Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-16 / 63. szám
8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994- Március 16., Szerda---------------TÉKA---------------K ik ők? Miskolc (ÉM - E.M.) - Mindennapi vendégeink. Vari, akit hallunk, van, akit látunk is, de van, akit csak olvasunk. A címben feltett kérdés kettős: kikről lehet szó? Természetesen a sajtó képviselőiről. S hogy kik ők, ezt megtudhatjuk a Ki kicsoda a hírközlésben? kötetből. A budapesti Lexikon Műhely murikatársai által szerkesztett és a szekszárdi Babits Kiadó révén megjelentetett A századvég magyarsága című életrajzi lexikon-sorozat 2. kötetében az újságírók, a sajtó, a rádió és a televízió szerkesztői és tudósítói életrajzait olvashatjuk. Az előszó szerint ,A századvég magyarsága sorozatban másodikként készült el - a hazai életrajzi lexikonok sorában az első - a magyar kortárs újságírókat bemutató kötet, melyben megtalálhatók azok a napi-, heti- és havilapok szerkesztői, újságírói, fotótudósítói, sajtószóvivők, a Magyar Távirati Iroda munkatársai, a külföldi és hazai vidéki tudósítók, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Szabad Európa Rádió, a Vatikáni Rádió, a vidéki körzeti stúdiók, városi televíziók, rádiók munkatársai, akik kitöltve visszaküldték kérdőívünket.” Ez utóbbi megjegyzés azért is fontos, mert számos nevet nem találunk a kötetben, és ez nem a szerkesztők hibája. Majdnem nyolcezer kérdőívet küldtek az érdekelteknek, ebből ezernégyszázra érkezett válasz. A kitöltött kérdőívék alapján készültek a szócikkek is, vagyis az adatok „elsőkézből” valók. Említésre méltó a kötet mutatóapparátusa, melyek közül kiemelkedik az álnevek és betűjelek mutatója (emellett még nyolcféle mutató segíti az eligazodást). Diákszínj átszók Kazincbarcika (ÉM - FG) - Tegnap délben a szakmai zsűri értékelésével és a díjkiosztó ünnepséggel befejeződött a negyedik kazincbarcikai diákszínjátszó találkozó. A háromnapos rendezvényen a drámairodalom legkülönbözőbb stílusú darabjait mutatták be, rendkívül változatos feldolgozásban a találkozó résztvevői. A budapesti Anna Frank Gimnázium tanulói Mrozek Nyílt tengeren című abszurd bohózatát hozták el Barcikára, a hajdúböszörményi 122. Számú Veress Ferenc Szakmunkásképző Intézet színjátszói Ágai Ágnes Nemzedék című darabját mutatták be. A brassói vendégek Karinthy Frigyes Az emberke tragédiája című írása alapján készített színpadi játékkal szórakoztatták a közönséget. A vácszentlászlói Gyerekszín A furcsa vakációval, a budapesti Jibraki Színpad a Liliomfival, a miskolci Cs.B.M. elnevezésű csoport A csárdáskirálynő, avagy a tökéletes boldogság című operettátirattal, a ceglédi Tanoda a Semmi sincsen ingyen című színpadi játékkal szerepelt a találkozón. A házigazda együttes, a K3 Színpad Eörsi István Sírkő és kakaó című darabját mutatta be. Tegnap délelőtt a sajókazai Ák- kord Színpad Illyés-művel, a Tűvetevőkkel lépett a közönség elé. Ezt követően a kazincbarcikai Pollack Mihály Általános Iskola színjátszóköre Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árni- ka című meséjéből szerkesztett műsorát mutatta be. A zsűri döntése alapján a legjobb női alakításért járó díjat Oláh Eszter, a budapesti Anna Frank Gimnázium tanulója, Kormos Edit, a miskolci (Cs.B.M.) Art Stúdió és Dali Réka, a kazincbarcikai K3 Színpad tagja kapta meg. A legjobb férfi alakítás díját Horváth István, a miskolci (Cs.B.M.) Art Stúdió tagja vehette át. A legjobb rendezőnek járó díjat Székely István (Budapest), Bálint Ferenc (Bra’ésó), Klement- né Bíró Anikó (Kazincbarcika) és Drénné Elek Andrea (Hajdúböszörmény) kapta meg. A zenei közreműködésért járó különdíjat a kazincbarcikai Kalácska Gábornak ítélte a zsűri. Jelenet a miskolciak Csárdáskirálynő- átiratából „Midőn Zemplénbe léptem...” Kossuthról és családjáról a századik évfordulón Sátoraljaújhely (ÉM - DK) „...Leborultam megcsókolni a földet, midőn Zemplénbe léptem.” Az idézet 1841-ből való, s egy Kossuth- portré alatt olvasható a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeumban. Éz a mottója annak a kiállításnak, amely az elmúlt hét végén nyílt, Kossuth és családja Zemplénben címmel. A tárlatot - melynek dokumentumait a Zempléni Levéltár és a Sárospataki Református Kollégium gyűjteményéből válogatták - a Kossuth Emlékbizottság rendezte. Az emlékbizottság az elmúlt évben alakult Újhely és Patak összefogásával, azzal a céllal, hogy méltóképpen emlékezzenek Kossuth Lajos halálának 100. évfordulójára, ennek napja egyébként március 20-án lesz. Az alkalomból könyvet adnak majd ki az emlékhelyekről, de rendeznek tudományos emlékülést is. Hogy ezt a kiállítást megrendezték az újhelyi múzeumban, annak egyszerű a magyarázata: Kossuth Lajost nagyon sok családi szál fűzte Zemplénhez. A kiállításon sok kézírásos dokumentumot találunk a 10. század elejétől a 20. század elejéig. Csak hogy néhányat említsek: Kossuth anyai nagyapjának, Wéber Andrásnak kérelme az olaszliszkai pöstaíftesteri állásra; 1826 októberében kelt Kossuth László és feleségének házbérlete, vagy 1809 áprilisiból Kossuth szüleinek adóslevele, ezzel együtt Kazinczy Ferenc elismervénye, hogy a törlesztő részletet sógora, Török József javára átvette. Míg a tárlatnyitó Pócsainé Epeijesi Eszter, a pataki református gyűjtemény igazgatója a helyi kötődésekről beszélt, addig Fehér József, a Kazinczy Múzeum igazgatója arról szólt, milyen sok történettudom á- nyi vita alapját képezi Kossuth. Fölvetődik a kérdés, kinek volt igaza például 1848-ban, Széchenyi reformok útján járó vonalának vagy a „forradalmár” Kossuthnak, ’49-ben Görgeynek, aki azt mondta, le kell tenni a fegyvert, vagy az utolsó katonáig harcolni akaró Kossuthnak, 1867-ben a kiegyezést szorgalmazó Deák Ferencnek, vagy Kossuthnak, aki viszont minden idegszálával tiltakozott ez ellen... De ezeket a kérdéseket talán nem szükséges eldönteni! Egy kiállítás Kossuthról Az inkubátorból a városba A Miskolci Egyetem történettudományi konferenciáján Mályi (ÉM - DK) - Emberek és korok - szerkezetek és folyamatok címmel rendezett társadalomtörténeti konferenciát az elmúlt hét végén Mályiban a Miskolci Egyetem történettudományi tanszékcsoport ja. A háromnapos programsorozatról Faragó Tamás tanszékvezetővel beszélgettünk. □ Másfél éve már szerveztek egy konferenciát, az a Város és társadalom a középkorban és a kora újkorban címet viselte. A mostaninak is van ugyan címe, de annyira változatosak az előadások témákban és korokban egyaránt, mintha nem is lenne egysége, koncepciója. Pedig biztosan van... • Olyan ez, mint maga a történelemkutatás, meg kell találni azt a fonalat, amire felfűzhető a dolog. Itt az egyik fonal az, hogy az előadóink 90 százalékban a tanszék dolgozói, A másik pedig a társadalomtörténet. De olyan kísérlet is a célúnk, hogy megpróbáljuk párbeszédre bírni a különböző korszakoknak a kutatóit. Ugyanis a szakmában van egy bezárkózási folyamat, amelyik már vagy száz éve tart, hogy egy középkorkutató a huszadikszázadoshoz nem tud hozzászólni, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy a jogtörténész meg a tulajdonképpeni történész sem ért mindig mindenben szót egymással. Ezeket a falakat meg kellene próbálni legalább meglazítani. De szeretnénk közelebb hozni egymáshoz a kollégákat is. Tudomásul kell venni, hogy ez egy frissen, két.