Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-08 / 56. szám

4 B Itt-Hon 1994. Március 8., Kedd — Moziműsorok — március 9-15-ig Kazincbarcika 10- én: Robin Hood - a fuszeklik feje­delme. Színes szinkronizált amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 18 óra) 11- én: Robin Hood — a fuszeklik feje­delme. Színes szinkronizált amerikai film vígjáték. 12- én: Dennis, a komisz. Színes szink­ronizált amerikai családi vígjáték. 13- 14-én: A pusztító. Színes ameri­kai sci-fi akciófilm. 15-én: Szabadítsátok ki Willy-t. Színes szinkronizált amerikai film. (Kezdés: 16 és 18 óra) Méra 11-én: Fekete mágia. Színes szinkro­nizált amerikai történelmi film. (Kezdés: 18 óra) Mezőkövesd 11- én Addams Family 2. Színes szink­ronizált amerikai filmvígjáték. 12- én: A szerelem tiltott ösvényei. Szí­nes olasz erotikus film. 13- án: Szabadítsátok ki Willy-t. Szí­nes szinkronizált amerikai film. (Kezdés: 18 óra) Nyékládháza 11- én: Szenzációs recepciós. Színes amerikai filmvígjáték. (Kezdés: 17 óra) Ózd 10-én: Szabadítsátok ki Willy-t. Színes szinkronizált amerikai film. 12- én: Mrs. Doubtfire. Színes ameri­kai filmvígjáték. 14- én: Mrs. Doubtfire. Színes ameri­kai filmvígjáték. 15- én: Indokína. Színes francia film. (Kezdés 17 és 19 óra) Tiszaújváros 10-11-én: A pusztító. Színes ameri­kai sci-fi akciófilm. 13- 14-én: Sok hűhó semmiért. Színes szinkronizált angol filmvígjáték. (Kezdés: 17.30 óra) — Programajánlat — DMK Tiszaújváros Március 15-én 17 órától megemléke­zés az 1848-as szabadságharcról a Vá­rosháza előtti főtéren. Fáklyás felvo­nulás, ünnepi méltatás, kulturális mű­sor. BMVH Ózd Március 10-én hagyományos verssza­valóverseny a város felső tagozatos ál­talános iskolásai számára. Március 11-én 10 órától (csak felnőt­teknek) Svejk a derék katona filmve­títés, ezt követően zenés műsor. Március 15-én 10 órától a Petőfi té­ren ünnepi megemlékezés 1848-ról. EMKK Kazincbarcika Március 8-án 11,13 és 14 órától álta­lános és középiskolai bérletes hangver­seny, a Vujicsics együttes koncertje. Molnárkalács — ostyasütés (II.) A lexikonban csak utalás található elnevezésére Soltész József A molnárkalács szóban a „mol­nár” jelző beépülése után is ér­deklődtünk a kérdőíveken. Né- hányan a „nem tudom”-mal vá­laszoltak, az öregek azonban kapcsolatba hozták a molnár mesterséggel, illetve a malom­mal. Egy csokvaományi asz- szony - Éüijes Gyuláné - vála­szát idézem: „Régen a lisztet nem a boltban vettük, hanem a megtermelt szemet - búzát, rozsot - malomba vittük órle- ni. Nem volt minden faluban malom, hanem főként ott mű­ködött, ahol - mint Dédesen is - patak folyt a falun keresz­tül. A szomszéd községekből ide hozták a terményt. Előfordult, hogy egyszerre sok szekér ér­kezett a malomhoz és várni kel­lett az őrlésre. Ha ismerősök voltak a várakozók, beszélge­téssel töltötték az időt, de ha nem akadt beszélgető, tovább mentek a következő malomba. A molnárnak érdeke volt, hogy ottfogja őket, ezért megkínálta, megvendégelte az érkezőket. A legolcsóbb az volt, amit a mol- námé is meg tudott sütni, mert lisztjük bőven volt. A legegysze­rűbb a molnárkalács sütés volt. A vendégmarasztaló kalács Régen a falun minden sült tész­tafélét kalácsnak hírtak. A lag- zikban is kaláccsal kínálják az öregek ma is a vendéget, pe­dig ez a kalács már a legtöbb­ször „cukrászsütemény”. A Szentsimonban élt Farkas Zoltánná is a malommal hozza kapcsolatba a szó eredetét. „Gyermekkorunkban a vízima­lomba jártunk őröltetni. Simo- nyiban is volt vízimalom, de több helyen is. Mi állandóan ide jártunk. A molnámé sütött molnárkalácsot. Aki odament, azt illendőségből kínálták meg, s aki elfogadta, az már ott ma­radt, nem ment tovább, ha so­kan voltak, akkor sem.” A válasz és a magyarázat logi­kailag elfogadható. A szó ere­detétjobban nem sikerült kide­ríteni. Meg kell még említeni, hogy az Északi Középhegység távolabbi falvaiban a molnár­kalács szó helyett malomkalács kifejezést is használnak. Ózdon a közelmúltig minden­napi termék volt a vas csakúgy, mint a közeli Borsodnádasdon. Ez lehet annak a magyaráza­ta, hogy a környékükön sok sü­tővas van még a mai napig is. Ezeknek egy részét „fusiban” Középkorból származó ostyasütő latin szöveggel, 1537. évi bevésettel Ózdról a gyárkapun belül készítették, de falusi kovácsok is bizonyos családi eseményekre (esküvő, eljegyzés) csináltak sütővasat a megrendelők számára. Fontos kelléke a sütővas Császár László Ózdon lakó esz­tergályos a készítésről a követ­kezőket mondja: ,A falusi ko­vácsok rendszerint valamilyen hulladékvasból, például eltört kocsitengelyből készítettek sü­tővasat. Az egyik végét kovács- túzben jól felmelegítették, összetömörítették, majd ková­csolással köralakúra alakítot­ták. A szárát egy kicsit kónu­szosra kalapálták és megnyúj­tották. A hosszú szár azért volt jó, mert távol volt a tűztől, a vé­ge nem forrósodott át hamar. A szárakat aztán úgy formálták a lapok közelében, mint a ha­rapófogót és dórni segítségével lyukat ütöttek benne, ahol nyit- hatóra összeszegecselték. Előbb azonban a körlapokba mintát rajzoltak, amelyet pontozóval, vágóval befaragtak a vasba. Leggyakrabban az eltört hen­gerekből esztergapadon készí­tették el a körtárcsát. A kohá­szatban az u.n. fazonvasak hengerlésére öntöttvas henge­reket használtak, és ezek gyak­ran eltörtek. Ilyen hengerekről esztergakéssel szúrtak le ko­rongokat. A kiesztergályozott tárcsákba glavirvágókkal vésik ma is a mintákat, a szöveget és a dátumot. A nyelét tetszés sze­rinti hosszúságra szabják göm­bölyű vagy gatter, csavart vagy betonvasból. A nyelet szege­csekkel rögzítik a tárcsához, mert az öntöttvasat nem lehet hegeszteni.” A sütővasak mintáit vizsgálva azt próbáltuk kideríteni, hogy honnan származnak a motívu­mok. Mindenekelőtt azt kellett megállapítani, hogy a vas díszí­tésére nehézkezű, a finom munkában járatlan emberek vállalkoztak, akik a súlyos szerszámokkal kemény anyag­ba akarják elképzeléseiket be­vésni. A vésetekkel örömet szereztek Nem ebből élnek, nincs gyakor­latuk az ilyen munkában, de mégis kedveskedni akarnak, emléket adni valakinek olyan anyagból, amelyek az ő kezük nyomát viselik. Ezért a legtöbb esetben egyszerű, naiv, néha primitívnek ható díszítéssel ta­lálkozunk, de mindegyikből ki- villan az örömszerzés vágya. A díszítő elemeket a követke­zőképp lehetne csoportosítani: 1. A geometrikus díszítés ele­mei nagy hasonlóságot mutat­nak a felvidéki szuszékok mo­tívumaival. Ez érthető, mert a körző, a véső, a hornyoló, a fa és a vas megmunkálásánál egyaránt szerepet kap. Ezért a körök, pontok, félkörök, ívek és ezek variációi igen kelleme­sen, szinte modernek hatnak. 2. Virág, növény motívumok eredetét a díszített cserépedé­nyek, rátok, tejesköcsögök, tá­lak, korsók, tányérok festései­re vezethetjük vissza. Sok mo­tívum került a bélapátfalvi ke­ménycserép edényekről, mint forrásról a vasakra. 3. Vallásos elemek, jelképek vé- setei között a kereszt, a kehely, ostya, bárány fordul elő a leg­gyakrabban. Ezek egy része az imakönyvek, templomi festmé­nyek, rajzok alapján került le­egyszerűsítve a sütővasakra. 