Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-03 / 28. szám

10 SZABADIDŐ ~ ~ ~ HI~FI ~ ...... .......:...... 1994. Február 3., Csütörtök F elvételi felhívás Budapest (MTI) - A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetudo­mányi Tanszéke felvételt hirdet az 1994/1995-ös tanévre, a zenetudo­mányi szakra. A felvételi vizsgára jelentkezés módja, feltételei meg­egyeznek a főiskolára való jelentke­zés 1994. évi, a „Felsőoktatási felvé­teli tájékoztatóbban ismertetett egyéb feltételeivel. A felvételi köve­telményekről ismertető kapható a tanulmányi osztályon. Cím: VI., Liszt Ferenc tér 8.1. emelet. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola Zenetudományi Tanszéke az 1994/1995-ös tanévre felvételizni szándékozó érdeklődők részére két­hetente díjtalan előkészítőt tart. El­ső alkalommal 1994. február 5-én szombaton, 9 órakor a Zeneakadé­mia XV-ös tantermében. Előzetes jelentkezés a tanulmányi osztályon személyesen vagy telefonon; (VI., Liszt Ferenc tér 8., telefon: 1214-. .407). __________ ■ Külföldi zenei Miskolc (ÉM) - A miskolci II. Rá­kóczi Ferenc Megyei Könyvtár ze­neműtárában a zenei folyóiratok széles skálájával találkozhat az ér­deklődő olvasó. A külföldi országok­ból vásárolt kiadványok között van olyan, amelyik csak a zenével, zené­vel és az auditív eszközökkel foglal­kozik és van kettős profilú szaklap illetve népszerű hi-fi újság is. Ezek közül ismertetünk most néhányat: Audio (Audio Publishing, Editorial, and Advertising Offices, New York, USA) 1974. - Színvonalas, elsősor­ban a technikai újdonságokkal fog­lalkozó havonta megjelenő maga­zin. Lemezrecenziói esetlegesek, számonként néhány felvételt ismer­tet a zene különböző területeiről. Hi-fi und TV: die aktuelle Bran­chenzeitung (Josef Keller GmbH und Co. Verlags-KG. Starnberg und München, NSZK) 1980. - Színes technikai folyókat, mind az audio-, mind a vizuális-kultúra érdeklődői­nek ajánlható. Közli a legfrissebb műsoros videó- és audiókazetták (filmek, filmzenék stb.) listáját. Jazz Forum: the magazine of the In­ternational Jazz Federation (War­saw, Lengyelország) 1976. - A var­sói központú Nemzetközi Jazz Szö­vetség (IJF) magazinja angol nyel­ven jelenik meg évente hat alkalom­mal. A világ minden tájáról ismer­teti a jazz-élet fő eseményeit, búéit. Színes beszámolók, koncert kritikák és riportok olvashatók a lapban, emellett jelentős diszkográfiát is kö­zöl rendszeresen. Jazz Journal international: the world’s Greatest jazz magazine (Jazz Journal Ltd., London, Anglia) 1972. - Londoni székhelyű nemzet­közi jazz szaklap. Elsősorban CD és analóg lemezeket bemutató szemlé­je teszi értékessé. Ezenkívül sztár- interjúk, hírek is olvashatók a ma­gazinban. Havonta adják ki. Magyar est Kiotóban Tokió (MTI) - Sikeres koncertestet tartottak Kiotóban a Japánban dol­gozó magyar zenetanárok, Tibay Zsolt és Tusa Erzsébet. Az Aszahi Simbun koncerttermében léptek föl a magyar művészek, akik már ré­gebben vendégprofesszorok a tokiói Muszasino zeneakadémián. Heteroland-bolt Miskolc (ÉM) - Tavaly szeptem­berben nyílt meg Miskolcon a Hete­roland márkabolt, s az azóta eltelt hónapokban az üzlet bebizonyítot­ta, hogy létjogosultsága van a város zenei életében. A Bartók Béla Művelődési Ház épü­letében lévő hangszerbolt elsősor­ban a Roland, illetve Boss márkájú termékek forgalmazásával foglalko­zik. Árukészletükben megtalálha­tók a billentyűs, a pengetős hang­szerek, illetve az ezekhez szükséges felszerelések: erősítők, kiegészítők, kábelek, állványok, mikrofonok, pengetők, csatlakozók. Az idei évtől a Heteroland kizárólag magyaror­szági képviselője lett a Generalmu- sic termékeknek, és a világhírű cég teljes billentyűs termékskáláját, a legegyszerűbb szintetizátoroktól kezdve, a komoly elektronikus hangszereken és a mechanikus zongorákon keresztül a templomi orgonákig forgalmazza. Ugyanak­kor a bolt klubszerűén is működik, ahová bárki betérhet, kipróbálhat mindent, értesülhet a zenei szakma legfrissebb újdonságairól. folyóiratok A dobbőr típusai A különféle zenei stílusoknak, igényeknek megfelelően a korszerű dobbőr gyártók sokféle terméket kínálnak. Melyik mire jó? Ismerked­jünk meg ezekkel a RÉMO cég választékán keresztül. Weather King: négy vastagságba és három be­vonattal készül. Áttetsző, simán fehér és érde­sített kivitelben. A cég ezzel a bőrrel indított, s mais a legtöbb dobot ezzel hozzák forgalom- . ba. Ropogós hangzás.- Diplomat vékony (érzékeny zenekari játék­hoz)- Diplomat M5 nagyon vékony- Ambassador közepes vastagságú, általános használatra (stúdió, jazz)- Emperor vastag bőr (rock, marching) CS controlled sound: (közepén kör) Központi hangzás a nem kívánt túlgyűrűzés megelőzé­sére. Speciális hangközpont megerősítés. A túJcsengést levágja, de engedi, kiemeli az alapvető dobhangot tisztán és hangosan. Ké­szülnek fekete, fehér és átlátszó központtal. Ugyanaz a típusválaszték mint a Weather King sorozatnál, csak a seprő számára készült érdesített (soated) típuson a központi kör érte­lemszerűen alulról ragasztott. Pin Stripe: Kétrétegű konstrukció, mély meg­valósítja az igazi funky hangzást. A két Du­Pont Mylar bőr között olajréteg cirkulál. A nyaknál összedolgozott „szendvics” egy jelleg- , zetes mély tónust produkál, melyhez a külső gyűrű tompító hatása is hozzájárul. Minden szituációban kitűnően mikrofonozható. Falams Ksorozat: Az első olyan bőr, ami a RE­MO cég kutatási eredményeit magában egye­síti. Új textil-laminált rendszer amit kombi­nálták a kevlar szívósságával és a Mylar tar­tósságával. Ezek a 14”-15” bőrök olyan nagy­szerű hangot tudnak, ami a legerősebb rockze­néhez kell. Natur, fekete, fehér és bevont kivi­telben készül. Marching: Négyfajta 14”-15” marching bőrt kínálnak a Falams K sorozat kiegészítése­ként. Power Stroke 1 - gumigyűrű erősítés, hogy a kihúzódásnak ellenálljon. Power Stro­ke 2 - acél megerősítés, extra erős ellenállás. Legacy: Legújabb dobbőr technológia a 90-es évekre - és azon túlra. Egyedülálló rétegelés, amely a tónusmélységet és a rezonanciát kitű­nő érzékenységgel párosítja. A négy alaptí­pusban vékony és közepes vastagsággal min­den méretben készül 6”-4(>”-ig. Ebony: Egy izgalmas látványt nyújtó csillogó fekete dobbőr-sorozat, melyben nincs kompro­misszum a minőség és az élettartam tekinte­tében. Ambassador, CS, és Pin Stripe típus­ban, minden méretben. Fiber Skin: Műanyag dobbőr, üvegszálas la- minációval. A szövetszerű réteg redukálja a hanggyűrüzést, de egy teltebb, meleg hangot eredményez. Természetesebb mint bármely eddigi szintetikus dobbőr. A jóminőségű boíjú- bőr hangját és érzetét idézi. PTSpretuned: REMO találmány. Játékra elő­készítve, előfeszített állapotban hozzák forga­lomba. Felkínálja az előrehangolás kényelmét (Természetesen tovább is hangolható.). Első­sorban a REMO Innovator és Liberator dobok­hoz tervezték, de könnyen adoptálhatok ha­gyományos felszerelésekre is. Minden létező bőr készül PTS kivitelben: A bőrök méretválasztéka igazodik a „Dobtest készítése” - című részben közölt táblázathoz. Legtöbbször egy dobos akkor cserél bőrt, ha az elszakad. Érdemes tanulni más hangszeren játszó zenészektől! Fúvósok a nádat, pengeté­sek a húrt kicserélik, amint a hang kezdi elve­szíteni színét, fényét, erejét. A dobbőrrel ugyanez a helyzet. Ha kinyúlik, elkopik, el­fogy róla a .játszó réteg”, zenei hatása jóval el­szakadása előtt lecsökken. Ha valaki a követ­kező jeleket tapasztalja, akkor legfőbb ideje, hogy lecserélje a bőrt:- Amikor lelazítod gödröcskék, horpadások keletkeznek a játszó felszínen,- A gallér a dobtest felfekvési vonalában sé­rült-Az ütő visszapattanása nem a régi, a bőr el­vesztette rugalmasságát,- Az egykor ropogós és fényes hang unalmas­sá, elmosottá vált. A bőrcsere elsősorban anyagi kérdés, de a megfakult hang némi áldozattal helyrehoz­ható. (A Rockinform nyomán) Szintetikus Pavarottik „A számítógépek nagyszerű Bach fúgákat komponálnak” Bánhegyi Gábor Miskolc (ÉM) - Ifjú koromban még a Vermona orgona fúvósregiszterei je­lentették az újdonságot, amelyek annyira hasonlítottak például a klari­nétra, mint a háromkerekű kerékpár egy Yamaha versenymotorra. Azóta csak néhány év telt el, és a mai elekt­romos hangszereknek álcázott szá­mítógépcsodák hangja már veszé­lyesen kezdi utánozni a valódi akusztikus hangszerekét. Selmeczi György zeneszerző-zongoraművész- szel többek között arról beszélget­tünk, hogy a számítógép átveszi-e a zene feletti uralmat vagy eselleg tár­sául szegődik. • Az én diákkoromban még a lyuk­kártyával vezérelt számítógépek voltak divatban, és bár azok is fan­tasztikus dolgokra voltak képesek, meg sem közelítették azt, amire manapság egy számítógép képes akár a zene területén. Először egy hangmérnök barátom révén kerül­tem ezekkel a „monstrumokkal” kapcsolatba, aki azzal az ötlettel ke­resett meg, hogy a zenének külön­böző matematikai nyelvre lefordít­ható paramétereit ültessük át szá­mítógépes nyelvre, próbáljunk meg modellt létrehozni egy számítógé­pes népdaltipológiához. Rendkívül lelkesen és szorgosan láttunk mun­kához, de igazán látványos ered­ményt nem értünk el, nem is ez volt a célunk, megelégedtünk azzal, hogy egy kicsit megtanultunk „számítógépül” és közben nagyon jól szórakoztunk. □ A modell tehát nem készült el? • Dehogynem, csak nem mi csinál­tuk meg. Kicsit visszakanyarodva az időben: Bartóknak és Kodálynak az volt az óriási balszerencséje, hogy áz ő idejükben még nem ter­jedt el a számítógépek használata. Fantasztikus manuális munkát vé­geztek. Lejegyezték magát a dalla­mot, azután a dallamváltozatokat, a szövegváltozatokat, az adott dal lelőhelyét. Aki végigköveti a ma­gyar népzene. Mídorisztikáját, az tudja, ezen az úton elindulva a Bar­tókot követő generáció folytatta a magyar népzene feltérképezését. Hogy csak néhány nevet említsek: Lajtha Kálmán, Járdányi Pál, Ra- jeczky Benjámin és Domokos Pál Péter a többszörösét gyűjtötte an­nak amit Bartók Béla. Egy idő után pedig ott állt előttünk egy hihetetle­nül hatalmas massza, ami megré­míthette volna a gyűjtőket, ha szin­te ugyanabban az időben nem állt volna már előttük a számítógép is. Járdányi és köre valamit tudhatott a titokról, hogy egy számítógép mi­re lehet képes. Abból indultak ki, hogy a zene nyelvét tulajdonképpen le lehet fordítani a matematika nyelvére. Ha pedig a zene matema­tika, akkor a számítógép is képes a zene analizálására. Szinte hihétet- len mennyiségű munkáyal létre is hoztak egy számítógépes népdalti­pológiát, ami pontról pontra igazol­ta Bartók törekvéseit, elképzeléseit. Ezen felül volt még egy hatalmas eredménye ennek a munkának, mégpedig az, hogy ettől a ponttól a dolog egyre inkább elszabadult a ze­ne fogalmától és-ma már ott tar­tunk, hogy a folklorisztika-a számí­tógépnek is köszönhetően á legiz­galmasabb tudománnyá vált. A mo­dell segítségével be lehet' határolni a dalok keletkezésének körülmé­nyeit, idejét, a társadalmi környeze­tét és rengeteg egyéb apró, ámde fontos dolgot. □ Ez a számítógép felhasználásá­nak. egyik oldala. « Ä másik, ma már egyre inkább el­terjedőben lévő felhasználási terü­let, amikor a számítógépet mint ze­nei hang létrehozóját alkalmazzák. Mindennek az alapja a sinus hang- a tiszta, felhangmentes zenei hang - volt. Az ilyen irányú kutatások már a hetvenes években sem voltak újkeletűek. A hetvenes, nyolcvanas évek fordulóján az USA-ban és Pá­rizsban érkeztek el a kutatások egy olyan fordulóponthoz, ahol látni le­hetett, hogy innentől kezdve a felső határ valahol csak a végtelenben lé­tezhet. Akkoriban Párizsban végez­tem a tanulmányaimat. Ott hallot­tam egy Monteverdi madrigált, fér­fikari előadásban! Ebben így önma­gában nem volt semmi különleges, ha csak az nem, hogy az egész mű­vet az első hangtól a legutolsóig szá­mítógép „adta elő”. Egyszerre volt Selmeczi György felemelő és kétségbeejtő, szinte hor- rorisztikus hatású. Tökéletesen tiszta, gyönyörűen szóló férfikart hallottam, amelynek csak egy hibá­ja volt, hogy nem volt közte egyetlen megfoghatóan emberi hang sem. : □ Hogy lehet egy emberi hangot mo- dellizálni? ® A folyamát nagyvonalakban a kö­vetkezőképpen játszódik le: egy ter­mészetes hangot hangszalagon rög­zítenek, majd spektrográffal fel­bontják színekre. Minden hangnak vannak olyan felhangjai, zörejei és egyéb alkotóelemei, amelyek csak és kizárólag arra az egy hangra ér­vényesek. A spektrográffal megálla­pítják, milyen komponensekből áll össze egy kívánt hangszín. Ezután egyenként veszik fel a sinus és egyéb típusú hangokból álló szinte­tikus hangokat, megfelelő sorrend­be állítják és lényegében már meg is szólal egy komplett zenekari vagy énekes darab. Leegyszerűsített vál­tozatait ma már szinte minden gye­rek használja, amikor a szintetizá­torokon pötyög. Magam is játszot­tam már olyan számítógéppel vezé­relt zongorán'úgynevezett Clavino- ván, amelynek a hangja szinte összetéveszthető egy valódi zongo­ráéval. □ Ezek szerint most már nem lehe­tünk biztonságban a számítógépek­től, soha nem tudhatjuk igazán biz­tosan, amit hallunk, az valódi vagy szintetikus hang? 9 Akik számára a legbensőbb érzel­mek, érzések kifejezője a zene, azok rögtön észreveszik, hogy szinteti­kus hangot hallanak vagy sem, mégis azt kell mondjam, reális az összetéveszthetőség veszélye. Ma­napság a médiák olyan mértékben öntenek el minket szintetikus han­gokkal, amely már rontja az embe­rek hallását és ezt nem csak a di­rekt halláskárosító befolyásolásra értem. A század elején még majd’ mindenki meg tudott különböztetni egy Stradivarit egy közönséges he­gedűtől, manapság az emberek többsége azt nem tudja megmonda­ni, hogy egy Stradivarit hall, vagy egy Yamaha DX7-es szintetizátor hegedű-regiszterét. A zene veszé­lyes fegyver, ugyanúgy tud ártani mint ahogy használni. A mértéket persze itt sem a zene maga szabja, hanem az ember. Éppen ezért én nem vagyok a zene. és a számítógép kapcsolata ellen, de el kell tenni egy időnek, hogy a számítógép és fel­használói jóvátegyék, amit már kezdtek majdnem jóvátehetetlenül elrontani. Ehhez a jóvátételhez a le­hetőség már adott, légalábbis ami a számítógépet illeti. □ Ha ez a mostani vonulat nem vál­tozik, akkor egy átlag hallgatónak komolyan gondolkodóba kell esnie, hogy akár egy CD-n most a valódi vagy a szintetikus Pavarotti-hangot hallgatja? 9 Elvileg bárkinek a hangja, így Pa­Fotók: Farkas Maya varottié is létrehozható számítógép segítségével. Elvileg. Mert gyakor­latilag mindig is csak egy szinteti­kus Pavarotti szólna. Egy szinteti­kus emberi hang rendelkezhet min­den, csak az adott hangra jellemző paraméterrel, egy dolog mindig hiá­nyozni fog belőle, ami magából a számítógépből is hiányzik: az em­ber. Ma már a számítógépek nagy­szerű Bach fugákat komponálnak, amelyek felépítésükben, szerkeze­tükben tökéletesek, csak az az „ici­pici” zsenialitás hiányzik belőlük, amit egyedül maga Bach tudott be­lekomponálni a műveibe. Ionescoi módon megfogalmazva, igazán jó Bach fúgákat számítógéppel csak Bach tudna írni. Feltéve, ha kedve lenne mindenféle programokat lét­rehozni, számítógépes nyelvekkel bíbelődni, amikor neki ehhez egy kottapapír és egy toll is elég volt. A Stradivari hegedűkkel is ugyanez a helyzet, ahhoz, hogy egy szintetikus hegedűregiszter úgy szóljon, ahogy egy valódi Stradivari szólt, ahhoz be kellene táplálni a gépbe a favágót, áld kivágta a fát, az asztalost, aki megmunkálta, a helyiség méreteit, ahol a hegedű készült, a páratartal­mat, az éghajlati viszonyokat, a szomszédokat, magát Stradivarit és még akkor is biztos, hogy hiányozna valami, amit képtelenek lennénk megfogni. A nagy dolgoknak életük van, világuk, amit a számítógép so­ha nem tudhat. Párizsban ottlétem alatt az ifjabbik Kurtág György szintetizálta Mozart C-dúr szonátá­ját. Egyszerűen pokoli volt. Hallgat- hatatlan. Ha szimplán zenei para­méterekben gondolkodunk, akkor egy egész hangnak a fele a félhang, annak a negyed, annak a nyolcad és így tovább. És ez így szólt, hiányzott belőle Mozart zsenialitása, hiszen a számítógép nem tudja, nem is tud­hatja, hogy a zenében soha nincs két tökéletesen azonos hosszúságú félhang, hogy a matematikai para­méterek csak egy részét képezik a zenének, a másik felét, amitől a ze­ne valódi zenévé válik, mindig a ze­nész szubjektuma, akkori pillanat­nyi fizikai, érzelmi állapota hatá­rozza meg. De ha már csak ezt do­kumentálja a számítógép, akkor is hálásnak kell lennünk. □ Másért nem,? • Dehogynem. A zenetörténet roha­mosan öregszik. Mozart példájánál maradva, neki könnyű volt, mert csak visszafelé kellett nézni a zene- történetben, ahol jószerivel csupán a barokkot meg a gregoriánumot látta. Mozarthoz képest Bartóknak már előre-hátra kellett tanulmá­nyoznia a zenetörténelmet, a mai zenészeknek meg még hatalmasabb anyaggal kellene megbirkózniuk. Ennek a hatalmas anyagmennyi­ségnek a feldolgozásában, rendsze­rezésében, átláthatóbbá tételében hovatovább jóformán csak a számí­tógépre támaszkodhatunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents