Észak-Magyarország, 1994. március (50. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-08 / 56. szám
10 A SZELLEM VILÁGA zur-----------------Kulturális Kitekintő ~zt: 1994. Március 8-, Kedd S omogyi tavasz Kaposvár (MTI) — Tavasz Fesztivál-Somogyi Tavasz címmel az idén harmadik alkalommal rendezik meg Kaposvárott azt a majd háromhetes programsorozatot, amelyben a város és a megye kulturális, tudományos és néprajzi értékeit mutatják be. A március 11-én kezdődő rendezvényről tartottak sajtó- tájékoztatót a soproni megyeszékhelyen. Elmondták, hogy a fesztivál fővédnökségét Habsburg Ottó, a Pán-Európa Unió elnöke vállalta. A rendezvény költségeihez a város és a megye 3-3 millió forinttal járni hozzá, s ezenkívül mintegy másfél millió forint támogatásra számítanak a különböző szponzoroktól. A rendelkezésre álló pénz reményeik szerint lehetőséget nyújt arra - mondta Szili Ferenc, a fesztiváltanács elnöke -, hogy a városhoz és a megyéhez méltó, rangos és gazdag programmal váiják az érdeklődőket. A programban a hazai előadók és művészek mellett jelentős szerepet kapnak a testvérvárosokból érkező vendégegyüttesek. A zenei rendezvények közül a szervezők kiemelték Helmut Deutsch- nak, a tavalyi budapesti nemzetközi orgonaverseny győztesének hangversenyét, a kijevi fiúkórus hangversenyét, az országos fúvószenekari találkozót, valamint az Európa- szerte ismert bécsi Vienna Flautis fuvolaegyüttes koncertjét. Bejelentették, hogy megrendezik az Alpok- Adria társastáncversenyt. Törvényes egyetem Pozsony (MTI) - Dr. Vojtech Ba- ' cho, a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyésze törvényesnek minősítette a magyar oktatási nyelvű Királyhel- meci Városi Egyetem alapításának tényét. A városi egyetem alapításának törvényességét megállapítandó vizsgálatot egy szlovák kormánypárti képviselő kérte néhány hónappal ezelőtt. A főügyész most megállapította: ,Az ügyre vonatkozó okmányok tanulmányozása során nem találtunk olyan indokokat, amelyek alapján megalapozott ügyészi intézkedést kellene foganatosítani” - áll dr. Vojtech Bacho levelében, melynek másolatát Gyimesi György, az Együttélés tőketerebesi járási elnöke juttatta el az Új Szó szerkesztőségéhez. A Szlovák Köztársaság legfőbb ügyésze a megállapítást megküldte a vizsgálatot kezdeményező Igor Chamula képviselőnek és Jaroslav Paska szlovák oktatási miniszternek is. Kerekasztal Budapest (MTI) - A távolságtartó állami kultúrafinanszírozás két, Európában elterjedt modelljével - a művészeti tanácsokkal és a közalapítványi rendszerekkel - kíván foglalkozni a CIRCLE Kerekasztal Konferenciája az Európai Kulturális Hónap keretén belül Budapesten, március 21-23. között. A kultúra finanszírozását fontosnak tartó állam és a művészeti tanácsok, illetve a közalapítványi rendszerek viszonyának alakulása érdekes tendenciákat mutat mind Nyugat-, mind Kelet-Európábán. Az Európai Kulturális Információs és Kutató Központok konferenciáján szó lesz a kelet-európai kormányzati rendszerek átalakulásának tapasztalairól, amely iránt élénk érdeklődés tapasztalható a nyugati szakemberek részéről is. Pannónia Galéria Sopron (MTI) - Tóvári Tóth István Munkácsy-díjas festőművész kiállításával az elmúlt szombaton megnyílt Sopron legújabb kiállítóterme, a Pannónia Galéria, a város azonos nevű szállodájában. A bemutatóterem a múlt század 90-es éveiben emelt épület első emeletén kapott helyet, 110 négyzetméteren, az új tulajdonosok - Szilágyi László és Fodor Zsuzsanna orvosok - jóvoltából. Maga az épület jelenleg még rekonstrukció alatt áll, a századforduló klasszicista szellemében építik újjá. A Pannónia Med-Hotelben mostantól egész éven át minden hónap utolsó szombatján nyílik kiállítás a kortárs magyar képzőművészet reprezentánsainak munkáiból. A premieren a Győrött élő Tóvári Tóth István 30 festményét vonultatják fel; az alkotások a hajlott korú mester utóbbi 10 évben készült munkái. Paul Lowe felvétele Világraszóló fotók Budapest (ÉM) - Sokáig a budai Vár adott otthon az évente megrendezett World Press Photo-kiállításoknak. Az idei tárlatot viszont március 12-től a Néprajzi Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők. Ez a maga nemében egyedülálló utazó kiállítás, a sajtófotó világ- versenyének terméke, melyet a Magyar Külkereskedelmi Bank segítségével Budapesten is bemutatnak. A kiállítást március 12-én, szombaton délután három órakor Komiss Péter nyitja meg. A World Press Photo Alapítvány a nemzetközi sajtófotózás független fóruma, melyet 1955- ben alapítottak. Ez a fórum évente megrendezi az Év Sajtófotója Pályázatot, s az anyagból nemcsak kiállítást rendez, de évkönyvet is ad ki. A világ minden tájáról, ügynökségektől, újságoktól és képes folyóiratoktól beérkező pályázatokat egy kilenctagú független nemzetközi zsűri bírálja el. Tavaly óta gyermekzsűri is van, mely önállóan választja ki az Év Gyermek Sajtófotóját. A World Press Photo megalakulása óta, az idei versenyre érkezett be a legtöbb pályázat: 84 ország 1969 fotósa 19 428 képet küldött be. A kiállítást 35 országban, 60 különféle helyszínen rendezik meg világszerte azzal az egyetlen feltétellel, hogy minden díjazott fotót ki kell állítani kivétel és bármifajta cenzúra nélkül. A World Press Photo célja, hogy növelje a közönség sajtó iránti érdeklődést, valamint, hogy élénkítse a világ egymástól távol eső tájai közt az információ áramlását. Ezen kívül azonban támogatja a szakmabeliek tapasztalatcseréit is a fotós-újságírás különféle kérdéseiről. Ennek érdekében szemináriumokat és konferenciákat szervez. A tény, hogy látogatók tízezrei tekintik majd meg a kiállítást szerte a világban, bizonyítja a fotós hatalmát, mellyel legyőzi a kulturális és a nyelvi határokat. A World Press Photo képileg dokumentálja világunkat a felnövekvő nemzedékek számára, és a látogatót a történelem szemtanújává avatja. A World Press Photo Alapítvány a Canon cég, a KLM Holland Királyi Légitársaság és az Eastman Kodak Company, Professional Imaging támogatja. A magyarországi kiállítás főszponzora negyedik éve a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatója az Interart. A magyarországi képviseletet a Herald Ügynökség látja el. A kiállítás biztonságos jövője érdekében a Herald hároméves szerződést kötött a Néprajzi Múzeummal a kiállítási hely biztosításáról és ugyancsak hároméves szerződést kötött a Népszabadság Rt.-vel, amely 1995-től mint főszponzor lehetővé teszi, hogy a Tavaszi Fesztivál kiemelkedő eseménye maradhasson a World Press Photo-kiállítás. The Guardian a magyaro(c)króI Kunkovács László fotója London (MTI) - Öt évvel ezelőtt Nagy Feró nem is álmodott volna arról, hogy elbeszélget a honvédelmi miniszterrel, hacsak nem - az ő részéről - káromkodás formájában - írta a The Guardian című brit lapban Budapestről Lucy Hooker tudósító. Ismertette a Beatrice együttes kommunista időkben hírhedtnek számító múltját, és elismerte Nagy Feró folytatódó népszerűségét. Ami igazából meglepő, az az, hogy milyen népszerű Magyarország kommunizmus utáni első, meglehetősen konzervatív kormányánál is. A Beatrice- és a hozzá hasonló együttesek, amelyek a hetvenes és a nyolcvanas éveket a hatóságok ingerlésével töltötték, büntetésből nélkülözve az albumokat és a turnékat, 1989-ben egyszer csak észrevették, hogy kedvenc témáik - a nemzeti azonosság feléledése és a kommunizmus bírálata - többé nem tilosak. A magyar zászlóról és a magyar főidről szóló szövegeik takaros összhangba kerültek az új kormány saját platformjával - magyarázta a brit lap tudósítója, majd megemlítette, hogy Nagy Feró nemrég még jobban elhagyta a politikai középvonalat, mikor hűséget esküdött a MIÉP-nek, amely azt vallja, hogy az idegenek éljenek máshol. A The Guardian tudósítója szerint a kommunistaellenes zenei színpad nem minden veteránja lett nacionalista, de akik nem lettek, azok közül is a legtöbben elcsomagolták az agitpropot és inkább pénzt csinálnak. A Szörényi-Bródy - a „magyar Lennon-McCartney” - szerzőpáros sorsa Lucy Hooker szerint elég tipikus. Miközben Bródy nosztalgikus homályban tűnik el, még mindig a liberálisokat támogatván, Szörényi hazafias lett és megírta az Atilla című rockmusicalt - írta a tudósító, majd így folytatta: A hatvanas és a hetvenes években a zene elkerülhetetlenül politika volt, a szamizdat színtér része. A cenzúra a félhivatalos feketelista alakjában érvényesült. A disk jockey-k tudták, melyik együttest nem lehet játszani. Az ilyen együttesek pedig tudták, hogy soha nem kapnak hivatalos lemezszerződést. A nyolcvanas évek közepére azonban a hangulat megváltozott. A sikeres együttesek emigráltak. Várszegi Gábor, a Gemini menedzsere a nyolcvanas éveket az Egyesült Államokban töltötte, és felkészült arra, hogy 1989 után ő legyen Magyarország legsikeresebb és valószínűleg leggazdagabb üzletembere. Az otthon maradottak közül a tiltakozó színtér öregedő hip- pijei kiegyeztek a hatóságokkal, hogy játszhatnak, amíg nem csinálnak bajt. 1989-ben, amikor a változás lendületbe jött, a popzene már pénzkereséssel volt elfoglalva. Az ideológia alig kukucskált be. - Politikai zenére szükség volt, csak már nagyon elkényelmesedett az élet. Amellett már nem volt kit meggyőzni - mondta a The Guardiannek Duncan Shiels, az East együttes brit születésű szövegírója. A kommunizmus utáni kommersz állóvízben megint nehéz a politikáról énekelni akaró magyar „alternatívok” sora. A zenében a Spin Doctors és a U2 uralkodik - fejezte be elemzését a The Guardian tudósítója, akinek ezt mondta az Európa Kiadós Menyhárt Jenő: - Tíz évvel ezelőtt a politikám miatf rúgtak Id. Most pedig a gazdasági realitás miatt. Rice, Rice, Beatrice... anno Fotó: Dobos Klára Magyar udvari festő Tongában Marton János Tokió (MTI) - Doma-Miko István, a másfél évtizede Tokióban élő magyar festő készítette el a japán főváros egyik, milliós lakosú kerületének képeslapsorozatát. A csupa beton Tosima kerület egy-egy szép helyéről minden évben készíttetnek festmény-sorozatot, de most először fordul elő, hogy külföldi festőtől rendelték meg a munkát. A lapok megírják, hogy a sorozat iránt nagy az érdeklődés, az első nap már elfogyott kétezer és ezért tízezer példányban újranyomták a képeket.- A Jomiuri-interjúban Ön azt mondja, hogy Japánban tárt karokkal fogadták, ezt kívánta viszonozni a képekkel. Gondolom emellett a kerület megrendelése pénzt is hozott.- Fizetett persze Toshima kerület, a viszonzást úgy kell érteni, hogy háromszor annyi munkát fektettem a képekbe, mint máskor szokás. Volt, hogy negyven órán át folyamatosan dolgoztam, a szentélyek, az amerikai misszionáriusi ház megfestésén. Kétezer festő él a kerületben, közülük az én ajánlatomat fogadták el a városházán.- Megtudhatja azt is a japán olvasó, hogy Ön a magyarországi Képzőművészeti Főiskola elvégzése után 1979-ben jött először Japánba. Mi hajtotta a szigetországba?- Igyekszem mindent fordítva csinálni, szeretek az árral szemben úszni. Láttam, hogy hány japán rándul át Európába, tanul Magyar- országon is, onnan meg alig jönnek érdeklődők ide. Hatottak rám Hiro- sige-nak, a híres múlt századi festőnek művei is. Ő az akkori Edóból, a fővárosból elindulva Kyotóig, a híres kereskedő-úton minden érdekességet lefestett, belebolondultam a 53 képből álló híres sorozatába.- A nagy számok, az érdekes külsőségek Japánban ma is hatásosak. Valamennyi Önnel készült interjújában megemlíti, hogy akár három óra alatt képes egy festményt elkészíteni, olyat, aminek a festése különben három hétig is eltartana, igaz, nem ecsettel, hanem késsel, tűvel, szivaccsal dolgozik.- Öt perc alatt is tudok egy képet csinálni, fel is kértek ilyen gyorsfestői tanításra Tokióban és Niigatá- ban is. Egy szőrmesapka lefestése, ha minden szálat láttatni akarunk, három hétig is eltarthat, én viszont csiszolópapírral megcsinálom akár egy óra alatt is. Persze tudom, hogy a művészet nem csak ebből áll.- A Friday magazinban azt nyilatkozta, hogy még a szocialista időkben, amikor „bemutatta a japán kultúrát Magyarországon, a kormány feketelistára tette”.- Rossz héven vették tőlem, hogy miért éppen egy kapitalista ország kultúráját, miért nem mondjuk a lengyelt népszerűsítem. A nevemet nem volt szabad leírni az országban, kifogásolták, hogy kedvelem Japánt és amikor 1983-ban konzuli útlevelet kértem, megígérték, hogy megkapom az útlevelet, ehelyett azonban disszidensnek nyilvánítottak. Ami a múzeumot illeti. Füzesgyarmaton nyitottam azt meg egy bérelt parasztházban. Pénzérmék, fegyverek, kerámiák, urusi lakk tárgyak láthatók a gyűjteményben, amit Göncz Árpád is megtekintett, a japán múzeum fennállásának tizedik évfordulóján.- Azt is tudatta a japán lapokkal, hogy Japánban magyar múzeumot nyitott. Úgy tudom az Ön által felajánlott 1800-féle tárgyat, hímzést és kerámiát most a Nagoja közeli erdőkben, az ottani skanzenben állították ki. Megszervezte két éve a Japán kulturális fesztivált” Magyarországon. Am most azt kérdezném: miért áll névjegyén az, hogy Ön „Tonga királyának udvari festője”.- Hawaii és Űj-Zéland közölt van ez a 200 szigetből álló, százezer lakosú ország. Egyik rokonom, ki egy gyárat, opálcsiszoló művet épített ott, megmutatta Tonga királyának a japán húességekről készített festményeimet. Megtetszettek ezek az uralkodónak, akiről aztán három portrét készítettem. Ezután neveztek ki udvari festőnek. Pecsétes papírom is van a ldnevezésről, a szobám falán lóg. Évente odautazom, vázlatokat készítek és festményeimmel segítem Tongát abban, hogy népszerűbb legyen a világban. -Szabad kérdeznem, mennyit hoz ez az udvari festészet?- Ezt sajnos nem szabad elárulnom, az udvartartási szabályokba ütközik. Közölték is velem, hogy a királyi ház belső dolgait nem lehet kiteregetni.- Jó, akkor ezt ne is firtassuk. Megemlíti viszont a japán újságokban, hogy híres erdélyi arisztokrata családból származik. Melyik Miko családról van szó?- Egyik ősöm gróf Miko Imre kormányzó volt Erdélyben a múlt században és sokat tett a kultúráért. Létrehozta a kolozsvári erdélyi nemzeti múzeumot, megalapította a sepsiszentgyörgyi Miko-kollégiu- mot. Őt tekintem a példaképemnek, az ő nyomdokaiban járok, amikor a kulturális csere érdekében tevékenykedem. A Magyarországon működő Miko-körrel nincs kapcsolatom, ők az ügyvéd Miko Imréről nevezték el magukat. Én különben sem politizálok, egy udvari festő ne csináljon mást, csak fessen. Az őskortól az ’56-os sortűzig Mosonmagyaróvár (MTI) - Ön- kormányzatok, civil szervezetek, alapítványok támogatásával szeretné újból megnyitni állandó történeti kiállítását Mosonmagyaróvár. A Lajta-parti városban évek óta hiába keresték fel az érdeklődők a Szigetköz történetét, élővilágát, néprajzát bemutató tárlatot, a múzeumi épületet tatarozás miatt zárva találták. A felújítás lassanként befejeződik, ám a kiállítás berendezésére nem maradt pénz. Ennek költsége a szükséges restaurálásokéval együtt az előzetes számítások szerint 9,3 millió forintra rúg. A Győr-Moson-Sopron megyei múzeumi szervezet igazgatója, Szőnyi Eszter elmondta: hárommillió forintot kapnak erre a célra a megyei ön- kormányzattól. Felkarolja ügyüket a helyi múzeumbaráti kör is, s különféle alapítványokból ugyancsak remélnek pályázati támogatást. Ha ily módon össze tudják szedni a szükséges pénzt, akkor október 23- án megnyílhat az új állandó kiállítás, a porlepte dobozokból ismét a tárolókba kerülhet a gyűjtemény. Az anyag számos újdonsággal is kiegészült: az őskorból, továbbá a római korból és a népvándorlás idejéből származó tárgyi emlékek az Ml- es autópálya nyomvonalának régészeti feltárásakor a közelmúltban kerültek elő a föld mélyéből. Rekonstruálnak majd egy avárkorból maradt csordakutat. Á mosonszol- noki Árpád-kori templom-maradványokból egy félköríves zárókövet az egyik bemutatótermi ajtó fölé építik be, hogy egykori funkciójában láthassák a betérők. A legfontosabb ipartörténeti emlékek közé került majd egy szíjgyártó műhely; a néprajz tárgyi emlékeit ugyancsak életszerű környezetben, a tisztaszoba, a konyha és a hátsó szoba falusi ente- riőjében helyezik el. Az állandó kiállításnak része lesz 1956, bemutatják a forradalom és a szabadságharc mosonmagyaróvári eseményeit, az október 26-i gyilkos sortűz történetét.