4. Nevek, évszámok, monogra­mok elég gyakran szerepelnek a lapokon. A nevek részben a megajándékozottat, részben a készítőt örökítik meg. Az évszá­mok valamilyen emlékezetes családi eseményre utálnak. (folytatjuk) 1994. Március 8., Kedd Itt-Hon B 5 Mikor, mit ültessünk a kertben Eleink egy évszázados tapasztalata alapján (ÉM) - Ha nehezen is de kita­vaszodik, s kezdődik a kiskert tulajdonosok „premieije”. Kz utóbbi években jelentősen meg­nőtt azok száma, akik kisebb- nagyobb parcellákon, a ház kö­rüli, vagy a hétvégi telkeken megtermelik az asztalravalót, a különböző zöldségféléket, gyümölcsöt. Ám sok esetben hi­ába a jó termőtalaj, a jó vető­mag, hiányzik a szakértelem. Ezért is fordultunk az évszáza­dos tapasztalatokat összegző öreg kalendáriumhoz, amely­ben eleink felsorolták: mikor mit kell elültetni, plántálni ah­hoz, hogy jó termésünk legyen. Kelkáposzta. Március végén palántáljuk állandó helyére. A korai fajta tő- és sortávolsága 30 cm. Gyakran öntözzük és legalább kétszer kapáljuk. A kései kelkáposztát májusban ültetjük ki állandó helyére 60 cm-es tő- és sortávolságra. Rendszeresen öntözzük és ka­páljuk. Karalábé. A korai kalarábét március közepétől ültetjük ki állandó helyére 25 cm-es tő- és sortávolságra. Rendszeresen, öntözzük és kapáljuk. A késői karalábé ültetési ideje május közepe, tő- és sortávolsága 50 cm. Fejes káposzta. A korait ál­landó helyére 40 cm-es tő- és sortávolságra április végén pa­lántáljuk. Palántálás után né­hány napon át gondosan öntöz­zük. Gyakran kell öntözni és kapálni. A késői (téli) káposz­tát május közepén palántáljuk állandó helyére. Tő- és sortá­volságra 60 cm. Bőségesen ön­tözzük és gyakran kapáljuk. Tetvek ellen száraz fahamuval védjük, amit a tetves helyre kell rászórni. Használhatunk nikotinos permetlevet is. Paprika. Állandó helyére má­jus végén párosával palántál­juk. Tő- és sortávolsága 50 cm. Minél többször öntözzük és ka­páljuk. Szereti az erősen trá­gyázott talajt. Uborka. Április közepétől vet­jük állandó helyére sorokba úgy, hogy a magvak 5 cm-re jussanak egymástól. Sortávol­Az ültetéstől a betakarító sig sok a tennivaló ság másfél méter. Hidegtől vé­deni kell. Jó, ha köztesnek rit­kán csemege tengerit vetünk, hogy az indákat az összeku- szálódástól megóvjuk. Az első főindát 3-4 levélre vissza kell metszeni, így hamarább terem. A termést csak késsel szabad szedni. Paradicsom. Állandó helyére, jól trágyázott talajba, május kö­zepétől ültetjük ki 80 cm-es tő- és sortávolságra. Köztesnek ko­rai karalábét, salátát, zellert, nyári és téli retket, vöröscéklát tehetünk. Ültetés előtt a palán­ta helyét megöntözzük, és kö­réje tányért készítünk. Ha két szára már kifejlődött, akkor a hónaljhajtásokat állandóan ki kell csipkedni. Mihelyt na­gyobbra nőttek, karózni kell. Legalább háromszor kapáljuk. Ha a karó magasságát 15 cm- rel túlnőtte, vissza kell metsze­ni. Saláta. Az áttelelő salátát au­gusztusban szabadföldi palán­taágyba vetjük. Állandó helyé­re 30 cm-es tő1 és sortávolság­ban, szeptember végén palán­táljuk. A nyári salátát márci­ustól kezdve kéthetenként vet­hetjük szabadföldi palántaágy­ba, ahonnan állandó helyére áprilistól kezdve palántáljuk. Palántálhatjuk köztesnek zel­ler, karfiol, paradicsom, ubor­ka közé. Gyakran kell öntözni. Sárgarépa. Februártól vethet­jük 30 cm-es sortávolságra. Rit­Piaci autóbuszjáratok indultak Mezőkövesd (ÉM) - Az eddi­gi belvárosi piac kitelepítésével a vásárlók érdekében új autó- buszjáratot állított forgalomba a Borsod Volán Rt. A két meg­különböztetett, „P” és „V” jel­zésű autóbuszok 5, illetve 10 perces menetidővel érkeznek az új piacra szerdán és csütörtö­kön. A „P” jelzéssel a központi au­tóbuszállomásról a vásártérre szerdai napon 11.40 és 14 óra között nyolc, csütörtökön 6.20 és 11.30 óra között kilenc alka­lommal közlekedik oda-vissza. kítsuk és kapáljuk. Petrezse­lyem és sárgarépa vetésénél a sorokat behúzás után deszká­val nyomkodjuk le, mert csak így kel ki. Petrezselyem. Állandó helyé­re 30 cm-es sportávolságban, a tél folyamán és kora tavasz- szal vethetjük. Ritkítsuk és ka­páljuk szükséghez képest. Vöröshagyma és fokhagy­ma. Márciusban duggatjuk 15 cm-es tó- és 25 cm-es sortávol­ságban. Kapáljuk és gyomlál­juk. Beéréskor felszedjük és ár­nyékos helyen szikkasztjuk. Zöldbab. Április hó 10-től állan­dó helyére vetjük. Bokorbab tő- és sortávolsága 50 cm, a futó­bab sortávolsága 80 cm. Zöldborsó. Februártól kezdő- dőleg, kéthetenként ismételve a vetést, állandó helyére vet­jük. Ismételt vetéssel állandó friss zöldborsónk lehet. Ala­csony fajták sortávolsága 30 cm, a futóborsóé 40 cm. Paraj (spenót), laboda. Ta­vasszal április közepéig, ősszel augusztus közepétől október közepéig vethetjük. Sortávolsá­ga 20 cm. Retek. Hónapos retek vetési ideje március, április. Szórva vagy 20 cm-es sortávolságra vetjük. A vetés után a terüle­tet deszkával lenyomkodjuk. Nyári retek vetési ideje május eleje 30 cm-es sortávolságra. Őszi és téli retket vetéstől 6-8 hétre, a téli október végén, no­vember elején - a fagy beállta előtt - szedjük fel. Karfiol. Korait palántáljuk ál­landó helyére március végén 50 cm sor- és tőtávolságra. Palán­ta korában gyakran kell öntöz­ni. Gyakran kapáljuk. Ha a ró­zsák mutatkoznak, az öntözést fokozatosan beszüntetjük. Reg­gelenként a boruló rózsákra a belső leveleket rátördeljük, hogy napfényt ne kapjanak a rózsák, mert akkor megbámul­nák és keserűek lesznek. Az őszi karfiol palántálása május­ban történik 70 cm sor- és tő­távolságra. Talaját a kiszára­dás ellen szalmás trágyával va­ló beszórással védjük. Gyakran öntözzük és kapáljuk.- Versek Kövesdről — Cseh Károly Gyász Mint hóra a tárt szárnyú varjú, lélekre lebben a gyász. Sápadt arcunkon ujjak árnya, mint kerítéslécek sötétje, elhagyott tanyák falán. Laboda Kálmán Artisták (Apák örök álma) Apám arcára állva-taposva állok, vagyok magasabb, mint a többi ember, s fiam arcomra állva-taposva lesz óriás Pedagógusfórum Mezőkövesd (ÉM) - Március 9-én a város közösségi házában a helyi és a vonzáskörzet pedagógusai számára fó­rumot tartanak. Ä meghívott előadó dr. Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai ál­lamtitkára: A közoktatási törvény után, a nemzeti alaptanterv előtt cím­mel tart előadást. Diákvegyész napok (ÉM) - A sárospataki Árpád Vezér Gimnázium, a Sárospataki Reformá­tus Kollégium Gimnáziuma és a Ma­gyar Kémikusok Egyesülete április 15 és 16-án rendezi meg az 5. Sárospa­taki Diákvegyész napokat. Április 15- én 10.30-18 óráig az Árpád Vezér Gimnáziumban tartanak előadásokat, április 16-án 9 órától a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumá­ban folytatódik a program. Önálló előadói est Mezőkövesd (ÉM) - A helyi közös­ségi ház színháztermében március 9- én 14.30 órakor oktatási és kulturális fórumot tartanak. Dr. Misz Irén vá­rosi tiszti főorvos - a rendezvény szer­vezőjének - vendége lesz dr. Kálmán Attila, a Művelődésügyi és Közoktatá­sügyi Minisztérium politikai állam­titkára és Bánffy György színművész, aki a fórum után a Magyar nyelv tör­ténete - szemelvények - címmel önál­ló előadói estet tart. A „V” jelzésű járatok a vasútál­lomásról a piacra illetve vissza csütörtökönként két-két alka­lommal közlekednek. Mint megtudtuk, ezekre a járatokra a bérletjegyek és az igazolvá­nyok érvénytelenek, a viteldíj 28 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents