Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-16 / 39. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1994» Február 16», Szerda----------- APROPÓ---------­P aradicsomszőkék Csörnök Mariann Jó kis szó ez a paradicsomszőke. Kifejező, hangulatos, különleges, még a nyelvnek is kellemes, ha kimondjuk. Állítólag a ’60-as években született, most viszont megfiata­lodva ismét visszatért a köznyelvbe. Mert­hogy visszatért az általa jelölt fogalom, egé­szen pontosan az a hajszín, amit csak ez­zel a szóval lehet leírni. Az a bizonyos vö­röses-bíborost-lilás) festett árnyalat, amely se nem szőke, se nem paradicsom színű, mégis mindenkinek az jut eszébe, még ha életében először hallja is a különös megha­tározást. Na most, egy nem éppen merev gondolko­dásáról ismert gimnáziumi igazgató egy­szer csak észrevette, hogy leányai, évfo­lyamtól függetlenül, kezdenek az esti disz­kó-szerelésben és diszkó-sminkben megje­lenni az órákon, ám ami még ennél is rosz- szabb, mintha érintésre ragadt volna, egy­re több lett a paradicsomszőke haj. Persze azon a tájon is ismert a különbség ízlések és pofonok között, de mégsem ez volt az a szabadon választott egyenkülső, amiről ál­modoztak az iskola vezetői. Mit lehet ilyen­kor tenni? Az „igazi” festészetből ismert rossz emlékű, ám hasonló helyzetben dön­tési alapként ma is gyakran szem előtt tar­tott „három T’ közül sem a tiltás, sem a tű­rés, sem a támogatás nem tűnt megfelelő­nek. Maradt a lélekre hatás. És mivel en­nél a korosztálynál gyakoriak a szélsősé­gek, az ízlésficamok, elhajlások, úgy dön­tött az igazgató, a mamákon keresztül pró­bál közel kerülni lányaik szépérzékéhez. Ezért ment el a szülői értekezletre. De amint belépett, a szava is elállt. Ott ültek a mamák erősen sminkelve, a legdivato­sabb miniben, paradicsomszőkén. Mintha csak most jöttek volna ki a diszkóból... Szemle más szemmel Varsó (MTI) - Nem a legsikerültebb éve volt 1993 a magyar filmművészetnek. Mégis biztos vagyok benne, hogy a rengeteg kiváló tehet­séggel rendelkező magyar filmművészet a mi­enkhez hasonlóan hamarosan kijut a hullám­völgyből. Éhhez azonban hinnie kell valami­ben - írta Andrzej Wemer a budapesti ma­gyar filmszemléről a lengyel GazetaWybor- czában. Kritikus ismertetésében annak a véleményé­nek adott hangot, hogy talán az állami dotáció kényelme is hozzájárult ahhoz, hogy a rende­zőket mintha nemigen érdekelné a közönség. Ennél is nagyobb bajnak tartja, hogy legin­kább üres formai kísérleteket lehetett látni, céltalanságot, s a művek többségéből hiány­zott a meggyőző erő. Maga a szemle kitűnően volt megszervezve - írta Wemer, s a magya­rok értenek a promócióhoz, de hiába, ha nem lesznek olyan filmek, amilyenekhez a magyar filmművészet az egész világon hozzászoktatta szerelmeseit. Bár számszerűen domináltak a mai magyar valóságot tükrözni próbáló fil­mek, a kritikus szerint igazi élményt Szász János Woyzeckje nyújtott. Hatosztályos képzés Mezőcsát (ÉM) - A mezőcsáti gimnáziumban 1994 szeptemberében beindul a hatosztályos gimnáziumi oktatás. A hatosztályos gimnázi­umban heti 4-5 órában tanítanak német nyel­vet és 3-4 órában angol vagy orosz nyelvet, va­lamint megismerkednek a tanulók az infor­matika alapjaival. Mindezek mellett az összes gimnáziumi elméleti tárgyakat tanulják. A bejárni nem tudó vidéki tanulóknak kollégi­umi elhelyezést biztosítanak. A hatosztályos képzéssel 1996-tól megszűnik iskolában a négyosztályos gimnázium. A hatosztályos gimnáziumba való jelentkezéssel a tanuló megszakítja általános iskolai tanulmányait, és a hatódik osztály sikeres elvégzése után 1994 szeptemberében elkezdheti a gimnázium első osztályát. A hatosztályos képzésből két év múlva ki lehet lépni és lehet szakközépiskolába vagy szak­munkásképzőbe pályázni. A 6 osztályos képzésre jelentkezni szándéko­zókról a gimnázium igazgatójánál beszerezhe­tő jelentkezési lappal jelezhetik a felvételi ké­relmüket, amelyet február 28-ig a gimnázium címére kitöltve kell visszaküldeni. A jelentke­zési lapon az ellenőrző könyv alapján írják be a tanuló 1993/94. évii. félévi érdemjegyeit. A jelentkezés után felvételi elbeszélgetést tar­tanak 1994. április 6-án délelőtt 9 órakor a mezőcsáti gimnáziumban, ahol a tanulók ma­gyar nyelvi és irodalmi, történelmi és mate­matikai ismereteikről adnak számot. Világszínház Velencében Mikita Gábor Ha létezik Világszínház, akkor a ve- ' Tencei karnevál mindenképpen an­nak tekintendő: február első két he­tében a lagúnák városa hatalmas színpaddá alakul át. A legsötétebb sikátortól a Szent Márk téren át a kikötő végtelenjéig színház az egész város - és színész benne minden ve­lencei és minden idegen. S a pro­dukció nem kevesebbet kínál, mint a karnevál történetének megidézé- sét a kezdetektől napjaink legutolsó divathóbortjáig. Az ókor természet­kultuszát idéző Napistenek, Holdle­ányok, reneszánsz udvari méltósá­gok, mesebeli fantáziák népesítik be Velencét, hogy kimondatlanul is egyről szóljanak: az ember és az Idő kapcsolatáról. Hogyan lép ki az ember az Idő köte­lékéből, hogyan rejtőzik az elmúlás elől vagy mutat fityiszt a halálnak? Szinte mindig és mindenütt ugyan­úgy: a primitív törzsek éppúgy ál­latbőr maszkokat öltenek, mint az ókori görögök, hogy eltáncolják a halál és az. újjászületés misztériu­mát; A görögök a tavaszi és a szüre­ti mulatságokon tisztelegtek a ter­mékenység és a mámor istene, Dio- nüszosz és a földművelés istennője, Demeter újjászületése előtt, hogy higgyenek a természet és önmaguk újjászületésében is. A görög Baccha­náliák és a római Satumáliák orgi­áit folytatták a középkori bolondün­nepek, amelyek már nemcsak az Idővel pereltek, hanem az egyház s a mindennapi lét szigorával is. Kez­detben az egyháziak is részt vettek ezekben a rituálékban - a templo­mokba érkeztek az álarcos mene­tek, élükön a megválasztott „bolond-püspökkel”, „bolond-pápá­val”. Ezek a templomi bacchanáliák aztán annyira eldurvultak, hogy szigorú rendeletekkel próbálták be­tiltani a féktelen szertartásokat. A zabolátlan életöröm, a lázadó lélek azonban minden tiltás ellenére ra­gaszkodott a maga rituáléihoz. A szigorú hierarchiák felbontását újabb karneválok, szamár-ünnepek biztosították: a nép szamárhátra ül­tethette papjait, cukrozott rizst szórhatott urai nyakába - megfor­díthatta a világ rendjét kibolondoz­va magából a felgyülemlett sérel­meket, megaláztatásokat. A reneszánsz ünnepek felvonulásai, diadalmenetei látványos technikai káprázattal gazdagították a karne­vál világát. Különleges, hatalmas kocsikon, így pl. az ókori eredetű hajókocsin, a earrus navalison, me­Edelény (ÉM - BG) - Eredetileg azzal a „nagyon frappáns” kérdéssel kezdtük volna a beszélgetést Lu­kács Lászlóval, az edelényi városi könyvtár igazgatójával, hogy „mi új­ság a könyvtárban?”,' de Lukács László idén már nem a könyvtár igazgatója. Illetve már nem csak a könyvtár igazgatója.- Idén január elsején alakult meg Edelényben a Városi Rendezvények Háza és Könyvtár elnevezést viselő intézmény, ami tulajdonképpen nem jelent mást, mint hogy össze­vonták a könyvtárat, a borsodi táj­házat és a művelődési házat, amely­nek a vezetésével engem bíztak meg az igazgatói pályázat kiírásáig. A terület egyáltalán nem új a szá­momra, hiszen hét évvel ezelőtt kezdtem el csinálni a tájházat, ami 1990-től működik múzeumként. Egy valódi, élő múzeumot akartunk szervezni, ezért találtuk ki az Ede­lényi hét című rendezvénysoroza­tot, ahol igyekeztünk úgy összeállí­tani a programokat - a konferenci­áktól kezdve a játszóházakon át a táncházig -, hogy abban minden korosztály „megtalálhassa a számí­tását”. Az idén valószínűleg május végén rendezzük meg az edelényi hetet, amelyet igyekszünk még az eddigieknél is színesebbé varázsol­ni. Azt szeretnénk, ha ez a már ha­gyományosnak számító programso­rozat igazi városmozgató rendezvé­nnyé válna, több helyszínnel. □ Ebben az esetben talán még sze­rencsés is, ha a város három nagy kulturális intézménye közös igazga­tás alá kerül. • A háromból kettő eddig is közös vezetés alatt működött, csak a mű­velődési házzal kell egy kicsit job­ban megismerkednem, hiszen ami­kor ’92-ben a könyvtárba kerültem, Összevont kultúra Edelényben mm Könyvtárlátogatás „hoztam magammal” a múzeumot is. A múzeumi adattár azóta is itt van a könyvtárban. □ Tavaly ünnepelték a könyvtár ju­bileumát. • December 22-én volt harminc éve, hogy a városi könyvtár ebben az épületben működik, de nem csak emiatt volt okunk az örömre, hiszen kifejezetten jó évet zártunk. Több mint ötvenezer könyvet kölcsönöz­tünk ki, átlagosan napi 100-150 lá­togatónk volt, két gyerek- és két fel­nőtt olvasókörünk működött. A fel­hőtlen örömöt csak az árnyékolja be egy kicsit, hogy az annak idején olyan szépen beindított audiovizuá­lis részlegünk még a mai napig sem tudta kiheverni a két évvel ezelőtti betörés nyomait, amikor szétszag­gatták a vezetékeket és elvitték a magnókat. Amit lehetett, azt pótol­Fotó: Laczó József tűk, de már két évvel ezelőtt sem volt sok pénze a könyvtárnak és az anyagi források azóta is folyamato­san apadnak. □ Mekkora a költségvetése a Városi Rendezvények Házának? • A három intézmény idei összkölt­ségvetése valamivel több mint ti­zenkétmillió forint, ami akár még szép összegnek is tűnhet. Ha azon­ban azt is figyelembe veszem, hogy ennek a pénznek a döntő többsége elmegy a bérkifizetésekre és csak alig hárommillió forint marad a do­logi kiadásokra, akkor már nem olyan rózsás a helyzet. Ennyi pénz­ből egyszerűen lehetetlen három, in­tézményt normálisan működtetni. Éppen ezért arra kényszerülünk, hogy megszüntessük az ingyenes rendezvényeket, bérbe adjuk a he­lyiségeket. Bölcsészképzés Miskolc (ÉM) - A Miskolci Böl­csész Egyesület ( Minászent tér 1., telefon/fkx: 46 344-400, levélcím: 3545 Miskolc Pf. 452.) a következő szakokra hirdet felvételt. Alapozó év: szabad bölcsész (több félév alatt felkészít a nyelvmesteri szakra. Teológia: vallás és keresztény hit­oktató (magyar és angol nyelven, nemzetközi hírű professzorok köz­reműködésével). Humaniórák: ókortudomány (latin és görög nyelv, klasszika-filológia); magyar nyelv és irodalom; történe­lem; művészettörténet; színháztu­domány; hungarológia (a magyar nyelv mint idegen nyelv külföldiek­nek); zeneirodalom - ének-zene; népzene; zenegyűjtő, archiváló (kie­gészítő szak). Társadalomtudományok: újságírás - szociológia; pszichológia (6 éves); Business,School (a Chapman Colle­ge kaliforniai társintézménnyel kö­zös szervezésben); írásszakértő; könyvszakember: szerkesztő, ter­jesztő, archiváló (kiegészítő szak) Természettudomány: ökológia - földrajz. Modem nyelvek: angol, német, francia nyelvtanár (felvételi vizsgá­val); lektorátusi szinten: olasz, spa­nyol, finn, török, orosz nyelv. Keleti nyelvek és művelődéstörté­net: kínai, japán, arab, török nyelv és művelődéstörténet, héber nyelv és judaisztika. Kötelező minden hallgató számára: filozófiatörténet az I-II-III-IV. félév­ben; bibliaismeret az I-II. félévben; latin nyelv, mondattan és fordítás- technika az I-II. félévben; görög nyelv a szakok igénye szerint a II.,* III. vagy IV. félévben; egy idegen nyelv elsajátítása annak filológiai szókincsével együtt: az I-II. félév­ben „A” típusú nyelvvizsga, a III-IV. félévben „B” nyelvvizsga; a végbizo­nyítványig „C” típusú nyelvvizsga. Áz öt év alátt a fentieken túl lehető­ség van több szak felvételére és nyelvtanulásra. Újdonságnak szá­mít, hogy a történelem szakra je­lentkezők levéltárkezelői kiegészítő szakot is választhatnak. Akik az érettségin és a gimnázium negyedik év végi befejezése alapján 4,0 alatt teljesítettek, alapozó évre nyernék felvételt. Akiknek 4,0 felet­ti ak átlageredményük, a felvételi elbeszélgetést követően a választott szakon kezdhetik meg tanulmánya­ikat. Az angol, német, francia nyelv szakokra felvételi vizsgával lehet bejutni. Jelentkezési lapot az egyesülettől lehet kérni személyesen vagy levél­ben (felbélyegezett válaszboríték kí­séretében). Jelentkezés ideje: janu­ár 1-től március 31-ig, pótjelentke­zés: július 1-től augusztus 25-ig. Az egyesület a hallgatóknak kollégiu­mot és menzát biztosít. Az állami egyetemektől eltérően az egyesületi képzésben beiratkozási és oktatási díj ellenében lehet részt venni. Kapcsolatok Múlyi (ÉM) - Az elmúlt évben a történelmi régiók kulturális kapcso­latainak ápolására, a rendezvények koordinálására Kapcsolatok néven alapítvány jött létre. Borsod-Abaúj- Zemplén, Heves, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék anyagi támogatásával Felvidék, Partium, Kárpátalja és a Határon Túli Magyarok Hivatala delegáltja­inak részvételével létrejött alapít­vány első közgyűlését február 25- én, pénteken délelőtt 9 órától tart­ják Mályiban, a Gárdonyi G. u. 2. alatt. Máté László köszöntője után Pomogáts Béla egyetemi tanár tart előadást Kultúra és regionalitás címmel, majd Pintye Ferenc főtaná­csos, a Nemzeti Kulturális Alap ku­rátora ad tájékoztatást. Délután egy órától az alapítvány éves tevé­kenységéről számol be Máté László elnök és Bányiezki Lászlóné titkár. Eszperantó Dante Budapest (ÉM) - A II. kerület ve­zetői pályázatot hirdettek azoknak a kiváló embereknek az emlékét megőrizni, akik abban a városne­gyedben éltek. A Kalocsay Kálmán Baráti Társaság névadója húsz éven keresztül lakott ott, így ők is pályáztak. A zsűri elfogadta bead­ványukat, és támogatja Csiszár Ada Kalocsayról szóló könyvének megjelentetését. Ez lesz az első ma­gyar nyelven megjelent könyv dr. Kalocsay Kálmánról, akit az „esz­perantó Dantéjának” is szoktak ne­vezni. f Maszka-pár lyen valamikor a Dionüszoszt meg­személyesítő pap vonult be Athén­ba, reneszánsz allagóriák, mitológi­ai életképek kaptak helyet. Velen­cében szekerek helyett fantasztikus bárkák ringásában gyönyörködhe­tett a tömeg. 1541-ben például a Ca­nal Granden egy hatalmas föld­gömb úszott, melynek belsejében hálóztak a velenceiek. Az olasz komédiások zenés mulat­sága, a commedia deli’ arte az év mindennapjára kiterjesztette a kar­neváli hangulatot. Napról napra ki- _ figurázták a kigúnyolnivalót: az öreg Pantalóne alakjában a pöffesz- kedő velencei kereskedő kapta meg a magáét, a bolognai Dottore figurá­jában a mindenkori tudorok okosko­dásain nevettek, míg a szolgák, Ar­lecchino, Brighelle, Truffaldino tré­fái a faluról városba vetődött pa­rasztlegény alakját rajzolták meg. A karneváli forgatagból kinövő rög­tönzött komédiát Goldoni, Gozzi, Moliére emelte irodalmi rangra. S a XX. századi színház is erőteljesen kötődik a vásári komédiások művé­szetéhez. Fotó: Mikita Gábor Talán ennek is köszönhető, hogy a mai velencei karnevál leginkább eh­hez a reneszánsz színház formához nyúl vissza, mindent áthat a com- média dell’arte szelleme. Arlecchino ördögi maszkjával, pestis-doktor hatalmas orrával, a szép Columbi- na jelmezével úton-útfélen találkoz­hatunk: üzletek kirakatában, kiállí­tási tárgyként és utcai dekoráción, de leginkább magukon a velencei polgárokon, akik megőrizték őseik játékosságát, s akár hetven évesen is jelmezt és maszkot öltenek. A mai maskarákat persze már más vezérli, nem rejtőzködni akarnak, nem irigylett társadalmi szerepek­ben akarnak tetszelegni - maszkot öltve önmaguk legbensőbb lényegét tárják fel. A farmer és hamburger múanyagvilágának uniformizáltsá- gát veti le magukról, hogy megmu­tassák a hétköznapi robot által meghúzott arcvonások mögött meg­búvó lelkűk gyöngyeit. Két hétre igazán önmaguk lehetnek - mert mernek, mert tudnak játszani. Ezt a tudást kellene ellesni a Velencébe utazónak...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents