Észak-Magyarország, 1994. február (50. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-02 / 27. szám
8 ÉSZAK'Magyarország Kultúra 1994- Február 2-, Szerda------------ APROPÓ ---------E fteienséífek Filip Gabriella Csak a törvény a tiszta beszéd. Na jó: a módosított törvény is lehet tiszta beszéd. Nem árt persze, ha kapnak némi útmutatást, segítséget a törvény alkalmazói. Vegyük például ezt az egyszer volt, hol nem volt F-kategóriát. Az már önmagában is eléggé megalázóba valakit „visszaminősítenek”. S ha ez még a fizetést is érinti, akkor különösen nyugtalanító. És ezen a rossz érzésen az sem sokat változtat, ha utólag kiderül: az egész csak tévedés. Tulajdonképpen örülnünk kellene a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hetilapjában, a Köznevelés legutóbbi számában megjelent tájékoztatónak. Ez végre eloszlatja a kétségeket. Tehát: „az F fizetési osztályba 1992. július 1-jei hatállyal és azt követően kötelezően besoroltak közül csak azokat lehet (és kell) alacsonyabb fizetési osztályba átsorolni, akik nem felelnek meg a módosított feltételeknek”, viszont akiket „a módosító törvény hatályba lépése előtt a munkáltató kiváló munkájuk alapján sorolt be az F fizetési osztályba, és ez a besorolásuk megfelel az egyéb feltételeknek, (egyetemi vagy főiskolai pedagógus végzettség és hatévi közalkalmazotti jogvi- szonyban/ töltött idő), nem sorolhatók vissza”. És annak is örülnünk kellene, hogy országgyűlési képviselőink odafigyelnek a pedagógusok helyzetére. Mile Lajos például ma délután óvónőkkel találkozik, hogy közösen tegyenek valamit az oktatás ügyéért. Az előzetesen kiküldött levelében mindjárt jó hírt is közöl a képviselő:„A legtöbben, akik az új szabályok szerint kikerülnek az F-kategóriából, természetszerűleg attól tartottak, hogy az új rendszer bérüket is érinteni fogja. A minisztériumtól kapott információk szerint azonban az új besorolás nem jelentheti a bércsökkenését. Valószínűleg a tájékoztatás nem volt megfelelő, pedig az oktatás ügye megkívánná, hogy ha már a bérezés a lehetőségekhez képest megnyugtatóan megoldódott, ne bukjon meg a tájékoztatáson.” Egyébként a törvényben valóban benne van: „az új besorolás miatt a közalkalmazott illetménye nem csökkenhet”. Ennyi és nem több. Igaz, az iskolák megkapták a minisztériumból azt a „Segédanyag” című fii- zetecskét, melyben az állt, hogy ha valakinek megváltozik a besorolása, az illetménye nem lehet alacsonyabb „a már meglévő ténylegesen kifizetésre kerülő decemberi illetményénél”. De azt is olvashattuk ebben a kiadványban, hogy mindez csak tájékoztatás: „a jogszabályok értelmezése és alkalmazása a munkáltató joga és kötelessége, amelyeknél a segédanyagban foglaltakat figyelmen kívül hagyhatja”.---------------TÉKA---------------Á lomrabló Budapest (ÉM - GT) - A Művészetbarátok Egyesülete eddig alig ismert verselő kötetét adja az olvasó kezébe. Kardos M. Zsöte neve inkább a pedagógiai és pszichológiai kérdéskörökben került ez ideig szóba. Környezetében - a Fóti Gyermekvárosban - is kevesen tudták, hogy néhány éve már kötetbe rendezték verseit, de a megjelentetésre vállalkozó kiadó időközben eladósodott, így írásainak kiadása meghiúsult. Az egyesület, összefogva a Bíró Family Kft.-vel (ahol elsősorban nyomdai munkákat végeznek es igazgatója, Bíró Endre az egyesület tagja) Alomrabló címmel megjelentette Kardos M. Zsöte verseit, mely a költő elmúlt három évtizedének terméséből ad válogatást. A szerző azt vallja, hogy számára írónak lenni „a létezés egyetlen lehetséges formája”. Minden, amit megélt: vonzás és taszítás, gyönyör és fájdalom, hit és kétségbeesés, verssorok rögzítésére késztette. A szerző városlakó, hordozza a XX. századi Európa emberének minden vívódását, félelmét, a rohanó élet zaklatottságát, az elmagányosodás és a valahova tartozás vágyának keserveit. Verseiben rácsodálkozik a fűre, a fára, a: simogató napsütésre, a nyugalmat árasztó csöndre. A szerény, törékeny, halkszavú, magába zárkózó Kardos M. Zsöte verseit csak az utóbbi években ismerhette meg - folyóiratok, napilapok hasábjain - az irodalmat kedvelő közönség. Egymásra találásuk Osváth Miklós festőművésszel mindkettőjük életét, emberi és művészi kiteljesülését új élményekkel gazdagította. Ezt példázza könyvborítóján és belső oldalain megjelenő Osváth-akvarellek hangulata és a közös „barangolások” során született versek szelleme. Aki érti a cigányok nyelvét Nívódíj a kisebbségek érdekében végzett munkáért Bányiczki Lászlóné Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM - FG) - Cigányul még nem tud, de ppntosan érti nyelvüket. Megyaszótól Ózdig, a megye különböző településeiről érkező cigány- szervezetek vezetőit nevükön szólítja, kávéval kínálja őket, és mielőtt még megkezdődne a foglalkozás, hamarjában elintéz egy-két ügyet, tanácsot ad, kérdez és útbaigqzít, de még jut idő néhány jó szára, érdeklődésre: högy van a család, hogy vannak a gyerekek... Bányiczki Lászlóné, Marika a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet munkatársaként három éve. szervezi és vezeti az országos szakmai elismé- résnek örvendő cigány népfőiskolát. Egy-egy hétvégén negyven-ötven ember is rész vesz a foglalkozásokon. Elsősorban olyan hallgatóik vannak, akik valamilyen közéleti szerepet vállaltak, cigányszervezeteket vezetnek, képviselők vagy szószólók a helyi önkormányzatokban. A népfőiskola jó alkalom a találkozásra, a különböző cigányszervezetek képviselői itt megvitathatják közös dolgaikat, és a foglalkozásokon, előadásokon segítséget kapnak a köz érdekében végzett munkájukhoz. Jelentős eredménynek számít az is, hogy sikerült létrehozni egy olyan fórumot, melyet mindenki elfogad, szervezeti hovatartozástól függetlenül bárki részt vehet, és részt is vesz a népfőiskolái összejövetele- „ ken. Az összefogáson túl gyakorlati haszna is van ezeknek az alkalmaknak, mert bizony mindannyiunknak gyakorolnunk kell még a demokráciát. De különösen nehéz helyzetben vannak azok, akiknek a sorsáról korábban megkérdezésük nélkül döntöttek, akik most először hallathatják hangjukat, kérhetnek szót az általuk képviselt emberek érdekében. Ezek a közéleti szereplésre felkészítő kurzusok hézagpótló szerepet töltenek be a cigányság identitástudatának fejlesztésében. - A hátrányos helyzetük leküzdésében az első lépcső az oktatás - mondja Marika, a népfőiskola vezetője nagyon fontosnak tartom, hogy járjanak a gyerekek óvodába, ne hiányozzanak az iskolából, ahol szükség van a felzárkóztatásra, ott szervezzenek külön csoportokat... Bár nem lenne kötelező feladata, de a megyei közgyűlés külön etnikai alapöt hozott létre, ebből kapnak támogatást a továbbtanuló cigány fiatalok is. Az idén több mint négyszáz ösztöndíjasa van a megyének. Mindenképpen hangsúlyozni szeretném a megye szerepét, az önkormányzat segítsége nélkül nem tudtuk volna beindítani ezt a népfőiskolái sorozatot sem, ugyancsak nagyon jó munkakapcsolat alakult ki a szociális és egészségügyi osztállyal is, személy szerint sokat köszönhetek dr. Búzá- né Tóth Eleonóra osztályvezetőhelyettesnek... És ne feledkezzünk meg a Megyei Pedagógiai és Köz- művelődési Intézetről sem, hiszen amikor létrejött ez az intézmény az igazgatónő, Hanis Béláné szorgalmazta, hogy vállaljuk fel a hátrányos helyzetű néprétegek támogatását. A költségvetésből kapott pénzt különböző pályázatokon nyert összegekkel egészítjük ki. így tudtuk megszervezni a például a cigánygyerekek megyei kulturális seregszemléjét, a cigányszínházat, az általános iskolát végzett cigányasszonyok és lányok dajkaképző tanfolyamát, két alkalommal rendeztük meg a megyei ösztöndíjasok nyári táborát... A felsorolás itt megszakad, és következnek a tábori élmények. Név szerint említi azokat a fiatalokat, akik valamelyik főiskolán, egyetemen tanulnak. Ők azok, akik példájukkal segíthetik az el-elbizonytala- nodó diákokat, és kovászai lehetnek a cigányértelmiség kinevelésének. De ez még hosszú folyamat, addig is élni kell, megélni. És ez sem köny- nyű. De egy-egy tanfolyam segítheti azokat, akik eddig kellő előképzettség hiányában nem mertek belevágni az önálló gazdálkodásba, vagy tájékozatlanságuk miatt nem tudták hová fordulhatnak támogatásért. Bányiczkiné, Marika örül annak is, hogy megkapta ,A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekért” Alapítvány nívódíját, de tudja, ez a kitüntetés nem csak neki szól. És a hivatalos elismerésnél is jobban esik, ha levél érkezik a pécsi egyetemen tanuló Szilva Katikától, vagy a pataki tanítóképzőbe járó Kanalas Ottiliától... A játékoktól az „új világig” A Kassai Filharmonikus Zenekar miskolci koncertjén A Kassai Filharmonikus Zenekar élén Mika Eichenholz Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - BG) - A Kassai Filharmonikus Zenekar kipróbált műsorral érkezett hétfőn este a Miskolci Nemzeti Színházba, hiszen ugyanezt a programot január 27-én már egyszer bemutatták a kassai közönségnek. Szlovák zenekartól igazán érthető, ha szlovák zeneszerző, Ilja Zeljenka Overturn giocosa (Játékos nyitány) című művével indítanak. Ilja Zel- jenkáról annyit feltétlelnül tudni kell, hogy a harmincas évek elején született. Zeneszerzői munkássága mellett hosszú ideig a Szlovák Filharmónia dramaturgja és a Pozsonyi Rádió szerkesztője volt, de 1968 óta már kizárólag csak komponálással foglalkozik. A Mesterről szóló rövid ismertető megjegyzi még, hogy Zeljenka behatóan tanulmányozta századunk mestereit. A Játékos nyitány végig olyan hatást kelt, mintha Bartók Béla után Ilja Zeljenka is megírta volna a maga Mikrokozmoszának két-három kötetét nagyzenekarra hangszerelve. A szlovák mester sziporkázó ötletekkel halmozza el a befogadót, azzal a nem is igazán titkolt céllal, hogy most bevezeti egy kicsikét a hallgatókat a gyermeki lélek rejtelmeibe, ahol még nincs különbség asszo- nancia és disszonancia között, amikor még nem nevelik rá a kicsiket a tömegízlés által megértett és elfogadott „tiszta harmóniák” hallására. Zeljenka világa egyszerre pajkos és mélyen lírai, a hirtelen, látszólag szeszélyes hangulati ellenpontozásokkal egy pillanatra sem szándékozik kiengedni a hallgatót a kezéből. Hogy mégis ki-kicsúszunk Zeljenka „markából”, az annak köszönhető, hogy a kassai zenekar túl fegyelmezett, szinte vigyázzban ülve zenélnek, rolót húzva ezzel egyrészt a zenekar és a dirigens, valamint a zenekar és a közönség közé. Saint-Saens III. h-moll hegedűversenye egyszerre három zenetörténeti korszakot igyekszik sűríteni magában: felépítésében a klasszikus hagyományokat idézi, hangulatilag azonban ide-oda cikázik a romantikus és a huszadik század modem zenéje között. A francia mester ebben a művében nem annyira a szólista virtuozitására, mint inkább a hangulatok iránti érzékenységére tart igényt. A Spanyolországban élő hegedűművész, Andrea Sestáková ezen az estén nem igazán tudta közvetíteni Saint-Saens akaratát, néhol már modorosnak tűnőén „csúszott rá” a hangokra, néhány futamnál egyenetlenül, elmaszatolódva szólaltak meg a hangok, nem is mindig a helyükön. Végig érezhető volt, hogy a zenekar és a szólista nem értik egymást, a dinamikai váltósoknál szembetűnően elütött egymástól a zenekar fegyelmezettsége és a hegedűművész romantikus csapongása. A szünet után Dvorak IX. e-moll (Üj világ) szimfóniája kárpótolta a közönséget. A Mesternek Amerika csak egy kicsit szól a nagyvárosokról és nagyon sokat a néger és az indián folklórról valamint a vadnyugati romantikáról. Arról már igazán csak a színház akusztikája tehet, hogy a mű a kelleténél kicsit lefoj- tottabban, tompábban szólt, de végre egy kis felszabadultság, örörnze- ne-hangulat érződött a színpadról, még a rendkívül szép mozdulatokkal, de összességében zárkózottan vezénylő svéd karmester, Mika Eichenholz is mert igazán nyitni a zenekar felé, bátrabban kommunikált a zenészekkel. Ezt a gesztust különösen a fúvósok hálálták meg a dirigensnek, akik Dvorak remekében végre megmutatták, hogy egy teljes fúvósszekció is képes azonos időben megszólalni, hogy a rézfiívósok kezdeti bizonytalankodása talán csak a színpadi láznak volt tulajdonítható. Palestrina Miskolc (ÉM) - A 400 éve elhunyt Giovanni Pierluigi da Palestrina tiszteletére ma este két miskolci templomban is tartanak megemlékezést. A minorita templomban este 6 órakor csendül fel Palestrina Missa Brevis című miséje, fél 7-től pedig a mindszenti templomban Palestrina négy nagy mottetáját énekli a templom kórusa. Kutatási kapcsolat Moszkva (ÉM) - A Moszkvai Állami Bányászati Egyetem fennállásának 75. évfordulója alkalmával tudományos ülésszakot rendezett. Az ünnepség során Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanárt, az MTA rendes tagját, a Miskolci Egyetem rektorát február 1-jén tiszteletbeli doktorrá avatták. A két intézmény alapítása az 1700-as évekre nyúlik vissza. Több évtizede működnek együtt és a jövőben még szorosabbak lesznek a két intézmény kutatási és tudományos kapcsolatai. Az avatáson megjelent és a jubileum alkalmával az egyetemet köszöntötte Dr. Nanovszky György, a Magyar Köztársaság moszkvai nagykövete. Viselet, divat Putnok (ÉM) - Viselet, divat címmel nyílik kiállítás Putnokon a Gö- möri Múzeumban február 3-án, csütörtökön délután 2 órakor. A gazdaasszonyképző intézet végzős növendékeinek alkotásaiból rendezett tárlatot Gomba Levente iskolaigazgató nyitja meg, majd Hagyomány és divat az öltözködésben címmel diavetítéses előadást tart Fügedi Márta néprajzkutató. Csillagrúgtatás Mezőkövesd (ÉM) - Pető Margit mezőkövesdi származású festő és költő Csillagrúgtatás című kötetét mutatják be február 3-án, csütörtökön este hat órakor Mezőkövesden, a Közösségi Házban. A szerzővel Pap János beszélget, a kötetet Cseh Károly ismerteti, a verseket pedig Kisné Dudás Mária tolmácsolja. A találkozó után Pető Margit dedikálja kötetét. Modellek Miskolc (ÉM) - Érdekes bemutatót láthatnak február 3-án, csütörtökön délután 5 órától a Vasas Művelődési Központban azok, akik a modellezés csúcstechnológiájára kíváncsiak. A 45 perces show-műsorban az RC Kaszkadőr Csoport szórakoztatja a közönséget rádióirányítású különleges autómodellek, repülógép- modell, motorkerékpármodell látványos mozgatásával, ugratásokkal, ütköztetésekkel. Történelmi leckék Budapest (MTI) - Magyarország krónikája címmel száz részből álló történelmi sftrozatot ad közre szombaton esténként a Kossuth Rádió Miska bácsi levelesládája című műsora - tudatta az MTI-vel a szerkesztő, Padisák Mihály. Kifejtette: a Miska bácsi levelesládája az utóbbi években egyre inkább a határainkon túli magyar gyermekek és ifjak fóruma lett. Számos levélíró igényelte, hogy a műsor nyújtson történelmi ismereteket is. Ezek a kérések adták az ötletet a Magyarország krónikája című, két és fél tanéven át sugárzandó program elindítására. Az egyes részek mindössze 3-4 percesek. Az első félév anyaga a magyarok eredetével kezdődik és 1301-ig, az Árpád-ház kihalásáig veszi sorra az eseményeket. =RÖ\TDLN ......■■■ A hazai román ortodox egyház művészeti és történeti értékeit bemutató kiállítás látható Gyulán a Dü- rer-teremben. Madách Imre: Az ember tragédiája című drámai költeményének premi- eijét tartják pénteken a Nemzeti Színházban. A kassai Kazinczy Emlékbizottság 1994 márciusában rendezi meg Kassán a XXV. Kazinczy Nyelvművelő Napokat, amelyen többek között elhelyezik az egykori Fekete Sas fogadó homlokzatán Kazinczy Ferenc emléktábláját.
