Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-17 / 64. szám

1994- Március 17», Csütörtök Hírek - Tudósítások ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Új napilap Hevesben Eger (ÉM) - A Nap címmel új me­gyei napilapot jelentetett meg a Népszabadság Agrimédia Kft. a szomszédos Heves megyében. Az el­ső évfolyam első száma tegnap, március 16-án jelent meg 8 oldalas teljedelemben. Az ugyancsak teg­nap rendezett sajtófogadáson a Népszabadság Rt. elnök-főszerkesz­tője, Eötvös Pál elmondotta, a jövő­ben még Nógrádban és Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében várható a Népszabadság kebelén meginduló, új megyei lapnak az életre hívása. A Nap-pal - is - az a Népszabadság­nak az elsődleges célja, hogy a saját példányszámát növelje, hiszen az újságot a Népszabadsággal együtt teijesztik; olvasóik úgymond egy önálló megyei napilappal többet kapnak kézhez. A kiadó és a lap szerkesztősége úgy tervezi, hogy ősszel már önállóan is elő lehet fi­zetni az új megyei napilapra. Az új lapot a Borsodi Nyomdában nyom­tatják, ahová számítógépes adatát­viteli vonalon juttatják el az oldala­kat___________ Kiigazítás a táblázathoz Miskolc (ÉM) - Lapunk tegnapi számában, a 7. oldalon közölt táblá­zatban egy sajnálatos hiba miatt té­vesen jelent meg a Keresztényde­mokrata Néppárt néhány képvise­lőjelöltjének adata. Ezen adatok he­lyesen a következők: 8. vk.: Szabó Lajos (40) gépésztechnikus, 9. vk.: őr. Farkasné dr. Biczó Erzsébet (39) orvos, 10. vk.: Rusznák Miklós (49) mezőgazdasági üzemmérnök, üzemgazdász, ll.vk.: dr. Sója Sza­bolcs (53) körzeti főorvos, 12.vk.: Gazda István (35) református lel­kész. A táblázatból kimaradt Bán István okleveles református lelkész, nyu­galmazott tervező mérnök (Miskolc, Szent László u 132.), a Pofosz me­gyei elnöke, aki Miskolc I. számú választókörzetében kíván független országgyűlési képviselő-jelöltként mdulni a parlamenti választáson. A hibáért olvasóin.': és az érintettek elnézését kéqük. Kárpátalja belépett «telefon iába” Ungvár (MTI) - Nem mindennapi esemény okozott örömet szerdán a kárpátaljai lakosságnak: első ízben oyüt lehetőségük, hogy közvetlen tárcsázással hívják telefonon a vi­lág bármely országát. Az UTEL, az Ukrán Telekommunikációs Közös vállalat ugyanis Ungváron modem telefonállomást helyezett üzembe, amely ezt lehetővé teszi. Az állomás felavatását jelentő első telefonbe­szélgetés Budapesttel folyt: a me- pei tanács elnöke Dmitro Tkacs budapesti ukrán nagykövetet hívta fel, hogy közölje vele a kellemes hírt. Szabad Györgynél erdélyi fiatalok Budapest (MTI) - Szabad György, az Országgyűlés elnöke szerdán a Parlamentben székely fiatalok egy csoportját fogadta. Az Országgyűlés sajtóirodájának tájékoztatása sze- j’tet a Maros menti kis falvakból ér­kezett, népviseletbe öltözött fiúk és lányok, annak a hagyományőrző folklór-versenynek a győztesei, amelyet Bem József születésének 400. évfordulója alkalmából rendez­tek Erdélyben magyarországi támo­gatással. Konferencia az együttélésről Budapest (MTI) — Az ezredforduló etikai és morális kihívásai kérész- tény és zsidó szemszögből témában rendezett háromnapos nemzetközi Konferenciát a Keresztény-Zsidó társaság. A tanácskozás szerdai nyitónapján Korányi László a B’ nai B rith nevű nemzetközi zsidó szervezet budapesti irodájának Képviselője a résztvevők köszönté­sekor kitért rá: a zsidóságnak sok­sok eves negatív tapasztalata van a Kisebbségi létről. Benyomásaik sze- nnt — mondta Korányi László a ke­resztény és zsidó kapcsolatban a zsidóságtól etikailag többet követel­nek, várnak el mint másoktól. Úgy velte, ezt a kapcsolatot akkor lehet­ne kiegyensúlyozottabbá tenni, ha a Követelmények egyensúlyba kerül­Terrorizmusból a pénzintézetekbe Hazánk ma még jó terep a „piszkos pénzek” tisztára mosására Pásztor Zoltán Budapest (ISB) - A volt szocialista or­szágok fokozatosan bekapcsolód­nak a nemzetközi pénzvilágba, töre­kednek valutájuk konvertibilissé téte­lére. Ez újabb kihívást jelent a ható­ságoknak: növekedhet az ország részvétele a bűnözésből, különösen a terrorizmusból, a kábítószer- és fegyverkereskedelemből származó pénzek tisztára mosásában. A nemzetközi pénzvilágban, no és a kriminalisztikában nem ismeretlen ez a kifejezés. A pénzmosás azt a te­vékenységet jelenti, amely megvál­toztatja az illegálisan szerzett pénz azonosságát, és legális forrásból származónak tünteti fel. A „szakiro­dalom” szerint három fázisa van: az „elhelyezés”, a „bújtatás” és az „in­tegrálás”. A kelet-európai országok többségében ma még nincsenek meg a bűncselekmény megakadá­lyozásának banktechnikai és jogi eszközei, hazánk is most próbálja behozni - nemzetközi egyezmé­nyekben vállalt kötelezettségeinek megfelelően - a lemaradást. A ma- gyar parlament februárban módosí­totta a Büntető törvénykönyvet, melynek megfelelően pénzmosás bűncselekményét követi el, aki a törvénytelen úton szerzett anyagi javakat elrejti, azok eredetét, illetve valódi természetét eltitkolja, ellep­lezi vagy arról a hatóságoknak ha­mis adatokat szolgáltat. A kormány ehhez kapcsolódva külön törvényt kíván elfogadtatni a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásá­ról, amely az előzetes tervek szerint szerepel a parlament jövő heti napi­rendjén. A törvényjavaslat előírja a pénzügyi akcióban résztvevő ügyfe­lek személyazonosságának tisztá­zását, pénzmosás esetén a banki szolgáltatások megtagadását, e- gyüttműködést a nyomozóhatósá­gokkal és a banktisztviselők megfe­lelő képzését. A törvény - elfogadása esetén - be­jelentési kötelezettséget ír elő a pénz- és tőkepiac azon résztvevői­nek, akik a bűnmegelőzés szem­pontjából fontos adatok birtokába juthatnak. Külön törvény határozza majd meg, hogy pénzmosás gyanúja esetén a pénzügyi szolgáltató szer­vezet, vagyis a bank, a biztosító, a brókercég vagy éppen a kaszinó al­kalmazottja köteles bejelentést ten­ni az Országos Rendör-főkapitány- ságnak. A törvényalkotók szerint szükséges olyan kötelezettséget is előírni, hogy - a pénzmosás esetleges gya- nüjától függetlenül - minden két­millió forintot elérő vagy meghaladó készpénzes pénztári ügylet során meg kell állapítani az ügyfél sze­mélyazonosságát. A Btk. egyébként bünteti a bejelen­tési kötelezettség elmulasztását is. A pénzmosás gyanújára okot adó té­nyek, körülmények, illetve maga­tartások teljes körét - tehát, hogy gyanús-e, ha valaki például vonako­dik a személyazonosságának felfe­désében, ha valaki kis címletekben nagy összeget fizet be, vagy számlá­ján hirtelen felgyorsul a pénzmoz­gás - az elkövetők szinte határtalan találékonysága miatt nem célszerű a törvényben részletezni, ezzel ugyanis mintegy iránytűt adnának a potenciális bűnözők kezébe. A szükséges tudnivalókat és feladato­kat a törvény hatálya alá tartozó szervezetek saját, titkosan kezelen­dő szabályzatukban lesznek kötele­sek megfogalmazni. Megnyitották a CeBIT-et Tegnap megnyílt Hannoverben az év egyik legjelentősebb számítástechnikái kiállítása, a CeBIT. Az idén 54 ország 5700 kiállítója mutatja be termékeit március 16. és 23. Között. Képünkön a tartományi miniszterelnök, Gerhard Schröder csodál­ja meg az IBM gépeit. Fotó: AP Borenich levele Budapest (MTI) - „Ön törvényte­len döntéseket hozott. Kérem, hogy ezeket vonja vissza!” Egyebek mel­lett ezt tartalmazza az a levél, ame­lyet Borenich Péter, a Magyar Rá­dió Közalkalmazotti Tanácsának el­nöke küldött szerdán Csúcs László­nak, a Magyar Rádió alelnökének a munkavégzés alól felmentett 129 rádiós ügyében. Borenich Péter le­velében idéz dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész hozzá küldött vá­laszleveléből is. Az idézetekből egyértelműen következik, hogy Csúcs László törvénytelen döntése­ket hozott - állítja Borenich Péter. Lemondott az MR hivatalvezetője Budapest (MTI) - Lemondott tiszt­ségéről Obsina Béla, a Magyar Rá­dió Elnöki Hivatalának megbízott igazgatója, az igazgatótanács tagja, az MR egyeztető bizottságának egyik tárgyalópartnere. Az MTI ér­deklődésére Csúcs László, a Magyar Rádió teljes elnöki jogkörrel felru­házott alelnöke szerdán elmondta: Obsina Béla lemondását elfogadta, az okról azonban nem nyilatkozott. Alapítvány a bűnözés megelőzésére Budapest (MTI) - Profi bűnözés el­len profi bűnmegelőzés. Ez a jelsza­va a Társadalmi Összefogás a Bű­nözés Ellen Alapítványnak, ame­lyet csaknem két éve 1992-ben ho­zott létre az Országos Rendőr-főka­pitányság, az Országos Polgárőr Szövetség és a Magyar Kriminológi­ai Társaság. Kurátorai: Kopácsi Sándor nyugalmazott vezérőrnagy, az OPSZ elnöke, Pintér Sándor al­tábornagy, országos rendőrfőkapi­tány és Szabó András alkotmánybí­ró, a Magyar Kriminológiai Társa­ság elnöke. Kopácsi Sándor az alapítvány szer­dai sajtótájékoztatóján elmondta: azért vártak ennyi időt a bemutat­kozással, mert csak az alapítvány megerősödése után akartak nyilvá­nosság elé állni. Az alapítvány cél­kitűzéséről szólva hangsúlyozta: szeretnék csökkenteni a bűnözők le­hetőségeit. Igyekeznek részt venni a bűnmegelőző munkában, mega­kadályozni, hogy bárki bűnözővé váljon. Emellett felkészítik a poten­ciális áldozatokat a veszélyhelyze­tek elkerülésére, elhárítására. Az alapítvány szorosan együttműködik a rendőrséggel, a kriminológiai tár­saság pedig tudományos munkával járul hozzá tevékenységükhöz. Ka- cziba Antal vezérőrnagy, az ORFK bűnügyi főigazgatója elmondta: a rendőrség nem egyedüli letétemé­nyese a bűnmegelőzésnek, az első­sorban kormányzati feladat. Az ORFK ennek ellenére az elmúlt években igen sokat tett ezen a terü­leten. Terveik szerint a közeljövő­ben - nyugati mintára - vagyonvé­delmi centrumokat hoznak létre, ahol például eltávolíthatatlan jelzé­seket helyeznek el értéktárgyakon. Kacziba hangsúlyosan szólt a pol­gárőrök munkájáról, akik annak el­lenére, hogy jóval kevesebb jogosít­vánnyal rendelkeznek, mint a ko­rábbi önkéntes rendőrök, igen ma­gas színvonalon látják el vállalt fel­adatukat. Természetesen - tette hozzá - a polgárőrségnek nem az a feladata, hogy a profi bűnözőkkel szálljon szembe, hanem hogy jelen­létével elriassza az autótolvajokat, vagy az üzletek fosztogatóit. Még egyszer az át nem vett Táncsics-díjról Budapest (ISB - H.M.) - Mint ar­ról március 14-i lapszámunkban már olvashattak, Angyal Sándor, a Kelet-Magyarország című napilap főszerkesztője nem vette át a szak­mai kuratórium által számára odaí­télt Táncsics-díjat. Érdeklődésünk­re a Művelődési tárca Személyi és munkaügyi főosztályának főtaná­csosa elmondta, hogy