éve alakult tariszék, ahol sok utazó ember van, az emberek túlnyomó többsége, új, van aki csak fél éve tarnt itt... És most sokkal több diák jött el, mint az előző konferenciára, így a diákok és a tanárok más oldalról is megismerhetik egymást. Azt is szeretnénk, ha ezekre minél több szakmai intézmény képviselője eljönne. Van olyan levéltáros kolléga, aki Zalából érkezett. □ Mint előadó? • Nem, mint „közönség” jött el. Gondolom, hogy ez más szakmákban is így van, hogy az ilyen típusú konferenciák haszna felerészben a folyosókon realizálódik. Ilyenkor az emberek szakmai, emberi, hivatali dolgokról beszélgetnek egymással, kötetlenül, a hivatali rend nélkül. Már korábbi munkahelyeken is tapasztaltam, ahol sokkal szigorúbb rend volt, mennyire fontos volt az, hogy különböző pozícióban lévő emberek ilyenkor mint kollégák beszélgettek egymással. □ Ha nagyrészt a.z egyetem oktatói Faragó Tamás adnak itt is elő, miért jöttek ki Má- lyiba? • Egy ilyen típusú konferenciánál igazán beszélgetés akkor van, hogyha az emberek végig együtt vannak. „Táyol a világtól”, ahonnan nem tudnak „megszökni”. Ott kell maradni, hiszen fontos dolgokról sokszor a vacsoránál esik szó. Az tény, hogy így az anyagiak előteremtése nehezebb volt. Az előadóknak nem tudunk tiszteletdíjat fizetni, de ez a része nagyon problémás... □ Ha az egyetemtől nem, honnan „kaptak tániogatást? • A végén már a KGST-piac szintjén ment, tehát a kisvállalkozókig elmentünk az adománygyűjtésben. A különleges effektiv fejlesztési költségeknek is'csak egy kisebb részét tudja állni az egyetem. Amikor a béreket kifizetik, meg a bútorokat, utána nem márad semmi. Ez a magyar sors ahogy annak idején a hatvanas években gyárakat építettünk, de a gépekre már nem jutott pénz. Most is erről van szó, még megszerezzük az oktatókat, de más dolgokkal már gond van. □ Miskolc polgármesterét, T. Asztalos Ildikót kérték fel a konferencia megnyitására... 9 Az első konferenciára a rektor urat hívtuk, végül is Farkas Ottó rektorhelyettes jött el, most úgy gondoltuk, hogy a város felé nyitunk. Ha nagyon őszinte akarok* lenni, el kell mondanom, hogy igen, kérünk támogatást. De régebben is kértünk és kaptunk, tehát ennyire azért nem direkt az összefüggés. Úgy gondolom, hogy valamilyen szinten lassan tényleg nyitnunk kellene a város meg a régió felé is. Eddig én azt a hasonlatot mondtam, hogy az egyetem búrája alatt ültünk, egy inkubátorban. Ahogy elkezdünk nőni, és járni tanulni, lassan egy kicsit ki kellene menni. Fotók: Dobos Klára A hallgatók részben onnan jönnek, és oda fognak visszamenni. Áz egyetemi elkülönülés nagyon hasznos a munka szempontjából, de ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy ez nem az élet önmagában. □ A programban szerepelnek előadások a magyar várostörténetről, 16. századi jogász-püspökről, 18. századi kántortanítókról vagy a 19. századi angol középosztályról - hogy csak néhányat emeljek ki. Tükrözi a konferencia anyaga a tanszék tudományos kutatási munkáját? • Inkább azt mondanám, hogy ízelítő abból. Egyrészt nincs mindenki az előadók sorában, például nincs itt az őskorkutatónk, de az ókortól kezdve gyakorlatilag most a 19. századig oktatunk és a jövő évben már a 20. századot is tanítjuk. Nyilván a kollégák saját kedves témáikról beszélnek. Ezek mind valamilyen ténylegesen folyt vagy folyó kutatásnak a termékei. □ Nem. Öntől kellene ugyan kérdezni, de jó tanszéknek tartja a történet- tudományit? • Tényleg nem tőlem kellene kérdezni. Én azt hiszem, jó lesz az oktatás. Irreálisan magasra nem lehet tenni a mércét. De remélhetőleg a debreceni színvonalat viszonylag rövid idő alatt, néhány év alatt el tudjuk érni. Ha azt vesszük tekintetbe, hogy Tisza István Tudomány- egyetem néven 1914-ben alapították, akkor ha tíz év múlva érünk el egy jó szintet, már az is nagyon jó. En megpróbáltam olyan embereket idehívni néhány idősebb, nagy név mellett, akik előtt hosszú, aktív évtizedek állnak. Én - bár voltak vitáim - abban bízom, hogy így érdemes kezdeni. A nagy nevek sokat segíthetnek, de egy hosszabb távú alapozást hatvanas generációra nem biztos, hogy lehet bízni. De nem lehet nélkülük sem csinálni, az is igaz. Honismereti ünnep Miskolc (ÉM) - A Herman Ottó Múzeum által meghirdetett XXXII. Istvánfíy Gyula Honismereti Gyűjtő pályázat díjkiosztó ünnepségét ma délután 1 órától rendezik meg a múzeum Görgey A. u. 28. szám alatti előadótermében. Töredék Miskolc (ÉM) - Az Art Stúdió március 17-én, 18-án, 19-én este fél nyolctól mutatja be Töredék című új műsorát az Ifjúsági és Szabadidő Ház balett-termében (Győri kapu 27.). Az előadás szereplői: Kapusi Szabolcs, Mohay Orsolya, Frigyik Krisztina, Hernádi Csaba és Szir- bik Bernadett. Zene: Bordás Gábor. Rendező: Bató Dezső. Sul-ker Miskolc (ÉM) - Sul-ker nevén bemutatóterem nyílik ma délután 3 órakor Miskolcon a Városház tér 6. szám alatt. Megnyitóbeszédet mond: dr. Mádai Gyula, az Észak- Magyarországi Tankerületi Oktatásügyi Központ igazgatója. Guruló-musical , Miskolc (ÉM) - A Pécsi Sándor Guruló Színház ma, március 16-án és holnap, március 17-^n délután négy órától a diósgyőri Vasas Művelődési Központ színháztermében mutatja be Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regénye alapján készült musicalt. Ezt követően március 18-án, pénteken Mezőkövesden vendégszerepei az együttes. Brecht-est Miskolc (^M) - Német nyelvű Brecht-esten vehetnek részt az érdeklődők ma, március 16-án este 6 órától a Miskolci Egyetem aulájában. A belgiumi Gentböl érkező diákcsoport német nyelvű előadására a belépés ingyenes. Munkácsy Békésben Békéscsaba (MTI) - A Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának a kiadásában megjelent Czeglédi Imre Munkácsy Békés megyében című történettudományi munkája. A könyvben a szerző bemutatja Lieb Mihály, a későbbi Munkácsy Mihály békéscsabai gyermekéveit és asztalosinasságát, aradi és gyulai ismerkedését a festészettel, Gerendáson töltött éveit, majd a már ismert művész kapcsolatát Békés megyével. A történész munkája több újdonságot is tartalmaz, így egyebek között Munkácsy aradi éveiről közöl eddig ismeretlen adatokat, s Munkácsynak két békési barátjával, Justh Zsigmond íróval és Oskó Lajos festővel való kapcsolatát is ismerteti. A gyulai múzeum nyugalmazott igazgatójának, Czeglédi Imre történésznek a Munkácsy Mihály születése 150. évfordulójára kiadott kötete a Békés Megyei Múzeumok Közleményei sorozat 17. darabjaként látott napvilágot. Mai magyar állam Miskolc (ÉM) - A mai magyar állam címmel Kukorelli István, az ÉLTÉ tanszékvezető tanára tart előadást március 23-án, szerdán délután 3 órától a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézetben. (Miskolc, Andrássy u. 96.) Az előadás előtt megvásárolható a 8. osztályos Állampolgári ismeretek tankönyv, valamint az új általános iskolai olvasókönyv-sorozat. ^Röviden — Gyurcsók József természetgyógyász március 20-án délelőtt 10-től délután 5 óráig a diósgyőri Ady Endre Művelődési Házban fogadja az érdeklődőket. Sorszámot március 16-tól a művelődési házban lehet igényelni. A „Filmsikerek” tavaszi sorozata keretében a Haláli fegyver I. című filmet vetítik ma délután 5 órától a miskolci Rónai Sándor Művelődési Központban. Iskolai „Ki mit tud?”-ot rendeznek március 17-én, csütörtökön délután 1 órától a miskolci Zrínyi Ilona Gimnáziumban.
