Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-22 / 44. szám

8 Ms Itt-Hon 1994. Február 22., Kedd r- MISKOLCI PORTRÉ -i A költő Miskolc (ÉM ­B.A.) - Hátul összefogott haj. Gyöngyházfé­nyű gombok a farmeringen. Cigarettás do­bozban váloga­tó, hosszú uj­jak. Gondosan mérlegelt mon­datok. Szaba­tos önmeghatá­rozás: „nekem a költészet csak eszköz ahhoz, hogy Vass Tibor legyek”- je­lenti ki. „Következetes és fegyelmezett akarok lenni, szeretnék mindig ráérez­ni a szépre”- teszi hozzá. Vass Tibor - ha úgy tetszik - fiatal ember. Akkor született, amikor a ke­leti tömb lakóinak még az emberarcú szocializmus ígért szebb jövőt. Tizen­kilenc évesen tűnt fel verseivel főis­kolai pályázatokon. Még csak huszon­hat éves, de már három kötetben tett kísérletet rá, hogy körülírja: ki is az a Vass Tibor, aki civilben tanító és mű­velődésszervező. Mindezt azért fontos elárulni róla, mert nemcsak saját jelenét és jövőjét szervezi. Van abban valami rendkí­vül tiszteletre méltó, ahogy a pályát kezdő lírikusok támogatására társai­val három éve megalapította az Új Be­kezdés Művészeti Egyesületet. Tíznél is több kiadvánnyal, önálló folyóirat­tal vívtak ki rangot maguknak azóta az új bekezdésesek. „Pedig annak idején sok ellenzője volt, hogy pályakezdők karoljanak fel pá­lyakezdőket. Csakhogy én ma is úgy látom: a vadkapitalizmus elvette a le­hetőséget az indulj lírikusoktól, hogy idejében bemutatkozhassanak. És ha valaki idejében nem tud publikálni, hi­ába tehetséges, örökre elsikkadhat. Míg minden egyes megjelent írása le­hetőséget ad számára a fejlődésre, ar­ra, hogy kibontakoztassa a tehetségét. Számomra a legnagyobb örömet az je­lenti, ha valaki az Uj Bekezdésből ha­zai, vagy nemzetközi sikereket ér eF- magyarázza, hogy mi ösztönzi. „Az em­berekkel való foglalkozást mindig is fontosnak tartottam, már a gimnázi­umban tanítónak készültem. Most sem a költő akarok lenni, aki tanít, hanem a tanító, aki verseket ír”- mondja még. „Fáj, hogy a második kötetem alap­ján rámfogták: posztmodem vagyok. Nem mintha nem lenne vállalható ér­ték a posztmodem, de én nem tartom magam annak, még akkor sem, ha az irodalomkritikusok minden, új eszközt alkalmazó költőre ezt mondják is. De egy fiatal költő nem divatból alkalmaz új eszközöket, hanem mert valóban újat akar”- fejtegeti. Ó példáid a Ket­tőspont című kötetben az időt feszíti ki. A mondatok elején pontok jelzik, hogy a vers nem ott kezdődik, ahol a mondat. Már előbb is van valami... Elszámolhatnának a milliókkal Miskolc (ÉM) - A kulturális rendezvények és csoportok tá­mogatására tavaly tízmillió fo­rintot szánt a miskolci önkor­mányzat. A Mecénás Alapon el­különített összeg azonban ke­vésnek bizonyult. Annyian pá­lyáztak rá, hogy tízszer ennyi pénz sem lett volna elég, ha minden jelentkezőnek adni akart volna a város. De vajon mi lett azokkal, akiknek a köz­gyűlés odaítélte a mecéaási tá­mogatást? Ellenőrizte-e valaki, hogy mire költötték a summát? Erről kérdeztük dr. Szabadfal­vi József (MDF) önkormányza­ti képviselőt, a képviselő-testü­let kidturális bizottságának el­nökét. Egyebek között elmon­dotta: a kidturális bizottságnak korábban sem volt rálátása, hogy mire használták fel a Me­cénás Alapról szétosztott mil­liókat. A grémiumnak egyéb­ként nem is joga, hogy ezt el­lenőrizze, hiszen nem ők osz­tották el a pénzt. A városhá­zának kellene megvizsgálnia: milyen módon hasznosultak a megyeszékhely kulturális tá­mogatásra adott forintjai. A polgármesteri hivatal tavaly nem számolt be erről a képvi­selő-testület ülésén. Az illeté­kes alpolgármester, Halász Ró­zsa ígérete szerint ezt idén megteszik majd. Dr. Szabadfal­vi József azt is kifejtette: ed­dig sem értett egyet a Mecénás Alap parttalan meghirdetésé­vel. Jobban körül kellene hatá­rolni, hogy ki és müyen feltéte­lekkel pályázhat üyen támoga­tásra. Szerinte például nem az intézmények támogatására kel­lene fordítani a Mecénás Ala­pon elkülönített összeget. A képviselő ezzel arra célzott, hogy például a tavalyi költség- vetés készítésekor a város kul­turális intézményeinek finan­szírozására szánt keretet azzal csökkentették: majd pályázza­nak a Mecénás Alapra. így volt olyan művelődési ház, amelyik 10-15 pályázatot is benyújtott, mégis alig kapott támogatást. Dr. Szabadfalvi József azon az állásponton van, hogy az intéz­ményeknek meg kellene adni a munkájukhoz szükséges támo­gatást. Inkább legyen kevesebb a Mecénás Alapon, de az ott ke­zelt summát valóban arra for­dítsák, amire kell. Például eredményes együttesek külföl­di útjaira. Ha viszont így jár­nának el, azzal a jelenlegi mű­velődési szerkezetet konzervál­ná a város, hiszen elsősorban az évek alatt létjogosultságu­kat bizonyított formációk aspi­rálhatnának a támogatására, míg az újonnan szerveződő, művelődő közösségek nem - hangzott ellenvetésünk. A kul­turális bizottság elnöke szerint viszont nem konzerválná a je­lenlegi kulturális szerkezetet, ha más szempontok alapján osztanák a pénzt. A pályázókat érdemben kell vizsgálni, mert sok fantomszervezet is próbál­kozhat pénzt szerezni - mond­ta a többi között. Azt is felve­tette, hogy vajon miért kell minden egyes ügyben a közgyű­lésnek döntenie. A szervezeti és működési szabályzat módosítá­sával el lehetne érni, hogy ke­vesebb munkát végezzen a kép­viselő testület. Bizonyos ügyek­ben határozhatna a hivatal, il­letve a szakbizottság. Dr. Sza­badfalvi József szerint a Mecé­nás Alap felhasználásáról való döntés jogát megkaphatná a kulturális bizottság. Lajstromozták az intézményeket Miskolc (ÉM) - Száznegyven egy intézményt tart fenn a bor­sodi megyeszékhelyen az ön- kormányzat. Ez derül ki az ezen intézmények alapító oki­ratainak felülvizsgálatáról szó­ló, a városi képviselők elé ke­rülőjelentésből. Az alapító oki­ratok felülvizsgálatát több pa­ragrafus, - így például a közok­tatási törvény rendelkezései - értelmében is el kellett végez­nie az önkormányzatnak. Ez a munka jogilag tiszta helyzetet teremtett - mondta a dolog je­lentőségéről lapunknak dr. Szá- deczki Zoltán jegyző. Hiszen korábban nem mindegyik in­tézménynél volt alapító okirat. Most viszont már van. így a 141 felsorolt intézmény minde­gyikéről tudható az is, hogy mi a neve, hol található a székhe­lye, ki és'mikor alapította, ki felügyeli az ott folyó tevékeny­séget, mi a működési területe, de az is kiderül ezekből az ok­mányokból, hogy mekkora egy- egy intézmény feladatellátást szolgáló vagyona, s hogy e va­gyon felett ki rendelkezik. Az önkormányzati fenntartású in­tézmények túlnyomó többsége oktatással foglalkozik. így pél­dául a városnak 40 óvodája és 45 általános iskolája van. Gyerekek honi rajzasztala Várom a nyarat Hegedűs Viki (l.a.) rajza a Miskolci 12. Sz. Iskolából AZ ÉSZAK-MAGYÁRORSZÁG MISKOLCI MELLÉKLETE •1994. február 22. • II. évf 8. szám Megszenvedhetik a kampányt Az önkormányzat rendelete érteimében nemcsak az bűnhődik, aki összeragasztja a falat, de az is, akinek összeragasztják a falát Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM - B.A.) - A köz­terület-felügyelők mindent megtesznek majd azért, hogy ne borítsák el plakátok az egész várost a választási kampány idején. Ezt Vantal Gyula, a fel­ügyelet vezetője jelentette ki kérdésünkre válaszolva. A kampány előrehaladtával nyílván egyre több, egyéni kép­viselőjelöltet, illetve pártot nép­szerűsítő plakátot készíttetnek majd a május 8-i, parlamenti választásban érdekeltek. Ez jo­gukban áll. Ám a plakátokat már nem ragasztgathatják akárhová A közterület-felügyelők a 78/93- as, tavaly december 30-án elfo­gadott önkormányzati rendelet előírásait veszik majd figyelem­be. E rendelet egyik paragrafu­sa értelmében Miskolcon csak az elsőfokú építési hatóság ál­tal engedélyezett eszközökön lehet hirdetni. Az ilyen eszkö­zök többsége MAHIR-es, azaz fizetni kell a használatáért, de van néhány olyan is a város­ban, amelyen ingyen is hirdet­het bárki. Ha valamely párt, vagy szervezet nem ezeket az eszközöket akarja igénybe ven­ni, hanem saját maga gondos­kodna hirdetési felületről, ter­mészetesen felszerelhet hirde­tőeszközt Miskolcon - amennyiben beszerzi az ehhez szükséges engedélyeket, illetve fizet a közterület használatá­ért. Lehet persze, hogy lesznek olyan pártok, amelyek nem tudnak vagy nem akarnak fi­zetni a hirdetési felület hasz­nálatáért, s aktivistáik úgyne­vezett vadragaszokat helyez­nek el. (A szaknyelv azokat a plakátokat hívja vadragasznak, amelyek engedély nélkül kerül­tek ki a házfalakra, illetve az eredetileg nem a hirdetésre szánt, ám jól szem előtt lévő fel­ületekre.) A miskolci önkormányzat ren­delete sajnálatos módon a vad­ragasztásban vétleneket is kel­lemetlen helyzetbe hozza. Az egyik paragrafusa szerint az el­ső emelet magasságáig az épü­let tulajdonosa, vagy kezelője köteles tisztán tartani a hom­lokzatot. Magyarán: ha egy ház falát összeragasztgatják mond­juk fejmagasságig, a tulajdo­nos, vagy az épület kezelője kö­teles levakartaim a plakátokat a vakolatról. Mert ha ezt elmu­lasztaná, bizony megbüntet­nék. Nem tudjuk, hogy a MIK Rt., vagy a megyeszékhelyen műkö­dő lakásszövetkezetek a kam­pány idején szerveznek-e figye­lőszolgálatot, így próbálva fü­lön csípni azokat, akik az éj leple alatt sárga vödörrel, ko­rongecsettel közlekednek, s a falak összeragasztgatására ké­szülődnek. A közterület-felü­gyelet munkatársai minden­esetre tartanak majd ilyen éj­szakai figyelőszolgálatot - tud­tuk meg Vantal Gyulától. Aki rajtaveszít, kettőezer forint helyszíni bírságot - vagy ötezer forint szabálysértési díjat - fi­zethet, s neki kell eltávolítania a falról a felkent plakátokat. Aki látott már ilyesmit közel­ről, jól tudja, mennyi ragasz­tót használnak a pártaktivis­ták a plakátoláshoz. így azt is tudja, hogy a ragaszokat leka­parni - ez már maga felér egy büntetéssel. Büdzsé van, új koalíció nincs Saját bevallása szerint ellenzékbe vonult az MDF (3. oldal)- A TARTALOMBÓL - Hídpénz Pályázhatna a város a Soltész Nagy Kálmán utcai híd felszerkezetének átépítésére, pontosabban a beruházás költségeinek felére. így Miskolcnak csak 11 millióba kerülne ez a munka. (2. oldal) Szolgáltató hivatalt Szolgáltatóvá kellene alakítani a pol­gármesteri hivatalt - véli a megye- székhely közgyűlésének SZDSZ frak­cióvezetője. Dr. Steierhoffer György ar­ról is nyilatkozott lapunknak, hogy ha átlagot számolnánk, ,jó”-val osztályoz­ná az önkormányzati képviselők eddig végzett munkáját. (2. oldal) Könyv Top Ezen a héten dr. Loss Sándor jogász­szociológus, a Miskolci Egyetem jogi karának oktatója készítette el könyv Top-listáját. (4. oldal) Jótett.. A „Jótett” elnevezést választottuk az Itt-Hon új szolgáltatásának címéül. El­sősorban azoknak nyújtunk segítséget, akik maguk is segíteni akarnak em­bertársaikon. (5. oldal) Fürdőváros leszünk? A fürdővárosi rangra aspirál Miskolc. Akik tudják, milyen siralmas állapot­ban vannak a helyi strandok, talán csodálkoztak azon, hogy miért csatla­kozik a város a fürdővárosok szövet­ségéhez. Az illetékesek szerint nincs itt ellentmondás. (5. oldal) A költő Egy olyan költőt mutatunk be ezúttal Miskolci portré című rovatunkban, aki azt állítja: néki a költészet csak esz­köz ahhoz, hogy önmaga lehessen. (8. oldal) Elszámolhatnának Mi lett azoknak a millióknak a sorsa, amelyeket a város mecénási alapjá­ból osztottak szét az összegre pályázó öntevékeny, önszerveződő, művelődő közösségek között? Ellenőrzi-e valaki, hogy valóban arra használják fel a pénzt, amire kérték? Az Itt-Hon-nak nyilatkozik az illetékes. (8. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents