Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-22 / 44. szám

1994. Február 22., Kedd 8 A Itt-Hon----ABAÚJI PORTRÉ — A régi — új elnök Vadász István Novajidrány (ÉM - P.L.) - Az ilyen emberre mondhatják, hogy tősgyöke­res abaúji, hisz az egyetemi éveket ki­véve életének minden napját itt élte le. Vadász István 1951-ben született Hemádcécén. Általános iskoláit itt vé­gezte. A középiskolás évek Sárospa­takon teltek, ahol Kazinczy, Csokonay, Kossuth, Tompa, Gárdonyi és Móricz is tanult valaha. Az érettségit követő­en sikeresen felvételizett a Debreceni Agrártudományi Egyetemre, ahol 1975-ben szerzett diplomát, mint álta­lános agrármérnök. Rövid ideig ágazatvezetőként dolgozott az aszalói és szikszói tsz-ben, majd 1978-ban került jelenlegi munkahelyé­re, Novajidrányba. Itt négy évig főag- ronómusként, 1982-től pedig elnök­ként tevékenykedik. Tulajdonképpen már a harmadik ciklusát tölti, hiszen a kétszer öt év után, 1992-ben az áta­lakulási közgyűlés új igazgatóságot vá­lasztott és a tagság ismét neki szava­zott bizalmat. Mint mondja, nagy eredménynek tart­ja, hogy ebben a változó világban egyáltalán talpon tudtak maradni, hogy a tagság létszáma lényegesen nem csökkent, hogy mindössze négy­öt ember élt a kárpótlás adta lehető­séggel, hogy földtulajdonhoz jusson. A községben ez az egyetlen stabil mun­kahely és a tagság megtalálja a szá­mítását a szövetkezetben. Ebben jó se­gítőtársai a közvetlen munkatársak. 1975-ben nősült, felesége az encsi BU- BlV-nál pénzügyi előadó, két gyerme­kük van, a 17 éves Andrea és a 15 éves István, mindketten az Encsi Váci Mi­hály Gimnázium diákjai. Szabad ide­jében (ha van) szívesen túrázik gyer­mekeivel a csereháti és zempléni tája­kon. No és kertészkedik, ami nála már talán foglalkozási ártalom. Jelenleg Encsen lakik, s mint már em­lítettem, tősgyökeres abaúji. Szülei, nagyszülei is mindig itt éltek. Gyer­mekkorától ismeri az abaúji emberek életét, sorsát, és boldog, hogy most is itt élhet közöttük. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Alföldi patak megyénkben, a vízgyűjtő terüle­téül szolgáló dombság kiváló sörárpatermő terület. 8. Bodrog­közi település. 13. Van ilyen ige­ragozás, jog, mondat, költészet is. 14. Értelmi képesség. 15. Adóinkat páratlan betűi. 16. Elem azonos betűi. 17. Észak- afrikai folyó. 19. Belgrádi hír­ügynökség. 21. Az ilyen tyúk is talál szemet. 23. Ipari növény. 24. Borsodi település. 25. Föl­jegyzés. 27. Férfi alsónadrág. 28. Hosszmértékegység. 29. Hengeres testű mocsári hal. 30. Sakkvilágbajnok volt. 31. Betű­rend. 33. A moszkvai olimpia kabalája volt. 34. A por és víz keveréke. 35. MSL kiejtve! 37. Az egyik szülő. 38. Esernyő. 40. Becézett női név. 41. Vissza: szerződésben biztosított lehető­ség arra, hogy az államhatáron átvitt áruért díjat fizessenek. 43. Ének. 44. Kambodzsai, nor­vég, spanyol és kubai autók jel­zése. 45. Ó. Á. L. 46. Vége an­golul. 47. Kúszónövény kapasz­kodó szerve. 48. Suta azonos betűi. 50 ........és Bolka: mese­f ilm címe. 52. Tetszésnyilvání­tás. 54. Abaúji település. 56. A játékvezető munkaeszköze. 57. E. Á. H. 59. Erbium, ittrium, jód és americium vegyjele. 60. Haderők összecsapása. 62. Olasz folyó. 63. Igen finom szemcsenagyságú kvarchomok­kő. 64. Kezdetleges világítóesz­köz. 65. Kén. 67. Város Afriká­ban az Uele partján. 68. Patak az Upponyi-hegységben. Függőleges: 1. Török eredetű keleti édesség. 2. Gyümölcs. 3. A rádium vegyjele. 4. Angol női név. 5. Számszeríj kellékek. 6. Mellény. 7. Romániai város. 8 .......oszkóp: a légnyomás vál­t ozásán alapuló magasságmé­rő. 9. A cerkófok és a kutyafe­jű majmok közötti átmeneti tí­pust képviselő afrikai majom. 10. Ügyességi játék, ll.......le­a tio: üregben elhelyezkedő da­ganat eltávoh'tása. (Ékezet fe­lesleg.) 12. A Zempléni-hegység legmagasabb hegycsúcsa (894 m). 18. Az ENSZ békefenntar­tó járművein olvasható. 20. Az egjnk szülőmé. 22. Patak a Bor­sodi-medencében. 24. Víziállat. 26. Becézett Mária. 27. Vízfo­lyás a Bükkben. 29. Kisebb, ke­rek kenyér. 30. Kaput, ajtót szélesre nyit. 32. Vízfolyás a Bükkalja, Borsodi-Mezőség tá­ján. 33. Sátoraljaújhely mellet­ti hely, ahol a 18 m magas ki­látótoronyból tiszta időben a Magas-Tátra is jól látható in­nen. 34. Maró anyag. 35. Há­romnegyed kell! 36. Település Hajdú-Bihar megyében. 38. Női név. (Ekezetfelesleg.) 39. Ülőalkalmatosság. 42. A korsze­rű téglagyáráról ismert község határában fürdésre, csónaká­zásra, horgászásra alkalmas vízfelület neve. 44. Részesedik. 46. Elektrokardiogram rövidít­ve. 47. Méhek lakása. 49. Föld latinul. 51. Vezérszó. 52. Tiazol fele ! 53. Amilyen mértékben. 55. Hosszú farkú, gyors mozgá­sú rovarevő hüllő. 56. Sors! 58. Gondoz, ellát. 60. Római háromszáz. 61. Osztrák, svéd és máltai autók jelzése. 66. Ige­kötő. H.A. Megfejtendő: a vízszintes 1., 8., 24., 54., 68; és a függőleges 12., 22., 27., 32., 33., 42. sorok. Előző heti rejtvényünk megfejtése: Rimamurány Sal­gótarjáni Vasmű Rt., Rádióadó, Méra, Magyar Kálvária. Gyerekek honi rajzasztala A hatéves Liga József rajzának címe: Őszi munkák az óvoda udvarán. Minden bút kidalolnak magukból! járt nyugdíjasok: kirándulás Szepesvárra Encs-Szikszó (ÉM - B.Gy.) - Régi kedves hagyomány már, hogy az encsi és a szikszói nyugdíjasklub tagsága évente többször is összejön egy kis ba­ráti társalgásra. Ezen a pár órán nem gondol rá senki: va­jon az árhivataí mit fog felemel­ni? A február 14-i közös farsan­gi bulin 62 klubtag vett részt. Az átlagéletkor 60 év lehetett az encsi Hernád Étteremben megtartott összejövetelen. El­jöttek az alig nyugdíjasok, és a 70 felettiek is. Kuhár Jánosné, az encsi nyug­díjasok vezetője köszöntötte a vendégeket. Örömét fejezte ki, hogy újra találkozhatnak szik­szói társaikkal. Legalább tíz esztendeje annak, hogy Miku­láskor az encsiek utaznak Szik­szóra, farsangkor pedig ők vi­szonozzák a vizitet. Nyaranta közös szalonnasütés és pincelá- togatás színesíti a programot. A szikszóiak gyönyörű virág­csokrot adtak át a házigazdák­nak, majd Migléczi Miklósné e szavak kíséretében köszöntöt­te őket: - Mulathatunk, csak úgy nyugdíjas módra, hisz előt­tünk terített asztal, étellel-ital- lal. A megemlékezésről sem fe­ledkezhetünk azonban el. Ha egy gyermek megszületik, a nagykönyvbe beírják, és min­den évben ünnepük a születés­napját. így történt ez itt is. Tíz esztendővel ezelőtt város szüle­tett az encsi községből. Csodá­lom nyugdíjasainkat határta­lan jókedvükért, pedig nehéz időket éltek át - mondja Péde- ri Istvánné, Icuka, aki az En­csi Közművelődési Intézmé­nyek részéről bábáskodik felet­tük. - Pályázatokból teremtjük elő az anyagiakat. Voltunk Kassán a Thália Színházban, megyünk Sopron környékére és készülünk a Lion diszkóba. Az encsi klub a tagok ragaszko­dása, összetartozása mellett az Egészséges Nemzetért, a La­kitelek Alapítványnak, vala­mint a Megyei Mecénás Alap­nak és a Szerencs Rt. Alapnak köszönheti létét. Kuhár János­né munkáját öttagú vezetőség - Makranczi Józsefné, Pod- ráczki Endréné, Balogh János­né, Kőfalvi Irén és Géczi Er- nőné segíti. Kétmérai (Csortos Istvánné és Kőfalvi Irén) is „en­csi” lett. A szikszói nyugdíjasklub veze­tője, dr. Virág Emőné néhány szóval is képes kifejezni a lé­nyeget: - Mi minden bút kida­lolunk magunkból! Ha nem együtt lennénk, borzalmas len­ne! Jót nevetünk, s el van- in­tézve, ha sérelem ér bennün­ket. É társaság erőt ad ahhoz, hogy akaródzzon élnünk. Bóc- zán Piroska az encsi Tüzépen volt ügyintéző: - Dolgoztunk már annyit. Egész héten leköt­nek a napi problémák. Váijuk a hétfőt, amikor találkozha­tunk a klubban. Kikapcsolód­hatunk, s ez megszínesíti az életünket. Kevés a fiú. Mindössze kettő. De az encsi Cservák József fog­lalt. Itt a felesége is. A szik­szói Sándor Pali bácsi jól tűri a női „terrort”: ,Áldott az asszo­nyok között. Harminchét évig csak közöttük dolgoztam a Me­dicorban.” Komis Gyulánéj Jo­lika, könyvtáros Szikszón. O kí­sérte el a csoportot: - Felné­zek rájuk azért, hogy a sok megpróbáltatás ellenére is megőrizték a hitüket. Nincs gátlás bennük. Nagy dolog a két klub kiváló kapcsolata. Mintha hazamennénk, s haza­jönnének. Magam se tudom megmondani, hol vagyok ott­hon. Szikszón születtem, de Encsen lakom, és most újból Szikszón van a munkahelyem. Jó kolléganők voltunk Icukával Encsen. Nem ismertünk aka­dályt a munkában. Lilára fes­tettük az eget, ha kellett... A Hernád Éttermet nosztalgi­ázó nyugdíjasok foglalták el. Táncolnak a lányok. Pali bácsi dalra fakad, akárcsak az encsi Sedlák Józsefné. Kuhár János­né saját versét szavalja. Az egyik encsi klubtag unokája, György Szilárd gondoskodik a hangulatos talpalávalóról. Min­dannyian azt szeretnék, ha ez az este véget nem érne... Születésnapi emlékezés Szikszóra Életünk alkonyán szeretünk visszagondolni a megélt eseményekre. (5. oldal)- A TARTALOMBÓL ­A faluvédők büszkék eredményeikre Egyesületünk 1990 tavaszán alakult, hagyományőrző és környezetvédő cél­lal. Az egyesületben munkálkodók - nem túl nagy létszámú - körét főként a községben élő képzettebb, a közös jö­vőnkért felelősséget érző emberek al­kotják, de szeretnénk tevékenységünk­höz minél több résztvevőt megnyerni. Az elmúlt évek során intenzíven dol­goztunk Onga kulturális életének fel­pezsdítésén, és mindmáig komoly erő­feszítéseket teszünk egy szebb falukép kialakítására. (2. oldal) Leona asszony 106. évében jár Moór Menyhértné - Leona asszony - bizony már abban a korban van, ami­kor egy hölgy nem letagadja a korát, hanem büszkélkedik azzal. A századik születésnap valahogy zajosabbra sike­redett, mint a százötödik. Nem pa­naszképpen említette ezt meg a múlt századi matróna lánya, Katika, aki nyugdíjas védőnő, így nem csoda, ha békességgel, derűvel töltötték a janu­ár másodikai születésnapot. (2. oldal) A kárpótlás bizonytalanságai Nap mint nap látjuk és tapasztaljuk, hogy a kárpótlás milyen bizonytalan­ságot okozott a mezőgazdaságban. A tulajdonviszonyok átmenetisége miatt Abaúj északi részén vannak olyan föld­területek, melyek már két éve nincse­nek megművelve. Azt nem engedhet­jük meg, hogy parlagon, kihasználat­lanul maradjanak területek. Vadnyu­gati állapotok uralkodnak. Sokszor az termel a földön, aki hamarább elfog­lalja. (3. oldal) A szikszói iskolaszék Az iskolaszék az a hatóság, amely gya­korolja törvényesen biztosított befolyá­sát az általa fenntartott népoktatási tanintézetre. Az iskolaszék munkájá­ban, működésében előtérbe kerülnek a családok elképzelései, ezzel a gyer­mek érdeke lesz a fontos. (4. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents