Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-10 / 58. szám

1994. Március 10,. Csütörtök ~ Megyei Körkép ÉSZAK'Magyarország 5 A műemlékház új funkciója Miskolc (ÉM - K.L.) - Most még csak Bodonyi Csabának, az Inter­jún Kft. tervezőjének asztalán le­het látni azokat az elgondolásokat, amelyek alapján átépítik és azzal egyúttal új szerepet is kap a Déryné utca 3. szám alatti műemléki épü­let. Az 1800-as években készült klasszicista épület egyes régészeti megállapítások szerint — az építé­szeti feltárások legalábbis erre utal­nak - az első miskolci színháznak adott helyet, amely aztán leégett. “Z egy emeletes épület terveit Bo- donyi Csaba a műemlékesekkel egyeztetve dolgozta ki. A színházi - együttesben lévő épületben kapna helyet a Gyarmati Ferenc ötlete alapján megvalósuló színháztörté­neti és színész múzeum, amely a miskolci színjátszásnak állítana emléket, többek között múzeumi és levéltári közreműködéssel. A kiállí­tás a földszint egy részét, valamint az emeleti helyiségeket foglalja majd el. Lezárásra kerül a jelenlegi kapualj, amely ugyancsak a múze­um helyisége lesz. kibontják a mostani tetőszerkeze­tet. Helyette új, acélvázas tetőszer­kezetet helyeznek el. Itt kap majd helyet a balett-terem. A tervező eb­ben az épületben helyezi el a Mű­vészklubot is. Ez_ ugyanis jelenlegi helyén meg­szűnik, mert ott a kamaraszínházat alakítják ki. A Művészklub „nyitott lesz.” Az epületegyüttessel körbezárt udva­ra, amely szabadtéri nézőtérül is szolgál, a nyári hónapokban pedig terasza is lesz a Művészklubnak. A műemléki épület átalakítása szoro­san kapcsolódik a színház rekonst­rukciójához, s annak részeként va­lósul meg. Természetgyógyász Sárospatakon Sárospatak (ÉM) - A Magyar Ter- meszetgyógyászok Kamarája ma, március 10-én 18 órakor a sárospa­taki Művelődés Házában mutatko­zz be. Előadást tart Juhász Zoltán­ra. a kamara megyei titkára. Telkes buszok a hétvégére Miskolc (ÉM) - Március 13-tól - te­kintettel a jó idő beálltára - az MKV újra csuklós buszjáratokat in- uít Miskolcon a 16-os vonalán. A követési idő ugyanannyi marad, am ezzel a változtatással 50 száza­dos kapacitásnövekedést érnek el, ami a lyukói kiskerttulajdono­soknak kedvező, hiszen ezen a vo­nalon bonyolódik le a legnagyobb mrgalom. Más „telkes járatoknál” nem tervez­lek változtatást, ám amennyiben a hétvégi, illetve az ünnepi forgalom megkívánja, rásegítő járatokat biz­tosítanak a 2-es, 6-os és a 16-os vo­nalakon. Menetrendváltozás június 1-től lesz. Dr. Balás István a Piacpárt el­nöke, országgyűlési képviselő március 11-én, pénteken 13 órától tartja szokásos fogadóóráját Mis­kolcon a városházán, melyre vá­lasztóit tisztelettel hívja. * A MIÉP Miskolci szervezete tájé­koztatja az 1. sz. vk., 2. sz. vk., 3. sz. vk., 4. sz. vk. és a 9. sz. válasz­tókerület szavazó polgárait, hogy ajánlási szelvényeiket az alábbi helyszínen fogadják személyesen vagy postaládában elhelyezve: MIEP IRODA (Z.I.) 3525 Miskolc, Tizeshonvéd út 6. IV/1. Itt más körzet(ek) ajánlási szelvényeit is átveszik. Az alábbi telefonszámokra kül­dött értesítés alapján képviselője­löltjeik személyesen is elmennek az ajánlási szelvényekért. Tele­fonszámaink: 328-696, 357-081, 364-942, 350-884, 340-166. * A Munkáspárt kazincbarcikai szervezete március 10-én 17 óra­kor választási fórumot rendez a Központi Általános Iskolában. Lakossági fórumra várja az ér­deklődőket a Magyar Szocialista Párt sajószentpéteri szervezete Ragaszkodás minden röghöz Nagy József Miskolc (ÉM) - A kataszter-nyil­vántartás alapjait az 1875-ben szü­letett 25-ös törvénnyel teremtették meg a gazdálkodók adóztatására nagy figyelmet fordító Ferenc József idejében. Ezt a birodalmat átfogó, hatalmas munkát a felkészültsé­güknél fogva erre alkalmas katona­tisztek kezdték meg. Ők rendelkez­tek olyan ismeretekkel, amelyek se­gítségével a dombok, lejtők sajátos­ságait, jellemzőit számokkal ki le­hetett fejezni, leltárba tudták ven­ni, amelynek alapján az ágyúvonta­táshoz, a támadások megszervezé­séhez elegendő adat birtokában le­hetettjutni. És itt valami hasonlóra volt szükség. Bécsből kiindulva kezdték a méréseket, így az ölező forgatásával csak lassan, lassan ju­tottak el a Dunántúlra, s az ország keleti, északi megyéibe még később, mint ahogy azóta is rendre előfordul az ilyesmi.Mindezeket előrebocsát- va arra kell következtetni, hogy a földmérés és az e köré vonható föld­hivatali munka nem számít ősi fog­lalatosságnak, Majoros László ugyanakkor állítja: ez nyugdíjas ál­lás, biztos kenyér még ma is.- Aki ma ezt választja hivatásának, számolhat azzal, hogy az állandó változások, adás-vételek, az örök­lés, kisajátítás, a művelési ág vál­toztatás úgy követik majd egymást a munkájában, mint a hivatal fela­datainak ellátásában az elölhaladó földmérőt, a mezőgazdász és a nyo­mukban tevékenykedő nyilvántartó- mondja szinte mintegy vallo- másszerúen. Huszonkét évi szolgá­lat után most ment nyugdíjba a Me­gyei Földhivatal éléről. Hatvan évvel ezelőtt, a mintegy 400 lelket számláló Hernádbüd bocsá­totta útjára, az a se szegénynek, se gazdagnak nem nevezhető paraszt­család, amelyik döntésre kénysze­rült, a két fiútestvér közül melyiket taníttassa. A szülők a kisebbiket szemelték ki erre: tehát fel Patak­ra! Am az iskola államosításával engedni kellett az álmokból. A foly­tatás: Abaújszántó, technikumi érettségi, majd intenzív nyelvtanu­lással összekötött újabb érettségi a fővárosban.- A szülőfalum egész életre szóló út- ravalót adott. Énnek lényege: be­csület, mások megbecsülése, az em­berekben való hit ébren tartása. A harkovi agrártudományi egye­Majoros László temról másodmagával érkezett vissza, onnan hozott feleséget. Két gyermekük azóta felnőtt, egyikük Gödöllőn katonatiszt, a másik Stuttgartban él, itt is, ott is egy-egy fiúunoka várja a nagyapját, aki mostantól már több időt szentelhet tágabb családjának. És a legszű­kebben vehetőnek is, mert felesége halála után egy évvel ismét megnő­sült. Szemefénye a most 26 hónapos csevegő kislánya, Tündi minden szabad idejét leköti. Visszatérve a kezdés éveire:- Az egyetem után számtalan lehe­tőség közül választhattam volna, de egy Hernádbüdről való fiatalember­nek csak a közvetlen termelés felel­hetett meg. Ezt ígérte 1958-ban a Boldvai Állami Gazdaság. Úgy kezdtem munkához, mintha a saját földünkön tettem volna. Ám egy vá­ratlan egyesítéssel, az Ongáról ér­kező vezetés szélnek eresztett min­ket a lelkesültségünkkel, tudásunk­kal és eredményeinkkel együtt.- Akkor ugyancsak csalatkoznia kellett az emberekbe vetett mind­addig töretlen hitében.- Igaz, itt egy új irányt vett az éle­tem, de a földtől ennek ellenére sem szakadtam el. Előbb a megyei tanács mezőgazda- sági osztályán kerültem kapcsolat­ba a földügyek intézésével és ez az­tán elkísért a mostani nyugdíjba vo­nulásomig. Nem kevesebbet kö­szönhetek ennek, mint hogy megis­mertem a megye minden települé­sét, azok határát, sőt minden zeg- zugát. Ökológiai, ökonómiai adato­kat, terveket szemlélve nekem nem térkép, nem egy újabb számsor „ugrik be”, hanem az adott táj és a rajta küszködő, a reményeit soha fel nem adó parasztember.- Ezt a legújabb tapasztalataival is meg tudja erősíteni?- Természetesen. Az idős emberek­nek a földhöz való ragaszkodása mindmáig megindít. Egyetlen aranykoronáért is harcba szállnak, minden ami a jövőt jelenti számuk­ra, az a földdel azonos. Most a pót­kárpótlás idején az elsőnél is na­gyobb a földhöz jutási vágy. Sokan vártak, óvatosak voltak. Féltek? A magyar paraszt megért már egyet s mást.-A hivatalra ez komoly terheket ra­kott és segítségre sokáig nem szá­míthattak, a szakma annak idején még sztrájkot is kilátásba helyezett.- A „nagy menetelés” nem most kez­dődött, hiszen egy 1971-es kor­mányhatározat alapján át kellett venni a járásbíróságoktól a telek­könyvi bejegyzéseket, hogy létre jö­hessen az egységes földnyilvántar­tás. Majd tízéves munka alapján megteremtődött az azonosság, az összhang a terepen lévő ingatlanok és a földnyilvántartás, a telekköny­vi adatok között. Ehhez minden tu­lajdonnal rendelkezőt meg kellett keresni a megyében, a 640 ezer in­gatlan közül több mint a felének a körülményei rendezetlenek voltak. A termőhelyi értékszám kialakítá­sához 10-12 hektáronként közel másfél méteres gödröket ástunk, hogy az ott található talajmintákat laboratóriumi vizsgálat alá vethes­sük.- Ezek után érkezett el az ország a kárpótlás megkezdéséig.- Igen, de már egészen más körül­mények állnak rendelkezésre. Szá­mítógépes nyilvántartás bent, fény­távmérők kint a terepen. Ez a jelen, a holnap a műholdas koordináció, a percre kész adatszolgáltatás lesz. 1991 augusztus közepétől 64 ezer telekkönyvi másolatot adtunk ki. Nagy munkának éreztük, az is volt. Most a pótkárpótlás idején még többen fordultak hozzánk. Számító- gépes mágneslemezen rögzített adatokkal megyünk a licitálásokra, de ezt megelőzően a hivatalra várt a mezőgazdasági nagyüzemekben a földalapok kijelölése is. A tulajdon- változások bejegyzése úgyszintén. S mostantól ismét a változások végte­len sora kezdődik. Generációk sorá­nak elegendő munka váija itt a szakma kedvelőit pillanatra sem unalmas munkakörökben. Közveszélyesen robogó traktoros Tomaszentjakab (ÉM - FJ) - Hi­ába, no, van még mit ellesniük a kezdő fenegyerekeknek a legme­nőbbektől, az igazi újítóktól. Arra ugyanis, ami kedden délután me­gyénkben történt, eddig még nem volt példa. De ne csigázzuk tovább a kíváncsiságot. Az Edelényi Rendőr­kapitányság gépkocsizó járőreit közlekedési ellenőrzésre rendelték ki a Tomaszentjakab és Viszló kö­zötti útszakaszra. Ment is minden rendben, mígnem a kora esti órák­ban egy pótkocsis traktor vezetőjét próbálták szabályos „Állj!” jelzéssel megállásra bírni. Szerencsére a zsa­runak sikerült elugrania a felé pöfö­gő veszedelem elől. A traktor ugyanis padló gázzal robogott to­vább, majd egy földútra kanyaro­dott. Pillanatnyi kábulatükból ma­gukhoz térve természetesen utána vetették magukat a járőrök, ám a veszélyes sofőr fittyet hányt a rend­őri felszólításokra, a figyelmeztető lövésre, csak bukdácsolt tovább a földeken. Végül mégis sikerült meg­fékezni az erő(s)gépet, melynek ve­zetőjét - K. Sándor 32 éves toma- szentjakabi férfiút - őrizetbe vet­ték, két utasa ellen pedig - akiket szabadlábon hagytak - folytatódik az eljárás. POLITIKAI HÍREK csütörtökön a dusnokpusztai kul- túrházban. Másnap, pénteken, a sajószentpéteri Művelődési Ház­ban lesz hasonló rendezvényük a szocialistáknak. * Választási fórumot rendez a Munkáspárt rudabányai szerve­zete ma, március 10-én 17 órától a helyi kultúrházban, míg péntek délután öt órától a szuhogyi, illet­ve sátáni kultúrház lesz a hely­szín. * Az intézmények helyzetéről, problémáiról, a Szocialista Párt oktatás-politikai elképzeléseiről folytatnak eszmecserét ma (csü­törtök) 16 órától Miskolcon, a 33. Sz. Általános Iskolában. :Jc Jánossy György, az MSZP alel- nöke lesz meghívott vendége an­nak a szakmai tanácskozásnak, amelyet március 10-én 15 órától rendeznek meg a Pedagógusok Szakszervezetének Székházában (Miskolc, Kossuth u.). * Az MDF miskolci szervezete értesíti tagságát, hogy az Olimpi­ai Csarnokban március 13-én (va­sárnap) megrendezendő kam­pánynyitó nagygyűlésre térítés- mentesen indít autóbuszt. Gyüle­kezés és indulás 11.30 órakor a Tiszai pályaudvar melletti parko­lóban. Jelentkezni lehet csütörtökön és pénteken 10 és 16 óra között a De­mokrata Fórum irodájában (Mis­kolc, Széchenyi u. 30.) személye­sen, vagy a 357-091-es telefonszá­mon. * Tompa Sándor, a Magyar Szoci­alista Párt országgyűlési képvise­lője tart fogadóórát holnap, márci­us 11-én 14-től 16 óráig a Megyei Pedagógiai Intézetben (volt Diós­győri Tanács épülete). * Agrárfórumot rendez március 11-én 18 órától a bódvaszilasi kul­túrházban az Agrárszövetség. A „Mindannyian ráfizetünk” című fórumon a szövetség alelnöke, Szi­lágyi Adolf beszél majd az élelmi­szerárak emelkedése és a politika közötti összefüggésekről. * Környezetvédelmi napot ren­dez ma a Fidesz helyi csoportja Sajószentpéteren a párt országos környezetvédelmi kabinetje tag­jainak részvételével. Lakossági fórumot a Gyermekek házában tartanak. A mezőkövesdi Városházán tart fogadóórát Pesti Ferenc or­szággyűlési képviselő március 11- én, pénteken, 15-tól 17 óráig. * Mezőgazdasági fórumot szer­vez Szerencsen dr. Tóth Albert országgyűlési képviselő március 11-én pénteken 17 órai kezdettel a Népházban. A kárpótlásról és az agrárrendtar­tás rendszeréről dr. Farkas Gabri­ella, az MDF alelnöke, mezőgaz­dasági és jogi szakértője valamint dr. Rieger László, a Földművelé­sügyi Minisztérium Agrárrend­tartási Hivatalának elnöke tart beszámolót. A mezőgazdasági vál­lalkozások által igénybe vehető hitel és támogatási lehetőségekről Forró Pál, az FM Pénzintézeti és Vállalkozásfejlesztési Főosztály osztályvezetője nyújt tájékozta­tást. * Agrárfórumot rendez március 10-én, csütörtökön 10 órától az Agrárszövetség sárospataki szer­vezete a karcsai polgármesteri hi­vatalban.-------INNEN SZÓLVA-------­T atfasz akar lenni... Nótárius A városok parkjaiból eltűntek a fekete var­jak, visszaköltöztek az országutat szegélye­ző jegenyékre. Hajnali csendet felverő ká- rogásuka t a balkáni gerlék sokkal kelleme­sebb turbékolása, a feketerigók élescsivite- lése váltotta fel. S noha a pacsirtákat még nem hallani, azért a bükki sétájukról visszatérők kezében lévő hóvirágcsokor, a kék szirmú csillagvirág jelzi: tavaszodik már. A februári havas tél nem ártott a hóvirág­nak, a Garadna-völgyében a fűzfáknak, amelyeknek már javában barkáénak. A Szinva-patak mentén a téli avar barnás ta­karója alól egyre több, napsütötte helyen zsendiil a friss tavaszi fű. A kirándulók mind nagyobb számban keresik fel a leg­szebb helyeket nem. csak a Csanyikig köz­lekedő autóbuszokkal, a lillafüred-garad- nai LÁEV kisvonatokkal, hanem gyalogo­san is. Sajnos a sétautak környékét borító műanyag szeméthegyek is erre utalnak. Mert a kirándulók a csomagok borítóját szerteszét dobálják. A Herman Ottó Emlékpark mellett a hét­végeken szinte minden szalonnasütő hely foglalt. De tele lenne látogatóval az éppen 10 éve létesített emlékpart is. Csakhogy ka­puit lakatok zárják. Aki pedig be akar men­ni, az vagy Bükkszentkereszten vagy pedig Répáshután kérheti el a bejutáshoz szük­séges kulcsot. Edelényi vízdíjak Edelény (ÉM) - A város önkormányzata leg­utóbbi ülésén tárgyalt és rendeletet alkotott a településen fizetendő víz és csatornahasznála­ti díjakról. A városban a Borsodvíz Rt. tesz eleget az ivó­víz és csatornázási igényeknek. 1994 március 5-től a lakossági fogyasztók a' ivóvízért 53, a csatornaszolgáltatásért pedig 36 forintot fizet­nek köbméterenként s így jön ki a 89 forintos díj. A közületi fogyasztóknak ugyanezekért a szolgáltatásokért összesen 142 forintot szám­láznak, ugyancsak az említett időponttól. ÉM-portré Fotó: Laczó József Balajti Lászlóné Miskolc (ÉM - KL.) - Egyike a „Borsodi Di- annáknak”, azaz a vadászat istennője hűséges hívének. Emellett vállalkozó és háziasszony. A vadászattal, e „férfias” sportnak kikiáltott nemes szenvedéllyel 1967-ben jegyezte el ma­gát, amikor is féijhez ment Balajti Lászlóhoz, aki maga is lelkes vadászember. Balajtiné, aki ónodi lakos, megyénkkel szomszédos területű vadásztársulat tagja, de mint bérkilövő a bor­sodi nagy- és kisvadas területeken is otthonos. „Előszeretettel” cserkészik a nagyvadak közül a vaddisznóra - ám vadkant még nem lőtt. „Bakot” azonban már igen - mégpedig az őzek közül -, s annak a trófeáját büszkén őrzi. A szőrmés dúvadak közül már négy rókát terí­tett le — ez még ugyan kevés egy női bundára -, de reméli, hogy több is terítékre kerül majd. Már csak azért is, mert hűséges segítőtársa a német vizsla mind többet segít neki. A kutya társaságában persze elsősorban szárnyas va­dakra, mint a nádkacsa vadászik. A golyós puskája mellett gyakran használja a sörétest is. Apróvadra. A múlt évi vadásznap­lója szép eredményekről tanúskodik. Ebben mintegy tucatnyi fácán, s nem sokkal keve­sebb nyúl szerepel az ózbak és a sikeresen le­terített vaddisznó mellett. Férfiak irigységét is kiváltó, biztos fegyverkezelésére vall, hogy egy alkalommal tizenkét fácánt lőtt le - a mö­götte álló, és „segítséget” ígérő férfi-vadásztár- sa előtt. S hogy vadétel mégis ritkán kerül asztalukra? Annak oka, ahogy megfogalmaz­ta, hogy „sok a jó ismerős”, akik ugyancsak szeretik a fácánlevest és a nyúlpecsenyét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents