Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-05 / 30. szám

1994» Február 5», Szombat Gazdaság ÉSZAK'Magyarország 5 Januárban több volt a munkanélküli Budapest (MTI) - Január végén mintegy 641 ezer munkanélkülit re­gisztráltak, így átmenetileg meg­szűnt a munkanélküliek számának csaknem egy éve tartó csökkenése - jelentette pénteken az Országos Munkaügyi Központ. Január végén csaknem 9 ezerrel több volt a nyil­vántartott munkanélküli, mint egy hónappal korábban. A munkanél­küliek számának emelkedése a téli időszak alacsony munkaerőkeresle­tével függ össze. A legmagasabb munkanélküliséget 21,1 százalékos arányt Borsod-Aba- új-Zemplénben, 20,6 százalékos rá» tát Szabolcs-Szatmár-Bereg és 19,1 százalékost Nógrád megyében szá­mítottak Viszonylag alacsony, 6,3 százalék a munkanélküliek aránya Budapesten A korábbi viszonyítási alappal szá­mítva az országos munkanélkülisé­gi ráta 12,3 százalékot értei január­ban, ez csak 0,2 százalékkal több a januári 12,1 százaléknál. A regiszt­rált pályakezdő munkanélküliek száma januárban is csökkent. A nem pályakezdők közül 47 ezer 300 új munkanélkülit regisztráltak, a nyilvántartásból kikerülők száma viszont csak 36 ezer 900 volt. Nógrád: üzletlánc Bátonyterenye (MTI) - Alapítvá­nyi árudahálózat néven üzletláncot alakít ki Nógrád megyében a bá- tonyterenyei Esélyteremtési Alapít­vány az elszegényedő emberek olcsó élelmiszerrel, tisztasági cikkel való ellátására. Az alapítvány a Bátonyterenye és Salgótarján térségében megélhetési gondokkal küszködök, elsősorban a családi támasz nélkül élő fiatalok, a magukra maradt nyugdíjasok és a munkanélküliek segítését vállalja. Boltjaiban munkanélkülieket fog­lalkoztat, a berendezést saját aszta­los műhelyében az átképzésben résztvevőkkel készítteti. Gondot fordít arra is, hogy az áru- dák - melyeket kifejezetten a kis- pénzűeknek nyit - külső megjelené­sükben a legkevésbé se legyenek szegényesek. A tervek szerinti tíz üzletből kettő már fogadja a vásár­lókat. Évadnyitó kiállítás Kőbányán Budapest (ÉM) - A Budapesti Nemzetközi Vásárközpont idei két évadnyitó kiállítása február 3-a és 6-a között, a Szépség és egészség, valamint a Karát elnevezésű bemu­tatók lesznek. A szervezők elmondták: a nemzet­közi fodrász, fodrászkellék-kozmeti­ka, bizsu és egészséges életmód té­mája köré csoportosított bemutatón nyolc ország 90 kiállítója vonultatja fel termékeit. Díszvendég a bolognai Cosmoprof, a világ egyik legjelentősebb szépségi­pari cége lesz. A Cosmoprof szerve­zésében 2000 négyzetméteren 30 olasz cég mutatkozik be. A Karát '94 szakkiállításon az ed­digi jelentkezések alapján 62 válla­lat mutatkozik be 5 országból. A félszáz magyar cég mellett német, olasz, svájci és spanyol résztvevőkre számítanak. A bemutatókkal egyidőben szakmai napok, konferenciák, színpadi prog­ramok teszik teljessé a látottakat. A szakkiállítás utolsó két napján bonyolítják le az ifjúsági kupa fod­rász- és kozmetikai vetélkedőt, ille­tőleg az országos vb és eb-válogató versenyt. Fiatal közgazdászok találkozója Miskolc (ÉM) - Bank és adóskon­szolidáció címmel ma kezdődik Sal­gótarjánban a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozója. A nyitó előa­dást Pénzügyeink és pénzügyi rend­szereink 1994 elején címmel Szabó Iván pénzügyminiszter tartja Olajprivatizáció Párizs (MTI) - Franciaországban csütörtökön a gyakorlatban is meg­kezdődött az ország legnagyobb ipa­ri vállalata, a kőolajiparban érde­kelt Elf Aquitaine privatizálása A magánszemélyeknek egy hetük van arra, hogy a számukra fenntartott 33 millió részvényt megvásárolhas­sák. Az injekciók eddig nem segítettek A bank nem finanszíroz veszteséget Hollóházán Mi w «s'tf ■tíifla.-.v # . V': s|jÉÉÉ% áM ü 3N mm A szakértelemmel, szorgalommal most sincs baj Fotó: ÉM-archív Szarvas Dezső Hollóháza (ÉM) - A válság jelei már a '80-as évek közepén megmu­tatkoztak, aztán lassan, de biztosan megkezdődött a Hollóházi Porcelán- gyár mélyrepülése. Piacvesztés, ki­használatlan termelőkapacitás, halmozódó raktári készletek, vesz­teséges termelés, a veszteség időle­ges finanszírozása, eladósodás, va­gyonfelélés, kialakul a felszámolás előtti helyzet A képlet, a történet számos más, korábban csődöt jelen­tett, felszámolt magyar vállalat tör­ténetével azonos. Am az időközben részvénytársasággá alakult holló­házi gyár elkerülte a felszámolást, s részvényeinek többsége két bank tulajdonába került. Ez pedig azt je­lenti, hogy a bankok szerint van fantázia a gyárban, adott a lehető­ség rá, hogy megmaradjon a piacon. Az elmúlt év őszén a tulajdonos megbízásából új igazgató érkezett Hollóházára. Körtvélyes István ne­ve igencsak jól cseng nem csak sző­kébb hazánkban. Az Allami-dijjal és az igen rangos szakmai Eötvös-díj- jal kitüntetett vegyészmérnök csak­nem két évtizeden át vezette a Bor­sodi Vegyi Kombinátot, s igazgatá­sa idején épült fel az ország legna­gyobb egy helyen, több mint 10 mil- bárd forint költséggel megvalósuló beruházása, a világszínvonalat kép­viselő PVC Hl. műanyaggyár. Min­den tekintetben csúcson volt a kom­binát, amikor a Nehézipari Minisz­tériumban a vegyiparért felelős mi­niszterhelyettessé nevezték ki. A rendszerváltás átmenetében lemon­dott tisztségéről s egy osztrák-ma­gyar érdekeltségű, gazdasági szak- tanácsadásra szakosodott kft. élére került, s a cég igen hamar rangot, tekintélyt szerzett a gazdasági- pénzügyi körökben. De hát ez egy másik történet. Mi vonzhat egy ve­gyészmérnököt, egy hajdani minisz­terhelyettest egy leépült porcelán- gyárba? - kérdeztük. • A pénz semmiképpen. Nincs okom panaszra, a kft. ugyanis jól megy. Inkább az új feladat, az új akadály, amit le kell küzdeni. Egész életemet, munkámat ez motiválta, s bár már benne vagyok a korban, de azt hiszem, most is olyan vagyok, mint a futni, győzni szerető ver­senyló. Persze, ez magánügy, ami csupán annyiból érdekes, hogy az új feladatra, az új akadályra a régi for­mában készülök, s hogy erőm ne ap- rózódjon el, fel is függesztettem a left, működését. □ Jó, jó. De hát ez mégsem vegyé­szet... • Persze, hogy nem. Am ez a gyár is része a piacnak, a gazdaságnak, ab­ban a közegben mozog, s abban ju­tott oda, ahová jutott. □ Csődbe. Tulajdonképpen. De meg­menthető-e, hiszen az itteniek, akik jócskán benne voltak, vannak a szakmában, küszködtek, nem is ke­veset. • A gyár múltja magában hordoz ma is ható történelmi elemeket, hi­szen jogelődje a Károlyi-grófok által 1770-ben alapított üveggyár is meg­bukott, úgyszintén megbukott a ke­rámiagyártás, a fűrészüzem, majd ismét a kerámiagyár. Porcelángyár­tásról tulajdonképpen csak 1957-től beszélhetünk itt. Hollóházán, s azó­ta is jó néhány évben csak állami se­gítséggel tudtak megkapaszkodni, megmaradni. □ Es most? • A helyzet most a legsúlyosabb. Nekem pedig az a feladatom, hogy a gyár megmaradjon és továbbra is porcelánt gyártson. Ezért minde­nekelőtt felelősséggel mondom: erre van is lehetőség! Egyrészt azért, mert hozzáértő, szorgalmas embe­rek dolgoznak itt, s hogy munkájuk, erőfeszítéseik mégsem vezettek eredményre, az nem rajtuk múlott. Inkább azon, hogy ez a gyár porce­lángyárnak, és itt a hangsúly a gyá­ron van, kicsi, manufaktúrának meg nagy. Hollóháza a kettő között van, méretét tekintve, szerintem, a legkedvezőtlenebb állapotban. Ezen a gondon átsegíthetné ugyan egy jól csengő, a Herendi Porcelángyáré­hoz hasonló mérhető hírnév, de hát a hollóházi porcelán mindössze nem egészen negyven éve cseng a piacon. □ Ez egy adott helyzet, amin nem le­het változtatni, nem lehet százados történelmet csinálni. A történelmi múlt annyi, amennyi. Akkor hát: „Mi a teendő?’ - hogy egy ismert klasszikussal kérdezzünk. • Kiutat kell keresni. A kérdés „csak” az, melyik irányban, illetve melyik irányt válasszuk. Mert ez a döntő! A gyárat, illetve a gyári mé­retet, vagy a manufaktúrát vá­lasszuk. A könnyebbik út a karcsú­sításnak is mondott „visszafelé fej­lődés”, ami a manufaktúrához ve­zet; és ez a legkegyetlenebb humán oldalról nézve, hiszen ez a gyár a legnagyobb munkaadó ezen a kör­nyéken még akkor is, ha most na­gyon rosszul fizeti munkásait. Amíg megvan a gyár, addig az emberek­ben él a remény, és ennek azért igen nagy súlya van errefelé is. Habár - mint tudjuk - a piacgazdaságban az elsődleges cél a nyereség. Jómagam is az utóbbi elvet képviselem, hi­szen csak a nyereségből lehet fizet­ni, adni. És ezt a nyereséget kell elérni. □ Ám egyelőre a veszteség a realitás. Mégis mennyi? • Két évre visszamenőleg az üzleti tevékenység eredménye évenként mínusz 120 millió forint volt. S ha ehhez hozzátesszük, hogy a gyár ár­bevétele évenként úgy 4-500 millió forint körül mozog, akkor érezzük csak igazán a veszteség súlyát. A válság tehát igen súlyos, egyrészt méretei miatt, és azért is, mert az elmúlt négy-öt évben a veszteség fo­kozatosan növekedett, nem sikerült megállítani. Nagy baj, hogy az itt dolgozók és á vezetők nem érzékel­ték igazán, milyen fenyegető a hely­zet, úgyis mondhatnám, nem volt veszélyérzetük. Ezért aztán nem ennek megfelelően alakították a programokat, a munkát. A legfonto­sabb teendő tehát a veszteség meg­állítása, illetve ezzel szinkronban, a csökkentése. Ami a pénzügyi hely­zetet illeti, szerencsére a többségi tulajdonnal rendelkező Corvin Ipari Fejlesztési Bank kétszeri tőkeiryek- ciója korábban, megakadályozta a felszámolást Ám a tulajdonosok előbb vagy utóbb döntenek majd: fi­nanszírozzák-e egyáltalán a veszte­séget, s ha igen, akkor meddig? □ Es finanszírozzák? • Azt hiszem, igen. De csak abban az esetben, ha konkrét számokkal, szerződésekkel, ellenőrizhető ada­tokkal bizonyítani tudjuk, hogy ké­pesek vagyunk megállítani a vesz­teség növekedését, illetve az üzleti eredménnyel képesek vagyunk elér­ni azt a fedezeti pontot, amikor a ki­adásokat, már fedezik a bevételek. Nekünk tehát le kell tennünk az asztalra egy olyan válságkezelő ter­vet, ami nem ígéreteken, szólamo­kon alapul. És ennek a tervnek a reális piaci le­hetőségekre, és magától értetődően, a saját lehetőségeinkre, képessége­inkre kell épülnie. Illúziókról, vá­gyálmokról szó sem lehet. Magya­rán: meg kell tudnunk, mit kér a pi­ac, s hogy tudjuk-e a kérést teljesí­teni. □ Kereskedőktől hallani, hogy szerte Európában telített a piac, a porce­lángyárakban óriási termelőkapaci­tások állnak kihasználatlanul. Ho­gyan lehet mégis labdába rúgni? • A piac valóban telített. Modem gépek állnak le sorra Európa gyára­iban, de ezekkel a gépekkel, gépso­rokkal, a tömegtermeléssel egyéb­ként sem tudunk versenyezni a mi kezdetleges technikánkkal. De ami nagyon munkaigényes termék, azt viszont ők nem képesek gyártani, legalább is nem olyan olcsón, mint mi. És ebben van a lehetőségünk, s per­sze ezen belül is a minőség javítá­sán, a költségek csökkentésén min­den területen. Mindez persze nem új, de hát most igazán komolyan kell venni, mert egyszerűen arról van szó, megmarad-e a gyár, ad-e kenyeret, munkahelyet 700 ember­nek itt, a Felső-Hegyközben.----------JEGYZET----------­H alottról jót... Bekecsi Szabó László ...vagy semmit. így rendelkezik a közmon­dás. S ezt ineg is tapasztaltam, amikor a Tiszakarádon élő, a mezőgazdaságért munkálkodó agilis szakemberrel találkoz­tam, és arról faggattam, hogyan is telnek mostanában a. napok a korábban jó hírnek örvendő állami vállalatnál. Barátom azon ban nem volt könnyen tánc­ra hívható. Sőt! Annak ellenére nem mon­dott semmi rosszat a gazdaságról, hogy mára munkanélkülivé vált. Sokan élnek azzal az olcsó lehetőséggel, hogy szapulják a volt kenyéradót, hiszen már semmi füg­gőségi viszonyuk nincs a céggel. Barátom azonban erre nem kapható. Mondhatnám, gyógyíthatatlanul ragaszkodik nézeteihez, filozófiájához, hogy a cég működése - hely­reállítható. Előhozakodhatnék a „saját fié- szek’-bölcsességgel, de hiszez már nem len­ne helyénvaló, m ivel barátom hűtlen mun­kaadója már nem „saját fészkef, tehát sza- pulhatná a vezetést, a céget. O nem teszi. Elképzeléseivel győzköd, hogy meglehet azt menteni, pedig már csak az állattenyésztő- telepen van áram., meg az irodában. Nem örült, ő annak se, amikor - a tulajdonos - az AVÜahelyett, hogy képviselőjét elküld­te volna Pestről, inkább hétmillió forintot küldött, elkerülendő a jószágok éhen dögö- lését. Hogy a dolgozók bért nem kaptak, az nem lényeges. Előbb-utóbb barátom is „lapátra került”, s a sors fintora, hogy azó­ta az őt el/tüldő vezető is hasonló sorsra ju­tott. Barátom azonban már gazdakört szerve­zett, művelik a földeket, s tavaly - mondja nagy büszkén -már húszmilliós árbevétel­re tettek szert. Nem azon darvadozott, hogy kirúgták, hanem termeltetési szerződés, műtrágya, növényvédőszer után lohol, győzködi gazdatársait, mibe fogjanak bele ebben az évben, milyen növény termelése hozhat jövedelmet. Azt akis malőrt meg - hogy több évtizedes munka után oly dics­telenül váltak meg tőle -el is feledte. Más év, más gond, más szelek fújnak arrafelé is. Árfolyamok Budapest (MTI) — A kis tételben folyó keres­kedéstől eltekintve 341 üzletben összesen 397,941920 millió forint forgalmat bonyolított le a Budapesti Értékpapírtőzsde a pénteki na­pon árfolyamértéken. Ä részvények forgalma névértéken 51,2800 millió forintot, árfolyamér­téken számolva pedig 198,661500 millió forin­tot tett ki. 307 kötés keretében összesen 54 550 darab részvény cserélt gazdát Kárpótlási jegy i Tőzsde B—pü Index (ideiglenes) febr. 4-én: 1939,45 -98,07 Hivatalos árfolyamok i Érvényben: 1994. február 4. Pénznem zol font Valuta Vétel Eladás 150.22 153.22 ■ül Belga frank* 280,92 286,42 Í8,22"l8,56 .......“ H olland terűit 51,72^52,76 ; .■ ■ Finn márka Deviza Középárf. 151,86 283,82 ügjll 18,42 52,23 ECU (KP) 112,63 114,87 A megadott számok 1 egységre értendők, forint­ban *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
Thumbnails
Contents