Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-04 / 29. szám
Új sorozat fut az RTL műsorán, a Malibu Road 2000. A szombaton 17.45- kor vetített epizód két főhősét láthatjuk Lisa Hartmann-Black és Ron Marquette személyében Stephen King hátborzongató műveinek egyikét nézhetjük meg szombaton az RTL-en 22.15 órakor. A képen látható pár titokzatos erők ellen veszi fel a küzdelmet Vajon a lap jobb vagy a bal oldalán lévő hölgy elé állna szívesebben a kedves olvasó? Magam a „bálikat” választom, akit az RTL-2. műsorában szerdán 22.30-kor vehetünk szemügyre A magas lovon ülő Doris Day által megszemélyesített hölgy elé pedig álljon az, aki szereti a texasi boszorkánynőket s el tudja kerülni a pisztolygolyót. Péntek, RTL-2., 20.15 TV PLUSZ Az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft., a Kelet-Magyarország Lapkiadó Kft. és a Napló Lapkiadó Kft. közös melléklete. Felelős szerkesztő: Gulyás Imre. Szerkesztő: Gőz József. A szerkesztőség postacíme: Debrecen, Postafiók 72. 4001 Telefon: (52) 312-144 Telefax: (52) 312-326 Mi a kedvenc műsora? Surján László népjóléti miniszter: Sajnos, nagyon kevés kedvenc műsorról beszélhetek, hiszen alig van időm televíziót nézni. Hosszú évek óta viszont különös figyelemmel kísérem a Bécsből adott újévi Strauss-koncerteket - ez az egy közvetítés, amelyet mindig megnézek. Természetesen a hírek sem maradhatnak ki, különösen a CNN-hír- adót szeretem, amely szinte nonstop jelleggel számol be a világban történt eseményekről. Szerencsére, amióta létezik a teletext, a legfontosabb hírekre nálunk is vissza lehet lapozni. Nagyon kedvelem a klasszikus zenét s az operát is, ez utóbbi azonban inkább élőben, a színpadon az igazi, - no nem, mintha a televízió annyira elkényeztetne bennünket a közvetítésekkel. Ugyancsak keveslem az ismeretterjesztő filmeket a magyar televízióban. A nyugati adókon a földrajzzal, a történelemmel s az utazással kapcsolatos filmek azok, amelyek hozzátartoznak az általános műveltséghez, igazán színvonalasak. Nálunk is tartani kellene az arányokat, több irodalmi, tudományos és művészeti műsorra lenne szükség. Nagyon sajnálom például, hogy megszűnt a szombat esti Vers mindenkinek című, kiváló művészek közreműködésével készült igen értékes sorozat K. I. Mindent a nagyközönségért Nemhiába nevezik a közönséget ezerfejű Cézárnak, a tévétársaságok mindent megtesznek a kedvéért. Nem önzetlenül persze, hanem például azért, hogy a javuló nézettség következtében magasabb összegeket kasszírozhassanak be a mindent át- meg átszövő reklámért. A sportközvetítések fejlődése is ebbe az irányba vezetett. A tisztelt nagyérdemű szereti a veszélyt. Mármint akkor, ha nem ő maga van veszélyben, hanem mások. Érdekli például, milyen gyorsan száguldanak a lejtőkön a sízők. A sebességet radarvisszaverés- es módszerrrel mérik. Az egyik mérőoszlopnak ütközött Ulrike Mayer a január végi versenyen, s ez a halálát okozta. Tudom én, hogyne tudnám, hogy ez alól a folyamat alól a versenyzők sem vonják ki magukat. Éppen a tragikus halált halt sízőről tudta mindenki, hogy szerette kipróbálni lehetőségei határait. S ezek a határok ma már egyre több sportban életveszélyesek. Motorkerékpár-, autóversenyeken vagy éppen a képünkön is látható bobversenyen is történt már nem egy halálos baleset, hogy csak azokat a sportokat említsük, amelyekben a sebesség jelenti a veszélyt. S a sebességet mérni kell, s az eredményt kiírni a képernyőre, ami manapság már a helyszínen is fel van állítva. Nem akarom bűnbaknak kikiáltani az említett technikai eszközt. Hiszen a baleset is a pályának egy kevéssé veszélyes részén történt. Ha a jeges szakaszokon, az éles kanyarkombinációknál történik mindez, szóba sem kerül. Nekem a szemlélettel van bajom. Amelyik a közönség kiszolgálása közben a résztvevőket, a versenyzőket kiszolgáltatottá teszi. Ez a szemlélet - amely egyébként megvan ez utóbbiakban is - élet- veszélyes lehet. S kevés ember akad, akiben a józan ész kerekedik felül, s aki - mint Niki Lauda egyik versenyén - megtagadja a versenyzést a veszélyes körülmények között. g. j. A hét filmje Makk Károly: Szerelem Mit higgyünk a filmcímbeli fogalomról? A világ legszebb állapota? Vagy „sötét verem”, amelyerői ez is írva vagyon: „boldog, ki nem próbálta még? A szerelemről mindent el lehet hinni. S mindennek az ellenkezőjét is. A két Déry Tibor-novellából készült film, amelynek cselekménye az ötvenes években játszódik Magyarországon, a szerelem boldogságát, s kínját is bemutatja. Igaz, eme utóbbi ábrázolásában nagy szerepet játszik a történelmi kor. Luca, a fiatalasszony nem sokáig éli asszonyéletét. Férjét Jánost, mint annyi más embert politikai okokból ártatlanul vetik börtönbe, ahonnan levél sem jöhet ki. Felesége nemcsak hűségesen vár rá, hanem olyan miliőt is varázsol anyósa élete köré, amelyből utóbbi nem tudja meg az idős beteg asszony számára nyilván végzetes igazságot. Levelek érkeznek külföldről, amelyekben az áll, hogy a szeretett fiúnak jól megy a sora messze idegenben. Munkája, elfoglaltságai miatt nem térhet haza. Az anya így boldog, és büszke lehet fiára. Luca szerelme is illúzióvilággá alakul át, amelyből akkor szabadul ki, amikor váratlanul kiszabadul és hazatér a férje. A film hősei megjárják az érzelem poklait, s mennyországait, szeretetük, szerelmük kiszakíthafatla- nul velük lesz most már egész életük során, nem szabadulhatnak tőle sohasem. (Makk Károly alkotását a Duna televízión február 8-án 18.10-kor láthatjuk.) Gőz József
