Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-16 / 39. szám
14 ÉSZAIOMagyarország Hirdetés 1994- Február 16., Szerda Ezentúl hetente találkozik majd az olvasó ezen a helyen az Állami Vagyonügynökség privatizációval kapcsolatos közleményeivel, a privatizáció országos és megyei eseményeiről szóló beszámolókkal, s olyan praktikus információkkal, amelyek hozzásegítik, hoay maga is részt vegyen a tulajdonszerzés valamilyen formájában. A most induló, minden íjiegyei lapban rendszeresen megjelenő ÁVU-oldalak céljáról, leendő tartalmáról beszélgettünk Pongrácz Tibor címzetes államtitkárral, az Állami Vagyonügynökség Igazgató Tanácsa elnökével. □ A privatizáció első időszakában meglehetősen kevés információ jutott el az ország polgáraihoz. Nem véletlenül illették a benn- fentesség, az átláthatatlanság vádjával a magánosítás folyamatát. Mostanra viszont úgy érezni, a „csapból” is a privatizáció „folyik”, újságcikkek, hirdetések, tájékoztató kiadványok, prospektusok sokasága szól róla. Még mindig úgy érzi a vagyonügynökség, hogy kevés az információ? • Egyesek szerint már valóban többet beszélünk a privatizációról, mint kellene, véleményem szerint viszont a lényeg még mindig csak szlogenek szintjén jutott el a szélesebb tömegekhez. Tulajdonképpen a privatizáció „hálószobatitkaiba” próbálnak belesni az emberek, feltételezve, hogy mindenféle sötét dolgok történnek a privatizáció háza táján. Nem igazán szívesen foglalkoznak az egész céljával és az eredményeivel, mivel ezek nem szenzációs történetek. Holott szerintem éppen az eredmények a szenzációsak. Csak néhány adatot jellemzésül: a magángazdaság jelenleg már a GDP (bruttó nemzeti termék) több, mint 50 százalékát állítga elő. Ma már mintegy 1,5-2 millió új tulajdonos van, jelentős a külföldi tőke beáramlása is, a gazdaság szerkezete a privatizáció révén egyre jobban átalakul, s a versenyszférában rendkívüli módon megBEKÖSZÖNTŐ Széles hazai tulajdonosi réteget szeretnénk- Beszélgetés Pongrácz Tibor államtitkárral nőtt a szereplők száma. A jogi személyiségű gazdasági társaságok száma a múlt évben mintegy 25 százalékkal emelkedett, az egyéni vállalkozók pedig immár 690 ezren vannak. Úgy vélem, ez jelenti a gazdaság igazi átalakulását, ami vitathatatlanul a privatizáció, a magánosítás eredménye. Emellett természetesen vannak kisebb-na- gyobb hibák, turpisságok, sőt visszaélések is a privatizáció környékén, de megítélésem szerint ez nem a privatizáció sajátossága, hanem a közerkölcsök állapotát tükrözi. □ Mi a konkrét célja a; sorozatnak ? ® A kezdeti bennfentesség megszüntetésére indítottuk el egy nagyobb kampányunkat, amelynek hármas célja van: a befektetők megkeresése, számukra információ nyújtás, ami tulajdonképpen egy marketing tevékenység külföldön és belföldön. A második cél a privatizációs folyamat bemutatása azért, hogy a sajtó és a propaganda eszközeivel elősegítsük a tiszta versenyt. Harmad- sorban pedig - s ezt legalább olyan fontosnak tartom, mint az előzőeket - tájékoztatni szeretnénk a magyar polgárokat arról, hogy a magánosítás, az állami vagyon lebontása és magánkézbe adása számukra egyszeri és óriási alkalom arra, hogy kis-, közepes-, vagy nagyobb tulajdont szerezzenek. Rá kell ébreszteni őket arra, hogy ezzel a lehetőséggel élniük kell, mert különben kimaradnak, és később sokkal nagyobb erőfeszítésükbe kerülhet, hogy hasonló tulajdonosi pozícióba jussanak, mint akik ezt időben észrevették. Tehát a sorozatunk célja az ilyen jellegű figyelemfelkeltés, másrészt a leendő tulajdonosok bevezetése a vállalkozói életbe. Mindeddig - megítélésünk szerint - a privatizáció főként a központi sajtóban, az országos lapokban, elektromos médiumokban jelent meg, a vidéki sajtóban kevésbé. Azt a következtetést vontuk le Szabó Tamás miniszter úrral, hogy javítanunk kell a megyei lapokon keresztül a vidéken élő lakosság tájékoztatását. Mindenekelőtt azért, mert a megyék polgárait nem csak az országos dolgok érdeklik, sőt, sokkal inkább kíváncsiak szőkébb pátriájuk eseményeire. □ Mit tartalmaznak majd az AVÜ-oldalak, milyen konkrét információkra számíthatnak az olvasók ? Országos privatizációs-kérdésekkel egyáltalán nem foglalkozik, kizárólag csak a helyi ügyekkel? Önök nyilvánvalóan a sikeres privatizációkat, a magánosítás napos oldalát mutatják be. Mi történik, ha. ugyanazt a témát az újság, más oldalain, kritikusan tálalja? • Lesz egy olyan része az oldalnak, amely az országos, általános privatizációs kérdésekkel foglalkozik, a helyzetet, az eredményeket, a célokat ismerteti, lesz egy olyan fejezet, ami kifejezetten a helyi ügyeket tárgyalja, mi történt, mi várható; elképzelésünk szerint lesznek kiemelt, tematikus összeállítások, amelyek például a munkahelyteremtő, a hazai háttéripar fejlesztését szolgáló privatizációt, vagy a kárpótlás és az állami vagyon kapcsolatát mutatja be a privatizáció folyamatában. Szándékozunk emellett kifejezetten ismeretterjesztés is folytatni, például a privatizációs kislexikon címmel. Még korántsem világosak ugyanis mindenki számára a privatizációval kapcsolatos fogalmak, nem árt pontosítani őket. Közölni fogjuk, mi hol található, hol kapható, hol érhető el - tehát a privatizációban való részvételhez praktikus információkat is találnak az olvasók. Természetesen a hirdetések, a hivatalos közlemények is helyet kapnak ezeken az oldalakon. Nagyon remélem, hogy a lapokkal nem kerülünk különösebb konfliktusba, mert az utóbbi időben a privatizációs döntéseket valóban nyilvánossá tettük, a konkrét esetekben pedig a tények a leghatásosabb érvek. Ezzel élhetnek az újságírók is, ilyen alapon pedig nem hiszem, hogy túl sok ellentmondás lenne közöttünk. Ezzel együtt a kritika nagyon fontos, többnyire feltétlenül tanulunk belőle. □ A megyei lapokban nyilván nem ingyen jelennek meg ezek az összeállítások. Sokak véleménye, hogy aránytalanul nagy összegeket fordítanak a privatizáció népszerűsítésére. Mennyibe kerül a propaganda-kampány ? • Valóban sok millió forintot fordítunk erre, bár a megyei lapoktól, különböző, de valójában szerény mértékű engedményt is kaptunk, megjegyzem, lehettek volna nagyvonalúbbak is, mert valójában közérdekű információkról van szó. Ezzel együtt valóban nem kevés pénzt fordítunk erre a célra, de úgy vélem, nem vész kárba. Reméljük, elérjük vele a célunkat, ami nem szolgál mást, mint a széles hazai tulajdonosi réteg, az új polgárság kialakulását. AJ5C a privatizádóiiox Privatizáció: más szóval magánosítás, az a folyamat, amelynek során az állam helyett más lesz a tulajdonos. Hazánkban állami kézben vannak tömegesen olyan boltok, üzemek, vállalatok, amelyek magánkézben jobban, gazdaságosabban működtethetők. A cél tehát az, hogy csak a feltétlenül szükséges esetekben maradjon fenn az állami tulajdon, egyébként a vagyont privatizáljuk. Az új tulajdonos lehet külföldi, vágj' belföldi jogi személy (például kft., rt, vállalat), illetve egy, vagy több természetes személy. A privatizáció legtöbbször az állami tulajdon eladását jelenti, ritkábban kerül sor ingyenes átadásra, például a helyi önkormányzatnak. Privatizálható vagyon: Az állami tulajdon egy része nem vállalkozási célokat szolgál, ezeknél tehát nem lehet szó magánkézbeadásról, ilyen például a Parlament, vagy a Budai Vár épületegyüttese. Az állami tulajdon nagyobb része az úgynevezett vállalkozói vagyon. Ide tartoznak a vállalatok, gazdasági társasági része- . sedések. amelyekkel az állam részt vesz a gazdasági életben. Mivel a. vállalkozási célt szolgáló vagyontömegben az állam részesedése Magyarországon jóval meghaladja a piacgazdaságban célszerű méreteket, ezért a „többletet” privatizálni kell. Azt a részt, amit lehet, azt időleges állami tulajdonnak nevezzük. Kisebb' részben azonban egy kormányrendelet alapján meghatározott gazdasági társaságokban és vállalatokban továbbra is fenn kell tartani az állami tulajdont. Ezt a vagyontömeget tartós állami tulajdonnak hívjuk. (Jövő héten: átalakulási folyamat) Tallózás a sajtóból Hírek, vélemények a privatizációról KEMÉNY FELTÉTELEKHEZ KÖTNI A.JUTTATÁSOKAT- Csépi Lajos, az AV Rt. vezérigazgatója szerint: a jövőben minden anyagi juttatás szigorú feltételhez lesz kötve annak érdekében, hogy ne fordulhassanak elő olyan kifizetések, amelyek a hazai közvéleményben ellenérzést kelthetnek. A tervek szerint az elkövetkezendőkben, az ÁV Rt. szerényebb keretek között, de hatékonyabban, felelősségteljesebben kíván működni. Csépi úr személyes álláspontja az AV Rt. és az AVÜ összevonásával kapcsolatosan; nincs jobb megoldási lehetőség, az összevonásnál. Jász-Nagykun-Szolnok Megye -Jászkun Krónika (I. 24.) HITELÉRT ÉS KÁRPÓTLÁSI JEGYÉRT VÁSÁROLNAK- Az ÁVÜ 1993. október végéig, összesen 1034 állami vállalat kft.-vé, illetve rt.-vé alakítását hagyta jóvá. Az ÁVÜ-höz tartozó társaságok tulajdonosi szerkezetét tekintve, az 1993. október végi adatok szerint az ÁVÜ 70,7, önkormányzatok 6,1, hazai befektetők 13, a külföldi tőke pedig 10,2 százalékos részesedéssel rendelkezett. Növekedett a kárpótlási jeggyel, illetve a hitellel történő fizetési teljesítések aránya. A belföldi befektetők térnyerését segíti elő a Kisbefektetői Részvény- vásárlási Program (KRP) is. Jász-Nagykun-Szolnok Megye - Új Néplap Az ÁVÜ megyei kínálatából Megyei privatizációs lehetőségek: 1. Eladó a TISZA CIPŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG TI- SZAKESZI gyáregysége. A pályázat benyújtásának határideje 1994. március 10. Irányár: 85 millió forint. 2. Árverésen értékesítik a BORSODI ABC Rt. hét üzletét 1994. február 22-23-án. Az árverés helye: a Borsodi ABC Rt. miskolci központja. 3. A CSAVARIPARI VÁLLALAT folyamatos értékesítésre meghirdeti a vállalat összes .vagyonát, amelynek része az •alsózsolcai 2-es számú gyáregység - ez részenként is megvásárolható valamint a miskolctapolcai üdülője. Az Állami Vagyonügynökség által Borsod-Abaúj-Zemplén megyében eladásra kerülő cégek, ingatlanok pályázati anyaga a Miskolc, Déryné utca 18. szám alatt található ügyfélszolgálati irodán megvásárolhatók. Most az alábbi tenderekkel rendelkezik az iroda: 1. A MAGYAR GÖRDÜLŐCSAPÁGY MÜVEK Rt. vagyonkezelésbe adásáról, vagy a társaság részvényeinek privatizációjáról kiadott pályázati csomag. A pályázat beadási határideje: 1994. március 2. Helye: Állami Vagyonügynökség 1133, Budapest, Pozsonyi u. 56. 804 szoba. A pályázati csomag ára: 30 ezer forint + ÁFA. 2. A MEZŐKÖVESDI SAJTÜZEM eladásáról kiadott pályázat, ennek beadási határideje: 1994. március 23. Helye: ÁVÜ 1133 Budapest, Pozsonyi u. 56. 804 szoba. A pályázati csomag ára: 10 ezer forint+ ÁFA. Eldőlt... Privatizációra vár a Mátra Füszért Borsod-Abaúj-Zemplén megye legnagyobb kereskedelmi vállalata, a Mátra Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Részvénytársaság a nagy szervezeteket jellemző rugalmatlanságot cáfolva, ideje korán felismerte az alkalmazkodás szükségességét és elsősorban nagykereskedelmi tevékenységének korszerűsítésével, majd diszkont- és kiskereskedelmi üzlethálózatának kiépítésével a piaci verseny élére állt - mondja Kenye- ressy árpád vezérigazgató. - A népszerű nevén Füszért Rt. pár éve még csak a viszonteladók körében volt ismert szervezet, ma már Észak-Magyarország minden városában és jelentősebb településén rendelkezik bolttal vagy diszkont áruházzal. Üzleteiben széles áruválasztékkal és kedvező árakkal találkozhat a vásárló. A Mátra Füszért 1991. december 31-el alakult át részvénytársasággá. Bár a piaci verseny, és az ezzel járó alacsony árszint korábbi gazdálkodási eredményeinek csökkenését idézte elő, a társaság komoly fejlesztéseket, hálózatbővítést hajtott végre - hét fiók- és raktáráruházát, ötvenkét diszkontot és kiskereskedelmi üzletet működtet —, dolgozóinak létszámát több, mint kétszázzal növelte. Az elmúlt évi eredményes gazdálkodás révén a megye adófizetői rangsorában a legelső közé tartozik (több, mint hatvan millió forint adózott nyereséget könyvelhet el), s az előkelő, ötödik helyet foglalja el a magyar gazdálkodó szervezetek toplistáján.- A kereskedelmi stabilizációban a külföldi tőkére támaszkodó szervezetekkel versenyezve kívánunk az élen maradni - magyarázza a vezérigazgató, majd hozzáteszi: - A közeli jövőben, várhatóan még ebben a negyedévben az Állami Vagyonügynökség nyilvános pályázaton értékesíteni szándékszik az rt. részvényeinek 50 %-át. A kiírandó pályázaton vélhetően azok a befektetők számíthatnak a részvények elnyerésére, akik a társaság jelenlegi tevékenységét folytatni, sőt fejleszteni tudják, kötelezettséget vállalnak a jelenlegi foglalkoztatási szint tartására, sikerrel folytatják a kiegyensúlyozott pénzgazdálkodást, vagyis megőrzik a cég stabilitását és jó hírnevét. A pályázaton részt kíván venni a dolgozók képviseletére megalakult MRP szervezet is - mondja Kenyeressy Árpád. - Abban bízunk, hogy az Állami Vagyonügynökség a privatizáció során figyelembe veszi a cég jelentős szerepét a lakosság színvonalas ellátásában, a kereskedelem szervezeti stabilitásának kialakulásában, a magánkereskedelem biztonságos áruellátásában, a térség foglalkoztatási gondjainak megoldásában. A Mátra Füszért Rt. vagyona egységes egészet képez, melynek megőrzésében és gyarapításában a társaság vezetői és dolgozói 44 év alatt igen komoly érdemeket szereztek. Nem meglepő tehát, hogy a privatizációs pályázaton a dolgozói kollektíva MRP szervezete is indulni kíván. Bíznak abban, hogy a több évtizedes gazdálkodási stabilitás alapul szolgál a vásárláshoz szükséges hitelek megszerzéséhez. Az Állami Vagyonügynökség a jelentős vagyonértékből tartalékol a térség kisbefektetői részére is, melynek kivásárlásában a kárpótlási jegyek kedvező befektetéséhez kíván segítséget nyújtani. Támogatja a termelőszövetkezetek birtokában lévő kárpótlási jegyek felhasználási lehetőségét is. Jut még a részvényekből az Allianz-Hungária Biztosító által kezelt Gépjármű Felelősség- biztosítási Alap részére is. A Mátra Füszért Rt. privatizációja tehát alapos előkészítés után a megvalósításhoz érkezett. A befektetési lehetőségen túlmenően az észak-magyarországi régió lakosságát is érintő kérdés, hogy a patinás szervezet a privatizációt követően is betöltse az áruellátásban kialakított jelentős szerepét. A térség érdekét szolgálná az is, ha az új tulajdonos a térségben hagyná a gazdálkodásból realizálható profitot és azt fejlesztésekre fordítaná. /Ás
