Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-15 / 62. szám

4 Ms Itt-Hon 1994. Március 15., Kedő Könyv Top-10 Miskolc (ÉM) - Ezen a héten azt a listát adjuk közre, amelyet Vida Gab­riella, a Herman Ottó Múzeum nép­rajzosa készített kedves könyvei alap­ján, szerkesztőségünk felkérésére. 1. Karinthy Frigyes: Utazás a kopo nyám körül 2. Magyarország története I-X. 3. Magyar néprajz (eddig megjelent kötetek) 4. Márai Sándor: Szindbád hazamegy 5. Eszterházy Péter: Kis Magyar Por­nográfia 6. Kosztolányi Dezső: Szindbád 7. Halász Előd: Német-magyar, Ma­gyar-német szótár 8. Parkinson, Cyril Northcote: Par­kinson törvénye, vagy Az Érvé­nyesülés Iskolája 9. Watzlawik, Paul: A helyzet re­ménytelen, de nem súlyos 10. Rejtő Jenő: Az elveszett cirkáló Kulturális kínálat 1994. március 15-e és 21-e között Miskolci Nemzeti Színház: Nagyszínház: szerda 19 órától: Hamlet, dán király­fi (Schiller bérlet) csütörtök 19 órától: Hamlet, dán ki­rályfi (Goldoni ifj. bérlet) péntek 19 órától: Hamlet, dán király­fi (Földes ifj. bérlet) szombat 19 órától: Marica grófnő (bér­letszünet) vasárnap 19 órától: Marica grófnő (bérletszünet) Játékszín: szombat 15 órától: Kapj el! (bérletszü­net) vasárnap 15 órától: Kapj el! (bérletszü­net) Csarnok (bejárat a színház Déryné ut­cai oldalán): szerda, csütörtök, péntek 19 órától: ABC (bérletszünet) Csodamalom Bábszínház: szombat 19 órától: Egy kiállítás képei - Boleró (felnőtt előadás) vasárnap 10 órától: Csalavári csalavér Ifjúsági és Szabadidő Ház: csütörtök 19 órától: a Sing-Sing zene­kar koncertje Budai Nagy Antal Művelődési Ház, Görömböly: péntek 14 órától: táncház gyermekek­nek Belvárosi Kulturális Menedzser Iroda: péntek 17 órától: JEgy mondat a zsar­nokságról”; Budapesti szoborpark - fo­tódokumentum kiállítás. Megnyitja: dr. Demszky Gábor, Budapest főpol­gármestere Pécsi Sándor Guruló Színház a Va­sas Művelődési Központban: szerda, csütörtök 16 órától: Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig Tudósítások hazai tájakról Priska Tibor Linda úgy figyel mindenre, mintha értené, amit hall, né­ha meg, hogy ennek látszatát fokozza, rá is bólint. És jön ve­lünk, bárhová is megyünk, tő­le most a tanya más részén akár égszakadás, földindulás is lehetne, nem érdekelné, nem hagyna itt bennünket. Linda egy hatalmasra termett komon­dor, vagy kuvasz-szerű, fiatal kutya, hogy miért kapta tanya­si létére a Linda nevet, nem tudható. A gazda meg most ép­pen azt mondja, sok mindent kell itt még rendbe tenni, ezen a tanyán. Igaz, aszfaltút vezet ide, itt a villany, a víz, a tele­fon, minden szükséges épület, de például fölépítették valami­kor, nem is olyan régen amott azt a nagy hodályt és mivel fed­ték be? Juhász ember, pláne bacsó ezt sosem engedte vol­na! Palával. Azzal fedték be a nád helyett, holott a környéken lévő vizek, holtágak tele van­nak náddal. Nem véletlenül ná- dazzák ám a juhhodályokat, már ahol értik. Télen meleget tart, nyáron meg hűvöset. A pa­la alatt meg akár meg is fagy­hat az újszülött bárány. Nyá­ron meg a fulladás kerülgethe­ti őket. Ez a jókora tanya egyébként Szerencs közelében terebélyesedik a síkságon, két, idősebb férfitestvér vette át a gazdaságtól, belevágtak a ju­hászkodásba, vállalva a kocká­zatot, de elsősorban persze bíz­va a sikerben.- Meg lehet élni a bárányok­ból?- Meg. Ki lehet jönni valahogy- mondja a testvérek egyike, Kucskár János.- A juhászatok panaszkodnak, hogy nincs ára a gyapjúnak, a húsnak, munka viszont mindig bőséges, a legelőről is gondos­kodni kell.».- Szó, ami szó, nem könnyű mesterség. A nyírókat is meg kell tisztességgel fizetni, mert ehhez nem akárki ért. Érdekes, legutóbb a brigádban egy asz- szony értette legjobban, ő volt köztük a legügyesebb. A tejnek itt van ni, ez a nagy hűtőtáro­ló, de elviszik innen, nem mi dolgozzuk fel. A tejből azért csak-csak pénzelünk valamit. Megszemlézzük a fejő alkalma­tosságot. A juhok most nincse­nek itt, messze bóklásznak, de ha itt a fejés ideje, hát először is egy karámba mennek, majd ebbe a helyiségbe. Mely most ugyan hideg, de hévül, a tető alatt ott sorjáznak a füstifecs­kék fészkei, ígérve a tavaszt. Linda követ mindenüvé ben­nünket, figyel, mindenre rábó­lint, mindent megszimatol. A gazda odalép a hosszúkás, fá­ból készült alkalmatossághoz, mely olyan, mintha két nagy fé­sű lenne egymás mögé eszká- bálva. A juhok odasereglenek a fogakhoz, átdugják' rajtuk a fe­jüket, hogy elérjék a túloldali etetőt. Ekkor a fejő meghúzza kissé az egyik fésűt, ily módon az mintegy kalodába fogja a juh fejét, kezdődhet a munka. Egyszerű, fortélyos szerkezet. A gazda meg is mutatja, mi­ként húzza össze a két fésűt, csak így üresen. A fégűk moz­dulására, zajára pedig Linda valósággal kirepül az ajtón. Helyből ekkorát ugrani, ilyen magasra és hosszúra tényleg csak komondorok képesek a maguk gumipapucs-szerű ru­galmas talpuk és rendkívül erős lábizmuk segítségével, me­lyekre nagyon is nagy szükség volt annak idején a farkasok­kal való verekedéshez. Sőt, a farkasok legyőzéséhez. A kutya gyakorta láthatta már igazi fe­jőskor a trükköt a fésűs befogó­val, látta, hogy a juhok hiába rángatóznak, csak ott kell ma­radniuk beszorulva. Most tán azt gondolta, hogy őrajta a sor. Emiatt repült ki az ajtón és ér­kezett le az udvarra oly várat­lanul, hogy a csapat galamb ijedten röppent föl és szállt vissza megszokott helyére, a víztartó glóbusz nagy, kerek gömbjére. Valamiért ezt a he­lyet kedvelik, pedig ott csúsz­kálnak, kapaszkodnak, billeg­nek, mégsem a lakóház tetejét, vagy a juhhodályt választják. Ők tudják. Lehet, hogy a var­jakkal nem akarnak összeke­veredni, melyek most Linda cir­kuszba való produkciója miatt hangoskodnak, fel is libbennek az udvarról az ólra. Jó lenne ugyan a juhokat ki­várni, de még korán van, messze keresgélnek. Hosszab­bodnak a napok, tavaszban já­runk, a szép ígéretek idejében. Mert ilyenkor még minden le­hetséges, kiváló termés, dús legelő, szép gyarapodás a már maszek juhászaiban is. Miért is ne ebben bízna a gazda, már­mint a gazdák? Közel ide Szerencs, be is né­zünk a megye - de lehetséges, hogy hazánk - legöregebb em­beréhez, Moór Menyhértnéhez, Leona asszonyhoz. Mondja a lá­nya, hogy amikor édesanyja százéves volt, akkor bizony ki­sebb ünnepség zajlott itt, hi­vatalos emberek, úttörők jöt­tek, de most, hogy már a 106. évében jár... Hát már inkább csend van. Leona asszony is csendes, alszik. Lánya említi, most ment el az egyik fiútest­vére, csomagot hozott, de siet, mert ide, majd amoda megy. Ilyen sokat szaladgál? Ő még teheti - így a válasz - hiszen csak 83 éves! Aki ezt mondja, azt vallja magáról, hogy ó bi­zony már jóval túljutott a nyolcvanon (hetvenet senki sem merne rámondani, de tényleg), közben süteményt, édes likőrt tesz kínálásul az asztalra, mert mindenki, Leo­na néni is az édeseket kedveli. Gyönyörű, faragott, ki tudja mily régi bútorok állnak, hall­gatnak köröttünk, valahogy tiszteletet, kívánnak, csendet intenek. De sok mindent lát­hattak!- Édesapánk sajnos súlyos be­teg volt, cukros. Ó szegény nem is élt ilyen szép kort, mint édes­anyánk - így a vendéglátónk.- Mégis mennyit élt?- Ó csak száz évet.- Csak százat... No, az is vala­mi! Ezek szerint itt mindenki sokáig él...- Hát, ha hagyják! Halkan nevetünk össze, nehogy a gyönyörű, régi bútorok a han­gosság folytán megbántódja- nak. 1994. Március 15., Kedd Itt-Hon Ms 5 Vendégjátékokra készül a teátrum Miskolc (ÉM) - Vendégjáték­ra készülnek a miskolci teát­rum művészei. Március 19-én és 20-án a Zsótér Sándor ren­dezte, Hölgy kaméliák nélkül című darabot mutatják be a fő­városban, az Egyetemi Színpa­don. Ha minden igaz, hamarosan rendez majd Hegyi Árpád Ju- tocsa, a Miskolci Nemzeti Szín­ház igazgató-főrendezője, még­hozzá nem is akármit. Égy iga­zi, zenei ínyencséget vinne színre - Berlinben, a Hebbel színházban. Arthur Honegger: Pausole király kalandjai című operettjét a miskolci és a ber­lini társulat kooprodukcióban mutatná be, ősszel. A koreog­ráfus Majoros István lenne, aki nem csupán egyedül képvisel­né Miskolcot ebben az előadás­ban, amelyben részt venne a miskolci női tánckar és karmes­terként Selmeczi György, a Miskolci Nyári Fesztivál művé­szeti vezetője is. Ugyancsak a tervek szerint szeptemberben a miskolci mű­vészek a hollandiai Goudába utaznának. Az itteni, egyhetes, zenés színházi fesztiválon való részvételüket a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei önkormányzat támogatása tenné lehetővé. Va­lamennyi zenés produkcióhoz a miskolciak szolgáltatnák a mu­zsikát és a társulat kétszer mu­tatná be ott-tartózkodása ide­jén a Csárdáskirálynót. A mis­kolciak cserébe később egy hol­land táncszínházát fogadnának a borsodi megyeszékhelyen ­tudtuk meg a színházban. S ha már rendezésről esett szó, még egy unikum a miskolci színház barátainak. A hírek szerint új szerepkörben mutat­kozik be Szervét Tibor, a város­ban közkedvelt művész. Nem­csak Hamletként ismerheti meg ezekben a hetekben a kö­zönség, de hamarosan rendező­ként is. Afféle kabarét állít majd színpadra, a Csarnokban. Itt ugyanis elmarad egy ma­gyar ősbemutató, Bereményi Géza Montholonja. A szerző ugyanis nem készült el időre a Napóleon-gyilkosság történeté­ről szóló darabbal - derül ki a Színházi Esték legújabb szá­mából, amelyben Hegyi Árpád Jutocsa jelentette be, hogy ta­lán a következő szezonban... Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Község a Zemp­léni-hegység nyugati részén, a mellette lévő 5 hektáros legelő kőtengere védett terület. 2. Mű­tétet végez. 14. Miskolc mellet­ti település, van Alsó- és Felső- is. 16. ...-tálás: száműzés. 17. ízlése szerinti személy. 18. La­tin kettős betű. 19. Szorító. 20. Málta és a volt Szovjetunió gép- kocsiainak jelzése. 21. Arany­korona rövidítve. 22. Angol pá­ratlan betűi. 23.0.0. E. 24. Az iszlám vallás egyik ága. 26. Szulfuros. 28. Gén szélei! 29. Apríts tűzre való fát. 31. Nö­vény átnyúlik a szomszédba. 32. Körülbelül. 33. Cigarettá­zik. 35. Athéni labdarúgóklub. 36. Férfinév. 38. Becézett női- név. 40. Török férfinév. 41. Öreg angolul. 43. Félretesz, mellőz. 44. Szamárium és ruté- nium vegyjele. 46. Bohó. 48. Ze­ne fele! 49. Sír. 51. Valódi. 52. Fővárosi sportklub. 53. Félig idegen! 54. Kiejtett betű. 56. Glória fele! 57. Bukást közepe! 58. Szolmizációs hang. 59. „Áz” emberi erővel vont együléses, könnyű, kétkerekű bérkocsi. 61. Látókép közepe! 62. Szó szerint tanulá. 63. Gyomirtó szer. 64. Borsodi település, irá­nyítószáma: 3443. Függőleges: 1. Tokaj-hegyal- jat'település. A Lányai kastély 60 kárpátaljai gyereknek ottho­na, akik a helyi iskolában ta­nulnak. 2. A belső tér megvi­lágítását szolgáló kör alakú nyílás a kupola záradékpönt- ján. 3. Takarna. 4. Kábítószer. 5. Váltott (evező-) lapát. (Éke­zet felesleg). 6. Gála azonos be­tűi. 7. Mezei vad nősténye. 8. Amerikai Egyesült Államok an­gol nevének rövidítése. (Ékezet felesleges). 9. ...-tán: almafajta. 10. Egy oldalnyi kézzel vagy géppel írt szöveg. 11. Ausztria és Costa Rica gépkocsiainak jel­zése. 12. Lantán vegyjele. 15. Abaúji település, irányítószá­ma: 3722. 17. Becézett férfinév. 18. A” nukleinsav-molekulák. (Ékezett hiány). 20. Megyénk székhelye. 22. Szövetség, egyez­mény. 24. Mezőgazdasági esz­köz. 25. A svájci távirati iroda francia nevének rövidítése. 27. Érák azonos betűi. 29. Félig hizlal! 30. Az abaúji Itt-Hon szerkesztősége e helységben ta­lálható. 32. Ifjú baromfi. 34. Közel-keleti ország lakója. 37. Ábrándozó. 39. Időszak, kor­szak. 42. Német, svéd és olasz gépkocsik jele. 43. Milánó híres operaháza. 45. Túró azonos hangzói. 47. Öregkor. 48. Ver, páhol. 50. Férfinév. 52. Hibáz­tató. 55. Jeruzsálem központi dombjának neve. 57. Az USA tagállama. 58. Római 501. 59. Névelők. 60. Kálium és lantán vegyjele. 61. Állami Fejleszté­si Intézet rövidítése. 62. Fél mező! 63. Americium vegyjele. H.A. Megfejtendő: a vízszintes 1., 64. és függőleges 1., 15., 20., 30. sor. Előző heti rejtvényünk megfejtése: Tenkács Tibor, Abaújszolnok, Rátka, Felsőva­dász. — Morfondírozások — Fizu Bujdos Attila Kedélyesen beszélgetünk egy válasz­tott tisztségviselővel, aki mosolyogva kérdezi tőlem: vajon ó megírhatja-e, hogy nekem hány forint kerül a fize­tési borítékomba? Kétség sem férhet hozzá, tüskét hagyott benne, hogy az elmúlt négy évben rendre megírtam róla - más városi vezetőkhöz hason­lóan -, ha jutalmazták, ha rendezték a bérét. „Hát persze - mondom - hát persze, miért is ne - ha sikerül meg­tudnia.” Már most a kettőnk fizuja között nem csak volumenében van különbség, ma­gyarán, hogy ő többet keres, mint én. A dolog, jellegében sem azonos. Nem dicsekvésként mondom, csak a tények kedvéért: értek valamihez és ezt a tudásomat bocsátom áruba, ezt fizetik meg, esetemben egy magáncég­nél. Ó viszont a köz egy részének aka­ratából került hivatalba, ahol a köz ér­dekét hivatott szolgálni. A köz pénzé­ből. Nálunk persze érzékenyen reagálnak a magas fizetésekre, mivel - mint azt a társadalommal foglalkozó tudósok jelentős hányada álhíja -, nagyobb az elszegényedés, mint korábban, jobban nőnek a lakosság jövedelmi különbsé­gei, mint annak előtte, a gazdagok lát­ványosabban vagyonosak, a sze­gényebbeknek mind elérhetetle­nebbnek tetszik a meggazdagodás és így tovább. Hallom is gyakran városi vezetőktől - egyáltalán nem csak Miskolcon -, parlamenti képviselőktől, hogy ha ma­gáncégnél dolgoznának, többszörösét kereshetnék annak, amit a köz szol­gálatában fizetnek nekik. Ha az em­ber kicsit nyersebben akarna fogal­mazni, azt mondaná: senki nem köte­lezte őket erre a munkára. Nyilván úgy gondolták: nem tehetség­telenek a népboldogításban, amit jól végeznek majd, ha lehetőséget kap­nak rá. De hát értsük meg: amit mondanak, abban van egy adag mentegetőzés is. Amire nem alaptalanul kényszerül­nek. (Lásd fentebb a vagyonosodásbe- li különbségekről írtakat.) Ma még attól dühösek a népek, hogy a vezetőik sokat keresnek. Ez dema­góg dolog. Én sem amiatt írom meg a potentátok fizetését, jutalmát, hogy haragot ébresszek irántuk. Hanem mert abban hiszek, hogy a választók­nak tudniuk kell: mire költik a pénzü­ket, vagy - remélem nem túl pateti- kus ez így - a közös pénzünket. Hogy ennek alapján mérlegelhessenek majd a választásokon az urnák előtt: jó boltot csináltak-e az elmúlt négy év­re? Jó munkát végeztek-e itt a pénzü­kért? Nem fizettek-e rá? Éjszakánként még faay telepszik a tanya udvarára és a tócsák vizét ilyen különös jegalakzattá formálja

Next

/
Thumbnails
Contents