Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-22 / 44. szám

1994. Február 22., Kedd 8 B Itt-Hon <— BORSODI PORTRÉ — A testnevelő tanár Fotók: Fekete Béla Ároktő (ÉM) - Hosszú éveken keresz­tül nem volt testnevelő tanára a helyi általános iskolának, ezért is vált szin­te máról holnapra örömteli ünneppé a diákok körében, amikor egy fiatal sportszerető szakember jelentkezett „munkára”. Szabó Csaba 1967. októ­ber 23-án született Mezócsáton. Édes­apja gépkocsivezető volt nyugdíjazásá­ig. Az általános és a középiskolát Me- zőcsáton végezte. A gimnáziumban testnevelő tanára Kápolnai László ké­szítette fel a főiskolai tanulmányokra. A nyíregyházi tanárképző főiskolán 1990-ben szerzett diplomát biológia és testnevelés szakon. Éppen ebben az időben írt ki pályázatot az ároktői pol­gármesteri hivatal általános iskolai testnevelő beosztásra, amit megpályá­zott és megnyert. Ettől az időtől kezd­ve fellendülés következett be a diákok testkultúrájának fejlődésében, a diák- sportkörben. Egyre jobb eredményeket produkáltak az ároktői tanulók, s rö­vid idő elteltével az iskola serdülő lab­darúgócsapata bekerült a megyei I. osztályba, ahol azóta is megállják he­lyüket, de jelentős szerepet vállalnak a helyi utánpótlás nevelésben is. A di­ákfocisták és kézilabdás lányok szá­mos esetben megyei elődöntősökké, s körzeti döntősökké váltak csakúgy mint az úszó számokban is. A telepü­lés állampolgárai, a felnőtt lakosság és az ifjúság szereti és megbecsüb test­nevelő tanárát, s a pedagógus viszon­zásként munkáján keresztül öregbíti Ároktő hírnevét. Jól kamatoztatja a fő­iskolán megszerzett labdarúgó és ké­zilabda edzői képesítést, s ennek tud­ható be, hogy e két sportágban igen jó eredményeket értek el. A sportsze­rető szakember jövőbeni tervei között első helyen szerepel, hogy versenyző gárdája a diáksport legjobbjai közé küzdjék fel magukat, s ez a gyakorlat­ban fokozatosan beérik. Szabó Csaba minden idejét a tornate­remben, a sportpályán tölti, de azért marad ideje a magánéletre is. Csalá­dalapítás előtt áll. A közelmúltban el­jegyezte az ároktői polgármester lá­nyát, aki a miskolci egyetem bölcsész­karán tanul. A testnevelő tanártól azt is megtudtuk, hogy esküvőjük május­ban lesz - természetesen itt Ároktőn. Az Itt-Hon keresztrejtvénye rő. 9. A cerkófok és a kutyafe- Női név. (Ékezetfelesleg.) 39. jű majmok közötti átmeneti tí­Vízszintes: 1. Alföldi patak megyénkben, a vízgyűjtő terüle­téül szolgáló dombság kiváló sörárpatermő terület. 8. Bodrog­közi település. 13. Van ilyen ige­ragozás, jog, mondat, költészet is. 14. Értelmi képesség. 15. Adóinkat páratlan betűi. 16. Elem azonos betűi. 17. Észak­afrikai'folyó. 19. Belgrádi hír- ügynökség. 21. Az ilyen tyúk is talál szemet. 23. Ipari növény. 24. Borsodi település. 25. Föl­jegyzés. 27. Férfi alsónadrág. 28. Hosszmértékegység. 29. Hengeres testű mocsári hal. 30. Sakkvilágbajnok volt. 31. Betű­rend. 33. A moszkvai olimpia kabalája volt. 34. A por és víz keveréke. 35. MSL kiejtve! 37. Az egyik szülő. 38. Esernyő. 40. Becézett női név. 41. Vissza: szerződésben biztosított lehető­ség arra, hogy az államhatáron átvitt áruért díjat fizessenek. 43. Ének. 44. Kambodzsai, nor­vég, spanyol és kubai autók jel­zése. 45. Ó. Á. L. 46. Vége an­golul. 47. Kúszónövény kapasz­kodó szerve. 48. Suta azonos betűi. 50 .........és Bolka: mese­f ilm címe. 52. Tetszésnyilvání­tás. 54. Abaúji település. 56. A játékvezető munkaeszköze. 57.' E. Á. H. 59. Erbium, ittrium, jód és americium vegyjele. 60. Haderők összecsapása. 62. Olasz folyó. 63. Igen finom szemcsenagyságú kvarchomok­kő. 64. Kezdetleges világítóesz­köz. 65. Kén. 67. Város Afriká­ban az Uele partján. 68. Patak az Upponyi-hegységben. Függőleges: 1. Török eredetű keleti édesség. 2. Gyümölcs. 3. A rádium vegyjele. 4. Angol női név. 5. Számszeríj kellékek 6. Mellény. 7. Romániai város. 8.......oszkóp: a légnyomás vál­t ozásán alapuló magasságmé­pust képviselő afrikai majom. 10. Ügyességi játék. 11.......le­a tio: üregben elhelyezkedő da­ganat eltávolítása. (Ékezet fe­lesleg.) 12. A Zempléni-hegység legmagasabb hegycsúcsa (894 m). 18. Az ENSZ békefenntar­tó járművein olvasható. 20. Az egyik szülőmé. 22. Patak a Bor­sodi-medencében. 24. Víziállat. 26. Becézett Mária. 27. Vízfo­lyás a Bükkben. 29. Kisebb, ke­rek kenyér. 30. Kaput, ajtót szélesre nyit. 32. Vízfolyás a Bükkalja, Borsodi-Mezőség tá­ján. 33. Sátoraljaújhely mellet­ti hely, ahol a 18 m magas ki­látótoronyból tiszta időben a Magas-Tátra is jól látható in­nen. 34. Maró anyag. 35. Há­romnegyed kell! 36. Település Hajdú-Bihar megyében. 38. Ülőalkalmatosság. 42. A korsze­rű téglagyáráról ismert község határában fürdésre, csónaká­zásra, horgászásra alkalmas vízfelület neve. 44. Részesedik. 46. Elektrokardiogram rövidít­ve. 47. Méhek lakása. 49. Föld latinul. 51. Vezérszó. 52. Tiazol fele ! 53. Amilyen mértékben. 55. Hosszú farkú, gyors mozgá­sú rovarevő hüllő. 56. Sors ! 58. Gondoz, ellát. 60. Római háromszáz. 61. Osztrák, svéd és máltai autók jelzése. 66. Ige­kötő. HA Megfejtendő: a vízszintes 1., 8., 24., 54., 68. és a függőleges 12., 22., 27., 32., 33., 42. sorok. Előző heti rejtvényünk megfejtése: Rimamurány Sal­gótarjáni Vasmű Rt., Rádióadó, Méra, Magyar Kálvária. Bambi Balogh József 12 éves Ormosbánya Nekik jól jött a hó és a hideg. Újra beköszöntött a tél, s a korai titkon remélt enyhe idő zordra fordult, növelve a családok, az intézmények hő- és melegvíz díjainak összeg­ét. Az időjárás változását a kertészek is aggódva figyelik, hiszen a tavcszias langyos meleg a gyümölcsfákat rügyfakadásra késztette. A kisdiákok, a gyerekek újra boldo­gan szedték eiő pincék, padlások zugaiból a szánkókat, qsúszó alkalmatosságokat, s emelkedett hangulatban élvezik a hó nyújtotta örömöket. így Tiszaújvárosban is, ahol a városközpont mesterséges szánkódombjának környéke gyermekzsivajjal telítődik. Fotó: Bartók István Költségvetés előtt Sajószentpéter A város polgárai nam akarják jövőjüket felélni Sajószentpéter (ÉM - Cs.L.) — Nagy költségvetési dömping van most az országban minde­nütt. Vannak olyan szerencsés városok, ahol már elfogadták a pénzügyi terveket, máshol ez még hátravan a képviselőtestü­let számára. Ez utóbbiak közé tartozik Sajószentpéter is. Mint megtudtuk, az előterjesz­tés szerint 505 millió forintból gazdálkodna a Sajó menti vá­ros. A kiadások és a bevételek között csak annyi differencia mutatkozik, amennyi pénz a közalkalmazottak béremelésé­hez szükséges, mivel ezt hitel­lel szeretnék lefedni. Ennek oka, hogy az állami költségve­tés garanciát vállalt az önkor­mányzatok által ilyen célra fel­vett hitelekre. Sajószentpéter csak él a kedvező feltételekkel... A költségvetési tervezet szerint ’94-ben 80 millió forintot költ Sajószentpéter fejlesztésre. Eb­ből szeretnék folytatni a tavaly megkezdett csatornázási prog­ramot (az önkormányzat saját forrásai terhére is komolyan veszi az ivóvízbázis védelmét, amely példaként szolgálhat sok más településnek, a vállalkozá­sokról nem is beszélve), vala­mint a ’93-ban csatornával el­látott utcákat aszfaltozzák az idén. A város Sajón túli területére szeretnék bevezetni a gázt, ám egyelőre problémáik vannak a vezeték Sajó fölötti átvitelével, mert a csővezetéket a hídon szeretnék átvezetni, ami mű­szakilag nem okozhat problé­mát, ám még a Közúti Igazga­tóság idegenkedik a gondolat­tól. Nincs más lehetőség, mint a tárgyalás. Egyébként az ön- kormányzatnak többmilliós költségtöbbletet jelentene, ha más úton kell a gázvezetéket átjuttatni a Sajón. A célok között szerepel, hogy a 26-os főút mellett haladó csa­padékelvezetőt befedik és fölöt­te kerékpárutat alakítanak ki - a városban közlekedő kerék­párosok biztonságát növelendő, ám ehhez még külső források bevonására is szükség lenne. Az önkormányzat be is adja majd a pályázatot rá, bár elég szkeptikusak, mert eddig min­dig az volt a válasz, hogy jó az ötlet, csak nincs pénz a támo­gatására... Régi életképek Matyóföldön Hogyan telt a gazda egy téli napja (5.oldal)- A TARTALOMBÓL ­Ez nem egy mesebeli vándorlás Emberünket világéletében határozott­nak, következetesnek ismerték. Ha va­lamit kigondolt, azt - a lehetőségei szabta határok közt, de - mindig meg­valósította. Mikor hallotta a rádióban, hogy alakult egy emlékbizottság, mely a Kossuth Lajos halálának 100. év­fordulója alkalmából tartandó ünnep­ségeket, rendezvényeket fogja össze, elhatározta, hogy ő is tiszteleg valami­lyen módon a nagy hazafi emléke előtt. Tollat fogott hát, s levelet írt dr. Sza­bad Györgynek, melyben elgondolását papírra vetve kérdezte, lehetséges-e, kap-e engedélyt terve kivitelezéséhez. (3.oldal) Fényképeivel vált lokálpatriótává A MÁV Dunakeszi Járműjavítóban művezető volt és 1955 szeptemberében érkezett Kazincbarcikára. Nyugdíjazá­sáig 1968-ig a BVK Központi Karban­tartó üzemében volt csoportvezető. Já­nos bácsit - mindenki csak így nevez­te - azonban a BVK-ban, a városban, sőt a megyében is fotósként ismerték. Tette ezt a munka mellett. A fényké­pezést szenvedélyesen szerette és ma­gas színvonalon művelte. Számára a legnagyobb elismerés az volt, hogy fo­tóit valamennyi magyar újság elfogad­ta és leközölte. A szakmában nem egy­szer lehetett hallani: MTI színvonalon dolgozik. Hétről-hétre elsősorban a he­lyi újság, a Borsodi Vegyész számára készítette a felvételeket. (7.oldal) A testnevelő tanár Hosszú éveken keresztül nem volt test­nevelő tanára az ároktői általános is­kolának. Ezért is vált szinte máról hol­napra boldog ünneppé a diákok köré­ben, amikor egy fiatal sportszerető sza­kember jelentkezett „munkára”. Sza­bó Csaba Mezócsáton született, majd 1990-ben biológia és testnevelő szakon végzett a nyíregyházi tanárképző főis­kolán. Azóta itt él és munkálkodik - sikerrel. A helyi diáksportolók azóta egyre szebb eredményeket érnek el, nemcsak környezetükben, hanem a megyei elődöntőkön és az országos ver­senyeken. A fiatal testnevelő pedagó­gus tevékenységét mutatjuk be Borso­di portré sorozatunkban. (8. oldal) Gyerekek honi rajzasztala

Next

/
Thumbnails
Contents