Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-01 / 26. szám
„Szemüveget” kapott az űrtávcső A világűr „szakmunkásainak” bravúros akciójáról Még az indulás előtt az Endeavour űrrepülőgép asztronautái, akik bravúros szerelőnek bizonyultak a világűrben. Fotó: AP Őserdők az Északi sarkon Budapest (MTI) - Kanadai kutatók erdőnyi mennyiségű, 60 millió éve élt fák maradványaira bukkantak az északi szélesség 80. foka közelében az Ellesmere-szigeten. Ezek a leletek arra a következtetésre vezették őket, hogy ezen a vidéken akkoriban - a három hónapos téli sötétség dacára - szubtrópusi erdők virultak, és az évi közóphő- mérséklet elérhette a 15 Celsius-fo- kot is. (Ma ugyanitt ez az érték -19 fok). Többen azt feltételezik, hogy akkoriban sokkal erősebb volt az üvegháztartás. Valószínűbb, hogy a rendkívüli klíma oka: az Északi- sarkvidéken akkoriban nem volt jégsapka, ami erősen lehűtötte volna a levegőt. Amerikai kémhold eladó Budapest (MTI) - Úgy tűnik, megvalósul az, amit akár négy-öt éve is elképzelhetetlennek tartottak volna a legderűlátóbb politikai elemzők is. Több amerikai hírszerzési és katonai szakértő úgy véli, áruba bocsáthatják azokat a szupertitkos felvételeket, amelyeket amerikai kémműholdak kamerái készítettek a földfelszín legkülönbözőbb részeiről. Mi több, már az is komolyan szóba került, hogy amerikai cégek ilyen felvételek készítésére alkalmas műholdakat is eladjanak külföldre. A legnagyobb felbontóképességű kamerák készítette képeken akár 1 méteres nagyságú tárgyak, objektumok is kiválóan kivehetőek, és ezek a felvételek felbecsülhetetlen hasznot hajtanak a tudományban és a gazdaságban egyaránt Óriás dinótojás Budapest (MTI) - Miközben a hazai közönséget mozgó, vicsorgó műdinoszauruszok vonzzák a várbeli kiállításra, a Bostoni Természettudományi Múzeum látogatóinak még fantasztikusabb látványban lehet részük. Történt, hogy nemrégiben Kína Henan tartományában a földjeiken dolgozó parasztok ezrével találtak dinoszaurusz-tojásokat. Ebből vásárolt meg ötven darabot egy amerikai cég, köztük a tudomány által ismert legnagyobb tojást, melynek hossza eléri a 41 centimétert. Ez a leletanyag mennyiségét és méreteit tekintve is egyedülálló a világon. A kutatókat régóta foglalkoztatja, mekkorára nőhetett meg egyáltalán egy dinoszaurusz-tojás. Ha ugyanis nő a méret, csökken a tojáshéj vastagsága, kevesebb lesz az embrió rendelkezésére álló oxigén, és a fióka nehezebben szabadul ki a tojásból. A tojáshéjak és az embriócsontvázak elemzése alapján azt feltételezik, hogy a tojások egy óriás húsevő dinoszauruszfajtól származnak, mely közeli ázsiai rokona lehetett az észak-amerikai Tyrannosaurus rexnek, a valaha ismert legnagyobb és legfélelmetesebb húsevő őshüllőnek. Szabadság helyett Alpha Budapest (MTI) - Minden jel arra mutat, hogy - anyagiak híján - befullad az amerikai űrkutatás legnagyobb '90-es évekbeli vállalkozása, a Freedom (Szabadság) űrállomás terve. Könnyen elképzelhető azonban, hogy néhány éven belül ismét lesz közös amerikai — na nem szovjet, htmem — orosz űrprogram. Ennek terveit készíti elő a NASA és az orosz űrszervezet. A terv szerint 1997-ben kezdenék meg az Alpha űrállomás építését, s a komplexum a jövő évezred legelején állna szolgálatba. A Freedométól eltérő, az egyenlítővel nagyobb szöget bezáró pályára állítanák, amelyre az amerikai űrrepülőgépek nem tudnának felszállítani minden építőelemet, ezért e műveletekhez orosz űrhajókat is igénybe vennének. Feltehetően már 1995-ben több amerikai űrrepülőgép is próbautat tesz az orosz űrállomásra, a Mirre, hogy a közös technológiai műveleteket kipróbálják és gyakorolják. Budapest (MTI) - Az Endeavour űrkomppal nemrég fellőtt asztronauták sikerrel hajtották végre feladatukat, a NASA legfontosabb és legköltségesebb programját az amerikaiak első holdraszállása óta: összekapcsolták űrhajójukat az 590 kilométer magasan keringő Hubb- le-távcsóvel, és együtt keringve megjavították. Munkájuk a legnehezebb, amit a súlytalanság állapotában valaha is végeztek, és a nagy fizikai igénybevétel mellett egy balett-táncos ügyességét is igényelte. Hatórásra tervezett műszakok alatt, a 13 méter hosszú henger mentén végigmászva újakkal cserélték ki az űrtávcső hibás alkatrészeit. Mintegy kétszáz speciális szerszámot és négy tonna pótalkatrészt vittek magukkal az Éndeavo- ur rakodóterében, köztük egy tökéletesített bolygókamerát és egy új vezérlókomputert, Az űrtávcső már korán meghibásodott helyzetszabályozó kajjait és a csökkent teljesítményű napelemeket is ki kellett cserélni. A harmincévi munkával és másfél milliárd dollár költséggel kifejlesztett űrtávcsövét 1990 áprilisában helyezték föld körüli pályára. Hamarosan kiderült azonban egy csaknem végzetes hiba: a távcső főtükrét nem a tervezett, tökéletes formájúra csiszolták, így csak elmosódott képeket adott. A komputer- szakértőknek köszönhető, hogy a „látáshibás” távcső építésére fordított hatalmas összeg nem bizonyult kidobott pénznek: számítógép-programjaikkal ugyanis részben korrigálták a távcső hibáját. így a Hubb- le-távcső fényképei olyan asztrofizikai objektumok létét bizonyították be, amelyeket eddig csak elméleti meggondolások alapján föltételeztek, és kozmikus különlegességeknek számítottak. A távcső fölfedezett és megfigyelt:- Az Orion csillagképében kereken 15 úgynevezett „csillagbébit”, amelyek 1 millió évnél fiatalabbak, és anyagukat egy kozmikus gázból és porfelhőből álló korongból szívják magukhoz, amelybe be vannak ágyazva.- Az eddig látott legtávolabbi és legrégibb tejútrendszert az univerzumban, a több mint 10 milliárd fényévre levő 4C41.17 galaxist.-Az NGC 4261 galaxist a Szűz csil-. lagképében. Ennek központja mutatja az eddigi legnagyobb hasonlóságot egy fekete lyukhoz. Hatalmas- 300 fényév átmérőjű - forró gázból álló gyűrű veszi körül, amelyet egy óriási, mintegy 10 millió naptömegZSIDAI PÉTER Miskolc (ÉM) - Az emberi faj túlélési lehetőségeiről tartottak vitaestet december 10-én a Kossuth Klubban dr. Almár Iván csillagász, dr. Schiller Róbert vegyész és dr. Abo- nyi Iván fizikus részvételével. A három tudós korunk égető problémájának háromféle megközelítését adta. A gyakorlati tudomány oldala felől körbe járva a kérdést, dr. Almár Iván kifejtette, hogy a természet rendjének megfelelően keletkeznek és pusztulnak ki fajok, viszont az ember számára adott a lehetőség sorsáról gondolkodni. Különösen fontos ezzel foglalkozni a XX. század végén, amikor az exponenciális népességnövekedés magával vonzza a nyersanyag és energiahiányt, valamint a határtalan környezetszennyezést. A probléma gyökere a fejletlen országokra jellemző népesség-robbanásban és a fejlett országokban tapasztalható pazarló magatartásban (a technika vívmányait komfortérzésük csillapítására használják fel) keresendőek. Az egyetlen megoldást az előrelépés jelentheti, a csillagász számára ez nem más, mint kétdimenziósnak nevezhető világunkból való kilépés a harmanyi hatalmas központi csillag nyel magába.- Egy úgynevezett planetáris ködöt a 180 000 fényévre levő SMP 83 galaxisban. Ez egy zöldessárga fényű gázköd, amelynek fényereje háromszázezerszerese a Napénak. A csillagászok szerint ez az „utolsó sóhaja” egy haldokló csillagnak, amely ezer éven belül ki fog hunyni.- Sikerült megállapítani, hogy a legtávolabbi bolygó, a Plútó sűrűsége kétszer akkora, mint Charon nevű holdjáé. Ez arra utal, hogy egymástól távol keletkeztek, és a Plútó csak később fogta be a Charont.- A Shoemaker-Levy 9 üstökös a múlt év nyarán a Jupiter nehézségi erőterében legalább 22 darabra tört szét. Ezek most a Jupiter körül keringenek, és várhatóan 1994 júliusában zuhannak bele. Ezenkívül a Hubble-távcsővel az űrszondáknál jobban sikerült megdik dimenzióba. A jövőben birtokunkba kell venni más égitesteket és céljainknak alárendelve hasznosítani őket akár hulladékaink tárolására, akár túlnépesedési gondjaink enyhítésére. Az Egyesült Államok által létesítendő űrállomás is ezt a szándékot valósítja meg. Szemléletes példázatában két halról esett szó, akik kimerészkedtek annak idején a szárazföldre, majd az elöl haladó előre mutatva megjegyezte társának, „gyere bébi, mert ez az a hely, ahol minden történni fog”. Az evolúció történetére utaló élethelyzet jövőnkre éppúgy vonatkozik. Dr. Schiller György filozófiai fejtegetésében szkeptikusságának adott hangot, miszerint a világban uralkodó determinisztikus káoszelmélet eleve lehetetlenné teszi a túlélés eredményes vizsgálatát. A determinált folyamatok önmagukban való létezése kizáija a sorsukba való beavatkozás esélyét. Amennyiben mégis megtesszük ezt, nem tudhatjuk, hogy milyen irányban befolyásoljuk majd e meghatározó folyamatokat. A nagy kockázati tényező miatt el kell gondolkodnunk megteendő változtatásaink szükségességéről, azok lehetségesen fölmerülő hatásairól. Dr. Abonyi Iván az emberi magatartásformák j elentőségét valósítani bolygórendszerünk tartós megfigyelését. Az űrtávcső 100 fényképe például egy tornádó kialakulását kíséri végig a Szaturnusz atmoszférájában. Ennek nyomán a csillagászok a Marsra és a Jupiterre is hasonló időjárástérképeket tudnak szerkeszteni. A világegyetem kiteijedését és korát viszont a főtükör hibája miatt nem sikerült a távcsővel megállapítani. Az űrtávcsőnek ezt a „születési hibáját” egy telefonfülke nagyságú, COSTAR elnevezésű (Corrective Optics Telescope Axial Replacement) berendezéssel javították ki az űrhajósok. A normál szemüvegektől eltérően a COSTAR ezt a feladatát nem lencsékkel, hanem nyolc, kö- römnyi nagyságú tükörrel látja el. Hogy az űrhajósoknak ez a munkája is teljes sikerrel járt-e, az csak a Hubble-távcső későbbi ellenőrzése során fog kiderülni. húzta alá. Elsősorban szülők és állampolgárok vagyunk - mondta -, felelősséggel tartozunk gyermekeink neveléséért. Ennek során át kell adnunk a tudományok eredményeit, segítségükkel is közelségbe hozni az egyedi és közösségi érdekek összefüggéséből álló világképünket. A vitaest második felében a közönség részéről hangozhattak volna el tárgyszerű felszólalások, vagy kapcsolódó megjegyzések, de erre nem került sor. Többnyire indulataikkal küzdő, aktuálpolitikai helyzetértékeléseket hallhattunk, vagy a szakmabeliek párhuzamos előadásait. A tudományos csevegésre meghívott vendégek láthatóan idegenül álltak e jelenség előtt, s csupán azok lehettek elégedettek, akik nem befogadói szándékkal érkeztek. A tudomány és az ehhez viszonyított hétköznapok szereplői között továbbra is szűkítendő űr tátong, aminek töltögetéséhez jó alkalmat szolgáltatnak az ismeretteijesztő előadások, ám az ehhez hasonló rendezvények kétkedéssel ruház* zák fel az érdeklődőt. Mindazonáltal ettől súlyosabb helyzetek adódnak azzal, hogy ez a negatív kétkedés az emberiség túlélési esélyeire is átteijed, amíg az egyéni lét szűkmarkúságából pislogunk a világra. A 2. dimenzióból kilépni a 3.-ba Vitaestet rendeztek az emberiség túléléséről A természet kalendáriuma Február-Télutó AndrésiPál Miskolc (ÉM) - Február neve a latin „februm”, azaz szíj szóból ered. Egykor a római papi testület tagjai az e hónapban tartott ünnepek alkalmából szíjakkal ostorozták a híveket, akik ettől remélték tisztulásukat. Igen régi kalendáriumokban találkozhatunk a február régies neveivel. így hajdan nevezték böjtelő havának vagy télutónak is. A jelenleg használatos Gergely-naptár szerint február a legrövidebb hónapunk, csupán 28 napos. Mivel minden év terjedelme néhány órával több, mint 365 nap, így az összegyűlt órákból minden negyedik évben szaporodik össze egy újabb nap. Ezeket az éveket szökőéveknek nevezik. A többlet napot pedig február végére helyezték a 29. nap formájában. Február időjárását elsősorban az atlantikus légtömegek határozzák meg. Bár a hónapra még a téli időjárás a jellemző, de igen szeszélyes módon. Olykor egész enyhe, máskor hideg, szeles időjárások váltakoznak. Csapadék tekintetében általában az esztendő legszárazabb hónapja. Az időjárás alakításában sokat számít, hogy a hónap folyamán a nappalok hossza 1 óra 20 perccel növekszik, ami a napsugárzás nagyobb mennyiségét is jelenti. Régi kalendáriumok február hónapról is jegyeztek fel szokatlan időjárásokat. így i. e. 399. februárja oly zord voít, hogy az egykori Itália déli részén hatalmas hóviharok tomboltak, ugyanakkor a Tiberis folyó is befagyott. I. sz. 718 februárja szintén igen zord volt, annyira, hogy Konstantinápoly városa 100 napig hótakaró alatt volt. 1164 februárja katasztrofálisan zord volt egész Európában. 1396 februárjáról feljegyezték, hogy Zsigmond király kénytelen volt hadjáratát abbahagyni a rendkívül zord februári időjárás miatt. Persze nemcsak zord, hanem igen enyhe februárok is voltak. így 1186-ban és 1236-ban a gyümölcsfák, már virágba borultak. Február a farsangok hava. A mai farsang a görögök Dionüszosz ünnepéből eredeztethető, amely a téllel viaskodó, s végül győzedelmeskedő tavaszt ünnepli. Mindez jól beleillik a februárvég kikeletsejtető hangulatába., Februárban még sűrűn havazhat. Az erdők, mezők gyakran felöltik hócsipkés, zúzmarás, jégpalástos ruhájukat. Ám a hirtelen leesett hó is lassan elkopik, napok alatt foltokká zsugorodik. Győzedelmeskedik a bágyadt, mégis melengető Nap - a tavasz lehelete. Januárhoz hasonlóan az élővilág, így a növények többsége is nyugalmi állapotban található. A természet, különösen február vége felé már javában kacérkodik a faggyal. Egyre több korai virággal találkozhatunk, és egyes korai fás szárú növények rügyei is megduzzadnak, majd kipattannak. Nem ritkán előfordul, hogy azután egy február végi zord éjszakán minden élfagy. Talán legismertebb kora tavaszi növényünk a hóvirág, amely Európában és Eló- Ázsiában honos. Az ország déli részének meleg fekvésű területein már február elején megjelennek kedves virágai. Nyirkos, szakiás er- deinkben, ligeteinkben később, általában február végén, márciusban nyűnak tömegesen. Házikertekben is a hóvirág a leggyakoribb, korai, közkedvelt tavaszi növény. Jellemző, hogy minden kocsányon csupán egy bókoló virágot találunk. Lepellevelei nem egyformák. A három külső lepellevél hófehér és kétszer olyan hosszú, mint a három zöldes, levágott csúcsú belső lepellevél. A virágokkal egy időben fejlődik ki két kissé szélesedő levele is. Legkorábban virágzó növényeink közé tartozik a téltemető, amelyet neve is jelez. Jellegzetes mediterrán növény, amely nálunk meghonosodott. Különös előszeretettel telepítették parkjainkba a XVII. századtól kezdve. Alacsony, alig félarasznyi, apró növény. A szár egyvirágú. Virágai élénk sárgák, és csak napsütésben, akkor is rövid ideig nyílnak. Sárga virágát 3 szeldelt, örvösen álló világoszöld gal- lérkalevél öleli körül. Talán legismertebb kora tavaszi növényünk a hóvirág
