Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-01 / 50. szám
4 B Itt-Hon 1994. Március 1., Kedd — Versek Kövesdről — Alekszandr Kravcov Kötelek Halványsárga szálait a lennek jól ismerem kölyökkoromtól. Fésülgettem kócait esténként, míg anyám szótlan kötelet font. Arany háló szőtte be kezét a lámpafényben, mint finom erek. Fonta, fonta - s majd piacra vitte, hol kosarak, ládák, szekerek közt kupecek alkudoztak rá; s vitték munkáját potom áron. Becsapták talán? Csuklóján az eret eladatlan kötélnek látom. (Cseh Károly fordítása) — Moziműsorok — március 1-8-ig Méra 4-én: Testek csábítása. Fekete-fehér feliratos német társadalmi dráma. (Kezdés: 18 óra) Mezőkövesd 4- én: Sok hűhó semmiért. Színes szinkronizált angol filmvígjáték. 5- én: Kickboxer 2. - Az út visszafelé. Színes amerikai akciófilm. 6- án: Indokína. Színes francia film. (Kezdés: 18 óra) Nyékládháza 4- én: 2 és 1/2 kém. Színes szinkronizált amerikai film vígjáték. (Kezdés: 17 óra) Ózd 3-án: Kickboxer 2. - Az út viszafelé. Színes amerikai akciófilm. 5- én: Cliffhanger. Színes szinkronizált amerikai akciófilm. 7- 8-án: Addams family 2. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 17 és 19 óra) Tiszaújváros 3- án: Nagy durranás 2. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. 4- én: Indokína. Színes francia film. 6- 7-én: Hamson Ford - A szökevény. Színes amerikai akciófilm. (Kezdés: 17.30 óra) — Programajánlat — BMVH Ózd Március 2-án 10 és 14 órától (csak gyerekeknek) az Óz a nagy varázsló című színdarab kerül bemutatásra. DMK Tiszaújváros Március 2-25-ig Nagy Gábor festményeiből nyílik kiállítás a Művelődési Központ Kisgalériájában. Március 8-án 10 órától gyermekelőadás a Miskolci Kalamajka Bábszínház közreműködésével. Bemutatják a Fur- fang Ferkó kalandjai című darab. A Borsok, Miskócok históriája IV. Egy ősi nemzetség tündöklése és bukása Dr. Lehoczky Alfréd IV. Béla 1270-ben bekövetkezett halála után V. István került a trónra, de csak két évig lehetett király, fiatalon (30 éves korában) meghalt. István halála után az alig 10 éves fia került a trónra TV. László néven. A kormányzást anyja (Kun Erzsébet) tartotta kezében, a királyt a nép csak Kim Lászlónak nevezte. A hatalom - a fokozódó anarchia közepette - egyre inkább a tartományurak kezébe került: Északkeleten Csák Máté, Északnyugaton az Aba nembeli Ómádék voltak az urak. Anarchia és a Miskócok bukása Borsodra Csák Máté igyekezett kiterjeszteni befolyását, de az ugyancsak ilyen törekvéseket dédelgető Emye bán fia István (egy ideig nádor) megakadályozta azt. A Miskócok az Ómá- dékhoz csatlakoztak. A Bolyki nemzetség mindmáig fennmaradt IV. László, majd III. Endre halálával kihalt az Árpád-ház, a leányágai trónkövetelők harca nyomán fokozódott az anarchia. Amikor az Anjou-házbeli Károly Róbert bekapcsolódott a trónért vívott harcba, a Csákok és az Amádék egyaránt szem- befordultak vele. A Miskócok követték az Amádékat: 1211- ben Sándor fia János kezese Amádé nádor özvegyének és természetesen ott vannak a Kassa melletti Rozgonynál is, ahol Károly Róbert sorsdöntő csatáját vívta ellenlábasaival és súlyos vereséget mért a főúri seregekre. Megindult a bosszúállás és másik oldalon a hűséges főurak jutalmazása. A Miskócok a kárvallottak oldalára kerülnek: 1312-ben Károly Róbert elkobozza minden ősi birtokukat és szerzeményüket, és azok többségét egyik leghűségesebb emberének, a Balog nembeli Szécsi Miklós fiainak, Péternek, Miklósnak és Dénesnek adta. 1322-ben megújították az adományt: Miskóc, Csaba, Mályi, valamint a néhai Panyit bán minden birtokát a Szécsiek kapták. Elvesztette a nemzetség Arlót is. A nemzetség ősi kereteiben megszűnt létezni. Továbbélése csak a korábban kivált családokban (Bolyki, Valkói stb.) élt tovább. A Szécsiek megkísérelték e családoktól is megszerezni a birtokokat, de ez nem vezetett sikerre. A Bolyki nemzetség évszázadokon keresztül sok neves embert adott az országnak és kisnemesi, majd paraszti sorban átvészelve az időt, mindmáig fennmaradt. (vége) Érdeklődés a szolgáltatás iránt Edelény (ÉM) - Elkészült a Városi Könyvtár elmúlt évi „leltára”, amely a számok tükrében vegyes értékelést állapított meg. A közel 400 ezer forintból több mint 1000 kötettel gyarapodott az intézmény, de ugyanakkor - figyelembe véve a fiókkönyvtárak állományát is -, az áremelkedések következtében 1096 kötettel kevesebbre jutott pénz, mint az előző évben. Az olvasók száma megközelítette a 35 ezret, akik 56 ezer kötetet kölcsönöztek ki, s ugyanennyire tehető azok száma is, akik a központi intézményben igénybe vették a szolgáltatást. Az újságok, folyóiratok, szaklapok iránt megnőtt az érdeklődés, ennek kielégítésére mintegy 100 féle időszakos kiadvány közül válogathattak az ide látogatók. Az év során a könyvtár rendezvényein számos neves emberrel, íróval ismerkedhettek meg az edelényi- ek, a különböző programokat pedig élénk érdeklődés kísérte. Amire viszont nem volt lehetősége az intézménynek: a hanglemez- és a videokazettatár nem gyarapodott Edelény (ÉM) - A Városi Rendezvények Háza és a Könyvtár, a Városszépítő Egyesület másodszor hirdette meg a Szath- máry Király Ádám Bódva-völ- gyi, csereháti honismereti pályázatot amely nyílt, bárki részt vehet rajta. Az érdeklődők több művel is jelentkezhetnek akár egyénileg vagy közösen. A szervezők tizenhét témakörre tettek ajánlatot, s két - felnőtt és ifjúsági - kategóriában díjazzák a legjobb pályamunkákat. A beküldési határidő: 1994. szeptember 1. Felvilágosítás a következő címen kérhető: Városi Rendezvények Háza és Könyvtár 3780 Edelény, István király útja 49., vagy a (48)341- 824, illetve a 341-422 telefonszámon. A modern kor gyermeke 1994. Március 1., Kedd Itt-Hon B 5 Molnárkalács — ostyasütés A lexikonokban csak utalás található elnevezésére Soltész József Mintegy harminc évvel ezelőtt - aktív tanár korunkban - feleségemmel az ózdi gimnazisták lelkes kis csoportjával a városkörnyéki falvakban - éveken át - végeztünk néprajzi gyűjtést, leletmentést. Köny- nyen szót tudtunk érteni a közeli és távolabbi falvakban bejáró növendékek szüleivel, rokonaival, akik nagyon sok dalt, balladát énekeltek magnetofonra, de igen sok betyártörténetet - főként Vidróczkiról - mondtak mikrofonba. Ezek mellett néhány régi használati tárgyat is megmutattak (szőtteseket, varrottasokat, edényeket, faragásokat), melyek egy része ma is látható a gimnázium kiállítószekrényében. Különösen felkeltették érdeklődésünket a „monárkalács” sütővasak, melyek szinte minden családnál használati eszközként voltak jelen, és amelyek mintázata jellemző volt a családra és készítőjére. Elnevezése változó Nagy segítségünkre volt a miskolci múzeum egyik fiatal néprajzos munkatársa - dr. Bod- gál Ferenc -, aki szakmai tanácsokat adott, hogy miként gyűjtsünk rajzokat a sütővasakról, s azokat hogyan regisztráljuk. Ennek során 23 községből 92 sütővasról készítettünk lenyomatot, többségének mindkét oldaláról. A muzeológus Bodgál Ferenc terve az volt, hogy az Északi-hegyvidék falvaiban a mai napig élő molnár- kalács-készítés módját feldolgozza és ennek fontos kellékéről, a sütővasról külön fejezetben számol be. De sajnos ezt korai halála megakadályozta, így az összegyűjtött anyagról mi készítettünk összesítést. A későbbiekben kiderült, hogy két igen értékes sütővas, a mi leírásunk alapján a Magyar Nemzeti Múzeum kutatóinak is felkeltette az érdeklődését. S hogy mi is valójában a molnárkalács, honnan eredeztethető ez a süteménykészítés, miért nevezik egyik helyen ostyának, máshol kalácsnak kérdésekre is igyekeztünk választ kapni részben szakkönyvekből, részben a legilletékesebbektől, a készítő háziasszonyoktól. A molnárkalács *szó nem szerepel az Akadémia által kiadott Magyar nyelv értelmező szótárában, sőt az új Magyar Lexikonban sem. A Magyar Néprajzi Lexikonban a molnárkalács címszónak nincs szócikke, magyarázó szövege, csak utalás az ostya szóra: molnárkalács lásd: ostya. 4 Az ostya címszó alatt a Néprajzi Lexikon a szó második értelmezésénél utal a molnárkalács, malomkalács kifejezésre: „népi nevén ostya, malomkalács, molnárkalács”. Hogy tisztázzuk a három szó fogalmát, egy rövid történeti visszapillantás indokolt. Különbség a szó használatában Az ostya búzalisztből sütött ko- vásztalan lapos kenyér, a keresztény egyházban a legrégibb idők óta ismert volt. A mai alakja a 11-12. századból származik, de már a középkortól az étel, ital szentelés kapcsán világi célokat is szolgált. Valószínű, hogy az ostyasütés a nagy kolostorokból teijedt el. Addig, amíg az egyházi célokra csak liszt és víz szolgált alapanyagául, addig a világi célokra készítetteket már sóval, tejjel, mézzel vagy cukorral ízesítették. Ez már nem ostya, hanem kalács volt. Ózd környékén a falusi asszonyok - főként a római katolikus vallású községekben - a mai napig is határozottan különbséget tesznek a két szó fogalmában. Az ostyának vallási, a molnárkalácsnak étkezési jelleget tulajdonítanak. A hagyomány ma is él Az, hogy a molnárkalács-sütés az ostyasütés nyomán terjedt el bizonyítottnak látszik azzal is, hogy a régi - század eleji - kántortanítói kötelmek között szerepelt a katolikus egyházaknál az áldozáshoz szükséges ostya elkészítése is. Ennek fejében a tanító karácsony előtt az általa készített ostyát az iskolásokkal családoknak küldte el. Domaházán ezt Kisbenedek Béláné így mondta el: - Karácsony böjtjén a fiúk, lányok párosával hordták az ostyát. Az egyik tiszta kendőt vitt, a másik kosarat, amelybe a tanító behelyezte az ostyát, a család minden tagjának 2-2 darabot. Aztán a gyerekek elvitték a tanítónak a babot, tojást, krumplit, mákot, amit az ostyáért adtak. Hangonyban karácsony előtt a kántor elküldte a gyerekeket a családokhoz és megkérdezték, hogy hány darab ostyára tartanak igényt. Ezután összeszedték a hozzávaló lisztet, amely jóval több volt, mint amire szükség lett volna. Ezenkívül megajándékozták más dolgokkal is, boreal, szalonnával, tojással, lekvárral, stb. Közvetlen karácsony előtt a gyerekek széthordták az ostyát a híveknek, akik az ostyahordókat pénzzel jutalmazták. A jószágok részére külön petrezselymes ostyát készített a kántor. (folytatjuk) 1897-ből való sütővas rajza Szentsimonról és egy 1919- ben készült sütővas a készítő nevével Áriából Mi otthonában is ITT-HON vagyunk Kertészkedőknek Milyen tanácsokat ad a százéves kalendárium Március. A kertben: Melegágyba tovább vethetők a palántázást és pikíro- zást kívánó növények. A melegágyaknál különösen ügyelni kell a szellőztetésre és beámyékolásra, melegebb napokon pár órára az ablakokat is le lehet venni. A szabadban is meg kell kezdeni a veteményezést. Takaró alatt lévő növényekről a takarót végleg el lehet távolítani. A gyümölcsösben: Főmunka ebben a hóban a fák kiültetése állandó helyeikre, melyet lehetőleg iszapolással végezzük. Ribiszke-, málna-, egresbokrokat meg lehet ritkítani, nyesni. Oltást tovább folytatjuk, fák metszését befejezzük. A hemyófészkek szedésével sietni kell, mert ha kikelnek, nehezen lehet irtani őket. A baromfiudvarban: Kotlós tyúkokat még lehet ültetni. Az ülő hbákkal e hó elején kell megkezdem az ültetést, a pulykákkal csak a hó közepén. Az ülő tyúk, liba és pulykának etetésére és itatására ügyeljünk. A kikelt kiscsirkéket el kell venni az anyjuktól és bélelt kosárban meleg helyre tenni, estére azonban ismét vissza az anyjuk alá. A méhesben: Ebben a hónapban a mé- heket már ki lehet bocsátani. Ekkor _ vizsgáljuk meg a kaptárakat és kasokat; az anyátlan családokba vagy köl- téses lépet helyezünk (melyben három napnál idősebb lárva van), vagy gyenge, anyával bíró családdal egyesítjük; a néptelen családokat összetesszük; a gyengébb törzseket etetjük, mert ilyenkor a fiasítás idején igénylik a legtöbb eledelt, s szedés viszont csak később kezdődhet. A szőlőben: A trágyázást folytatjuk; e hó közepén kezdetét veheti a nyitás, jó időjárás esetén a metszés is. Bujtás- ra, döntésre, gyökeres vesszők kiültetésére legalkalmasabb idő. A pincében: Borok további lefejtése most már halaszthatatlan munka, ezenkívül állandó munka: töltögetés, kénezés és a pince tisztán tartása. A külső gazdaságban: Tavaszi gabona vetését okvetlenül meg kell kezdeni. Őszi vetéseket, lóhere-, lucematáb- lákat megboronáljuk. Őszi vetésekbe lóherét vethetünk. Az évszak változásai KOS HAVA 31 napos A hold féjiyváltozásai. Első negyed: 1- jén 21 óra 40 perc. Holdtölte: 10-én 1 óra 28 perc. Utolsó negyed: 17-én 21 óra 5 perc. Újhold: 24-én: 12 óra 36 perc. Első negyed: 31-én 13 óra 34 perc. Földtávolban: 8-án 8 órakor. Földközelben: 23-án 11 órakor. Március 1-jén a nap hossza 11 óra 4 perc, hónap végéig 1 óra 47 perccel nő. Másodszor hirdetnek pályázatot