Angyal Sán­dor kérésére a díjátadás során ne­vét nem említették meg, így nem is kerülhetett sor visszautasítása in­dokának ismertetésire. Szigeti Ka­talin azt is elárulta, hogy a főszer­kesztő a díjátadás előtti napon sze­mélyes hangú faxban tudatta elha­tározását Mádl Ferenc miniszter­rel, melyben közölte: a megtisztelő elismerést jelentő díjat jelen hely­zetben nem veheti át. Egyébként még két kitüntetett nem vette át a díjat a szombati ünnepé­lyes eseményen, de ók jelezték: el­foglaltságuk miatt későbbi időpont­ban kívánják azt átvenni. Bemáth György, a Magyar Rádió bonni tu­dósítója állomáshelyéről nem tudott hazautazni március 12-ére, Gál Sándor szlovákiai írót pedig éppen ebben az időben máshová szólította munkája. Frank Róbert, a Magyar Távirati Iroda belpolitikai főszer­kesztője arról tájékoztatott, hogy a hozzájuk szombaton este eljutott nyilatkozatból nem derült ki szá­mára, hogy Angyal Sándor csak a díjátadáson nem kívánt megjelenni, csak az ünnepi eseményről maradt távol, avagy demonstrációjával a dí­jat utasította-e vissza. Ezért meg­próbáltak kapcsolatot teremteni még szombaton a Kelet-Magyaror­szág főszerkesztőjével, de ez nem si­került. így került sor arra, hogy a hírügynökség újabb, pontosító ké­résnek eleget téve vasárnap az Or­szágos Sajtószolgálaton keresztül kiadta az Angyal Sándor által adott információt. * Budapest (MTI) - Jogilag nem mi­nősül Táncsics-díjasnak Angyal Sándor, a Kelet-Magyarország című napilap főszerkesztője, mivel nem kívánta átvenni az elismerést. Ezt az MTI szerdán a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól tudta meg. Mint azt a távirati iroda az idei Művészeti díjak közlésekor köz­readta, Angyal Sándornak a szak­mai kuratórium javaslata alapján, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium Táncsics Miliály-dljat adományozott. Angyal Sándor arra hivatkozva, hogy: a döntést követő­en a szólásszabadságot fájdalmas csapás érte, példátlan tömegben bo­csátottak el sokak által tisztelt, ki- váló újságíró kollégákat az állami rádiótól, s emiatt nincs oka ünnep­lésre - nem vette át az elismerést. Európa-nap lesz Debrecenben Debrecen (EM) - Hajdú-Bihar megye szék­helyén március 18-án, pénteken rendezik az első magyarországi Európa-napot. A megnyi­tón, a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulá­jában délelőtt 11 órai kezdettel Jeszenszky Géza külügyminiszter, Hans Beck nagykövet, az Európai Bizottság budapesti delegációjá­nak vezetője, és Kosáry Domokos akadémi­kus, az MTA elnöke, az Európa Mozgalom Magyar Tanácsának elnöke mond köszöntőt. Bevezető előadást Palánkai Tibor a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára tart. Európa és az ifjúság címmel nyí­lik kiállítás 12 óra 30-kor az egyetem díszud­varában, és kihirdetik, ugyanebben a témá­ban az irodalmi pályázat eredményét. Délu­tán, „Európa-politika; ebben egyetértünk-e?” címmel lakossági fórumra kerül sor a Kölcsey Művelődési Központ Színháztermében. Este hat órai kezdettel pedig médiafórum lesz.-----------HÁTTÉR-----------­M édiahelyzet Kelet-Európábán Párizs (MTI) - A kelet-európai média helyzeté­ről, „törékeny függetlenségéről" közölt össze­állítást a Liberation című francia napilap szer­dai számában. A cikk szerint a kelet-európai rendszerek - rosszul tűrvén a kritikát - megpró­bálják ellenőrzésük alá vonni a televíziót es a sajtót, amelyek kénytelenek harcolni független­ségükért. Az összeállítás a magyarországi helyzet elem­zésével kezdődik. A szerző, Véronique Soulé szerint a rádióból történt elbocsátásokkal Ma­gyarországon újra fellángolt a médiaháború, s a választások közelsége a viták elmérgesedé­sével fenyeget. Soulé úgy látja: a média, s min­denekelőtt a televízió Keleten szinte minde­nütt harcot kell hogy vívjon függetlenségéért, s ez a harc paradox módon Magyarországon, a térség egyik legstabilabb országában a leglát­ványosabb.- 1990-es hatalomrajutása óta az új budapes­ti rendszer úgy érzi, hogy am dia igazságtala­nul bánik vele; s igaz, a s^jtó széles körei - amelyet a kommunizmus alatt formálódott új­ságírók uralnak - ellenségesek irányában. Csakhogy az Antall-kormány számos ügyet­lenséget követett el - úja Soulé. - Mivel meg volt győződve arról, hogy egy médiabeli „összeesküvéssel” áll szemben, 1993'januárjá- ban sikerült eltávolítania a rádió és a televízió vezetőit, akiket azután a rendszert támogató emberekkel váltott fel. Ami pedig az írott saj­tót illeti - ahova a nyugati tőke nagy erőkkel nyomult be -, itt soha nem hagyott fel azzal az ötlettel, hogy egy saját kormánylappal rendel­kezzen, s jelentős összegeket költött e célra. Négy évvel a rendszerváltás után teljes az ost­romzár-véli a francia szerző. - Magyarország egyike a térség azon ritka országainak, ahol nem sikerült elfogadni a privatizáció útját megnyitó rádió- és tv-törvényt. Mivel a veze­tés úgy látja, hogy népszerűségének romlását a kormányzati akciókról a médiában közölt „deformált kép” okozza, álig leplezett gyűlöle­tet táplál a sajtó iránt. Azonban az ellenzék sem volt sokkal toleránsabb, amikor csökö­nyösen védte azt a sajtót, amely könnyedén keverte össze a tényeket és a kommentárokat, s nem törekedett különösebben az objektivi­tásra - úja a francia újságúónó. Soulé egyébként úgy véli, hogy a magyar eset magában foglalja az összes kelet-európai or­szág közös „eltévelyedését”. A hatalom túlzott érzékenységet mutat a róla alkotott médiabeli kép iránt - ám tapasztalat hiányában gyak­ran kudarcot vall tájékoztatási politikája. Az frj rendszerek Keleten szinte mindenütt előd­jeik egyes módszereihez folyamodtak, s bár nem kérdőjelezték meg a sajtó szabadságát, „megbüntettek” egyes, számukra kellemetlen kommentárokat közlő újságfrókat. Ám a hatalmat - mint a cikkben olvasható - leginkább a televízió kísértette meg. Az új rendszerek vezetői átélték 45 év kommunista propagandáját, amelyet a tv feletti szoros el­lenőrzés jellemzett, s így meg vannak győződ­ve arról: az fog győzni a választásokon, alti a televíziót uralja. Miközben Romániában az új­ságok többsége a nyílt ellenzékiséget képvise­li, a tv ismét a vezetés ellenőrzése alá került: Ceausescu egykori dalnokai parádéznak ben­ne, s az ellenzéki értelmiségieket soha nem hívják meg műsoraiba. Szlovákia paradox képet mutat: a Meciar-pár- ti és csehellenes érzelmek fellángolása után az írott sajtó fokozatosan ellenzékivé vált, mire Meciar a tv feletti uralom megszerzésére kon­centrálta erőfeszítéseit, bejuttatva embereit a szervezet vezetésébe - de mégsem sikerült azt elnémítania. Bulgáriában négy év alatt hat vezető váltotta egymást a tv élén, Lengyelor­szágban pedig az államfőnek saját műsora van. A „törvényes változások pálmája” e tekin­tetben a csendes, nyugodt Cseh Köztársaságot illeti, bár kétségtelen: ennek megvan az a há­tulütője, hogy a néző kissé unatkozik a cseh képernyők előtt - olvasható a Libération című francia lap összeállításában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents