműködött a lemezen Kóncz Zsu­zsa, Kovács Kati és Zalatnay Sarol­ta is. A válogatásszerű albumra olyan dalok kerültek, mint a Mondd mire vársz, Itt a két kezem, Szeret­ni kéne, Ne sírj kedvesem, Lá-di-dá, Ballada. Lengyelországban viszont a lemeznek akkora sikere volt, hogy a későbbi Fonográf együttest is a Tolcsvay utódzenekaraként tisz­telték. A Tolcsvay testvérek a hetvenes évek elején Közreműködtek még Szörényi Le­vente Utazás című szóló albumán is. Itt már összeforrott a csapat, a második Tolcsvay lemez mégsem jött létre. Zenei elképzeléseik na­gyon közel álltak az Illés együttesé­hez. Személyes jóbarátok lettek az első számú „riválisok”. Szerepeltek Mészáros Márta Szép lányok ne sír­jatok című filmjében is. 1972 őszén, amikor már sztárzene­kar volt az Illés, Szörényi Levente megkereste Tolcsvay Lászlót, hogy volna-e kedve együtt zenélni. Létre­hozták a KITT-egyletet (Koncz, Il­lés, Tolcsvayék és a Trió), ahol min­denki megőrizhette zenei önállósá­gát. A KITT egylet utoljára a mis­kolci Pop-fesztiválon lépett fel. Egyébként ennek a mérföldkőnek számító koncertnek a szellemi atyja és fő szervezője is Tolcsvay Béla volt. A Tolcsvayék és a Trió végét nem csak az összeolvadás jelentet­te. Komoly zenei nézeteltérések vol­tak a Tolcsvay fivérek között. Béla ragaszkodott a kelet-európai népze­nei hagyományokhoz, László pedig korszerűbb, rockosabb hangzást szeretett volna. László a „tékozló fiú” évek múltán így emlékezik erre a mozzanatra. ■■■■ ; „Ma már meg tudom érteni őt, na­gyon tisztelem és becsülöm azért, hogy ilyen lúttel és elszántsággal tud kitartani eredeti elképzelései mellett, de akkoriban annyi minden mozgolódott bennem, annyira akar­tam az újat, a korszerűbbet, hogy sehogy nem tudtunk szót érteni.” A nézeteltérések, a szétszórtság el­lenére is sikerrel koncerteztek. Az Ezek a fiatalok című filmből megis­mert Vár-klubban' 1300-1500 em­ber előtt játszottak minden alka­lommal. A közhiedelemmel, ellen­tétben a megzenésített Nemzeti dal sohasem volt betiltott szám, éppen ellenkezőleg a párt és állami szer­vek felkérésére készült a Forradal­mi Ifjúsági Napok megnyitójára. A lemezfelvételt is beígérték, de ez el­maradt. A megzenésített Nemzeti dal a Vár-klubbéli koncerteken rög­zített amatőr felvételeken keresztül vált országosan ismertté. ’73 őszén Tolcsvay Bélát is hívták a Fonográfba, de már nélküle alakult meg a zenekar. László így reflektor- fényben maradt évekig, Béla pedig ragaszkodva saját elképzeléseihez folytatta pályafutását. ,Az volt a célom, hogy dalaim egyszerűek közérthetőek legyenek, és így a dal eljusson az emberekhez. Mint a népzenében.” László Fonográfos éveit olyan sike­rek fémjelzik mint az Első villamos vagy a Koncz Zsuzsa lemezein meg­zenésített József Attila, Nagy Lász­ló Weöres Sándor versek. 1981. március 26-án a régi Sport­csarnokban egy koncert erejéig újra összeállt a KITT-egylet. A megis­mételhetetlen eseményről egy köz­hely-értékű film is készült, mely csak a pénztárosoknak adott plusz munkát, továbbgondolásra, újraér­telmezésre nem ad módot. A Tolcs­vay fivéreknek köszönhetően nem csupán egy nosztalgia koncert vagy egy Illés slágerbazár lett a vállalko­zásból. Az általuk hozott „márciusi szél” lefújta a port a régi számokról és termékenyítőén hatott a tizené­vesek gondolkodásmódjára is. Egy újabb generáció tűzte zászlajára a KITT-egylet zenekarainak nevét. A nyolcvanas évek házibulijainak szinte kötelező darabja volt a KON­CERT, olyan Tolcsvay szerzemé­nyekkel, mint az Első villamos vagy a Nemzeti dal. Ezek a felvételek tet­ték igazán élővé a lemezt. A határa­inkon túl élő magyar fiataloknak olyan kapocs volt ez, mint a népze­ne. A hitben gyengélkedő, parttalan fiataloknak pedig a legegészsége­sebb „zenei kapaszkodót” nyújtotta. Időközben az AGRIA Játékszín elő­adásában zenét írtak Balassi Szép magyar comediájához és a Lúdas Matyihoz. Tolcsvay Lászlónak meg­jelenik még egy szólólemeze Várd ki az időt címmel. A szép dalok ellené­re a siker elmarad. Nincs, ami aktu­alitást adna az albumnak. Készítet­tek egy rockoratóriumot Magyar Mise címmel, melyet a Szegedi Sza­badtéri játékokon is sikerrel mutat­tak be. Többek között ezt a művet is hallhattuk március 15-én a Buda­pest Sportcsarnokban koncerten. Az ő „forradalmuk” hagyománytisz­telő, mégis mindig megújuló, iga­zi értékek után kutató és nem romboló: ...........~..........—~............ B artók Béla: Kossuth-szimfónia Budapest (MTI) - Kossuth Lajos halálának centenáriumáról emléke­zett meg március 16-i, szerdai kon­certjén a Magyar Rádió Szimfoni­kus Zenekara. Bartók Béla - ritkán játszott - Kossuth szimfóniája hangzott el a Pesti Vigadóban. Az est dirigense Kovács János volt. A Bartók-mű ősbemutatója 1904- ben, Kossuth halálának 10. évfor­dulóján volt. A világpremiért Man­chesterben tartották, még ugyanab­ban az évben. A szimfóniái költe­mény azt követően nem szerepelt hazai hangversenyen több mint fél évszázadig. A Magyar Rádió Szim­fonikus Zenekara tűzte műsorra 1961-ben is. A harminchárom évvel ezelőtti hángversenyt Lehel György vezényelte. Othello-balett Budapest (MTI) - A velencei mór címmel Shakespeare történetének és Schubert kompozíciónak felhasz­nálásával készült táncprodukciót tűzött műsorára az Erkel Színház. A produkció koreográfusa: Pártay Lilla. A kétrészes táncjátékban színpadra lép: Szakály György, Jezemiczky Sándor, Solymosi Zoltán, Volf Kata­lin, Végh Krisztina, Balaton Regi­na, ifj. Nagy Zoltán és Popova Aleszja. A bemutatót március 12- én, szombaton tartották. A vonósnégyes díja London (MTI) - A Kodály Vonós­négyes elnyerte a CLASSIC CD ne­vű tekintélyes brit komolyzenei fo­lyóiratnak az 1993. év legjobb ka­marazenei felvételéért járó fődíját. Énül Tóth Ibolya, a Főnix Hangstú­dió művészeti igazgatója tájékoztat­ta az MTl-t. Az elismerést a magyar együttes Haydn Op. 64 vonósnégyes soroza­tának felvételévél érdemelte ki, amelyet a Főnix stúdió készített a Naxos lemeztársaság számára. A díjat március 11-én, pénteken es­te adták át Londonban. Földes Andor Alapítvány Bem (MTI) - Földes Andor világhí­rű zongoraművész születésének 80. évfordulójára emlékestet rendeztek pénteken a berni magyar nagykö­vetségen. _ Az ünnepségen a művész özvegye bejelentette, hogy Földes Andor Alapítványt létesít, az egyik legis­mertebb svájci kiadó, Jürg Marqu- ard pénzügyi támogatásával. Az alapítvány célja többek között, hogy tehetségfejlesztő ösztöndíja­kat nyújtson fiatal zongoraművé­szeknek, és támogassa a Földes An­dor hagyaték feldolgozását, illetve a művész német nyelven megjelent „Erinnerungen” című kötetének, valamint kéziratban hátramaradt más írásainak magyar- nyelven tör­ténő kiadását. Népművészeti fesztivál Bakonyszombathely (MTI) - Ha­gyományteremtő szándékkal há­romnapos népművészeti fesztivált tartottak március 13-15. között a Komárom-Esztergom megyei Ba- konyszombathelyen. A községi mű­velődési központ és önkormányzat meghívását csaknem félszáz zene- és tánckar, valamint énekegyüttes fogadta el. A legtávolabbi vendégek a szlovákiai Martosról érkeztek. Jótékonysági hangverseny Budapest (MTI) - Jótékonysági hangversenyt rendez a Távközlési Zenei Alapítvány Magyar Szimfoni­kus Zenekara és a Hírközlési Dolgo­zók Hűség Alapítványa március 22- én kedden, a Zeneakadémián. A koncerten közreműködik Szokolay Balázs zongoraművész, az est diri­gense: Medveczky Ádám. A műsor­ban népszerű Liszt és id. Johann Strauss-művek csendülnek fel. A jó­tékonysági koncert bevétele a Hír­közlési Dolgozók Hűség Alapítvá­nya nyugdíjasainak támogatását szolgálja. A koncert este fél nyolc­kor kezdődik. 1994. március 13-án, 85 éves korában elhunyt a legendás jazz-muzsikus Danny Barker. Pályafutása során olyan nagy muzsikusokkal játszott együtt bendzsós- ként és gitárosként, mint például Louis Amstrong és Cab Caloway. Fotó: AP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents