Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-16 / 63. szám

Éhségsztrájk koporsóban Bukarest (MTI) - A román képvi­selőház előtt egy koporsóban kez­dett éhségsztrájkot Gheorghe Za- nea, az 1989-es romániai forrada­lom résztvevőiből alakult „Jilava” szervezet elnöke - jelentette az MTI tudósítója, Baracs Dénes. Akciójával az ellen tiltakozik, hogy - mint azt a Rompress hírügynök­séggel közölte - a hatóságok eljá­rást indítottak számos volt forra­dalmár ellen és kihallgatták őket, miután kényelmetlen kérdéseket tettek fel a hatalomnak - ez a szer­vezet véleménye szerint a totalita­rizmus módszereinek visszatérését jelzi. 1994« Március 16, Bezárták az albán intézetet Pristina (MTI) - Szerb rendőri ala­kulatok erőszakkal bezárták az al­bánok utolsó nagy oktatási intéz­ményét Koszovó tartományban.- A hatóság emberei és polgári sze­mélyek egy csoportja bevonultak az albanisztikai intézet épületébe, hogy „Belgrád utasításának megfe­lelően” bezárják az intézményt. Amikor a professzorok és a tanárse­gédek vonakodtak végrehajtani az utasítást, brutálisan megverték és az utcára hajították őket - mondta Pristinában Sadri Fetiu, az intézet vezetője. Fetiu szerint a szerbek fel­dúlták az épületet. Az intézet veze­tője „az albán értelmiség ellen irá­nyuló újabb szerb erőszakkampány kezdeteként” értékelte az esemé­nyeket. Koszovó önkormányzatá­nak megszüntetése óta Belgrad erős katonai és rendőri jelenléttel irányítja a 90 százalékban albánok lakta tartományt - írja a dpa. Letartóztatták Róma (MTI) - A novarai vizsgáló- bírók utasítására előzetes letartóz­tatásba helyezték Umberto Catta- neo építészmérnököt, építkezési vállalkozót, Oscar Luigi Scalfaro ál­lamelnök unokáját. Cattaneót egy vidéki kórház 1974-ben kezdett, ám máig sem befejezett kibővítése mi- i atti botrányban vádolják korrupció­val. Cattaneo az elnök Concetta nevű lá­nyának negyedik fia. Novarrában építészmérnöki irodája van és első­sorban egészségügyi létesítmények tervezését végzi. A szóban forgó esetben - a domodossolai kórház bő­vítésében - is Cattaneo készítette az épülő új szárny terveit. A végte­lenül hosszúra nyúlt építkezés ügyében 1992 decemberében - né­hány hónappal az egész országot megrengető kenőpénzbotrány ki­robbanása után - kezdtek vizsgála­tot. Elkobozták az építkezés teljes kivitelezési dokumentációját, s az építészt idén február második felé­ben hallgatták ki először. A domodossolai botrány miatt az év elejétől mostanáig már 14 személyt helyeztek előzetes letartóztatásba. Vita 518 óráig egyfolytában Sydney (MTI) - A Sydney Egyetem hallgatóinak egy csoportja szó sze­rint bebeszélte magát a Guiness-fé- le rekordok könyvébe, miután befe­jezték a világ leghosszabb folyama­tos vitáját. Wendy Foster, a fiata­lok szóvivője elmondta, hogy a dis­puta 518 órán át tartott, bár erede­tileg 560 órásra tervezték. Az AP jelentése szerint a nonstop vita több mint 250 beszédes kedvű egyete­mista részvételével február 14-én, Bálint-napkor kezdődött. A naphoz illő témát választottak megvitatás­ra: „Mindannyiunknak szüksége van szerelemre”. Indokína - diplomácia Hanoi (MTI) - Katonai együttmű­ködésről szóló jegyzőkönyvet írtak alá Hanoiban Vietnam és Laosz képviselői. A dokumentumot Cho- ummaly Saygnasone laoszi nemzet- védelmi miniszter és vietnami kol­légája, Doan Khue tábornok látta el kézjegyével. A jegyzőkönyv tartalmáról nem szi­várogtak ki részletek, mindössze annyit közöltek, hogy a dokumen­tum a két szomszédos indokínai ál­lam közötti „különleges kapcsola­tok” jegyében jött létre. Szerda Világpolitika ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 5 Dél-Korea: továbbra is megsértik az emberi jogokat Szöul (MTI) - Az Amnesty Interna­tional jelentése szerint Dél-Koreá- ban az emberi jogok terén a polgári kormányzás egy éve alatt nem ja­vult a helyzet a katonai diktatúrá­hoz képest. A nemzetközi emberi jo­gi szervezet tanulmánya rámutat: az ország börtöneiben most is min­dennaposak a kínzások és a bántal­mazások. A londoni székhelyű emberi, jogi szervezet felfedte, hogy Kim Jung Szám elnökké választása óta, az el­múlt évben több tucat embert börtö- nöztek be Dél-Koreában világnézeti és politikai indokokra hivatkozva. - Kim Jung Szám kormánya szinte semmit sem tett annak érdekében, hogy véget vessen az emberi jogok megsértésének. Nem vizsgálta felül azoknak az embereknek az ügyét, akiket koholt vádak alapján ítéltek el az előző kormányzat részrehajló bíróságai - írja jelentésében az Am­nesty International. A dél-koreai külügyminiszter, Han SzungDzsu kedden Szöulban mégis úgy nyilatkozott, hogy az ország na­gyot lépett előre az emberi jogokat illetően. - Nem tudok olyan esetről, amikor az emberi jogok megsértését jelentették volna - mondta Han. Az Amnesty International 200-ra becsüli azok számát, akiket a drá­kói szigorú nemzetbiztonsági tör­vény alapján tartanak fogva. Né­hány embert még az 1950-53-as ko­reai háború idején börtönöztek be. A múlt héten 30 embert tartóztat­tak le a jogszabályra hivatkozva, amely megtilt mindenféle kapcso­lattartást a kommunista Eszak-Ko- reával. Az emberi jogi szervezethez tavaly új bejelentések érkeztek kín­zásokról és bántalmazásokról. Köz­tük szerepelt két neves ellenzéki, Kim Szán Szók és nővére, Un Dzsu megverése illetve szexuális zaklatá­sa. Az Amnesty International hong­kongi szervezete kedden bejelentet­te: tiltakozó akciót indít, hogy fel­hívja a figyelmet a Dél-Koreában vi­lágnézeti okok miatt bebörtönzött emberek helyzetére. Az emberi jogi szervezet képeslapokat küld majd neves személyiségeknek és szerve­zeteknek, például utazási irodák­nak, diplomatáknak, akadémiku­soknak és törvényhozóknak. - Mi­vel 1994 a „Látogass el Dél-Koreá- ba” mottó jegyében telik, az Am­nesty International hongkongi szekciója a képeslapokkal kam­pányt indít, hogy tudatosítsa a világ közvéleményében: a népszerű turis­taparadicsomban még mindig 300 politikai fogoly van, köztük 70 em­ber 15 év feletti börtönbüntetését tölti - hangzik a szervezet közlemé­nye. A csoport egyben felszólította a dél-koreai elnököt, hogy engedje szabadon az életfogytiglani börtön­re ítélt Kim Nak Dzsung írót. Kimet 1992-ben tartóztatták le£2 társával együtt egy országos razzia során. Korea—Korea-közi kézfogás Észak- és Dél-Korea diplomatái között tovább folynak a tárgyalások, de egyelőre nem sok ered­ménnyel. A tárgyaló felek kezet fognak ugyan az asztal felett, de még nem ölelkeznek. Fotó: AP Teng lánya Japánban Tokió (MTI) - Teng Hsziao-ping, Kína visszavonult idős vezetője rit­kán ugyan, de még mindig találko­zik a párt és a kormány első számú vezetőivel és ilyenkor tanácsokkal látja el őket, de ragaszkodik ahhoz, hogy ezeket csak „mágán- véleményének” tekintsék. Ezt Teng legfiatalabb lánya, Hsziao Rong mondta el a japán hírügynökségnek adott interjújában. Hsziao apjáról írt könyve első kötetének megjele­nése alkalmából tartózkodik Tokió­ban. Hsziao Rong szavai szerint Teng újabban már csak akkor jelenik meg a nyilvánosság előtt, ha szük­ségét érzi annak, hogy ezzel is báto­rítsa a reformokat. Legutóbb tavaly volt látható a tele­vízióban Teng, aki a meglehetősen gyengének tűnt, lánya szerint azon­ban egészséges és mindig jókat mu­lat azon, ha a külföldi sajtó rákos megbetegedéséről ír, vagy halálhí­rét kelti. A 89 éves Teng rendszeres életmódjának köszönheti hosszú életét, mindennap hétkor kel, újsá­got olvas, majd unokáival játszik, délután pedig régi ismerőseivel bridzspartira jön össze. Ha nyilvá­nosság előtt jelenik meg, lányai mindig elkísérik s ilyenkor Hsziao tolmácsolja a sajtónak Teng suttog­va kiejtett szavait.- Természetesen ezek Teng, nem pedig a saját nézeteim - jegyezte meg viccelődve. Teng családja ellenzi, hogy a vete­rán vezető, a kínai szocialista piac- gazdasági reformok atyja köré olyan személyi kultuszt építsenek, mint azt Mao Ce-tung esetében tet­ték. A család nem egyezik bele, hogy az idős vezető halála után ma­uzóleumot építsenek Teng számára, legfeljebb szobrot emelhetnek nugd az emlékére - közölte Hsziao. A lengyel—vatikáni konkordátum sorsa bizonytalanná vált Varsó (MTI) - Bizonytalan a lengyel-vatikáni konkordátum sor­sa - nyilatkozta a Radio Zetnek adott interjújában Wlodzimierz Ci- moszewicz igazságügyi-miniszter. Mint mondotta, mivel a kormány- koalíció két erejének eltér a vélemé­nye e tárgyban, az tg parlamentben először kerül sor olyan szavazásra, amelynek eredménye bizonytalan. A miniszter, aki a Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) egyik ve­zéralakja, hozzátette ugyan, hogy a tömörülés parlamenti frakciója még nem döntött, de az MTI tudósítójá­nak értesülései szerint ebben a mind ideológiai, mind belpolitikai szempontból kényes kérdésben az SLD lehetővé fogja tenni, hogy min­den képviselő saját lelkiismerete alapján szavazzon. A konkordátum, amelyet Hanna Suchocka kormánya az előző parla­ment feloszlatása után írt alá, nem­csak a két állam viszonyát szabá­lyozza, hanem a római katolikus egyház lengyelországi helyzetét is. A parlamentnek nincs joga a - nem­zetközi szerződéskötések hagyomá­nyainak megfelelően az utolsó pilla­natig titokban tartott - szövegen változtatni, csak elfogadhatja, vagy elvetheti azt. A nemzetközi szerződések többsé­gével ellentétben azonban a konkor­dátum elsősorban belpolitikai hatá­sú, és mintegy 15 törvény módosítá­sát teszi szükségessé. A baloldal, és több egyház szerint a szerződés ki­váltságos helyzetet biztosít a római katolikus egyháznak, s emiatt al­kotmányellenesnek tartják. A kon­kordátum újratárgyalása elől azon­ban mind a Vatikán, mind a lengyel egyházi hierarchia elzárkózott, s a vádakat visszautasította - így a szejmben dől el e különlegesen fon­tos megállapodás sorsa. Az új lengyel kormány, amely meg­alakulásakor visszavonta a Suchoc- káék által a már nem létező parla­mentnek továbbított szerződést, be­terjesztése mellett döntött, így az ügy hamarosan eldől. Manőverező robotrepülőgépek Hanoi, Tokió (MTI) - Kína katonai támasz­pontot épített ki az 1974-ben Vietnamtól el­foglalt Paracel-szigetek egyikén, ahol vadász- repülőgépeket és manőverező robotrepülőgé­pekkel felszerelt bombázókat is állomásoztat- ni akar. Ezt a Jiji japán hírügynökségjelentet- te. A Kína déli partvidékétől mintegy ezer kilo­méter távolságra lévő szigetcsoport, amelynek földje a feltételezések szerint gazdag kőolaj és földgáz lelőhelyeket rejt magában, Vietnam, Tajvan, Brunei, Malajzia és a Fiilöp-szigetek is igényt támaszt. Kína a - kínaiul Hszisának, vietnamiul pedig Hoang Sanak nevezett - Paracel-szigetek leg­nagyobbikán létesítette most a támaszponté ját. Az AFP szerint Vietnam ezzel összefüggésben kedden a délkelet-ázsiai béke és együttműkö­dés fenyegetettségéről beszélt. A hanoi kül­ügyminisztérium egyik szóvivője hangsúlyoz­ta, hogy a Hoang Sa és a Truong Sa (Spratly- szigetek) Vietnamhoz tartoznak. Vietnam igényét azzal támasztja alá, hogy a Sprathly-szigeteket 1816-ban Gia Long viet­nami császár vette birtokába és a kínai biro­dalmat ábrázoló egyetlen történelmi térképen sem szerepelnek. A szigetek hovatartozása körüli vita 1992-ben erősödött fel újra, amikor egy amerikai cég en­gedélyt kapott a kínai hatóságoktól, hogy a térségben olajfúrásokat végezzen. Kína és Vitenam 1993-ban megnemtámadási szerződést kötött egymással. Csehország nem kész az EU-tagságra Strasbourg (MTI) - A Cseh Köztársaság szo­rosan együtt kíván működni az Európai Unió­val, de még nem áll készen arra, hogy tagsá­gért folyamodjon - nyilatkozta Václav Havel cseh köztársasági elnök Strasbourgban. „Előbb vagy utóbb természetesen teljes taggá szeretnénk válni, de teljes mértékben tudatá­ban vagyunk annak, mennyit kell még ehhez fejlődnünk” - mondotta Hgve1 egy sajtóérte­kezleten az Európai Parlamenten. „Bizonyosan nem holnap vagy holnap után fogjuk benyújtani tagsági kérelmünket, még nem érett meg az idő ehhez a lépéshez” - mondta. A cseh elnök szavai szerint országa akkor veszi majd tervbe a jelentkezést, ha az EU ratifikálja azt a társulási szerződést, ame­ly korlátozott kereskedelmi engedményeket és segélyt biztosít a Cseh Köztársaságnak. Havel kijelentette: a nyugat-európai szerve­zetnek el kell fogadnia a történelem kihívását, és fokozatosan ki kell terjeszkednie magába olvasztva Kelet-Európa új demokráciáit. A Reuter jelentésében emlékeztet rá, hogy Magyarország és Lengyelország - az egykori kelet-európai kommunista államok közül el­sőként - várhatóan a következő hónapban nyújlja be felvételi kérelmét az EU-hoz. Ames megbukott a hazugságvizsgálón Washington (MTI) - Aldrich Ames, a közel­múltban leleplezett szovjet/orosz kém 1991- ben megbukott a CIA rutinvizsgálatán, és fél­revezető válaszokat adott a hazugságvizsgáló gépnek - közölte a The New York Times FBI- forrásokra hivatkozva. Az ügy pikantériáját külön kiemeli, hogy a CIA magas beosztású munkatársának többek között arra az egyszerű kérdésre kellett vála­szolnia, hogy kém-e. Az újság szerint az FBI eddig is azon a véle­ményen volt, hogy a CIA-t súlyos felelősség terheli belső biztonsági rendszerének a hiá­nyosságaiért. A Szövetségi Nyomozó Hivatal úgy tudja, hogy azon a bizonyos 1991-es rutinvizsgálaton Aldrich Ames több kérdésre is hamisan vála­szolt, amit a gép rendre kijelzett - a CIA bel­biztonsági szakemberei azonban ahelyett, hogy felfigyeltek volna a rendellenességre, in­kább átfogalmazták a kérdéseket, újabb esélyt adva a kémnek. Az FBI kifogásolja azt is, hogy a CIA csak két évvel azután kezdett el nyomozni Aldrich Ames után, hogy egy munkatársa felhívta a belső biztonsági osztály figyelmét: a házaspár feltűnően nagy lábon él. A The New York Times-nak kormányzati kö­rökből elmondták, hogy az FBI és a CIA közöt­ti feszültségek fennmaradtak az Ames-ügy- ben végzett közös nyomozás ellenére is. A két hivatalt alapvetően ellentétes érdekek vezér­lik: az FBI a feltárt bizonyítékokat a bűncse­lekményt elkövetők ellen szeretné felhasznál­ni, a CIA viszont inkább megtartaná magá­nak az információkat, elkerülve a nyilvános­ságot. (A belföldi kémelhárítás az FBI felada­ta; a CIA-ra csupán annyiban tartozik az ügy, hogy belső biztonsági rendszerén rés támadt.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents